"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )

2013. május 22., szerda

Marranó kukacok a Vatikán Almájában - Zsidó születésű papok a II Vatikáni Zsinat filoszemita reformjai mögött


"autentikus"...
Meghalt Vermes Géza, a kumráni tekercsek és Jézus történelmi alakjának világhírű
kutatója. Izraeli(ta) olvasóim egy része talán kegyeletsértőnek is találhatja, hogy ennek kapcsán hova fogok kilyukadni a bejegyzésben, de azt gondolom, hogy egy 89 éves ember halála nem tragédia, szép kort élt meg, még ha a végére sok szenvedéssel járó hosszú betegség is jutott, amiért együttérzünk vele (illetve emlékét megőrizzük - én itt a magam módján...). Hazánk szakmai körökben világhírűvé vált szülötte életműve alapján egyértelműen a szerencse fia volt, többszörösen megadatott neki, hogy kivételezett lehessen:

- zsidó létére katolikus pap lett
- katolikus pap létére többször nősült
- makói születésű létére nagyon közel állt Jeruzsálemhez! :-)

A bejegyzés végére látni fogjuk, hogy az elméleti munka mellett még milyen Nagy Küldetésben is megadatott a részvétel lehetősége e neves kutatónak.

Igazából a jelen bejegyzésre, ami részben felfrissíti korábbi bejegyzések információit is, már korábban viszketett a billentyűzetem.

alázatos szolgája...
Egyrészt, mert a sok szempontból látványosan formabontó Ferenc pápa látványosan nem formabontó módon halad tovább a II Vatikáni Zsinat utáni elődjei útján, az Egyházat  és tanítását "Idősebb Fivéreink" elvárásaihoz igazító úton, másrészt, mert egyre gyakrabban botlok a "grassroots" szinten ennek egy feltűnő, bizarr jelébe.

Az utóbbi időben többször hallottam a helyi katolikus templomban, illetve az egyházmegyei katolikus rádióban (ami egy egész jó kis rádió, nem a maffiózó Rydzyk agymosó szektás Mária Rádiójának stílusában) a zsidók legfőbb imáját, a minden reggel és este elmondandó Smá Jiszráelt énekelni.

A Smá Jiszráél az izraeli államiság szimbóluma is - kezdőszavai a Knesszet Menóráján (napkorong és Ouroboros társaságában...)
Az új pápa is elsők között találkozott rabbikkal és vezető izraeli politikussal (a világfelvásárlásügyi felelőssel), ami már egy idő óta az új állami és egyházi vezetők szinte rituális beiktatási ceremóniája. A katolikus szószékekről és vatikáni sajtókonferenciákról dől az Izraelbarát és zsidóbarát propaganda, a II Vatikáni Zsinat óta, melyen a teológiából és liturgiából radikálisan kigyomlálták a Választott Nép érzékenységét netalán sérteni képes elemeket, a hivatalos egyház nyíltan filoszemita és elítéli a zsidó vallással szemben kritikus ordas eszméket, illetve azok képviselőit.

Korábbi, Santo Subito (A zsidó pápa) c. bejegyzésemben már idéztem, hogy a Vatikán e nyílt filoszemita irányvonala, illetve annak látványos külsőségekkel való rendszeres kinyilvánítása a származásilag is Izrael felé elkötelezett II. János Pál pápasága idején alakult ki, ő volt az első pápa, aki egy zsinagógába látogatott és az első, aki imádkozott a jeruzsálemi Siratófalnál és zsidó szokás szerint imája szövegével cédulát dugott a fal résébe.

(A fentebbi képen a zsinagóga előtt barátját és rokonát üdvözlő Elio Toaff akkori római főrabbi tényleg érdemdús ember, ugyanis ő nemzette Ariel Toaff történészprofesszort, mellesleg szintén rabbit, a Vérhúsvétok című, a zsidó rituális gyilkosságokról írt, őszinteségével botrányt kiváltó könyv derék szerzőjét.)

E jelenség kapcsán egyből felmerül a kevésbé konformista megfigyelőben a kérdés, hogy vajon a korábbi "viszályban levő felek" békülése keretében megköveteltek-e a katolikus egyház vezetői bármilyen viszonossági lépést a zsidó vallás képviselőitől, akikkel az utóbbi időben szertartásos rendszerességgel mutatkoznak együtt, hogy vajon a zsidóknak is hozzá kellett-e igazítaniuk teológiájukat és liturgiájukat a keresztények érzékenységéhez, nekik is ki kellett-e gyomlálniuk ezekből a "goj"-ellenes elemeket és hogy milyen gyakran imádkozzák a zsinagógákban a Miatyánkot? Vagy ez az egész "békülés" egy egyoldalú fegyverletétel a katolikus egyház vezetése részéről egy továbbra is elszánt ellenség előtt?

A bejegyzés folytatása.
Természetesen a kérdésem retorikai, sugallja a választ, kapásból egy példa arra, hogy a zsidó fél az előtte való állandó hajbókolást nem viszonozza hasonló, vagy csak korrekt hozzáállással:

Friss hír (bár a fősodor médiumokban nem láttuk...), hogy szentföldi keresztény egyházi vezetők az izraeli rendőrség papokkal és keresztény zarándokokkal szembeni brutalitása ellen tiltakoznak (ezek szerint a lentebbi szinteken még vannak partizánháborút folytató bekerített egységeink, akik szóvá merik tenni a judaista-cionista agressziót).

Izraeli biztonsági erők keresztény papokkal szembeni brutális bánásmódja

Keresztény vezetők tiltakoznak az izraeli rendőrség zarándokokkal szembeni rossz bánásmódja ellen a Szent Sír templomában

A jelenség nem egyedülálló, a téma iránt minimálisan érdeklődők jól tudják, hogy a zsidók világszerte milyen agresszívan viszonyulnak a "gojokhoz", köztük a keresztényekhez, azon belül a katolikusokhoz is.

A judaizmus viszonya a kereszténységhez: az AGRESSZIÓ


Az izraeli Haaretz cikke 2004-ből (amikor már régóta filoszemita volt a katolikus egyház és sok más keresztény felekezet is):
"A jeruzsálemi keresztények azt akarják, hogy a zsidók szüntessék be a leköpködésüket"
Néhány hete egy Izraelben élő magasrangú görög ortodox pap egy kormányhivatali találkozón vett részt Jeruzsálem Givat Shaul negyedében.  Amikor visszatért kocsijához, egy kipát viselő idős férfi odajött és kopogott az ablakon. Amikor a pap leengedte az ablakot, a járókelő arculköpte. A pap jobbnak látta nem tenni feljelentést és egy ismerősének azt mondta, hozzá van szokva, hogy zsidók leköpik. Sok jeruzsálemi pap vált ilyenfajta támadás célpontjává. Többnyire túlteszik magukat rajta, de néha nem tehetik.
Egy vasárnap dulakodás támadt, amikor egy jesiva-hallgató leköpte a keresztet, melyet az örmény érsek hordozott egy körmeneten az óvárosi  Szent Sír templom közelében. Az érsek 17. századi keresztje eltört a veszekedés közben, amikor megütötte a jesiva-hallgatót. Mindkettőjüket kihallgatta a rendőrség és a diákot bíróság elé állítják. A Jeruzsálemi Kerületi Bíróság egyidejűleg 75 napra eltiltotta a diákot az Óvárosba lépéstől. De az örményeket egyáltalán nem elégíti ki a rendőrség eljárása és azt mondják, ez a fajta viselkedés évek óta tart. Nourhan Manougian érsek elvárja, hogy az oktatási miniszter megszólaljon az ügyben. "Ha bárhol a világon zsidókat támadnak meg, az izraeli kormány fel van háborodva. Akkor miért nem tesznek keményebb lépéseket, amikor a mi vallásunkat és büszkeségünket sértik meg?" - kérdezi.
Daniel Rossing, a Vallásügyi Minisztérium korábbi keresztényügyi tanácsadója és egy jeruzsálemi keresztény-zsidó párbeszéd-központ igazgatója szerint az utóbbi időben növekedett az ilyen incidensek száma, "az országban létező toleranciahiány általános légkörének részeként". Rossing elmondta, hogy az incidenseknek közös jellemzői vannak időpont és helyszín tekintetében. Rámutatott a tényre, hogy több incidens fordul elő olyan területeken, ahol vegyesen élnek zsidók és keresztények, mint az Óváros zsidó és örmény negyedében és a Jaffai Kapu környékén.
Az év bizonyos időszakaiban, mint a Purim idején megnövekszik az esetek száma. "Ismerek olyan keresztényeket, akik a teljes Purim idejére bezárkóznak" - mondja.
A polgármester korábbi keresztényügyi tanácsadója,  Shmuel Evyatar a helyzetet "nagy szégyenként" minősíti. Elmondta, hogy az elkövetők többsége jesiva-hallgató, akik az Óvárosban tanulnak és a keresztény vallásra megvetéssel tekintenek.
"Biztos vagyok benne, hogy a jelenség megszűnne, ha rabbik és tekintélyes oktatók elítélnék. Valójában a jesivák rabbijai nem törődnek vele, vagy még bátorítják is - mondja. Evyatar elmondta, hogy őt magát is leköpték, amikor egy szerb püspökkel ment a zsidó negyedben a lakásához közel. "Jesiva-diákok egy csoportja köpött ránk és a tanítójuk csak állt és nézett."

Hogy miért ajánlatos a keresztényeknek legfőképp a Purim időszakában bezárkóznia, azt jól megmagyarázza Elliot Horowitz zsidó történész könyve:  „Reckless Rites: Purim and the Legacy of Jewish Violence” (Gátlástalan Szertartások: A Purim és a Zsidó Erőszak Öröksége). A könyv kiadójának ajánlásából:
"A zsidó erőszakról - különösen a keresztények elleniről - szóló történelmi feljegyzések régóta robbanékony anyagnak számítanak. Egyes történészek antiszemita célokra torzították el ezeket. (Blablabla, BCS) Mások kissebbítették, elvetették, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták a bizonyítékokat, gyakran mentegetési célból. A Gátlástalan szertartásokban Elliott Horowitz egy új és őszinte szemlélettel tekinti át a zsidó erőszak történetét a késői antikvitás óta, valamint annak módjait, ahogy történészek nemzedékei birkóztak e történetel.  Ennek során az összes nyelven belül a legszélesebb körű könyvet írta a zsidó erőszakról, és az első olyat, amely teljesen elismeri és tárgyalja a konkrét keresztényellenes cselekményeket, melyek részévé váltak a Purim zsidó ünnepe játékos, színházias erőszakának. ("játékos"... lásd az alábbi képeket! BCS). Azt is tanulmányozta, milyen eltérő módokon használták fel a zsidók és a keresztények az évszázadok során Eszter könyvét, melyen a Purim ünnepe alapul  - akár kortárs üldözések ősi előképeként, akár a zsidók vérszomjasságára vonatkozó antiszemita vádak szentírásbeli alapjaként." 
Tipikus polkorrekt farok antiszemita vádakat emlegetni egy olyan könyv ismertetőjében ,mely ezeket igazolja... De örüljünk, hogy kiadták.

Csak egy mondat Izrael Shamir kiváló cikkéből, melyben e könyvet is dicséri:
(A Purim idejének szokásai kapcsán, BCS) "Horowitz különleges szertartásokról mesél az olvasóknak: a Szűzanya megkorbácsolásáról, feszületek elpusztításáról, keresztények összeveréséről és megöléséről."

Egy amerikai (nyilván reform-) rabbi a blogján méltatja Horowitz könyvét, elvileg jelezve, hogy milyen hozzáállás kellene egy őszinte keresztény-zsidó megbékéléshez, az egyoldalú (és, mint látni fogjuk, erőszakkal, ármánnyal, idegen behatolással kikényszerített) vatikáni fegyverletétel viszonzásához:
Zsidó erőszak a purimkor: Ideje a vallás felülvizsgálatának?
Idézi a könyvből Samuel Hugo Bergman, a jeruzsálemi Héber Egyetem néhai professzora és rektora véleményét, akit felháborított a zsidók Purim idején tanúsított bunkó és erőszakos viselkedése. (Ezt a minősítést a rabbi blogjáról idézem!) Bergman vallásgyakorló zsidóként kijelentette, hogy a Purim, mint vallási ünnep további megtartása "népünk mély rohadtságának jele" (277. old.)


Jeruzsálemi zsidó járókelők nemzsidó embertársukkal folytatnak ökumenikus párbeszédet a Purim idején, 2013
Hebroni zsidó suhanc Purimkor borral köszönti nemzsidó felebarátját, 2009
A képeken látható áldozatok palesztinok, nagy eséllyel muzulmánok, de akadnak köztük keresztények is - a lényeg, hogy a zsidók számára "gojok", "amálekiták" - akiket judaista vallási parancs, micve szerint ki kell irtani. Az ősi ellenség messze nem egy kihalt nép, a zsidó rabbik rendszeresen aktualizálják, hogy épp kik az amálekiták, mindig azok, akikre a zsidók haragszanak... Több hasonló között kiemelten az amálekiták kiirtására vonatkozó három micve eltörlését követelhette volna meg a judaista vallási elittől a katolikus egyházi vezetés (és bármelyik keresztény felekezet) az őszinte megbékélés előfeltételeként, a katolikus teológia és liturgia "zsidóbaráttá" tevése viszonzásaként. A keresztények és keresztek leköpéséről való leszokásról már nem is szólva...

De megjelenik a szentföldi keresztényellenes támadások keretében az ordas eszmék egyik legismertebb jelképes aktusa, a könyvégetés is:

Haaretz: Ortodox zsidó fiatalok Újtestamentumokat égettek el Or Jehudában
Az alpolgármester a várost hangszórós kocsival bejárva szólított fel a misszionáriusok által kiosztott néhányszáz Újszövetség és más kiadványok elégetésére. A Mááriv híradása szerint  többszáz jesiva-növendék rakott máglyát a zsinagóga mellett a Szentírásokból. (A misszionáriusok a Jézust Messiásnak elismerő zsidó felekezet tagjai voltak, nemzsidó keresztények nem merészelnének Izraelben zsidók keresztény hitre térítésével próbálkozni...)

A Haaretz karikatúrája (nem az eredeti szöveg fordításával):
Ilyen tüzön kóser a szalonnasütés...

A judaizmusról nagyon nem polkorrekt könyveket író Michael A. Hoffman "Jeruzsálem mocskos kis titka" című írásában ismerteti a Forward c. new yorki székhelyű zsidó lap elég kivételes cikkét a szentföldi keresztényellenes zsidó támadásokról. Ez egy figyelemreméltó, nagyon hasznosan szószátyár zsidó lap, e bejegyzés fő leleplezését is nekik köszönhetjük, lásd később. (Az eredeti forrás: Eric J. Greenberg: Egyházi pofon Jeruzsálemben: Rossz vér — és nyál ) Ez a cikk is a Haaretz cikkéből már idézett eset, az örmény főpap keresztjének leköpése és az érte kiosztott főpapi pofon kapcsán íródott, ezért csak részleteket idézek belőle:
Jeruzsálem mocskos kis titka
Jeruzsálem mocskos kis titka volt ez évtizedekig: Ortodox jesiva-hallgatók és más zsidó lakosok templomokat rongálnak meg és keresztény papokat köpnek le, miközben az óváros keskeny, ősi kövezett utcáit járják.
(...) E botrány most jött, amikor az izraeli kormány és a diaszpóra zsidó szervezetei igyekszenek a nemzetközi figyelmet arra irányítani, hogy szerintük világszerte növekszik az antiszemitizmus.  Azon túl, hogy esélyesek e törekvések aláásására, a keresztényellenes támadásokról szóló hírek gyengíthetik Izrael igényét, hogy magát a keresztények és muzulmánok jogai őrének tarthassa Jeruzsálemben... (A cikk a polkorrektül kiherélt újság-nyelvezet ellenére sem rejti el a lényeget, BCS)
 Sirvanian elmondta, hogy az örmény egyházon túl más keresztény egyházak papjait is megtámadják.  "Ez nemcsak örmény papokkal történik meg, hanem katolikusokkal, szíriaiakkal, románokkal és görög ortodoxokkal." ...Shirvanian szerint egyházi tisztségviselők gyakran célpontjai leköpésnek, jesiva-hallgatók, valamint ultraortodox nők és gyerekek részéről. Elmondta, hogy ultraortodox zsidók ezen túl szemetet is szórnak a templomok lépcsőire és betörik a templomok és keresztény házak ablakait.
(...) Shirvanian beszámolt róla a Forwardnak, hogy egy 6 éves haredi kisfiú épp akkor köpött le egy fiatal örmény papot, amikor a knesszet belügyi és környezetvédelmi bizottsága keresztény vezetőket és jeruzsálemi hivatalnokokat hallgatott meg. Régi szokás szerint az egyház nem jelentette be ezt a második leköpési incidenst a rendőrségnek. Shirvanian: "Amikor egy kisfiú, vagy kislány tesz ilyet, az azért van, mert a szüleik erre tanítják őket"... A papok leköpése "Jeruzsálem 1967-es egyesítése óta jelent meg" mondta Shirvanian.
Vagyis a jeruzsálemi keresztényellenes zsidó támadások (túl azon, hogy a zsidó huligánok érthetően nem ugráltak annyira a jordániai kormányzás idején) a második vatikáni zsinat reformjai után erősödtek fel, amikor a katolikusok számára már tabu lett a zsidók kritizálása. ( A zsidók elleni utcai garázdálkodás pedig addig sem volt jellemző, nem úgy, mint az egyesített Jeruzsálemben a keresztények ellen.)



Hoffmannak a cikkhez írt megjegyzése is rámutat a katolikus-zsidó "kibékülés" általam is hiányolt másik oldalára:
(...) Az a helyzet, hogy semennyi sajnálkozás, vagy szóbeli elhatárolódás nem fogja önmagában megváltoztatni azt a légkört, amely lehetővé teszi ezeket a keresztényellenes gyűlöletbűncselekményeket. Csak a judaista fiatalságnak kicsi korától megtanított, a Misna, a Gemára, Zóhár, Misna Tóra, Sulhán Áruh, Tányá és a rabbinikus kánon többi része által tartalmazott gyűlölködően gojellenes és keresztényellenes támadó írások hivatalos és ünnepélyes megtagadása hozhat bármilyen valódi enyhülést. Semmi ettől kevesebb nem éri el ezt. Semmilyen formális sajnálkozás, szépségtapasz-alkalmazás nem védi meg a keresztényeket. Csak a judaizmus vezetőinek a Talmud és a rabbinikus szent könyvek aljas átkozódásai és tanításai miatti bűnbánata és jóvátétele lesz elegendő
Megismétlem kihívásomat a judaizmus ortodox rabbijai részére: ha Önök tagadják, hogy van olyan, a judaizmusban kötelező parancsolat, mely szerint meg kell átkozni a gojok és keresztények sírjait és templomait, álljanak ki velem nyilvános, videóra vett vitára és én bebizonyítom az egész világnak, hogy Önök hazudnak, az átok konkrét szövegének és tekintélyes rabbinikus forrásainak bemutatása által.

A keresztényellenes zsidó erőszak teológiai alapjai


Már az eddigiekben, Horowitznak és főleg Hoffmannak köszönhetően is láthattuk, hogy a vallásos zsidóság jelenkori keresztényellenes, gojellenes agressziója a judaizmus vallási törvényeinek egyenes következménye, ezt még érdemes néhány zsidó szerző írásaival alátámasztani. 

Először nézzünk meg két, a Metapédia: Izrael 60. születésnapja cikkben lefordított szöveget, az eredeti forrásokat lásd ott:


Izrael Sahak, a Héber Egyetem néhai (kémia-) professzora, Holokauszt-túlélő írta:
Más vallások jelképeinek meggyalázása
A keresztény vallási jelképek meggyalázása a judaizmusban régi vallási kötelesség. A keresztre, különösen a feszületre köpni, és köpni, ha egy zsidó egy templom mellett halad el, kb. i.sz. 200-tól kötelező a vallásos zsidók számára. A . A múltban, amikor a zsidóellenesség még valóban létezett, a vallásos zsidókat arra utasították a rabbijaik, hogy vagy úgy köpjenek, hogy a köpés oka ne derüljön ki, vagy a mellükre köpjenek, nem pedig ténylegesen a keresztre, vagy nyíltan a templom előtt. A zsidó állam növekvő ereje azt okozta, hogy ez a szokás újra leplezetlenné válik, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kereszténységről judaizmusra áttérőknek a keresztre köpés a hagyományos zsidó ájtatosság gyakorlata, amelyet most a Sa'ad Kibbuc szervez, és az izraeli kormány finanszíroz.
(...) A keresztény vallásos jelképek iránti megvetésnek és gyűlöletnek ez a barbár magatartása Izraelben növekszik. Az 1950-es években Izrael kibocsátott egy izraeli városokat bemutató bélyegsorozatot. Názáret képén volt egy templom és azon egy kereszt - majdnem láthatatlan, talán egy milliméteres. Ennek ellenére a cionista "baloldali" tömegekkel támogatott vallásos pártok olyan botrányt gerjesztettek, hogy a bélyegeket gyorsan bevonták, és kiváltották egy majdnem azonos sorozattal, de a keresztet eltávolították róla.Ott volt továbbá a hosszú csata az elemi számtan tanításában érvényesülő keresztény befolyás miatt. A vallásos zsidók ellenezték a nemzetközi plusz jelet a kereszt alakja miatt, mert az véleményük szerint minden bizonnyal arra befolyásolja a gyerekeket, hogy térjenek át a kereszténységre. Egy másik "magyarázat" szerint így nehéz lesz úgy "nevelni" őket, hogy köpjenek a keresztre, ha a számtan tanulása közben hozzászoknak. 
(...) Azonban az utóbbi években a keresztényellenes indulatok valósággal robbannak Izraelben. (valamint a szórvány Izrael-imádó zsidai között), párhuzamosan a zsidó fanatizmus növekedésével minden más területen.
Azokban az években robbantak Izraeleben a keresztényellenes indulatok, melyekben a katolikus egyház végrehajtotta látványos filoszemita fordulatát...
 Részlet Israel Shamirnak a "Zsidók Krisztus ellen" c. esszéjéből (Our Lady of Sorrow c. kötetből):
"Hosszú éveken keresztül, felvilágosodott szülők gyermekeként, nem voltam képes rávenni magam, hogy belépjek egy templomba. Nem köptem, amikor egy templomot megláttam, ahogy a dédapám tette, de arra tanítottak, hogy lenézzem a kereszténységet, mint egy "ostoba előítéletet". A zsidó hitet a köreinkben sosem tekintették előítéletnek. Ezért egy fiatal zsidó szórakozhatott a buddhizmussal, imádkozhatott az ashramban, vagy táncolhatott a szufikkal, de a kereszténység túl volt a határon, egy tökéletesen tilos dolog. Ez az oka, hogy J. Salinger napjainak a zsidai a lelkiséget az idegen buddhizmusban keresték: a valóság az, hogy nem merték elfogadni Krisztust. Az ember ehet disznóhúst, még egy shikszát (héber eredetű jiddis szó a nem zsidó nők jelölésére. Eredeti jelentése: visszataszító, undorító dolog, gyűlölet tárgya a ford.) is feleségül vehet, ami egy kicsit kisebb bűn, de mi az anyatejjel szívtuk magunkba a kereszténység ellenséges elutasítását.
Érdemes kissé hosszabban idézni Izrael Sahak: Zsidó vallás, zsidó történelem - 3000 év súlya. c. könyvéből, mert jól illusztrálja, hogy a zsidó vallás sokkal ellenségesebb viselkedésre tanította a követőit a keresztények iránt, mint viszont és mégis a keresztényeket kényszerítik saját vezetőik (majd látni fogjuk, hogy inkább "saját" vezetőik...) a sokkal visszafogottabb és az idézettek alapján önvédelmi reakciónak tekinthető zsidókkal szembeni vallási ellenérzés feladására:

47- Szidalmazás
Ez alatt a cím alatt a halaha törvényeibõl olyan pédákat fogok bemutatni, amelyeknek legfontosabb célja nem is annyira abból áll, hogy nemzsidók elleni megkülönböztetéseket írjanak elõ, hanem az, hogy a nemzsidók elleni gyûlöletet és megvetést szítsák. Így ebben a fejezetben nem csak idézek a vonatkozó halahai forrásokból (ahogy eddig tettem), hanem néhány kevésbé alapvetõ mûvet is figyelembe veszek, amelyek eléggé elterjedtek a vallásoktatásban. 
Kezdjük néhány liturgiai imádság szövegével. A napi reggeli ima elsõ részében minden hívõ zsidó köszönetet mond Istennek azért, hogy nem nemzsidót csinált belõle. A napi ima záró része (amelyet az újévi és a Jom Kippuri istentisztelet legünnepélyesebb részében is elmondanak) azzal a kijelentéssel kezdõdik: "Köszönünk mindent az Úrnak. Hogy nem olyanná tett minket, mint más országok népeit. Mert ezek a hiúság és méltatlanság elõtt hajolnak meg és olyan Istenhez imádkoznak, aki nem segít." Míg a cenzorok az utolsó mondatrészt kihúzták az imádságos könyvekbõl, Keleteurópában szóban adták tovább és most sok Izraelben nyomott imakönyvben újra benne van. A heti ima, a 'tizennyolcas ima' olyan különleges átkot tartalmaz, amelyet eredetileg keresztények, a kereszténységhez konvertált zsidók és más zsidó vallásilag eltérõk ellen szántak: "És ne legyen az árulóknak reménye és menjenek a keresztények rögtön tönkre".
Ez a megfogalmazás az elsõ század elején fogalmazódott meg, amikor a kereszténység még csak egy kis üldözött szekta volt. Valamivel a 14. évszázad elõtt legyöngítették: "Ne legyen az árulóknak reménye és minden vallástagadó menjen rögtön tönkre". és további nyomás miatt "Ne legyen a besúgóknak reménye és minden vallástagadó menjen rögtön tönkre"-re változtatták. Izrael alapítása után megfordult a kocka, és sok újonnan nyomott imádságos könyv újra a második változatot használta, amelyet sok tanár is elõír az izraeli vallásos iskolákban. 1967 után a Gus Emunimhoz közelálló közösségek közül sok vett át újra az elsõ változatot (addig csak szóban használták és nem írásban), és ma naponta azért imádkoznak, hogy a keresztények menjen rögtön tönkre.
Ez a váltás akkor történt, amikor a katolikus egyház XXIII János pápa uralkodása alatt eltávolított a nagypénteki liturgiából egy imát, amelyben Istent arra kérik, hogy bocsásson meg a zsidóknak és vallási eltérõknek. Errõl az imáról a legtöbb zsidó vezetõ azt állította, hogy sértõ, sõt antiszemita. A napi ima mellett egy vallásos zsidónak különféle (örömteli vagy szomorú) alkalmakkor rövid áldásokat kell mondani (pl. egy új ruhadarab felvételekor, ha az évben elõször eszik bizonyos gyümölcsfajtákat, erõs villámlást lát, rossz híreket hall, stb...) Ezeknek a rövid áldásoknak némelyike a nemzsidók elleni gyûlölet és megvetés erõsítésére szolgál. A II fejezetben (II: Elõítéletek és hamisítások) megemlítettem azt az elõírást, hogy egy zsidó egy nemzsidó temetõ láttán átkot kell hogy mondjon, de Istent kell dícsérnie, ha zsidó temetõben van. Hasonló elõírás vonatkozik az élõkre.
Ha egy hívõ zsidó nagy zsidó tömeget lát, akkor Istent kell dícsérnie, de átkozódnia kell, ha nemzsidók nagyobb tömegét látja. Az épületek sem kivételek. A Talmud elõírja, hogy ha egy zsidó olyan lakás mellett megy el, ahol nemzsidók laknak, akkor annak tönkremenéséért kell imádkoznia. Ha az épület romokban hever, akkor a bosszú Istenének kell köszönetet mondania. Természetesen a fordított elõírások igazak zsidó házak esetén. Ezt az elõírást zsidó parasztok, akik saját falvakban vagy városok zsidónegyedeiben éltek, könnyen be tudták tartani. A klasszikus júdaizmus föltételei mellett mind nehezebben volt betartható és ezért csak más vallások templomaira és egyházi épületeire vonatkozott (Az Iszlám kivételével). Ebben az összefüggésben a szokások megerõsítették ezt az elõírást.
Szokássá lett ugyanis, hogy egy templom vagy egy kereszt láttán (általában háromszor) köptek, mégpedig a kötelezõen elõírt szánakozás finomításaként. Amellett szidalmazó bibliai szakaszokat is fûztek hozzá. Létezik továbbá elõírásoknak egy sorozata, amely nemzsidók vagy azok tetteinek dicséretét megtiltja, kivéve, ha egy ilyen dicséret hallgatólagosan zsidók vagy azok tetteinek magasabb fokú dicséretét foglalja magába. Így például Agnon, az író hazatérése után Stockholmból, ahol az irodalmi nóbel díjat kapta meg, dicsérte az izraeli rádióban a svéd akadémiát, gyorsan hozzáfûzte: "nem felejtettem el, hogy tilos nemzsidókat dicsérni. Dicséretemnek azonban különös oka van." - azaz, hogy egy zsidó kapta meg a díjat. Ugyanígy tilos, nemzsidók népünnepélyein részt venni, kivéve, ha a részvétel elutasítása ellenségességet szülne zsidók ellen. Ilyenkor szabad kis mértékben részt venni.
Az eddig említett szabályok mellett léteznek mások, amelyek zsidók és nemzsidók emberi barátságait hivatottak megakadályozni. (...)
Azok a törvények, amelyek a munkát tiltják meg szombaton, érvényesek, ha nem is olyan szigorúan más vallási ünnepek esetén is. Így egy nem szombatra esõ ünnep esetén minden munka meg van engedve, amely a vallásos ünnepnapon megeendõ étel elkészítéséhez szükséges. A törvény ezt mint a lelki táplálék elõkészítését (ochel nefesch) definiálja, ahol a lélek alatt zsidót értenek, nemzsidók és kutyák kifejezetten ki vannak zárva ez alól. De létezik egy diszpenzáció hatalmas nemzsidók javára, akik ellenségessége veszélyes lehet. Ezért lehetséges egy vallási ünnepnapon egy látogató számára is fõzni, ha nem hívtuk meg tudatosan. Ha a gyakorlati alkalmazástól eltekintünk, az állandó foglalkozás ezekkel a törvényekkel, amelyek a halaha tanulmányozásához tartoznak, és a klasszikus zsidóságban a legfölsõbb vallási kötelesség volt, fontos lelki alapállást eredményezett. Egy ortodox zsidó a szent tanulmányok során gyermekkortól megtanulja, hogy a nemzsidókat kutyákkal kell összehasonlítani, hogy bûn dicséretük, stb...
 (...)  A 322§-ban, amely azzal a kötelességgel foglalkozik, hogy egy nemzsidó rabszolgát örökre rabszolgaságban kell tartani (amivel szemben egy zsidó rabszolgát hét év után szabadon kell engedni), a következõ magyarázat áll: "Vallási kötelességeinknek az a tény az alapja, hogy a zsidó nép az emberi faj legkitûnõbbje, amelyet azért teremtettek, hogy teremtõjét fölismerje, ÕT imádja és érdemes legyen arra, hogy rabszolgákat tartson szolgálatában. Ha nincsenek rabszolgái más népekbõl, akkor saját fivéreit is rabszolgává teheti, akik így nem tudnak az Örökkévalónak, akinek neve legyen áldott, szolgálni. És ezért parancsolta meg nekünk, hogy legyenek ilyen szolgái, akiket elõzõleg erre fölkészítenek és a bálványimádást kiverték belõlük, és így nem jelentenek veszélyt házainkra. Ez ennek a szakasznak a célja. De fivéreitek, Izrael gyermekei közül egy se uralkodjon a többiek fölött nagy szigorral, hogy ne kelljen fivéreidet rabszolgává tenned, akik mind készek Isten imádására."
Az 545 §-ban, amely azzal a vallási paranccsal foglalkozik, hogy nemzsidóktól kamatot kell szedni, a következõt mondja a törvény: "Megparancsolták nekünk, hogy kamatot szedjünk a nemzsidóktól, ha pénzt adunk nekik kölcsön, és nem szabad kamatmentes kölcsönt adnunk nekik. Magyarázat: Ennek a vallási kötelességnek az az oka, hogy nem szabad kegyelmet gyakorolnunk, kivéve azokkal az emberekkel szemben, akik Isten átélik és imádják. Ha jótékonyságunkat csak ilyenekkel szemben gyakoroljuk és az emberiség maradékával szemben tartózkodóak vagyunk, akkor bebizonyítjuk, hogy szeretetünk és jótékonyságunk nagy részét nekik adjuk, mert õk a szent vallást követik, amely ÕT imádja, legyen a neve áldott. Mert így kapjuk meg jutalmunkat Istentõl, ha a jótékonyságot nem idegenekkel szemben gyakoroljuk, amely annak a jutalma, hogy a jótékonyság gyümölcseit saját népünknek juttatjuk." Hasonló különbségtevéssel találkozunk számos más helyen. A munkabér kifizetésének késleltetése (238 §) esetén az író kifejezetten utal arra, hogy ez a bûn nemzsidók esetén nem olyan súlyos
A "gojok" dicséretének talmudi tilalmáról olvasva megvilágosodhat elménk, hogy mi a magyarázata a magyarországi zsidó írók, értelmiségiek, a Kertész Ákosok, Kertész Imrék és társaik rendszeres magyargyalázásainak. Nyilvánvaló, hogy a hitéleti sallangokat levetkező zsidó személyiségek is a talmudi "etikát" követik, ami közegükben a vallás külsőségei nélkül is átörökítődik. E vallás lényege egyébként is csak a kollektív etnikai önimádat és a nemzsidók gyűlölete...

A "Kiddush Hashem - a Holokauszt zsidó receptje - a vallási háttér" bejegyzésben már alaposabban idéztem Israel Jacob Yuval, a jeruzsálemi Héber Egyetem elismert történészprofesszora "Két nemzet a méhedben" (Two Nations in Your Womb) című könyvéből. A könyv a zsidók által elkövetett rituális gyilkosságok és az embervér rituális felhasználása bizonyításán túl azt is megállapítja, hogy a zsidó-keresztény viszályban ki az agresszor, hogy ki gyűlöli sokkal jobban a másikat (amit persze mi Kornis Mihálytól is tudunk ) és ennek mi a saját vallásában gyökerező oka:

A zsidók messianisztikus várakozásainak és a keresztények ezekre adott válaszainak összahasonlító vizsgálata komplexebb megvilágításba helyezi a középkori antiszemitizmus kutatásának egy alapvető feltételezését - konkrétan azt, hogy ez a gyűlölet irracionális képzelődések terméke. (288. old.)
A zsidó messianizmus fontos szerepet játszik annak a mechanizmusnak a megértésében, amely elszabadította a keresztényeknek a zsidókra vonatkozó fantáziáját. Tragikus asszimetria van a keresztények és zsidók messianisztikus várakozásai között. A keresztények a zsidóknak keresztény hitre térését várták, míg a zsidók  a keresztények megsemmisítését reméltékAz eszkatológiai szinten a judaizmus sokkal agresszívebb, mint a kereszténység...

Yuval idézi egy 13. századi askenázi (németországi) zsidó vallási iratból, hogy mit vártak a judaizmus követői a Megváltástól és a Megváltótól:
"Ez a (végső) Megváltás ... magában fogja foglalni az összes nemzet lerombolását, elpusztítását, legyilkolását és kitörlését: az övéket, az őrzőangyalaikét és az isteneikét. ... A Szent (Isten), aki áldott legyen, el fogja pusztítani az összes nemzetet, Izrael kivételével."  Sefer Nizzahon Vetus, 13. sz., Németország (93.old.)
A történész bemutatja, hogy a judaizmus központi eszméjévé vált a bosszú és a gojok vérének kiontása utáni vágy:
"Az askenázi zsidók körében uralkodó nézet a Gojok megsemmisítését a messiási vízió főelemének tekintette. Ez az elképzelés visszamenőleg kívánja megjavítani a történelmet, a bosszúra kiosztva a múlt helyrehozásának szerepét mielőtt egy új világrend jöhet létre. (...)
Egy, az 1096-os első keresztes hadjárat pogromjai után a Tisá Béáv (az első és második Szentély lerombolásának gyásznapja) alkalmából írt gyászénekben írja Kalonymus ben Yehudah:
Vérem cseppjei egyenként számoltatnak
És életük vérét a te porphyrion-odra (királyi palástodra) hintik
Ő végrehajtja az ítéletet a nemzetek között, megtöltve őket hullákkal.
Ez egy szó szerinti vérkönyvelés.A gojok által megölt zsidók minden egyes vércseppje feljegyzésre kerül egy isteni "főkönyvben", amit egy bíbor palást képvisel. A számla - ha mondhatunk ilyet - az utolsó csepp vérig ki lesz egyenlítve."  (95.old.)

Kiderül a könyvből, hogy az őrült irányba fejlődő vallás az első keresztes hadjárat idején már azt a zsidóvért is Istennek a gojok elleni fellázítására alkalmasnak tekintette, amit a zsidók maguk ontottak ki, például saját gyermekeikét, anyjukét.
A lényeg itt és most azonban csak az, hogy egy ilyen teológiai alapokra épülő vallás követőitől, illetve a közösségnek a vallás külsőségeit nagyrészt már levető tagjaitól egy cseppet sem meglepő, hogy agresszíven viselkednek a "gojokkal", hogy ártani akarnak nekik!

Előttünk áll tehát két, történelmileg rivalizáló, konfliktusban álló vallás, amely konfliktust mindkettő beépítette a teológiájába és liturgiájába is. A kereszténység ellenérzése a zsidó vallással szemben abban nyilvánul meg, hogy felrója a zsidóknak Jézus megfeszítését és legdurvább reakciója a liturgiában az, hogy a keresztények imádkoznak a zsidók megtéréséért. A zsidó vallás ezzel szemben az átkozott keresztények kiirtását várja a Megváltástól, de addig is liturgiájába, szokásrendszerébe építi a keresztények elleni gyűlölet továbbadását és ahol lehet, a keresztények fizikai megtámadását.

Ezek után napjainkra a "riválissal" szembeni ellenérzését sokkal szelídebb módon kifejező felet, a kereszténységet, közte a katolikus egyházat kényszerítették teljes megalázkodásra a másik fél előtt, míg a vérszomjas, bosszúvágyó szadista, a Judaizmus diadalmasan kiélvezheti győzelmét és háborítatlanul nevelheti követői közössége fiataljait a máris legyőzött ellenfél iránti további féktelen gyűlölködésre és annak fizikai bántalmazására.

Nézzük, hogy alakult ki ez a helyzet!

A Féreg programot alkot: Irány az Alma!


Sabbatáj Cví (képzelt) koronázása
Korábbi bejegyzésekben már sokszor emlegettem a zsidó misztikus nihilizmus két leghírhedtebb figuráját, Sabbatáj Cvít és Jacob Frankot. Gershom Scholem, a zsidó misztika máig legnevesebb kutatója egyrészt az utóbbit az előbbi irányzata folytatójának tekinti, másrészt ezen újkori zsidó nihilista misztika egyik fő gyökereként, forrásaként a marranizmus-élményt mutatja ki. Az igazi (minden lerombolását kitűző) céljait elrejteni kényszerülő gonosz irányzat szervesen építkezhetet a spanyolországi, itáliai titkoszsidók, marranók tapasztalataira, életformájára, álcázási rutinjára. A hitehagyás bűnéből erényt, harci eszköz kovácsoló mozgalom sabbatájista fázisában a hívek főleg az iszlámba tértek be látszatra, a franki szakaszban pedig főleg a katolikus egyházba, később pedig sokan a felszínen, látszatra a fősodor judaizmus követői voltak, a felszín alatt azonban mindezen vallásokban, felekezetekben belső bomlasztó ellenségként viselkedtek.

Itt most nem szükséges alaposabban kitérni e perverz teológia részleteire, elég annyi, hogy az összes fennálló intézmény, közte a szervezett vallások, intézményesült egyházak megsemmisítésének, belülről szétbomlasztásának programja az ősi gnosztikus eszméket felelevenítő luriai kabbala tanításán alapult.  Ennek alapján az isteni minőséget képviselő Szent Szikrákat (a gnosztikusoknál: fényrészecskéket) ki kell szabadítani a gonosz anyagi világ börtönéből, a gonosz anyag héjaiból, a Kelippákból, vagyis minden létezőből azok szétverése útján, illetve a Bűnből is annak elkövetése által. Hiszen a Bűnbe is be vannak zárva az isteni részecskék...

Gershom Scholem írja Frank teológiájáról:
"Sabbataj Cví & Jacob Frank és a Frankisták"
"A sabbateanizmus az ő változatában egy gátlástalanul nihilista jelleget öltött. Az igaz hívő, akinek titkos szívében Isten van, a "hallgatás terhe" alatt köteles keresztülmenni az összes valláson, rítuson és fennálló renden anélkül, hogy bármelyiket elfogadná, sőt, mindet belülről megsemmisíti, ezáltal igazi szabadságot hoz létre. A szervezett vallás csak egy álcaruha, amit fel kell venni, majd el kell vetni a "szent tudás", a a hely gnózisa felé, ahol az összes hagyományos értéket megsemmisítik az "élet" áramlatában. "
Jacob Frank, a Vatikán elfoglalásának stratégája
E teológia alapján Frank konkrét programot dolgozott ki a keresztény civilizáció szervezeti bázissal, hatalommal rendelkező  fő spirituális "szive", a Katolikus Egyház, illetve annak hierarchikus központja, a Vatikán meghódítására a beszivárgás, trójai faló, ötödik hadoszlop módszerével, a marranizmus, mint fegyver felhasználásával (véletlenül magyarországi híveihez írott levelében maradt fenn a program...):


Ben Zion Wacholder, Ph.D (Hebrew Union College - Jewish Institute of Religion, Cincinnati): 
Jacob Frank és a frankisták héber nyelvű zóhári levelei
 "E publikáció közli és értelmezi a héber-zóhári levelet, melyet Jacob Frank három tanítványa írt 1800 körül a magyarországi zsidókhoz. (...) Dokumentumunk szerint Frank megjósolta az európai zsidóság pusztulását, hacsak a zsidók nem veszik fel "Edom szent vallását", vagyis a kereszténységet. A kereszténységre áttérésnek azonban eszközként kellett szolgálnia, mely a kereszténység végső legyőzéséhez vezet. A Frank személyében reinkarnálódott Jákob pátriárka küldetése volt, hogy Izrael élére álljon annak Edom elleni háborújában. " 
"...a levél általános üzenete így összegezhető:Frank megjósolja a zsidók eljövendő mészárlását Európa minden nagyobb és kisebb országában az apokalipszis részeként.
- A zsidók megváltásának alapja, hogy elfogadják Edom, vagyis Róma hitét.- Jacob Frank Jákob pátriárka reinkarnációja.- Jacob Frank fogja vezetni Izrael megváltását a világ, azon belül a Katolikus Egyház meghódítása által."
A szerző, a leveleket értelmező néhai Ben Zion Wacholder egy elismert amerikai reformrabbi és judaista hittudós, rabbioktató volt, nem valami antiszemita konteó-szerző... Nem mellékes, hogy a Holokauszt programjának zsidó nihilista gyökere is felvillan az ördögi tervben! Mindjárt látni fogjuk, hogy a nemcionista kiszsidók tömegeinek tudatos feláldozása elengedhetetlen eleme lesz az Edom-Vatikán elfoglalására irányuló pokoli programnak is.


Reb Yakov Leib HaKohain
A tanulmány internetes utánközlő forrása a Dönme-Nyugat (Donmeh West), vagyis egy Neo-Sabbatájista kabbalista szekta  weboldala. A szekta (szellemi-spirituális irányzat) vezetője, Reb Yakov Leib HaKohain a Neo-Sabbatájista Kabbala újjáéledéséről a Mááriv c. izraeli lapban adott interjút, amiben egy nagyon szemléletes hasonlattal világítja meg az Edom, azaz Róma, a Vatikán elfoglalását célul kitűző franki program lényegét:

MÁÁRIV: Mi a helyzet az Ön vallási áttéréseivel? Hogyan változott a vallási élménye, miközben felvette a kereszténységet, az iszlámot és a buddhizmust?
REB YAKOV LEIB HAKOHAIN: Először is, vallási áttéréseim célja, akárcsak elődeim, Sabbatáj Cví és Jacob Frank esetén, nem az volt, hogy megjavítsam önmagam, hanem, hogy megjavítsam Istent. A Neo-sabbateánus Kabbalában az egész hangsúly nem önmagamon van, nem az én üdvözülésemen, vagy átalakulásomon, hanem Isten üdvözülésén és átalakulásán. (...) Tehát Sabbatáj Cví, Jacob Frank és jómagam Szent Aposztázisai nem "a test" áttérései voltak, hanem "a szívé". Az összes vallásba való betérés célja a bennük rabul ejtett Szent Szikrák kiszabadítása volt, nem pedig az, hogy vallási közösségeik gyakorló tagjaivá váljunk.
Az ilyen neo-sabbateánus VALLÁSI ÁTTÉRÉSEK CÉLJA tulajdonképpen ANNAK A VALLÁSNAK A SZÉTROMBOLÁSA, AMELYBE BELÉPÜNKNAGYRÉSZT ÚGY, AHOGY A FÉREG SZÉTRÁGJA AZ ALMÁT, NEM PEDIG RÉSZÉVÉ VÁLIK.

Most pedig ugorjunk bő másfél évszázadot, a franki féregprogram látványos teljesülése időszakába!


A Kukacok kitűzik zászlajukat az Almára - a II Vatikáni Zsinat


A már idézett Forward c. new yorki zsidó magazin cikke (a zsidók önleleplező dicsekvésére mindig lehet számítani!!!):

John Connelly: Áttértek, akik megváltoztatták az Egyházat - Zsidó születésű papok segítettek átnyomni a II Vatikáni Zsinat reformjait (2012.július 30.)

(Kiemelések és megjegyzések tőlem, BCS)


Forward: "50 évvel ezelőtt: a II Vatikáni Zsinat döntő kérdésekben változtatta meg a Vatikán álláspontját, köztük az Egyház zsidókra vonatkozó tanításában. A reformok mögötti intellektuális erők között sokan a judaizmusból tértek át. "

Az idei ősz előtt ötven évvel  a katolikus püspökök olyan zsinatra gyűltek össze Rómában, melynek "korszerűsítenie" kellett az egyházat, amely közvetlenebbül tud szólni a modern világhoz. Három évi tanácskozás után a püspökök olyan határozatokat szavaztak meg, melyek lehetővé tették, hogy a hívők saját nyelvükön vegyenek részt a misén, bátorították a világiakat a Szentírás olvasására és kérték a katolikusokat, hogy más vallásokra az igazság és kegyelem forrásaiként tekintsenek. A zsinat az egyházat "Isten népének" nevezte és egy demokratikusabb viszonyt sugallt a püspökök és a pápa között.  Megszavazott egy nyilatkozatot a nemkeresztény vallásokról is, melyet latin címéről ismernek:  Nostra Aetate ("A mi időnkben"). E dokumentum negyedik része, a zsidókra vonatkozó nyilatkozat bizonyult a legvitatottabbnak, amelyet többször majdnem leszavaztak a konzervatív püspökök ellenállása miatt.
A Nostra Aetate megerősítette, hogy Krisztus, az ő anyja és az apostolok zsidók voltak és hogy az Egyház az Ószövetségből származik.  Tagadta, hogy a zsidók kollektíven bűnösnek lennének tekinthetők Jézus Krisztus haláláért és elítélte a gyűlölködés minden formáját, beleértve az antiszemitizmust. Szent Pál rómaiakhoz írt levelét idézve a Nostra Aetate a zsidókat az "Isten által legszeretettebbnek" nevezte.  E szavak ma közhelyesnek tűnnek, de a katolikus tanításban forradalmat eredményeztek.
A soraikból jövő ellenkezés ellenére a püspökök tudták, hogy nem maradhatnak némák a zsidók ügyében. Amikor a dokumentum elakadt 1965 májusában, egyikük így indokolta, miért kell előrenyomulniuk: “A történelmi összefüggés: 6 millió halott zsidó. Ha a zsinat, mely 20 évvel ezen események után zajlott néma marad az ügyükben, elkerülhetetlenül felidézi a Hochhuth által "A Helytartó"-ban kifejezett reakciót. A püspök a német drámaíró Rolf Hochhuth jellemzésére utalt XII Piusról, aki a Holokauszttal szembesülve néma és passzív maradt.  A püspökök nem akartak többé ilyen egyházban élni.
Épp e terrorfegyverként forgatott Holokauszt-érv miatt fontos tudatosítanunk, hogy náci bábrezsimjükön keresztül nem mások, mint épp a judaizmus nihilista irányzatát képviselő frankisták a Holokauszt megszervezői! 
A probléma az volt, hogy nem rendelkeztek saját nyelvvel, mellyel megtörhették volna a hallgatást. A teológia a legtöbb tudományterületet meghaladó mértékben egy bonyolult szövevény, melynek minden ágazata felett a szakértők féltékeny beltenyészete őrködik.  Azoknak, akik fel akarták fogni az egyház zsidók iránti viszonyának komplexitását, eszkatológiát, szoteriológiát, patrisztikát, az Ó- és Újtestamentumot és egyháztörténetet kellett tanulmányoznia az összes korszakon át. Így hát a püspökök szakértők szűk csoportjaira szorultak, akik elég elszántak voltak begyűjteni az e feladathoz szükséges nem mindennapi intellektuális szaktudást.
Hát persze, hogy a buta papok nem értettek eléggé a saját teológiájukhoz, ehhez már külső szakértelem kellett, ahol akadt elég szürkeállomány, na vajon honnan???
A nemrég megjelent "Az Ellenségtől a Fivérig: A zsidókra vonatkozó katolikus tanítás forradalma" c. könyvemhez folytatott anyaggyűjtés során fedeztem fel, hogy ezek a szakértők nem az 1960-as években kezdték munkájukat. Többjük három évtizeddel azelőtt ausztriai és svájci előőrsökből próbált katolikus érveket kialakítani az antiszemitizmus ellen a náci törvények árnyékában. Ezek egy cseppet sem voltak tipikus katolikusok. Nemcsakhogy elég bátrak voltak közép-európai létükre szembeszállni Hitlerrel, amikor az számított, hanem többnyire nem voltak született katolikusok. A katolikusok, akik segítettek az egyháznak elismerni a zsidó nép továbbra is érvényes szentségét, áttértek voltak, sokuk zsidó családokból.
Helyesen tehát: a "katolikusok", akik...

Nézzük, honnan vezet az út a II Vatikáni Zsinat filoszemita főszakértői pozíciójába: meglepetés, vagy nem, de a CIONISTA MOZGALOMBÓL:
A legfontosabb Johannes Oesterreicher volt, aki 1904-ben született egy zsidó állatorvos, Náthán, és felesége, Ida családjába Stadt-Liebauban, egy németajkú észak-morvaországi településen. Gyermekkorában részt vett a cionista cserkészmozgalomban és középiskolájában a zsidó diákok választott képviselője volt, de ekkor, máig megmagyarázhatatlan okból (később azt mondta, ”beleszeretett Krisztusba”), Oesterreicher érdeklődni kezdett a keresztény írások iránt (Newman bíboros, Kierkegaard és maguk az Evangéliumok iránt), és egy később a nácik által mártírrá tett pap (Max Josef Metzger) hatására katolikus, majd pap lett. Az 1930-as évek elején magáévá tette a bécsi egyházmegye kezdeményezését a zsidók megtérítésére, mert remélte, hogy családtagjait és barátait az egyházba hozhatja.

E téren mérsékelt sikert ért el. Hatásosnak abban sikerült lennie, hogy maga köré gyűjtött más katolikus gondolkodókat a náci rasszizmussal való szembeszálláshoz. Oesterreicher megdöbbenve tapasztalta, hogy ez a rasszizmus behatolt a vezető katolikus gondolkodók műveibe is, akik azt tanították, hogy a zsidók fajilag hibásak, ezért nem részesülhetnek a keresztség kegyelmében.  Barátai közé tartoztak e törekvésében olyan áttért sorstársai, mint Dietrich von Hildebrand filozófus, Karl Thieme teológus és Waldemar Gurian politika-filozófus. 1937-ben Gurian, Oesterreicher és Thieme egy katolikus nyilatkozatot írtak a zsidókról, úgy érvelve a rasszisták ellen, hogy a zsidók egy különleges szentséget hordoznak. Bár ez ortodox tanítást képviselt, egyetlen püspök sem írta alá (nem is szólva a Vatikánról).
Nem kell ragozni, hogy ez a "tanítás" maga a rasszizmus, hiszen a szentséget születésénél fogva tulajdonítja a "zsidó faj" tagjainak", ezzel egy "Herrenvolk" rangjára emelve őket...  
Nyilvánvaló, hogy ezt az ideológiát akkor a katolikus egyházban betért cionista titkosügynökök képviselték. Ha lett volna olyan akkor az egyházban, Oesterreicher és társai nem mentek volna át a katolikus belbiztonsági átvilágításon. Miért nem volt ilyen belső elhárítás??? Kik szerelték le addigra???

Oesterreicher 1938-ban, a nácik bevonulásakor elmenekült Ausztriából és Párizsban folytatta munkáját,  német nyelvű rádiós igehirdetéseket sugározva a Reich területére, felvilágosítva a katolikusokat, hogy Hitler egy "tisztátalan lélek" és "emberi alakot öltött ellenlábas" volt, bemutatva a zsidók és lengyelek ellen elkövetett náci bűnöket. 1940 tavaszán éppenhogy el tudott szökni Gestapo-ügynökök egy előőrse elől, Marseilleen és Lisszabonon át eljutott New Yorkba és végül a Seton Hall Egyetemre, ahol a zsidók és az amerikai Katolikus Egyház  kapcsolatainak vezető szakértője lett.
Hatalmas szakértelme, helyismerete lehetett ehhez a friss jövevénynek...
Oesterreicher fokozatosan felhagyott a zsidók iránti "misszionárius" hozzáállásával és egyre inkább ökumenikusnak nevezte tevékenységét. Ő és hasonló gondolkodású keresztények igyekeztek kitalálni, hogyan alapozzák a zsidó nép továbbra is érvényes kiválasztottságára vonatkozó hitüket a keresztény Szentírásra. Míg a háború előtt a harc a náci rasszizmus tévtanai ellen folyt, a háború után annak célpontja a keresztény antijudaizmus mélyen gyökerező hiedelmei voltak. A korábbi időszakban a betértek úgy érveltek, hogy igen, a zsidók megkeresztelhetők. A második időszakban, még ha továbbra is hittek abban, hogy a zsidóknak meg kell keresztelkednie, hogy elkerüljék a Krisztus elutasítása miatti kárhozatot, ezek a gondolkodók elkezdtek töprengeni e feltételezett kárhozat jellegén.

Ha  történelem ítéletek sora volt, melyek a zsidók büntetésére küldettek Krisztus elutasítása miatt, akkor milyen jelentést hordozott Auschwitz? Vajon a nácik Isten akaratának eszközei voltak, abból a célból, hogy a zsidók végül forduljanak Krisztus felé? E kérdésre igennel válaszolni obszcén dolog volt, de 1945-ben a katolikus klérus egyedül ezt a választ nyújtotta. A következő években az áttérteknek forradalmat kellett csinálnia egy olyan egyházban, amely változatlannak hirdette magát. Ezt azáltal érték el, hogy áthelyezték az egyházi tanítást Szent Pál rómaiakhoz írt levelének 9-11. szakaszára,  ahol az Apostol megkeresztelés, vagy áttérés említése nélkül jelenti ki, hogy a zsidók "Istennek kedvesek" maradnak és hogy "majd egész Izrael elnyeri az üdvösséget".
A gondolkodók, akik elvégezték az e forradalmat előkészítő intellektuális munkát, túlnyomórészt áttértek voltak.  Nemsokkal a háború után Thieme a koncentrációs táborbort túlélő Gertrud Lucknerrel közösen adta ki Délnyugat-Németországban a Freiburger Rundbrief-t ,  melyben döntő teológiai áttörést értek el a zsidókkal való megbékélés útján. Párizsban a tisztelendő Paul Démann, egy áttért magyar zsidó publikálni kezdte a Cahiers Sioniens szemlét és a hozzá hasonlóan áttért Vermes Géza és Renée Bloch segítségével elutasította a katolikus iskolai katekizmusok antijudaizmusát.
1961-ben Oesterreichert meghívták munkatársnak a II Vatikáni Zsinat "zsidókérdéssel" foglalkozó bizottságába, ami a legnehezebb üggyé vált, amellyel a püspököknek foglalkoznia kellett. 1964 októberében egy kritikus pillanatban két pap, Gregory Baum és Bruno Hussar  Oesterreicherrel közösen állította össze a zsinat zsidókra vonatkozó határozatának leendő végső szövegét, amiről a püspökök egy évvel később szavaztak. Akárcsak Oesterreicher, Baum és Hussar is zsidó származású áttértek voltak.
Ők egy, az 1870-es Első Vatikáni Zsinatig visszanyúló trend folytatói voltak, amikor a Lémann fivérek — katolikussá és pappá vált zsidók — bemutattak egy nyilatkozattervezetet az egyház és a zsidók viszonyáról, kijelentve, hogy a zsidók “mindig nagyon kedvesek Istennek" az atyáik miatt és mert Krisztus "a test szerint" tőlük származott. Úgy tűnik, a katolicizmusba betértek nélkül  a Katolikus Egyház soha nem "gondolta volna ki" a rasszista antijudaizmus próbatételeiből kivezető útját.  
Fentebb már rámutattam, hogy nem a  - gyengének, életrevalótlanul szelídnek és naívul jóindulatúnak bizonyult - katolikus egyházi antijudaizmus volt rasszista, hanem a zsidóknak származási, rassz-alapon választottságot, isten által kedveltséget és automatikus üdvözülést tulajdonító marranózsidó diverzió, illetve maga a judaizmus az!

Az Oesterreicherhez hasonló zsidó áttértek magas aránya az antiszemitizmust ellenző katolikusok között érthető: az 1930-as években a náci rasszizmus célpontjai voltak, akik nem tudták elkerülni az egyházba behatoló rasszizmust. Ellenállásukban egyszerűen saját univerzalizmusa melletti kitartásra késztették egyházukat. De a Szent Pál rómaiakhoz írt levelének régóta elhanyagolt szakaszai felé fordulás által megnyitották az egyház elméjét is a zsidó nép új megbecsülésére.
Amit annak vadjai azóta is például keresztek és keresztények leköpésével, Újszövetségek máglyán elégetésével hálálnak meg...
Mik voltak a háború utáni szerepvállalásuk mögötti indítékaik? Peter Gordon a The New Republicban könyvemről írt barátságos recenziójában felveti, hogy az áttértek mások érdekében való kiállását  a saját magukért való aggodalom hajtotta. Ők még a Katolikus Egyházban is  továbbra is zsidónak tekintették magukat. Gordon emlékeztet minket Sigmund Freud kételkedésére a mások iránti szeretet lehetőségében. Az igaz szeretet, vélte Freud, “mindig össze van gabalyodva a nárcizmussal: nem a másikat szeretem, hanem saját magamat,  vagy csak azt, ami a másikban emlékeztet rám, vagy aki egykor voltam.” Oesterreicherben azonban látunk egy tartós szolidaritást a közösséggel, mely egykor az övé volt, legközvetlenebbül családjával.
Ehhez nincs mit hozzátenni, hacsak azt nem, hogy természetesen ezek a zsidó "papok" nem "áttértek" voltak, hanem elejétől a végéig kizárólag zsidók, akik álruhás ügynöki feladatot hajtottak végre és a célszervezet a katolikus egyház volt.
1946-ban eltűnődött apja végzetén, aki tüdőgyulladásban halt meg Theresienstadtban (anyját később Auschwitzban ölték meg). Az ősi keresztény eszme ellenére, mely szerint nincs megváltás az Egyházon kívül, Oesterreicher nem esett kétségbe az apja miatt. Nathan Oesterreicher egy igaz ember volt, akire "érvényes a béketeremtők üdvössége". Ha Oesterreicher,  a fiú valódi nárcisztikus lett volna, megnyugvást találhatott volna a hiedelemben, hogy ő maga üdvözülhet a keresztség által. De az erős szeretet és vágyakozás zsidó apja iránt kezdte megnyitni Oesterreicher elméjét  a lehetőségre, hogy a zsidók zsidóként üdvözülhetnek.
Emlékszünk, a zsidó teológia szerint az üdvözülés, a zsidók megváltása a nemzsidók, köztük a katolikusok Megváltó általi kiirtása útján valósul meg... Sima ügy, hogy mindenki ragaszkodjon a családjához, de Oeterreicher és társai egyszerűen nem voltak keresztények, tevékenységük egy gyűlölt ellenség belülről bomlasztására irányult a franki program alapján.
A zsidókra vonatkozó katolikus tanítás újraírását elősegítő áttértek tartós ajándéka az volt, hogy kiterjesztették családias szolidaritás-érzésüket ránk, zsidókra és keresztényekre. 1964-ben Oesterreicher személyesen dolgozta ki a Nostra Aetate azon részét, mely szerint az egyház többé már nem beszél a zsidók közötti misszióról, hanem várja a napot, amikor minden nép "egy hangon fogja szólítani az Urat és egy szívvel szolgál neki" (Az utolsó fordulat Szofoniás 3:9-ből származik.) Ezzel az új tanjtással az egyház feladta a kísérletet, hogy a másikat magafajtává változtassa, és e fordulópont után a keresztény-zsidó párbeszédben résztvevő katolikusok többnyire nem áttértek.
 A feladatot már elvégezték... (persze a valóságban nagyon is ott őrködnek azóta is).

Ők az új értelmezés alapján élnek, mely szerint a zsidók és keresztények testvérek. Az áttértek átlépték a határt a Másik felé, miközben bizonyos mély értelemben önmaguk maradtak,  de felismerve a köztünk levő különbségek létjogosultságát, sőt áldottságát, segítettek ledönteni a zsidókat és keresztényeket elválasztó falat.
John Connelly a Kaliforniai Egyetem, Berkley történészprofesszora és a “From Enemy to Brother: the Revolution in Catholic Teaching on the Jews, 1933-1965,("Az Ellenségtől a Fivérig: A zsidókra vonatkozó katolikus tanítás forradalma" ) c. könyv szerzője.  (Harvard Egyetemi Nyomda, 2012).

A szerző hülyének nézi az olvasóit, a zsidók a rossz testvér, amely veri a testvérét, miközben előtte álruhában megkötözte testvér-áldozata kezét, hogy ne tudjon védekezni.
Valóban, ledöntötték a falat, mely a keresztényeket, a nemzsidókat védte tőlük:

"segítettek ledönteni a zsidókat és keresztényeket elválasztó falat"

 ...de saját hódító uralmukat nem akármilyen falakkal védik:

Miért nem ezt a falat döntötték le az "áttértek"???
A győztes zászlajának kitűzése a II Vatikáni Zsinaton csak egy betetőzés a marranó-ügynököknek az elfoglalni kívánt intézménybe való tömeges beáramlási folyamatában. Ahhoz, hogy a zsinaton a résztvevők elfogadják az álkatolikus kukac-szakértők által előkészített reformokat, a behatoló ellenségnek már jóval korábban kiterjedt pozíciókat kellett kiépítenie zsidó és szabadkőműves papok, püspökök beépítése által.  A folyamat gyakorlatilag megkezdődött már Frank életében a frankisták többezres tömegének katolikus látszatbetérésével. E felforgató erő számára nem újdonság többszáz éves időtartamú diverziók megtervezése és menedzselése...

A vatikáni reformokat kidolgozó marranó papok valakik által netán felvetendő őszinte jóhiszeműségének hipotézisét röviden elvethetjük, ha megfontoljuk a judaizmus és követői a bejegyzés korábbi részeiben bemutatott  máig aktív harcos keresztényellenes agresszivitását és azt a tényt, hogy a zsidónak született ügynökök e szembenállásban nem a saját közegük, vallásuk agresszivitását igyekeztek leszerelni, hanem azt érintetlenül hagyva, az Ellenség táborába álruhában belopózva annak szegezték be ágyúit és tárták ki kapuit. Kiszolgáltatva a keresztény "vár népét" a kegyetlen és saját írástudói által, meg a marranók által le nem fegyverzett támadó kénye kedvének. Itt tartunk most,  

JAJ A LEGYŐZÖTTNEK! 


Jakob Frank meg röhöghet a pokolban, tudós katonái végrehajtották a harci feladatot:

A zsidók a mi Idősebb Fivéreink és Isten Ajándékai!!!


Kapcsolódó bejegyzés, a II Vatikáni Zsinat sikeres várostrom-zárása után jöhettek az e feladatra kitenyésztett és kinevelt zsidó pápák, némelyik egyenesen Galíciából, hogy a Siratófalnál demonstrálhassa, kiké már a Vatikán:  Santo Subito - a galíciai pápa

( Bergoglio peresztrojkáját és glasznosztyát majd akkor vehetjük komolyan, ha a látványos, profi szakemberek által kreált PR-gesztusok helyett  e lényegi kérdéssel kezd őszintén foglalkozni. Hacsak nem az a feladata, mint Gorbinak, aki e reformkampányokkal megszüntette a rábízott szervezetet, a globális rablók zsákmányául odadobva a benne élőket. )

Frissítés, május 27: 

Ferenc pápa beszáll a hagyományos család intézménye elleni kampányba???


Fenti zárómondatom sejtését igazolni látszik Ferenc pápa legújabb kijelentése, amiről egyelőre nem is találtam magyar híradást, csak egy hasonlóról, ami felveti nagyjából ugyanezt a kérdést:

Ateisták a mennyországban
"Az ateisták is üdvözülhetnek – terjed az örömhír a nemzetközi médiában. Szerdai miséjén a pápa szólt arról, hogy Krisztus még az ateistákat is megváltotta – a 2000 éves gyorshír most egyházügyi szenzációként kering az interneten. Bár csak egy hétköznap reggeli szentmisén elmondott, előre meg nem írt beszédről van szó, ami valójában nem is utal dogmatikai fordulatra, a gesztus a nyitott és befogadó kereszténység további erősödésének jele. Kérdés, mennyi jut el ebből érdemben az egyháztól eltávolodott tömegekhez, akiket az új pápa láthatóan határozottabban szeretne megszólítani."
" Mások váratlanul toleráns pápai gesztusról beszélnek, amihez ugyanakkor hozzáteszik, hogy végső soron megkérdőjelezi magának a katolikus egyház létének az értelmét, mondván, miért legyek katolikus, ha ateistaként sem fogok elégni a gyehenna tüzén."

Hát ez az... Nem áll szándékomban azt vitatni, hogy vajon van-e üdvözülés az egyházon kívül, hiszen, (ha nem tűnt volna fel) a vallások, minden vallás üzenetét szimbolikus jellegűnek tekintem, nem gondolom, hogy érdemes lenne a szimbólumot összetéveszteni a szimbolizált valósággal.
A legújabb pápai megnyilvánulás már nem is Gorbacsov Peresztrojkájára emlékeztet, hanem egy kicsit Mao Kulturális Forradalmára, melynek keretében Mao pl. hangoztatta, hogy sose tisztelte a tanárait és ezzel irányt mutatott, hogy a kínai forradalmi ifjúság se tisztelje a sajátjait:

Vatikáni Rádió: Pápa: Nyissatok ajtót a hitnek 

A megdöbbentő szombati szentbeszédben a pápa keményen nekiment a katolikus papságnak, nem pedofil, vagy homoszexuális vatikáni főpapoknak, hanem kötelességeiket, köztük adminisztratív-bürokratikus kötelességeiket is teljesítő "mezei" papoknak, akiket azzal vádol, hogy "a hit ellenőreivé", sőt "vámszedőivé" váltak, akik a kereszténységről csak száraz teológiai előadásokat tudnak tartani, de a hitet mások képviselik, az utca egyszerű, romlatlan vadvirágai... Akiktől nem kell semmit megkövetelni, elég, ha "hisznek" és az Egyháznak tágra kell előttük tárnia az ajtókat:
"Gondoljunk az egyedülálló anyára, aki elmegy a templomba, a plébániára a titkárságra és azt mondja: 'Meg akarom kereszteltetni a gyermekemet.' És akkor a Keresztény, ez a Keresztény azt mondja: 'Nem, nem teheted, mert nem vagy házas!'. De nézzük csak, ez a leány, akinek volt bátorsága kihordania terhességét és nem visszaküldeni a feladónak, és mi ez? Egy zárt ajtó! Ez nem buzgóság! Ez távol áll az Úrtól! Ez nem nyitja meg az ajtókat! Tehát amikor ezen az utcán járunk, ezzel a hozzáállással, nem teszünk jót az emberekkel, a néppel, Isten Népével, de Jézus szentséget hozott létre és mi ezzel a hozzáállással létrehozunk egy nyolcadikat: a papi szokások szentségét!"
Önmagában nem lenne ezzel semmi baj, miért ne keresztelnék meg a leányanya gyermekét és tudtommal meg is keresztelik.  A pápai szentbeszéd tanmeséje abban az összefüggésben válik botrányossá, hogy e pillanatban világszerte össztűz zúdul a hagyományos család intézményére, kiemelten a (nagyrészt egykori) keresztény civilizáció területén.

Párizsban egy tiltakozó főbelőtte magát a Notre Dame-ban, majd százezrek tüntettek a homoszexuálisok engedélyezett házassága és gyerekörökbefogadása ellen

A cannesi fesztiválon "Leszbikus szerelmesfilmé az Aranypálma".

A Magyar Nemzet cikkírója indokoltan állapítja meg a svédországi bevándorlók gyújtogató dühöngőrohama kapcsán, hogy:
"...kétség sem férhet ahhoz, hogy baj van Európában. A bajban pedig kilábalási stratégiára és vezetőkre van szükség, de először is arra, hogy néven legyenek nevezve a dolgok. A multikulti megbukott Európában. Nem bevándorlókra van szükség, hanem mindenhol céltudatos helyi demográfiai politikára, amely nem létezhet szilárd értékháttér, így a hagyományos család mint eszme primátusának helyreállítsa nélkül."
Ilyen helyzetben csatlakozik a pápa a maga tekintélyével a hagyományos családmodell tekintélyének aláásásához... Hogy a bajban levőket mindenestől keblére kell ölelnie az Egyháznak, nem kell követelményeket támasztania velük szemben, és azok a papok a kigúnyolandók, akik ezt másképp gondolják. Ez a tipikus liberális hozzáállás, hogy a társadalom perifériáján levőknek minden jog "jár", a kötelességek teljesítése nélkül is.

Frissítés, 2013.május 30:  Ferenc pápa békeügyi kutyakomédiát készít elő Peresszel együtt???

A La Stampa olasz lap Vatikáni Bennfenntes c. weboldalának cikke:
Ferenc béketalálkozót szervezhet a világ három fő vallása részére Rómában

Fogadd el ezt a Talmudot, Ferikém... (tényleg jobb oldalt nyílik)
Andrea Tornielli, Jeruzsálem
Izraeli kormányzati források azt állítják, hogy Ferenc valószínűleg egy találkozó összehívását tervezi a világ három legnagyobb monoteista vallásának vezetői és hívői részére Rómában egy üzenet kibocsátása céljából a békéért, az erőszak ellen, és Isten nevének a gyűlölet és terrorcselekmények igazolására  felhasználása ellen. A források szerint a pápa egy április 30-i audiencia során nyilvánította ki szándékát egy találkozó összehívására. De ezt nem említette a Szentszék audiencia után kibocsátott sajtóközleménye.  
Peresz elnök “elmondta a pápának, hogy vannak emberek, akik Isten nevét használják fel a terrorizmus igazolására” és a vallási vezetőknek “hangosan ki kell jelentenie, hogy Isten senkinek nem adott engedélyt felebarátja megölésére.” Az izraeli kormány által a kihallgatásról kapott összefoglalóban található információ szerint Ferenc elmondta Peresznek, hogy “teljes szívvel támogatja” erőszak elleni felhívását és hogy “elő akar segíteni egy találkozót a három, Ábrahám által alapított fő vallás vezetői és hívői részvételével Rómában”. A cél az lenne, hogy “megmutassák az embereknek” hogy a vallások “ellenzik az erőszakot és a terrorizmust.” Ha ezek a kijelentések valóban elhangzottak a kihallgatás során, akkor úgy tűnik, a pápa olyan lehetséges békekezdeményezéseket tervez, amelyek a világ három fő monotesita vallására korlátozódnának. Ez nem lenne egy minden vallást érintő vallásközi találkozó, mint az Assisi találkozók, melyeket II János Pál, majd XVI Benedek szervezett 2011-ben.
Nem újdonság, hogy Peresz arcbőre vastagabb a vizilóénál és képmutatása felülmúlhatatlan, amikor a világ legveszedelmesebb latorállamának, az állami terrorizmus legfőbb alkalmazójának veterán vezetőjeként és a népirtást vallási parancsolatként tartalmazó judaizmus képviselőjeként (mely Izraelben államvallás, az államtól elválaszthatatlan) képes azon moralizálni, hogy egyesek nem átallanak az "ábrahámi vallások" Istenére hivatkozni a terror igazolásaképpen.

Sajnos az sem újdonság már, hogy a Vatikánban állomásozó "pápák" az utóbbi évtizedekben e kutyakomédiához jó képet vágnak és abban partnerként, cinkosként, bűntársként részt vesznek.

Szerény javaslatom, hogy a leendő találkozóhoz, amely esetén sajnos már csak abban kételkedhetünk, hogy akad-e résztvevőnek komolyan vehető iszlám vallási vezető, stílszerűen válasszák az alábbi vallási parancsolatot a kezdeményező világfelvásásárlásügyi szakértő államférfi vallásából, a Talmudból:
"Tob shebe goyyim harog" - "Még a gojok legjobbjait is mind meg kell ölni"
Ez Simon ben Yohai rabbi kijelentése a Soferim, 10. parancsolatból.

Forrás: Michael Hoffmann: Az igazság a Talmudról

76 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jó a blogod! Sok olyan részlet van benne, ami máshol nem található meg. Viszont mintha nem látnád az egészet a részletekben, mintha nem olvastad volna a Jelenések könyvét.... mintha soha nem hallottál volna megjövendölt hitehagyásról....
Azt történik /teljesedik be) a szemünk láttára, ami már meg van írva... A zsidók és keresztények útjai akkor váltak külön, amikor elközelgett Jeruzsálem lerombolása és a keresztények elhagyták a várost, mert tudták, hogy az Úr előre megmondta, hogy Templomot le fogják rombolni, és úgy is lett. Utána kezdték átkozni imáikban a zsidók a Krisztus-követőket.
Van egy szuper könyv az Apokalipszisről, oroszul. Akkor lett érthető számomra politika, amikor ezt kezdtem el olvasni.
Angolul gyengébb a felhozatal, viszont az is nagyon jó, ha valaki az igazságra nyitottan hallgatja:
http://www.youtube.com/watch?v=fz6DK7IRh0A
Fr. Thomas Hopko speaks at St. Elijah about Christianity and Armageddon

http://www.ancientfaith.com/podcasts/hopko/the_new_year_and_the_end_of_the_age
The New Year and the End of the Age

http://www.ancientfaith.com/podcasts/hopko/the_abolition_of_man
The Abolition of Man

http://www.ancientfaith.com/specials/hopko_lectures
2012
A Walk Through the Apocalypse - Part 1
A Walk Through the Apocalypse - Part 2
A Walk Through the Apocalypse - Part 3

.....

http://orthodoxword.wordpress.com/2009/03/23/285/
Signs of the Times, by Blessed Hieromonk Seraphim Rose

http://www.apostle1.com/pascha_2006/contemporary_signs_of_the_end_times-seraphim_rose1.htm
Contemporary Signs of the End of the World
By: Father Seraphim Rose

mp3-ban
http://orthodoxword.wordpress.com/2010/02/19/blessed-father-seraphim-rose-audio-lectures-on-%E2%80%9Cthe-end-tines-the-ecumenical-movement-the-apostasy-of-the-church-and-the-antichrist%E2%80%9D/
"az egész "békülés" egy egyoldalú fegyverletétel a katolikus egyház vezetése részéről"- ez nem fegyverletétel, hanem HITEHAGYÁS.
"Hacsak nem az a feladata, mint Gorbinak, aki e reformkampányokkal megszüntette a rábízott szervezetet, a globális rablók zsákmányául odadobva a benne élőket."- Valami ilyesmi a feladata ! A szervezet azaz az egyház nem szűnik meg, hanem még jobban átalakul, folytatva a 2. vatikáni zsinattal megkezdett reformot. Ferenc pápa elejtett erről pár mondatot, innen tudni. Meg onnan hogy a zsidók és a szabadkőművesek rendkívül örvendtek a megválasztásának.
http://www.traditioninaction.org/RevolutionPhotos/ChurchRevIndex.htm
CHURCH REVOLUTION IN PICTURES
Nézz meg ezeket a képeket, ha nem ismernéd !
Komolyan, néha benézek és sírni támad kedvem ettől a nyilvánvaló hitehagyástól.

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm, örülök, hogy tetszik. A bibliai szövegeket leginkább szimbolikusnak tekintem. Nem gondolom, hogy a Jelenések Könyve egy forgatókönyv lenne, amit pontosan így fog megvalósítani valami Mennyei Rendező. A blogon foglalkoztam már vele, hogy a történelem során viszont a legtöbb felforgatómozgalom épp ilyesmit tesz, vallási próféciákat igyekszik megvalósítani, ami egy blaszfémikus csalás, még akkor is, ha úgy gondolom, ahogy az előbb írtam. Norman Cohn könyve nagyon tanulságos ez ügyben a millenarista forradalmárokról. Az egész kabbalista csapat történelemgyártásban, manipulálásban uztazik, katasztrofális eredményekkel.

Névtelen írta...

Az írásban a valóság, illetve a szerző szubjektív feltételezései össze vannak keveredve. Egyenkénti szétválasztásuk óriási munka lenne, sőt végeláthatatlan vitát generálna, így célszerűtlennek tartom.
A Biblia, mely tartalmazza az Ó- és Újszövetséget 39+27=66 könyvben, tartalmazza együttesen a próféciák és igéretek rendszerében a zsidóság és a nem-zsidóság történelmének fő vonalait, beleértve napjainkat és a jövőt is. Ebből egyértelműen kiolvasható, hogy sem nem a zsidók, sem nem a katolikusok, sem nem más szervezetek nem bírnak erre a folyamatra alapvetően befolásoló hatással.
Azok számára, akik szeretnék tudni, ki osztja a lapokat, honnan és hová megy a folyamat, mi ebben a zsidóság kiemelkedő jelentőségű szerepe, azoknak a figyelmébe ajánlom Arnold G. Fructenbaum pengeéles logikával megfogalmazott bibliatanításait, különösen a 2012 nyarán Magyarországon tartott teljes (!) előadás-sorozatát (Youtube).
BZ

Bobkó Csaba írta...

Azért nem olyan reménytelen ez a szétválasztás. Tegyünk egy kísérletet:
Valóság:
- Az Egyház a II Vatikáni Zsinat óta hangsúlyosan "filoszemita", míg előtte nem volt az.
- ennek semmiféle viszonzása nem történet meg a judaizmus vallási elitje és gyakorlata részéről, miközben e körök magától értetődőnek mutatják, hogy a katolikusoknak alájuk kellett rendelődnie
- a máig aktív keresztényellenes és nemzsidóellenes ortodoxzsidó fizikai támadásoknak vallási, teológiai oka van, a judaizmusban erre oktatják a hitoktatás keretében a zsidókat kisgyermekkoruktól fogva, a keresztények leköpését beleértve
- a történelemmanipulálás szándéka megjelent a judaizmusban legalább a középkortól kezdve, főleg a Kabbala keretében, de azonkívül is, mint arról pl. Yuval könyvében is olvashatunk, idéztem. Közhely, hogy a zsidók a Megváltást a földi történelem keretében képzelik és abban egyénileg részt kell venniük. A kereszténység, főleg a katoikus egyház eredeti tanítása más.
- tény, hogy kialakult a judaizmus keretén belül a misztikus nihilizmus, melynek képvieselője,Frank programot alkotott a keresztény világ, illetve az egész világ elfoglalására nihilista zsidók álcázott beáramlása útján, a katolicizmusba is, látszatbetérés útján.
- tény, hogy a II Vatikáni Zsinatnak az Egyház eredeti tanítását megváltoztató fordulata mögött túlreprezentáltan álltak zsidó származású, gyakran saját életükben betért papok, akik néha a feladat elvégzése után szögre is akasztották a reverendát, sőt a katolicizmust.

Szubjektív feltételezésem: (???): azt állítom, hogy az utóbbi tény a franki program megvalósulásának bizonyítéka.

kételkedő írta...

Ez egy érdekes adalék az inkvizícióhoz, zsidó szemszögből:

http://www.danielcsoport.hu/tortenelem/sz%C2%B4farad1-a-spanyol-zsidosag-tortenete/

Felteszi a kérdést, de vajon hova menekültek Spanyolországból a kiűzött zsidók 1492-ben, mivel addigra Európa legtöbb országából már kiűzték őket. Én megmondom: jó páran a sokkal liberálisabb Magyarországra menekültek, és itt fejtették ki "áldásos" tevékenységüket, mint pl Szerencsés (Fortunatus) Imre. Azt sem hiszem, hogy a gyakorlatban valóban ott kellett hagyniuk minden vagyonukat, hiszen nem a semmiből váltak pénzkölcsözővé, Imre egyenesen kincstárnokká. A következményeket, pl Mohácsot, amiben neki is szerepe lehetett, már tudjuk.
De van egy érdekes mondat ebben a cikkben, amiről én eddig nem hallottam. Azt fejtegeti, hogyan menekültek meg a zsidók, majd elmondja, Kolombusz mentette meg őket. Ez az ominózus mondat:"Kolumbusz Kristóf... Egy olyan olasz városból származott, ahol nagy zsidó közösség élt korábban. Naplót vezetett, melyből kiderül, hogy nem Krisztus születését veszi a naptár alapjául, hanem a Templom lerombolásának napját. Jó kapcsolatban volt a mohamedánokkal és zsidókkal, de különösen a konverzorokkal. Nagyon sok konverzor segítette anyagilag az útjait. Nem lehetetlen, hogy maga Kolumbusz is az [mármint zsidó]volt."
Tény, hogy én történelem szakos hallgatóként - igaz, hogy az "átkosban" volt - soha, egy szót sem hallottam ezekről a dolgokról, az inkvizíció kapcsán sem, Fortunatus Imre neve pedig fel sem merült, ahogy a mai történelemknyvekben sem. Lassan megismerjük a valódi történelmet.
Egyébként köszi az írást, jó, hogy hozzájárulsz ehhez a folymaathoz!

kételkedő írta...

Én különben nem hiszem, hogy az antiszemitizmus (akár a középkorban, akár máskor) csak úgy a semmiből keletkezett volna. Valami globális előítélet okozta volna, ami kizárólag az antiszemita népben gyökerezik - mindegy,hogy időben és földrajzilag egymással semmi kapcsolatuk nem volt - , a zsidóságnak ebben semmi szerepe nem volt. Mégis, ezt a primitív agymosást akarják elfogadtatni mindenkivel. Mi mindent csinálhatott a középkori zsidóság, hogy ennyire antiszemita legyen Európa népe? Kezdetben persze vallási alapon volt a szembenállás. De láthatjuk, hogy a "megtérés" nem vezetett eredményre sehol.

Bobkó Csaba írta...

Az utóbbi pár évtizedben ismert elmélet, hogy Kolombusz talán zsidó volt, főleg zsidók szeretik úgy vélni, hogy igen. Nem néztem utána, de nem zárható ki. Az viszont tény, hogy Torquemada és Loyolai Ignác zsidó származású volt... Az is elég ismert ma már, hogy a rabszolgakereskedelem és a karibi kalózkodás vezetői nagy arányban voltak zsidók. Ez még Hollywoodban is megjelenik, ahol az utóbbi évtizedek kalózfilmjeiben pl. az egyik kalózt (Langella játszotta)Mordechájnak hívják. Finom célzás, a legtöbb nézőnek fel se tűnik, akiknek igen, azok elégedetten nyugtázzák...

Bobkó Csaba írta...

Yuval idézett könyve is fontos e téren, meg Sahaké, meg sokaké. Ha egyszer a zsidó vallást arra a célra hozták létre, hogy a zsidók elkülönüljenek a nemzsidóktól és kölcsönösen gyűlöljék egymást, akkor nincs mit csodálkozni. Az antiszemitizmus és az antigojizmus nem véletlen, hanem tudatos társadalommérnöki termék. Antiszemitáink máig nem értike ezt, hogy amikor jókat röhögnek a kurucinfó karikatúráin a patkánytestű zsidókon, akkor pont azt teszik, amit a háttérhatalom elvár tőlük. És a gojgyűlölő reflexű zsidó rabszolgák is pont azt teszik.

Névtelen írta...

úgy tudom, hogy vagy a Török Birodalomba menekültek Afrikán át és úgy a Balkánra ill. Magyarországra. Vagy Angliába és Németalföldre mentek és megalapították a globális világkapitalizmust, a kamatos kamatot, részvénytársaságokat stb.

z

gyuri55 írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Nadin írta...

Jézusom ! wtf ? wake up, Gyuri !
és Csabának is, meg mindenkinek.

Bobkó Csaba írta...

???

gyuri55 írta...

Belátom, nem az íráshoz szóltam hozzá. Azt akartam mondani, hogy a zsidók nem a Sátán zsinagógája. Meg azt, hogy ha valaki megalázza magát, lehet, hogy jó úton jár. És azt, hogy a "jobbik rész" nem az okoskodás, hanem az imádkozás. Bocsánat...

Bobkó Csaba írta...

Elnézést, én késlekedtem a válasszal, kár volt letörölni. Szerintem is minden jóakaratú embert sokkal több köt össze, mint amennyi elválaszt. Természetesen ebbe beleértem a jóakaratú zsidókat is. Más kérdés, hogy a jóakaratú zsidók, amennyiben kutató, gondolkodó típusúak, mindig kritikusak szoktak lenni a zsidóság számára kialakított identitás emberellenes vonásaival szemben. Bizonyos metafora szinten nem vetném el a kifejezést, hogy "a Sátán zsinagógája". Természetesen én a vallásokat a szimbólum nyelvén a tömegekhez szóló emberi terméknek tartom. A Jó, vagy a Gonosz szolgálata ott jön elő, hogy a népüknek pl. a vallás kialakításával, folyamatos alakításával irányt mutató, normát szabó szellemi elit milyen viselkedésformákat programoz be a követők számára. A judaizmus a kezdetektől, már a talmudi torzulás előtt hordoz magában egy pokoli xenofób jelleget, már a mózesi törvényekben is. Más kérdés, hogy találunk természetesen általános emberi értékekekt is a judaizmusban , a mózesi törvényekben is. Ilyesmi módjával még a haszid legendákban is előfordul... Mivel a zsidók emberi lények, nem gondolom, hogy eredendően gonoszok lehetnének. Azonban sok szempontból állatorvosi lova a számukra kifejlesztett identitás a gonosz célú mágiának, a mágia tudatmódosítást jelentő definíciója értelmében. Egyes elemek pozitívak, pl. Ábrahám és Izsák sztorija, az Akeda az ószövetségi változatban egyértelműen a korábbi kegyetlen kánaáni gyermekáldozati kultusz megbélyegzését és eltüntetésének szándékát jelezte, tehát az ezt a Szentírásba beleíró "mágusok" megérdemlik a tiszteletünket. Csakhogy a mágikus harc itt nem ért véget, idéztem, hogy később a talmudisták visszavágtak egy olyan verzióval, ahol Izsák feláldozása megtörtént, csak Jahve feltámasztja, ez egyrészt mintául szolgált a Jézus-sztorihoz, másrészt mintául szolgált az első keresztes hadjárat idején gyermekeit feláldozó rajna-völgyi askenázi zsidóknak.
Vajon a zsidó nihilisták sem a Sátán zsinagógája???

Bobkó Csaba írta...

Amely gyehennai gyülekezethez természetesen sok nemzsidó is önként csatlakozott, hoztam rá néhány példát...

Névtelen írta...

Nagyon lényegretörő ez a cikk és az első hozzászóló gondolatai is figyelemre méltóak!
Én is sokat gondolkodtam már azon, hogy korunk történelmi folyamatai bibliai próféciák beteljesülései, vagy csupán emberi tevékenység eredménye? Mert pl. kétségtelen, hogy a "vörös sárkány minden erejét és hatalmát, trónját a vadállat rendekezésére bocsájtotta" - azaz a kommunizmus látszólagos bukásával indult hódító útjára a globalizáció, a pénzügyi világbirodalom. De azért ezt is emberek csinálták, a szabadkőműves is ember, még ha a sátánnal cimborál is.
Ami Bergoglio-t illeti, sokszor kedvem lenne szájba rúgni (bocsánat!) ezt az álszent, "népkedvence", liberál-bolsevik egyházrombolót. Az első címerében ötágú csillag volt, amit aztán gyorsan megváltoztatott, mert ezzel túl hamar elárulta volna kilétét. Soha sem nevezi magát pápának, csak Róma püspökének, mert valójában egy ellenpápa. Névválasztása nem Szent Ferencre, hanem az 1986-os Assisi "ökomenikus" találkozóra utal, aminek következtében pl. egy bálványszobor került a San Pietro oltárára. (Gyalázat!) Az ezt a találkozót összehozó II. János Pált - modernista, destruktív reformjai miatt, - nem nagyon kedveltem, de egyszer volt egy jó beszólása: arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól a Katolikus Egyház és a személye elleni liberális sajtótámadásokhoz? - röviden csak azt felelte: ha nem támadnának, az azt jelentené, hogy valamit rosszul csinálok, hogy baj van.
Bergoglio megválasztása óta elhallgatott az egyház elleni mocskolódás, a liberális sajtóhadjárat egy csapásra véget ért, nincs pedofíl botrányozás, csak az új "pápa" nyálas ajnározása.
Akkor ugye most már baj van, nagy baj!?...

Tudnék mesélni arról is, hogy a hagyományhű katolikusok micsoda gyűlöletteli, hisztérikus ellenállásba ütköznek a hazai papság részéről, ha csak emlegetni is merik a régi római - "tridenti" - miserítust. Ezt személyesen tapasztaltam. De azt hiszem, a tradícionalista katolikus irányzat témája csak közvetve kapcsolódik a cikkhez.

Tihamérffy

Bobkó Csaba írta...

A Holokauszt zsidó receptje- bejegyzésben idéztem Norman Cohn könyvét, mely szerint felforgatómozgalmak régóta használják gyakorlati cselevési receptként az apokaliptikus próféciákat, ezzel "történelemgyáros" szerepkört vállalva. Az esetek többségében szadista diktátorok vezetésével.

Bobkó Csaba írta...

És persze e bejegyzésből is kiderül, Horowitz könyvéből is, hogy pl. a Purim szertartásait szándékosan azzal a céllal tervezték meg, illetve Eszter könyvét azzal a céllal írták meg, hogy azzal programot adjanak a mindenkor élő zsidóknak, hogy a gyakorlatban, valós életükben támadjanak rá a "gojokra".
Ez a "Szentírás" rangjáera emelt politikai-cselekvési program egy alapvető eszköz az egyének és közösségek, tömegek viselkedésének irányításában. Lényegében mágia, lehet jóra és lehet rosszra használni. A kereszténységet megformáló társadalommérnökök a történelem során nagyrészt jóra használták, a gyűlöletvallást előálljtók rosszra.

Névtelen írta...

Több bejegyzésedben is utaltál arra, hogy a szándékosan kiprovokált antiszemitizmus egy eszköz a szabadkőműves háttérhatalom kezében. Zsarolási alap, "casus belli", egy csapda, amibe nagyon könnyű belesétálni. Jogos felháborodásában az ember sokszor észre sem veszi, hogy máris zsidózik és tagadja, vagy megkérdőjelezi a Szentírást, - ezzel akaratlanul is a szabadkőművesek céljait szolgálva.
Czike László bizonygatja egy cikkében, hogy zsidó és magyar testvérek. Részben igaza is van, mert ami az askenázi zsidókat illet, ők egy a magyarral közeli rokon turáni nép, a kazárok leszármazottai, csak az őseik valamikor felvették a zsidó vallást. Tehát genetikailag semmi közük Mózes ószövetségi népéhez. A szefárdiakkal már nem ilyen egyértelmű a helyzet, még a zsidó történészek, hebraisztika szakértők véleménye is megoszlik. Egy részük azt állítja, hogy ők az ószövetségi nép utódai, mások szerint viszont mórok, tehát észak-afrikai arabok, akik szintén az izraelita hitre tértek valamikor. A Jeruzsálem lerombolása utáni "nagy szétszórattatás" valószínűleg csak legenda, az eredeti zsidóság már rég eltűnt a történelemből (pl. beolvadtak Palesztina népeibe).
Az Izraelbe, a világ szinte minden országából, 1948 óta bevándorló népesség különböző nemzetek leszármazottaiból tevődik össze, akik valójában prozeliták, tehát csak vallásukban/mentalitásukban zsidók. Nem a genetika, hanem a talmud-i felsőbbrendűségi, kiválasztottsági komplexus tartja össze őket.
A XVIII. századi Európában pl. a francia zsidó úgy tekintett az angol, vagy lengyel izraelitára, mint azonos vallásúra, de nem rokonra. Hogyan lettek ők mégis a XX. század elejére "ószövetségi nép"? Erről érdemes elolvasni Shlomo Sand professzor híres könyvét.
Ami pedig a Bibliát illeti, nagyon fontos mű, nemcsak az üdvösség, hanem a történelem szempontjából is, a Teremtéstől az Apokalipszisig, minden benne van! Hogy miért fontos pl. az Eszter-könyv és a Purim története benne? Hát csupán azért, hogy aki olvassa, megismerje a zsidó mentalitást. Évezredes figyelmeztetés ez, mégis újra meg újra belesétálunk a gonosz csapdájába...

Tihamérffy

Bobkó Csaba írta...

Az antiszemitizmus ci(o)nikus eszközkénti használata egyébként zsidó származású (bármit is jelent az...) hatalmi tényezőktől egy dolog, a Szentírás ("Szentírás" megkérdőjelezése egy másik. Én természetesen nagyon fontosnak tartom a Biblia ismeretét (miközben nem ismerem alaposan), de nagyon hasznosnak tartom, hogy kritikusan olvassuk. És általában tudnunk kell a jóságba vettet hitünket összeegyeztetnünk a racionális megismerés módszerável. Egyik észrevételem a történelmi konfliktusok kapcsán, hogy ezt többnyire épp a katolikus egyházatyák képviselték a romboló eretnekekkel szemben, akik általában kábító agymosók voltak. Semmi kétségem afelől, hogy minden "Szentírás" emberi mű a közvvetlen szinten, azonban ott jön az Isten, vagy a Gonosz általi sugallat a képbe, hogy amikor például zsidó írástudók kitalálják Eszter könyvét és kialakítják a Purim szokásrendjét, hogy ezekkel közösségük tagjait beprogramozzák a "gojok" elleni erőszakra, teljesen nyilvánvalóan a Gonosz sugallatát követték. A judaizmus a kezdetektől elválaszthatatlan ettől a xenofób viszonyulástól, ez a fő alapja. Az általános emberi értékekekt is a kettős mérce keretében tartalmazza a Tóra, a zsidókkal szemben értik kötelezőnek és szó szerint kimondják sok helyen, hogy a "gojokra" más szabályok vonatkoznak. Tehát ha az ember, vagy egy közösség nem a Gonosz követője, ezt nem tekintheti Szentírásnak.

Czike László ezen ciokkét nem olvastam, tudnád linkelni? Természetesen minden írás szubjektív, az enyémek is, Czikéé is. Talán egy olyan ember véleménye, aki kétféle identitást igyekszik magában összeegyeztetni... De szerintem igazából a zsidó identitást semmilyen másikkal nem lehet összeegyeztetni, ami azon alapul, hogy "igyekszek jó ember lenni", épp ezért írt legutóbb olyan könyvet Shlomó Sand, hogy "hogyan szűntem meg zsidónak lenni" Csak héberül jelent meg, tehát csak korai híradást láttam. Logikusan azt javasoplja, hogy a normális izraelieknek ("zsidók") egy "izraeli" identitást kell kialakítania, amely az országhoz kötio őket és a diaszpórában élőknek ahhoz semmi köze, "zsidók" pedig nincsenek. Ez tisztességes hozzáállás, már a 19. században volt hasonló javaslat, Graetzéké a judaizmus méltó eltemetésére, kár, hogy nem hallgattak rájuk.

Személy szeritn lassan immunissá válok minden hősi eredetmítoszra. Valószínűleg rokon lelkek vagyunk Sanddel...

Névtelen írta...

http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=czike&cikk=162#cikk

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm, nagyon élvezetes cikk, igazi Czike-klasszis! :-) Mindjárt az első mondataival jelzi, hogy nagy tudású.
Talán annyit tennék hozzá az egyébként érvényes, általad kissé meggyanúsított mondatához, hogy akkor természetesen a finnek is velünk egyidős testvéreink... :-)
Ezekben a cikkekben mindig keveredeik a halálosan komoly tartalom a játékossal.

gyuri55 írta...

Jelenések 2:9, "Ismerem a cselekedeteidet, a nyomorúságodat és szegénységedet (de te gazdag vagy) és ismerem azoknak a káromlását, akik azt mondják hogy ők zsidók, és nem azok, hanem Ők a Sátán zsinagógája.' - (én így gondolom:) - A zsidók itt már szimbolikus kifejezés: Jézus Krisztus által "kihívottak" közössége, Isten népe. A Sátán zsinagógája pedig e nép, vagyis "Isten gyermekei" ellenségei. Vagy mammon-isten közvetlen szolgái, vagy kukac módra befurakodott "káromlók". - A zsidózás azért igazságtalan, mert az antikrisztusi emberek nem zsidók, hanem a Sátán zsinagógája (zsidók és nemzsidók). - Az Ószövetség a Szeretet-Isten szavát hordozza emberek közvetítésével. Jézus Krisztus és az Újszövetség az "Ó"-ra támaszkodik, belőle merít, mégis új, mint az új parancs: "Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek benneteket". (Azokra a farizeusokra, akik Jézus életére törtek, nyíltan mondta: "a ti atyátok az ördög" - tehát ők is a Sátán zsinagógájához tartoztak...) - Tanácsom Neked, Csaba: továbbra is vizsgáld és oszd meg velünk azokat az antikrisztusi jelenségeket, amiket tisztán látsz, de ügyelj a megkülönböztetésre... Jézus nevében én is kérlek, tartsd szemed előtt: "Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem. Aki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe üljön velem, a mint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében."

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm. Az azonban világos, hogy akiket a Sátán Zsinagógájához sorolunk, azok többsége nagyon sértőnek érezné, vagy érzi, ha megtudja, hogy nem tartod őket zsidónak... :-) Természetesen az álláspontod, hogy nem mindenki zsidó, aki annak tartja magát, létezik a zsidóságon belül is.

gyuri55 írta...

Ez az álláspont nem az enyém, hanem - hitem és értelmem szerint Jézus Krisztusé, aki a Jelenések könyve ihletője. A Biblia (Ó- és Újszövetség) zárókönyvéről van szó, ami önmagában bizonyítja az ihletettséget és összetartozást, fellebbenti a fátylat a történelemről. Természetesen hit által megvilágított értelemmel olvasandó, és az is természetes, hogy a "Sátán zsinagógája" is teszi a dolgát a maga magyarázataival, értelmezéseivel. Csak naponta megújított lélekkel olvasandó, az emberi értelem ide kevés, a szellemi befolyás pedig kettős forrású... Ezért gondolom, hiszem, hogy alapvető a megkülönböztetés. - Megyek templomba, szép vasárnapot!

Névtelen írta...

hasonló történet a II. vatikáni zsinatról, de itt külső zsidó nyomás történik:

http://www.jozan-katolikus.hu/?p=971

nem egyeztettem elmélyülten a te írásodat ezzel, elsőre 1 név közös bennük: Johannes Oesterreicher, de itt ő pozitívan van kiemelve, mint aki ellenált az amerikai zsidók nyomásának:

„... Bea helyettese, a konvertita zsidó Msgr. Oesterreicher, tekintettel a dialógusra, kútmérgezéssel vádolta az AJC-t és ADL-t a darab finanszírozása miatt. “A zsidó szervezeteknek félreérthetetlenül el kell határolódniuk a ‚Helytartótól’” – írta az ‚America’ nevű jezsuita lapban – “különben nem töltik be hivatásukat.”

A sajtó természetesen figyelmen kívül hagyta Oesterreicher figyelmeztetését, és épp ellenkezőleg, mindent megtett XII. Piusz befeketítésére ...”

z

gyuri55 írta...

Köszönöm a "jozan-katolikus" ajánlatot, sokat tanultam az írásokból. Igazolva látom Csaba írásait: a nyomulós zsidó szervezetek és beépített embereik karöltve a gyávákkal komoly eredményeket értek el. Játszmájukban (végjátékban?) vajon osztanak-e komolyabb szerepet Vatikánnak?- A katolikus egyházon túl nagyon érdekelne az ún. történelmi egyházak és az amerikai alapítású kisebb egyházak viszonya a Sátán zsinagógájával. Az aligha lehet kétséges, hogy az utóbbiak terjeszkedésében a háttérhatalomnak óriási szerepe lehetett...

Bobkó Csaba írta...

Tervezek pár bejegyzéást abban a témában, hogy a kabbalista háttérhatalom hogyan használta trójai falovának az eretnek- és protestáns mozgalmakat, nem utolsó sorban Magyarországon is. Viszont mára ezen egyházak nemegy képviselője nagyon kritikus a judaista GYÖKERŰ háttérhatalommal szemben, bár néha nem ismerik fel saját közösségeik ilyen "hasznos idióta" múltját. De olyanok is vannak, akik igen. Mivel mára a katolikus hierarchia csúcsait is elfoglalták e körök, semmi okunk nincs rá, hogy a ma fenntartsunk bármilyen örökített ellenszenvet akár protestáns, akár zsidó közegből származó emberekkel, főleg, ha tisztán látnak és elítélik a világrombolást. Sajnos a magyar történelmi tudat nagyrészt a korábbi protestáns történelemhamisításon alapul és ezt főleg a protestáns közegben szocializáltak zöme nemigen ismerik fel. Nem kell ragozni, hogy a zsidó közeg neveltjei még kisebb arányban. Csak egy példa egy jobb sorsra érdemes blogger és törzsközönsége egy részének elvakult hozzáállására, ami miatt nem veszik észre a nagy zsidózásban, hogy közvetve a zsidóság legnegatívabb köreitől, eszközeitől származó agymosó dogmákat szajkózzák a katolikus egyház és a Habsburg dinasztia démonizálásával, a kuruc hőskultuszok kritikátlan továbbadásával:

http://szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Valasztoviz/valasztoviz.htm

Teljesen illik a hazai protestáns-kuruc világnézettel indoktrináltakra, amit az olajcsúcs-blogon idézek Greertől, illetve ő Culianutól a "pepsi-feeling" igézetében élő mai fogyasztórabszolgák tudatáról ír : "hasonlóságuk a tündérmesék megbabonázott szereplőihez nem véletlen. Szó szerint el vannak varázsolva."
( http://olajcsucs.blogspot.com/2013/06/angyan-szomagia-ostehetsege-patkany-kep.html )

A protestáns-kuruc világkép hívői is meg vannak igézve. Más országokban is létezik ennek a megfelelője, a lengyeleknél például a protestantizmus közbeiktatása nélkül, de ugyanúgy, mint nálunk a szabadkőművesség által terjesztve. Felforgató álhősök hazafias kultusza.

Névtelen írta...

én meg majdnem bedőltem neked :)
azt hittem, csak véletlenül eltévedtél ...
először pólinak dőltem be, aztán meg majdnem neked.
látszik, hogy szőke vagyok :D

Bobkó Csaba írta...

Vigyázni kell velünk. Főleg, ha szőke az ember/némber! :-)

kételkedő írta...

Kedves Csaba!
Bocs, hogy némileg offtopik témát említek fel, de szeretném kérni a véleményedet, és most épp itt folyik a vita (bár a sátánizmus általános topikjához azért nagyon is kapcsolódik).
Mit lehet tenni akkor, ha van egy ügy (a földtörvény megakadályozásának ügye, megakadályozni a földmutyit, hogy a termőföld a külföld illetve az oligarchák kezébe jusson), és ezt olyanok képviselik, mint Ertsey Attila építész, aki viszont Makovecz tanítványa, és saját maga írja a saját nézeteiről: "építészként mesteremnek tekintem Makovecz Imrét. Szemléletem forrásának tekintem a
Rudolf Steiner által alapított antropozófiát, melyet Makovecz Imre és Kálmán István révén ismertem meg." Ez nekem több, mint gáz, ugyanakkor ők szervezik a földtörvény ellenes tüntetéseket is:
http://greenr.blog.hu/2013/06/05/te_magad_legy_a_media_junius_10-en_elveszik_a_hazank_foldtorveny_tuntetes_videofelvetelek
(mondjuk nem értem, Ángyán József miért ilyenekkel áll össze, lehet, hogy nincs más?). A videókból ítélve ez is egy személyében erősen zs társaság, nekem a Váralja Szövetség meg az Élőlánc olyan, mint egy skizofrénia, amit mondtanak, az áll, szimpatikus, akik mondják viszont, azok, hát... vagy nekem vannak előítéleteim?
Mit lehet ilyenkor tenni? Tüntetni velük, vagy hagyni, hogy a kormány akarata érvényesüljön? Én itt is háttérhatalmi érdekeket sejtek, neked mi a véleményed? És Ángyánról? Köszi, és bocs az offolásért.

kételkedő írta...

Ajaj, most látom, az Olajcsúcsban pont ilyesmivel foglalkozol... Mindjárt átírom a kommentem oda, innen pedig légyszíves, töröld, és még egyszer: bocs.

Bobkó Csaba írta...

Jó ez ide is, a három blogom tartalma teljesen összeszövődik, itt fogom folytatni nemsokára az orbáni földbirtoképítés, belső gyarmatosítás egy magyar történelmi előképével. Természetesen a háttérhatalom mindenhol kontrollálni igyekszik az "antiglobalista" mozgalmakat is és gyakran maga alapjt ilyeneket. A zsidók minden rendszerellenes dologban ott nyüzsögnek definíció szerint, hiszen, mint magukról is hangoztatják különféle írástudóik, a zsidó világnézet lényege a minden ellen lázadás.
Az ökológiai mozgalmakat is erősen kontrollálják különféle okkultisták és zsidó körök, részben átfedésben.
Ángyán kiállása nekem őszintének tűnik, hogy a szemeiben csillog valami megszállottság, azt nem csodálom, átlag hétköznapi ember nem vállalna ekkora kockázatokat ilyen elszánt bandával való nyilvános szembeszegüléssel. Ettől még magától értetődő, hogy rossz szándékú, vagy ilyenek által irányított körök igyekszenek őt is befogni a saját szekerükbe. Majd meglátjuk, mi sül ki az egészből. Annyi mindenesetre máris pozitív az egészben, hogy a föld-, dohány, szesz- és ki tudja még milyen ügyi belső gyarmatosítási folyamatról nyjltan lerántotta a leplet egy szakértő, korrekt bizonyjtás útján. Ezt nem lehet kitörölni az emlékezetből, bármi is történik ezután és bárkik is sündörögnek Ángyán körül.

kételkedő írta...

Igen, Ángyán nekem is hiteles, ahogy egyelőre Kásler is. Utóbbi köreiben ráadásul - egyelőre - nem nyüzsögnek háttérhatalmi emberek, mert nem engedi őket. Sokan bírálják is ezért, ti hogy autoriter meg vezér akar lenni. Pedig ez az egyetlen módja, hogy megakadályozza a beszivárgást. De abban is igazad van, hogy résen kell lenni, és meglátjuk, hogy alakul. Tömegerőt adni egy-egy jó célú megmozduláshoz szerintem addig is érdemes,csak viszket a tenyerem, mikor meglátom ezeket felszólalóként, és közben tudom a (pl makoveczes-steinerista) hátterüket.

Névtelen írta...

jah, és nem vagyok némber.

Bobkó Csaba írta...

Elnézést, nem tudtam, hogy asszonyhoz, vagy kisasszonyhoz van szerencsém! :-)

A fenti "szkitahun" izékről nincs túl jó véleményem... Eleinte tudatlanságból sátánistáztam, aztán, amióta kezdek némi tudást magamra szedni, meglepődve látom, hogy nagyot nem tévedtem... .-)

Nadin írta...

:D :D

szkíthahun-izé ?? hát nem kutakodol népünk eredete után, magyar testvérem ? ;)

láttad a fotóimat a FB-on, és asszem mondtam is, hány éves vagyok. miért, aki asszony az a némber ? s a hajadon micsoda ? ribi, vagy K ?

Bobkó Csaba írta...

Népünk eredete, főleg az Árpád előtti korból engem elég kevéssé izgat, nekem elég, hogy voltunk, vagyunk, leszünk. :-) Az olyan régi időkkel, amiről igazán nincs sok forrás, nem látom értelmét foglalkozni és riasztó a sok elmebetegség, meg ezotérikus szélhámoskodás, amit elég sok szerző elkövet e korszak kapcsán.
A fotókból nem derül ki, hogy hajadont ábrázol-e, bár ha jobban meggondolom, bekötetlen fejű fehérnépet ábrázoltak...

A némbert az ember nőnemű párjaként nyelvújították a 19. században pl. a német mintájára, de érthetően nem honosodott meg, ezért Jókai züllött nő értelemben használta, így maradt meg. A "ribi" helyesebben ryby én magam vagyok, ha értesz egy kicsit szlávul, mert a halak jegyében születtem. (éljen az ezotéria...) :-)

gyuri55 írta...

Azt hiszem, megvan a válasz Ertseyéket illetően: „János vette át a szót: „Mester - mondta -, láttunk egy embert, aki ördögöt űzött a nevedben, de megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk.” Jézus így válaszolt: „Ne tiltsátok meg! Mert aki nincs ellenetek, az veletek van.” (Lukács 9, 49-50)- Ezt most én a jó ügyet képviselő LMP-sekre és barátaikra értem. - Ángyán József viszont egyelőre véleményem szerint benne van a csapatban (Jézuséban). Tehát rá a következő idézet vonatkozik: "Amikor az erős fegyverrel őrzi a házát, biztonságban van a vagyona. De ha nála erősebb jön, legyőzi őt, elveszi összes fegyverzetét, amelyben bízott, és elosztja zsákmányát. Aki nincs velem, ellenem van, s aki nem gyűjt velem, az szétszór." (Lukács 11,21-23) Ángyán Józsefnek kapaszkodnia kell, mert erős fegyveressel van dolga, csak az Úrral együtt tarthat ki. Meg azért is, mert új barátai (LMP, Sólyom, Róna) különféle körökhöz tartoznak. Vajon meddig tart ördögűző szándékuk? Csak Orbánban látják az ördögöt? - Féltem Ángyán Józsefet...

Névtelen írta...

egyszerűen csak arról van szó, hogy vki a dolgok egyik felét jól látja és jó oldalra áll, míg a másik felét jónak gondolja (ami igazából rossz) és (így) a rossz oldalra áll.

z

kételkedő írta...

Vannak más fegyvertársak is, akik más vonalon, de ugyanazért a célért harcolnak. Csak a média teljesen elhallgatja őket, az mindegy, hogy 15 ezres tömeget gyűjtöttek össze. Ángyán azhokba kapaszkodik, akik támogatják, és még nem kompromittálták magukat. A rejtett veszélyeket vagy nem veszi észre bennük (szerintem ez van), vagy átmenetileg megfelelő kompromisszumnak tartja. Össze kéne fogni a tiszta erőknek, és a nyilvánosságot bevetni legfőbb fegyverként. Nem véletlen, hogy külön-külön Ángyán és Kásler is az országjáró körútban és az informális felvilágosításban látja a megoldást. De nem tudom, ez az összezavart tudatú társadalomban elég-e. Főként, hogy a romboló erők így beépülnek mindenhova.
Nem véletlen, hogy mindig említem Káslert is: Csaba, te tán még együtt is blogoztál vele egy időben. Én láttam a nézeteit régen, látom, most mit csinál, a szemébe néztem, és őszinte szándékot láttam benne. Bár az utóbbi időben mintha befolyásolnák, kezd elsekélyesedni a blogja. Kíváncsi lennék, nektek mi a véleményetek róla, a tevékenységéről.
Passzívan imádkozni és reménykedni lehet, de ha nem lennének az Ángyánok, akkor a sötét erők mindent, akadály nélkül keresztül vernének, mégpedig úgy, hogy a népnek fogalma sem lenne a dolgok természetéről. Így mégis kellenek "harcos" emberek, és nekünk támogatnunk kell őket.

Bobkó Csaba írta...

Nagyon keveset tudok Káslerről, nem blogoztam vele együtt. Hacsak nem publikált Tibor bánál, de nem rémlik.
Persze, én is a gyakorlati cselekvés híve vagyok, az ima a saját tudatunk megváltoztatására szolgálhat, más kérdés, hogy elég pesszimista lettem mára, mert úgy látom, hogy a manipuláció nagymesterei nemcsak meg tudják szállni az ellenük irányuló önvédelmi motzgalmakat, hanem eleve ősi stratégiájuk a mesterséges konfliktusok keltéáse, ahol minden harcoló felet ők irányjtanak így, vagy úgy. Elég durva példa erre a Holokauszt. Talán írok majd megint arról, hogy a látszat ellenére a zsidóirtás kitervelői simán lehettek a főcionisták. Ezzel a logikával lehet az antiszemita Morvai a Zsidó Világkongresszus elnöke hazai helytartójának a neje és elvileg egy bankárellenes szervezetet is manipulálhatnak bankárok.
Persze ezzel nem azt mondom, hogy legyünk passzívak, vagy paranoiásak és ne bízzunk még magunkban se.

kételkedő írta...

De, Tiborbánál és Szeszáknál is...:)

Bobkó Csaba írta...

Borzasztóan szelektív a memóriám! :-) Gyulánál nem posztoltam soha, ahogy más sem és ő egyrészt a nemzetiszocialista pártjával, másrészt az agymosott pápistaellenes kurucpropagandájával fél lábbal átlépte a komolyanvehetőség határát.

kételkedő írta...

Nem, ezek kommentek voltak mindenütt. De itt, nyilvánosan nem akarom idézni őket - nem akarok ingyenmunkát végezni a szolgálatoknak:-) Meg persze semmilyet.

kételkedő írta...

Mellesleg, számomra is meglepő módon, találtam mégis valami érdekes csemegét a számodra (csak a szelektív memória felfrissítésére:-)
http://www.antalffy-tibor.hu/?p=4516#comments

Bobkó Csaba írta...

Ha hiszed, ha nem, tényleg kiment a fejemből az egész! :-) Talán mert inkább elméleti dolgok érdekelnek, meg Tibor bával is örök mosolyszünet lett...

kételkedő írta...

Kár, és az is, hogy Szeszák kitiltott. Pedig pont a higgadt vonalat képviselted náluk, nem értem, mi verte ki a biztosítékot náluk. Talán pont az, ha valaki vaslogikával akar rávilágítani arra, amit nem akarnak elhinni? Mellesleg, Tiborbá kezd elhülyülni vagy mi... Legalábbis egyre érdektelenebb posztokat ír. Az utóbbi hetekben csak ránéztem a címekre és már kattintottam is tovább. Hát, ez van.

Bobkó Csaba írta...

Gyulánál és törzsközönségénél pont ez volt a baj, hogy az agyukba van mosva a kuruc áltörténelemkép és nekik a kurucok és a 48-asok szentek, ha a fene fenét eszik is, a pokolba a tényekkel, meg a logikával...

Tibor bá okos ember, csak illik rá a Heym (Orbán megértéséhez kötelezően ajánlott!) Dávid király krónikája c. könyvében említett régimódi törzsfőnökök jellemzése, akik félreeső völgyekben még mindig tradícionálisan kormányozzák nemzetségüket: vaskézzel tartanak rendet, de saját, másoktól megkövetelt szabályaikat gyakran szeszélyesen megszegik ...
A nemiszerv-centrikus posztok oka, hogy arra sokkal nagyobb a kattintásszám.

gyuri55 írta...

Ehhez a témához tartozik:
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130624-a-zsido-kereszteny-kapcsolatok-fontossagarol-beszelt-ferenc-papa.html

Névtelen írta...

Találtam valamit, amit hátha nem ismer:

https://en.wikipedia.org/wiki/Cristero_War
alkotmány 1917ből, vakolás, keresztényüldözés

gyuri55 írta...

"Az úgynevezett „Cristero-háborúban" több tízezer katolikus halt meg, miután 1926-ban fellázadtak a mexikói kormány vallásellenes intézkedéseivel szemben. A hároméves felkelést az váltotta ki, hogy a hatóságok megtiltották a nyilvános misék megtartását az országban." - Ezzel a háborúval a kereső első találatai szerint a jehovisták és a hit gyülekezete foglalkozik. A katolikus egyházat hibáztatva.

hangszoros írta...

Ez eléggé önmagáért beszél.: http://kuruc.info/r/6/120837/

Bobkó Csaba írta...

Valóban, nem szoktak ezek tévedni, amikor a magukfajták felisnmeréséről van szó. Nem jelent bűnt, de szerintem zsidóképű Ferenc pápa, sokkal inkább, mint Wojtyła, akiről viszont tudjuk, hogy szintén ott volt az 50-ben és nem a két díszgojnak fenntartott helyen.

hangszoros írta...

Azt hiszem a " névtelen " a ribi ( ryby ) -ről szólt. Szerintem a elterjedtebb a ribancra aszociálás.Helytelenül a kurvával tévesztenek össze

Névtelen írta...

Csak két napja váltam lelkes olvasoddá. Falom az írásaid, hiszen több olyan témát érintesz, melyről vannak részletinfoim, sőt kétségeim is. Az átlolvasott írásaiddal együtt gyarapodnak a kérdések bennem. Ezeket szeretném lassanként feltenni. Gondolom elfoglalt vagy, ezért nem sürgetlek a válaszadással..
A mostani cikkedhez is lenne pár kérdésem:
1. Pontosan mi zajlott le a II: vatikáni zsinaton mely végül is ? Mennyire igaz, hogy XXIII. János pápa a megnyitóján a beszédjében azt fejtegette, hogy a mezopotániai régészeti leletek alapján meg kéne vizsgálni, hogy továbbra is fenntartható e azon álláspont, miszerint csak az ószövetségi iratokat tekinti az egyház a kereszténység kizárólagos előzményének?… Mennyire igaz, hogy e beszéd követően a relytéjes módon elhúnyt pápa beszédjét újraírták, újra kinyomtatták, kiadták (lásd 1984 archiválási technikáját) és azóta is tabu ezt említeni?
2. Mit gondolsz a Betlehem kérdésről? Melyik Betlehem az igazi?

Parsifal írta...

Kedves Csaba!

Két kiegészítést engedj meg ehhez az bekezdéshez: "Ez a váltás akkor történt, amikor a katolikus egyház XXII János pápa uralkodása alatt eltávolított a nagypénteki liturgiából egy imát, amelyben Istent arra kérik, hogy bocsásson meg a zsidóknak és vallási eltérõknek."

1.) Valószínűleg elgépelted XXIII. János számozását. Javítsd, kérlek.

2.) Az ominózus nagypénteki ima pontos kálváriájáról ebben az írásomban részletesen olvashatsz: http://betiltva.com/files/szasz_pro_judaeis.php

Barátsággal,
Szász Péter

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm!
Az elgépelés a Sahak nagyon hasznos és tisztességes könyvéből származó idézetben szerepelt. Én magam nem vagyok éppen szakértője a témának, ez nyilván kiderült...

kételkedő írta...

Az a blog mellesleg igazi aranybánya:)

Bobkó Csaba írta...

Ismerjük... :-)

Névtelen írta...

" Az eszkatológiai szinten a judaizmus sokkal agresszívebb, mint a kereszténység..."

Nost értem ide, viszont az egész oldal átelemzése után azt szürtem le hogy maga a biblia Ó részeegy emberek általi elmeszülemény amit szeretnének 5éves tervként megvalósitani- aminek sok utódja született azóta.
Ez igy egyfajta agymosás terméke csupán.

Ha ezek a emberek mondjuk a kamcsatkára vagy ettől a tájtól totál távvolba születnek és nem hallanak tudnak eme ideológiáról akkoris ilyen betegesen gondolkodnának? Vagy akkor irokézekként a Mohikánokat utálnák?

Az egész vallási cirkusz mesterségesen kreált agymosás irataival egyetemben.

HIT!: Igen legyen hite az embernek az EMBERSÉGÉBEN amely a másik ember automatikus mindenfajta meggondolás nélküli(mit kapok érte) segitségben eggyütmüködésben teljesedjen ki!

Minden más kábitás ámitás!
Csak igy lehet totál szabad a lélek!

Bobkó Csaba írta...

Egyetértek, akik ahhoz gyártanak vallásba csomagolt ideológiát, hogy az övék egy magasabbrendű "faj" és a többieket gyűlölni kell, azok szellemi-lelki rabszolgák.

Birgi Zorgony írta...

Kedves Csaba! E rendkívül szerteágazó téma megvilágító erejű – számomra nagyon sok új elemet tartalmazó – összefoglalásával kapcsolatban engedj meg néhány megjegyzést.

A zsidóság kezdettől fogva hajlamos volt a gyűlölködésre, és talán ez lehetett az egyik oka annak is, hogy Krisztus – a modernizmus „Jézusa” – legfőbb morális elvként a szeretet parancsolatát állította a zsidóság elé. Ugyanis már akkor is éppen ez hiányzott legjobban a zsidóságból! Mert hiszen magától értetődik, hogy Krisztus éppen azokra a morális elvekre helyezte a legnagyobb hangsúlyt, amelyek környezetéből a leginkább hiányoztak. Elegendő itt arra gondolni, milyen mértékben fordult szembe a zsidó társadalomban mértéktelenül elburjánzott fecsegéssel, mellébeszéléssel, hazudozással, átkozódással és esküdözéssel! Csak két kijelentésére hadd hívjam fel a figyelmet: „Hallottátok ezt a régieknek szóló parancsot is: Ne esküdjél hamisan, hanem tartsd meg az Úrnak tett esküdet. Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek, sem az égre, mert az Isten trónja, sem a földre, mert az lába zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa. Még saját fejedre se esküdjél, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezenfelül van, a gonosztól való” (Evangélium Szent Máté szerint 5:33–37). Vagy itt van egy másik ide vágó, és első pillanatban meglepő kijelentés: „Mondom nektek: az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon. Szavaid alapján igazulsz meg, és szavaid alapján vonsz magadra ítéletet” (Evangélium Szent Máté szerint 12:36–37). Vagyis jobban árulkodnak a szavak, mint a tettek! Első pillanatban ez talán meglepő lehet, de ha arra gondolunk, hogy ez a kijelentés egy, a zsidóságon belül nagyon is elterjedt jelenség ellen irányult, máris érthetővé válik. A kommercializálódás mellett az egyre terjedő közéleti hazudozás, a csalások, csúsztatások és megtévesztések mindent átszövő hálózata, az elemi tisztesség hiánya jelzi mai világunk „judaizálódását”. Valószínűleg el sem képzelhető nagyobb álszentség, mint a dollárra ráírni: In God we trust. Persze lehet, hogy eleve úgy gondolták, hogy a God = Mammon. In Mammon we trust. És így van ez a „szeretet parancsával” kapcsolatban is: azért kellett annyira hangsúlyoznia ezt Krisztusnak, mert éppen e téren mutatkoztak a legkomolyabb hiányosságok. Ezt nem a saját ujjamból szopom: elég csak megnézni a legkorábbi keresztény iratokat, hányszor panaszkodnak az ortodox zsidóság gyűlöletének és ármánykodásának különféle megnyilvánulásaira. E tekintetben mindenkinek figyelmébe ajánlom az Apostolok Cselekedeteit (pl. 13:48–50). A „gyűlöletbeszéd” tehát azok projekciója, akik maguk el vannak telve gyűlölettel.

Valóban, egy nemes lélek számára éppen elegendő, ha a szavát adja valamire. A hazudozást – amely a politikai, kereskedelmi, gazdasági és kulturális közéletünket keresztül kasul áthatja, s amely a demokráciába mintegy születésétől fogva bele van építve – minden normálisan működő társadalomban az egyik legsúlyosabb bűnnek tekintették, csak ma, a szó elértéktelenedésének korszakában tekintjük bocsánatos bűnnek, vagy még annak sem. Sőt, ha csak kimondatlanul is, de már-már az erények kategóriájába tartozik.

Birgi Zorgony írta...

Ami a vérvádat illeti, elgondolkoztató volt az, amit írtál és idéztél. Nem tudom, mit gondoljak erről. Nem szeretnék abba a hibába esni, mint a korabeli zsidóság, amely kezdettől fogva hajmeresztő dolgokat (pl. csecsemőgyilkosság, emberevés, vérfertőző orgiák stb.) terjesztett legfőbb ellenfeleiről a Római Birodalomban, nagyon is sikeresen hangolva a római hatóságokat a keresztényüldözésre. Mint ahogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtudományi folyóiratának egyik szerzője megfogalmazza, „e mesterségesen és szervezetten szított gyűlöletnek nyilván óriási szerepe volt abban, hogy a kereszténységet [...] büntetendő babonává nyilvánították” (Sáry Pál: Mítosz-e a keresztényüldözések története? Iustum Aequum Salutare 2014/1. [X. évf.] 235. o. – http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20141sz/17.pdf). De hát – jól tudjuk az evangéliumokból és általában az Újszövetség irataiból – már a római hatóságokat is sikeresen „hangolták” Krisztus kivégzésére… Szóval ami a vérvádat illeti, elgondolkoztató számomra, hogy e váddal először maga a Héber Biblia illette a zsidókat, amikor megtiltotta nekik, hogy saját gyermekeiket feláldozzák (pl. Ezekiel könyve 20:26; Királyok II. könyve 17:17). Ezekből a tiltásokból világosan látszik, hogy az emberáldozat korántsem volt ismeretlen a történelmi zsidóság előtt, és még ha csak „eretnekségként” is, de összefért a jahvizmussal. Sőt, egy bizonyos gyermekáldozatról konkrétan is ír a Héber Biblia, méghozzá mindenféle elítélő felhang nélkül: gondoljunk csak Ábrahám és Izsák esetére. Ezúttal egyenesen Jahve parancsolta meg Ábrahámnak, hogy áldozza fel fiát égőáldozatként, Ábrahám pedig szó nélkül fogadta a parancsot: ment, és tette, amit tennie kellett (talán a szokásokkal összhangban), s kezében a késsel már készült is átvágni tulajdon fia torkát, hogy aztán a hevenyészett oltáron elégesse a testet; és ha az Úr angyala nem állítja meg, bizony meg is teszi! Meglehet, hogy ezúttal csak azért nem valósult meg az emberáldozat, mert Jahvénak szüksége volt Izsákra mint a jövendő választott nép ősatyjára. S ha a saját gyermek feláldozása összefért a jahvizmussal, akkor az idegen gyermeké… Bár nekünk ma az ilyen dolgok már nagyon visszatetszők, de azért efféle áldozatokat nemcsak a Héber Bibliából ismerhetünk: Iphigeneiát, a Trója ellen induló görög sereg fővezérének, Agamemnónnak a leányát épp így akarták feláldozni (nyilván apja beleegyezésével) – ám az istenek éppúgy közbeszóltak, mint Izsák esetében: Artemisz az utolsó pillanatban elragadta az oltárról a leányt, és egy szarvastehénnel helyettesítette.

Birgi Zorgony írta...

Rendkívül szemléletes a bejegyzés címe: „Marannó kukacok Vatikán almájában.” Gratulálok! Eszembe jutott erről egy másik cím: „Trójai faló Isten városában” (Trojan Horse in the City of God). A könyv a II. vatikáni zsinat kapcsán arról szól, amit a címe is jelez: olyan eszméket „vontattak be” a zsinat alatt a Vatikánba – „Isten városába” –, amelyek első pillanatra a felületes szemlélő számára veszélytelennek tűntek, de amelyek hatása végzetesnek bizonyult. A könyv szerzője egyébként az a Dietrich von Hildebrand, akit a bejegyzés egyik idézete is említ, nem éppen pozitív felhanggal. Nos, utánanéztem, hogy Hildebrand hogyan is állt a zsidó származással. Amennyire ezt meg tudtam állapítani, ő nem volt „áttért zsidó” (mint ahogy fentebb a Connelly-idézet állítja), hanem született katolikus volt, viszont egyik nagyanyja valóban kikeresztelkedett zsidó volt. S bár Hildebrand kifejezetten érzékenyen reagált minden antiszemita vagy antiszemitának vélt megnyilvánulásra („a vér szava”), ennek ellenére határozottan konzervatív katolikus volt, aki radikálisan szembefordult a II. vatikanum újításaival, és aki az Átalakulásunk Krisztusban (Budapest, 1991, Szent István Társulat) című, magyarul is megjelent munkájában egy sok tekintetben arisztokratikus keresztény etika alapjait vetette meg – ami azért különösen figyelemreméltó, mert a zsidóság és a nemesség mint attitűd köszönőviszonyban sincsenek egymással (erről Otto Weininger írt alaposabban). Valóban, egy nemes lelkületű ember soha nem alacsonyodhat le addig, hogy gyűlöljön másokat. Ezt a „kiváltságot” a magam részéről meghagyom azoknak, akik kitalálták a „gyűlöletbeszédet”, ami egyébként szerintem a gyűlöletnek valóban egy jellegzetes verbális megnyilvánulása. Amúgy nem tudom, mit szólnának hozzá, ha a jobboldal (vagy ha úgy tetszik a „jobboldal”) mindennemű rá irányuló kritikát „gyűlöletbeszédnek” minősítene. Néha elgondolkozom azon, hogy hatékonyságuk és propagandisztikus értékeik miatt át kellene venni a judeo-liberális módszereket – de ugyanakkor meg arra gondolok, hogy jobb, ha nem szennyezzük be magunkat ezekkel a nemtelen módszerekkel. Így viszont nincs esélyünk (vö. Don Quijote). De jobb inkább alulmaradni úgy, hogy hűségesek vagyunk önmagunkhoz, mint diadalmaskodni úgy, hogy eláruljuk magunkat. Ez Krisztus üzenetének egy nagyon lényeges eleme.

Amúgy szerintem a kereszténység kétségtelenül meglévő, de a keresztényellenes propaganda szerint kétségtelenül eltúlzott történelmi bűnei, amelyeket a feloldozás mindennemű esélye nélkül átlag havonta nyilvánosan meg kell bánnia (mert mai „gazdáik” ezt így kívánják), egészen eltörpülnek a kereszténység jelenlegi, itt és most gyakorolt bűnei mellett, méghozzá azért, mert míg az előbbiek esetleges és külsőleges jellegűek voltak, az utóbbiak a kereszténység lényegének elárulását jelentik.

És már csak egy utolsó megjegyzés: „Alázatos szolgája” – „Fogadd el ezt a Talmudot, Ferikém” – „Makói születésű létére nagyon közel állt Jeruzsálemhez” – Egyik szellemesebb, mint a másik!

Névtelen írta...

Félreértés ne essék, nem akarom önt, kedves Zorgony, eretneknek titulálni, csak egy gondolati folyamat mechanizmusára szeretnék rávilágítani.
Az eretnek kefejezés a görög "hairetikosz" szóból ered, kiválogatót jelent, tehát aki pl. bizonyos szentírási részleteket, parancsolatokat kiválogat, a többit elveti, vagy hanyagolandónak tekinti. Az ilyen környezetéből kiragadott tétel aztán már szinte törvényszerűen kicsavarodik, átértelmeződik úgy, hogy az anyja sem ismer rá.
Az Úristen nem azt akarta látni, hogy Ábrahám legyilkolja a fiát, hanem ahogy bizonyítja hitét, hűségét, alázatát és azt, hogy az első parancsnak eleget téve, jobban szereti Teremtőjét, mint saját gyermekét. Mondhatta volna Ábrahám, hogy "hú, Isten ilyet nem parancsolna soha, ez a hang biztos a gonosztól jött", de nem mondta, mert volt hite, ami ma sokaknak nincs. És bízott az Úrban, remélt, mivel azt felelte Izsák kérdésére, hogy majd az Isten ad áldozati ajándékot. Az utolsó pillanatig reménykedett a Mindenható irgalmában, még akkor is, amikor a kést felemelte.
Nem árt, ha tiszteljük a Szentírást (az Ószövetséget is!), mert nagyon erős fegyver és pajzs a gonosz ellen, de ha játszunk vele, válogatjuk, kiforgatjuk, félreértelmezzük, visszafelé sülhet el.
Tihamérffy

Bobkó Csaba írta...

Csakhogy a bejegyzésünk nemcsak keresztényekről szól, hanem zsidókról is. A judaizmus hagyományában pedig az Akeda, a Megkötözés, vagyis Izsák feláldozása (!) egyértelműen és közismerten létezik olyan változatban, melyben a feláldozás VÉGBEMEGY, és Isten aztán feltámasztja Izsákot. Ennek a "sztorinak" aztán számos, elképesztően tragikus következménye lett a judaista gondolkodásban és politikai, gyakorlati cselekvésben... Én úgy gondolom, hogy a Kinyilatkoztatás a vallási írástudók elmájáben megy végbe, akik SZTORIKAT írnak, nem kétlem, hogy a Gonosz is nyilatkoztat ki és azt sem, hogy a Biblia emberi, gyarló szerkesztés eredményeként mindkettőből tartalmaz. Lásd például Eszter könyvét. Meg sok mást. Biztos vagyok benne, hogy a történelmi síkon, a hétköznapi értelemben vett tények birodalmában az Ábrahám és Izsák-sztori bibliai változatának megírásakor vígan áldoztak embert a zsidók is, ahogy még rengeteg másik nép is. Egy ilyen sztori megírása, "szentírása" a későbbi keresztény fordulattal majdnem egyenértékű előzmény volt. Egy Kinyilatkoztatás a megírója számára. Persze a törzsi vallás keretei között, akkora fordulatra még várni kellett, hogy a Kinyilatkoztatás az egész emberiséghez szóljon. A Sötét Kinyilatkoztatás hívei nem is hagyták annyibaqn és valami zűrös judaista irományban meg is írták az ellenkezőjét, hogy a feláldozás nagyon is végbement. Ki vezette a tollukat, vagy íróvesszőjüket? Én bizony válogatok a magam, nagy eséllyel eretnek módján... :-)

gyuri55 írta...

Számomra Izsák és Ábrahám történetét az Újszövetség, maga Jézus Krisztus kanonizálja. Ezzel együtt igaz lehet Zorgony megközelítése is. Ami az élethez igazán közelálló, az úgy tűnik, mindig kettős természetű. A szemlélőn, ill. az ő hitén múlik, hogy mutatkozik be. "Ahogy nézek, úgy látok."

Birgi Zorgony írta...

Kedves Tihamérffy Névtelen! Úgy gondolom, hogy a te ortodox olvasatod és az én heterodox olvasatom nem zárja ki egymást: Ábrahám és Izsák esete éppúgy bizonyítja azt, hogy Ábrahámnak milyen mélységes hite volt, mint azt, hogy egy olyan tett elkövetésével akarta tanújelét adni Isten iránti elkötelezettségének, amelyet egyébként a Héber Biblia gonosz tettnek minősít. Én mindössze az esetnek egy olyan oldalára akartam rávilágítani, ami mindig árnyékban marad. Azt viszont – Gyuri55-tel szemben – nem gondolnám, hogy Krisztus hitelesítené mindazon dolgokat, amelyek a Héber Bibliában vannak, csak azért, mert történetesen említette ennek vagy annak az ószövetségi személynek a nevét. Például nem gondolom, hogy Krisztus Ábrahám és Izsák nevének emlegetésével hitelesítette volna azt, amikor Ábrahám – majd az atyai tradíciót követve Izsák – idegen környezetben, otthonától távol tulajdon feleségét húgaként mutatta be és kínálta fel szabad prédaként, nehogy őneki bántódása essék (vö. Teremtés könyve 20:1–12. és 26:7–10). Egy némileg hasonlóan kiélezett helyzetben a keresztény magatartást inkább Apor Vilmos képviselte.

Mivel Ábrahám és Izsák történetét megszoktuk, nem látjuk át hajmeresztő voltát. Képzeld csak el ugyanezt a történetet mondjuk az Újszövetségbe ágyazva: Krisztus közli Péterrel, hogy csak akkor lehet a tanítványa, ha gyermekét feláldozza. És Péter szó nélkül veszi a kést, megkötözi fiát, felrakja az oltárra, és már éppen készül átvágni a torkát... Egy ilyen próbának csak egy olyan társadalmi-vallási környezetben van valószínűsége, amelyben az emberáldozat valamiképpen elfogadott.

Úgy vélem (de ez természetesen csak vélekedés részemről), hogy az emberáldozat hivatalosan csak a mózesi törvénnyel tiltatott meg a zsidóságnak, vagy még később, a próféták korában. Ábrahám tulajdonképpen még nem is zsidónak született – és hol volt akkor még a törvény, hol voltak akkor még a próféták?! Miért ne volna elképzelhető, hogy az ő idejében az emberáldozat még elfogadott volt, mint ahogy több korabeli közel-keleti népnél még jóval később is az volt? Miért ne volna elképzelhető, hogy a későbbi zsidók nemcsak környezetük hatására, hanem egykori szokásuk miatt is hajlottak az emberáldozatra? Miért ne volna elképzelhető, hogy a zsidóság korai emberáldozatairól csak azért nem emlékezik meg a Héber Biblia, mert később ezt már tiltották, és saját őseiket nem akarták ilyen módon rossz színben feltüntetni? De nemcsak egyetlen eset, Ábrahám és Izsák esete „csúszott át a rostán”; Izrael egyik nevezetes bírája, Jiftach – „az Úr lelkétől” megszállva – egyszülött szűz leányát áldozta fel égőáldozatként (vö. Bírák könyve 11:29–40); Jerikó újjáépítője pedig, Hiel – „az Úr szava szerint, amelyet [az Úr] Nun fia, Józsue által hallatott” – az építés sikere érdekében egyaránt feláldozta legkisebb és legnagyobb fiát (vö. Királyok I. könyve 16:34); vagy lásd még Mikeás könyve 6:7. Mindezek arra vallanak, hogy Ábrahám áldozatának az az értelmezése, amit körvonalaztam, egyáltalán nem idegen a korabeli zsidó mentalitástól.

Egyébként nincs ellenemre az „eretnek” minősítés, és a magam részéről nem is érzem dehonesztálónak. Nem az dönti el egy nézet igazságát, hogy az eretnek-e vagy sem, mert rengeteg szempontból lehet egy álláspont eretnek. Ma csak azért nem eretnek mindenki, mert a kifejezés elavulóban van. De például protestáns szemszögből az összes katolikus eretnek, és katolikus szemszögből az összes protestáns eretnek. És nemcsak két egyház létezik! De ha csak a Katolikus Egyházon belül maradunk, akkor IX. Piusz pápa Syllabusának (1864) fényében a mai Katolikus Egyház kifejezetten eretnek, méghozzá pápástul. És vice versa! A Katolikus Egyház által évszázadokon keresztül üldözött egyházellenes tévtanok (például azok, amelyeket a szabadkőművesség képviselt) ma az egyházi tanítás integráns részét képezik. Kérdés, hogy ilyen körülmények között, amikor valamilyen értelemben mindenki eretnek, van-e értelme bárkit is eretneknek tekinteni.

gyuri55 írta...

"Jézus azt felelte: »Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi. Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok: ‘Istenünk’, eddig nem ismeritek őt. Én azonban ismerem. Ha azt mondanám, hogy nem ismerem őt, hozzátok hasonló hazug lennék. De én ismerem őt, és a tanítását megtartom. Ábrahám, a ti atyátok, ujjongott, hogy láthatja az én napomat. Látta, és örvendezett.« A zsidók erre azt mondták neki: »Még ötven esztendős sem vagy, és láttad Ábrahámot?« Jézus azt felelte nekik: »Bizony, bizony mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.« Ekkor köveket ragadtak, hogy megkövezzék. De Jézus elrejtőzött, és kiment a templomból." - János 8,54-59

És egy elmélkedés az Ábrahámról (bár nem vagyok adventista): http://adventista.hu/bibliatanulmanyok/2008-4/d20081027.php

katolikus (gör. katholikosz, lat. catholicus): 1. a gör. kata és holosz szavakból képzett jelző, eredeti jelentése: 'általános', 'egyetemes' (pl. a katholikosz logosz, 'általános alaptétel'), 'általánosan elfogadott', 'mindent magában foglaló'. - 2. az egyházatyáknál 'az egész Egyházban elfogadott', tanításra vonatkoztatva 'helyes, igaz'. - 3. →vallás jelzőjeként a →kereszténység azon része, mely csorbítatlanul őrzi a Krisztustól ránk hagyott kinyilatkoztatott vallási (hittant, liturgiát, erkölcsöt, küldetést magában foglaló) örökséget. (Ha pl. a római pápa nem ilyen, akkor nem katolikus...)

Bobkó Csaba írta...

Témánkba vág a Vigilant Citizen cikke: http://vigilantcitizen.com/sinistersites/replica-temple-baal-built-new-york-london/ A zsidók körében újra-és újra felbukkanó, gyermekáldozó Baál/Moloch kultuszról és arról, hogy a globális háttérelit ezt máig gyakorolja.

Névtelen írta...

Nem kétséges, hogy a háttérelit ezt máig gyakorolja. Lehetetlen megérteni, hogy mit akarnak ezzel elérni? - azon kívül, hogy Isten haragját magukra vonják.
Egyébként az ókori zsidóság Kánaán földjére érve találkozott ezekkel a pogány, vérengző rituálékkal. Jiftach nem a saját lányát akarta feláldozni, hanem azt, aki elébe megy a győzelem után. De a Teremtő őt, e gonosz szándék miatt, azzal büntette, hogy éppen a lánya volt az, aki elébe ment... Tanulságos.

Ge Hinnom völgye (Gyehenna), ahol a kánaániták gyerekeket áldoztak Molochnak, még évszázadokig a pokol előképe volt a zsidóság számára. Ezekért a rituálékért, valamint a jóslás, tűzönjárás, halottlátás, asztrológia, kuruzslás (azaz "természetgyógyászat")stb., tkp. a mágia vétke miatt tűnt el Kánaán népe a föld színéről, a zsidók keze által. Ahogy eltűnt Sodoma és Gomorra, a szexuális perverzió bűne miatt. Ezek az itéletek sokszor kegyetlennek tűnnek a mai ember számára, holott inkább intő példáknak kellene lenniük, örök időkre.
Az Ószövetség, különösen a Teremtés Könyvének "tudományos, racionalista" magyarázata azért veszélyes, mert az alapokat kezdi ki. csak egy példa:
Én a kommunista időkben tanultam az iskolában a történelmet, magyarázták, hogy Sodomát vulkánkitörés pusztította el, a bibliai sztori csak kitalálmány, stb. Hm.. a közelben sincs vulkanikus képződmény.
Később, harmicévesen, amikot az izraeli-jordán határ közelében egy geodéziai mérésnél működtem közre két magyar kollégával, a dombozati térkép alapos áttanulmányozása után lementem a még mindig létező, kiszáradt folyómederbe. Akkor kaptam a fejemhez, te jó ég! - itt folyt a Jordán, egészen a Vörös-tengerig! Olyan volt, mint amikor összeáll egy mozaikkép. Sodoma és Gomorra pusztulása, és a Holt-tenger kialakulása, előtt a folyó a Vörös-tengerbe ömlött, még az egykori deltatorkolat nyoma is megvan (beépítve szállodákkal) Eilat-ban. Számomra azóta bizonyos, hogy a történet igaz, s ha pedig igaz, akkor a homoszexualitás nem természetes állapot, nem betegség, hanem személyes bűn.
Tihamérffy

Bobkó Csaba írta...

Nemigen kell idéznem, forrásokkal adatolnom, hogy ami a modern, 19-21-21. századi "kultúrában" Szodomát és Gomorrát jelenti, a kupleráj- és szexipar, pornográfia, stb, az szervezeten, nagyüzemileg zsidók műve. Nem MINDEN zsidóé, az világos, közülük az igazak elítélik ezt. Vagyis Szodoma és Gomorra teljesen nem pusztult el és épp azok éltetik tovúb,, akiket elvileg Isten kiválasztott rá, hogy meghaladják.

gyuri55 írta...

Vegyük már komolyan a megkülönböztetést:
„A szmirnai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja az első és utolsó, aki halott volt, de életre kelt: Tudok szorongattatásodról, arról, hogy szegény vagy, de valójában mégis gazdag. Tudom, hogy gyaláznak, akik zsidónak vallják magukat, noha nem azok, hanem a sátán zsinagógája. Ne félj a rád váró szenvedésektől! Az ördög néhányotokat fogságba vet, hogy próbára tegyen benneteket. Megpróbáltatásotok tíz napig tart. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koszorúját. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesen nem vesz erőt a második halál.”
Tihamérffy, engem meggyőz az érvelésed, köszönöm.

Smooth Ben írta...

Jó napot mindenkinek. az én nevem Ben Sarah vagyok Houston Texas USA-ból vagyok itt, hogy bizonyságot tegyek arról, hogyan leszek szuper színész az egész világon, az új világ Illuminati fényével, mélyen keresett segítséget, amikor egy barátom, az Egyesült Államok legnépszerűbb színésze, elmondta az Illuminati új világrendjét, miután évekig elhatározta, hogy a világ 10 legjobb színésze közé tartozik, végül kapcsolatba léptem Patrick úr segítségével az Illuminati új világrendje, most boldog vagyok az életben, amit ma csinálok, csatlakozz az Illuminati új világrendéhez, védelmet, hírnevet, hatalmi befolyást mindazt, amit adnak neked. egy dolog, amit szeretnék kijavítani, az, hogy az ILLUMINATI nem fogott senkit, ha újonnan kezdeményeztek, adnak neked a vagyon magját, és áldja meg bölcsességgel, hatalommal, befolyással e.t.c sikeresnek kell lennie. A másik dolog az, hogy a társadalomnak különleges áldása van a politikusok és a szupercsillagok számára. Az ILLUMINATI tagság személyes döntés, a társadalom nem kényszeríti vagy könyöröli az embereket, hogy csatlakozzanak hozzájuk. azért csatlakoztam azért, mert álmaimat és céljaimat szeretném elérni az életben, egyetlen test sem kényszerít engem, és nagyon boldog vagyok, hogy ma is tag vagyok, mert nagymértékben hozzájárultak az életemhez, hogy a világ egyik népszerű színészévé tettem. Ha érdekel az ILLUMINATI SZOCIÁCIÓHOZ, lépjen kapcsolatba Patrick úrral e-mailen: agentpatrick5@gmail.com vagy Via WhatsApp +2348055329159

Pálos Trend írta...

A SÓLYOM VÁROSA = JERUZSÁLEM ~ HIEROSOLYMA ~ URUSOLYMA ~ FEHÉRSÓLYOM!!!
Szent István királyunk Máriának ajánlotta fel országát, szerte a világon Magyarországot általában nem így hívták a Turul dinasztiák korában (az Árpád-házi utólagos hazugság), hanem Regnum Marianumnak.
Még különösebb: Mária országának egyetlen külső területe volt 700 éven keresztül folytatólagosan: 1218-1918-ig, és ez éppen Jézus megfeszítésének a városa.
II. Andrásnak köszönhetjük (két szentté avatott lányán és a magyar föld védelmén felül - Aranybulla) a címet, melyet keresztes hadjárata alkalmával érdemelt ki: a mindenkori magyar király Jeruzsálem örökös királya.
Kr. e. XIV. században Jeruzsálemet nem Jeruzsálemnek, hanem a város építőjének (Melkizedek) nevéről Šalemnek hívták. A „Békeváros” jelentés későbbi népetimológián alapul. Az egyiptomi szövegekben Urushalim, a Tell-el-Amarna-i levelekben Urusalim, az asszír ékiratokban Šulman/Urusilimmu. A görög forrásokban Hieroszolüma, a rómaiban Hierosolyma, magyarul Sólyomváros. Héberül Jeruzsálem(Jerûšalîm). A Bibliának köszönhetően e név terjedt el a köztudatban.
Zsidó Lexikon /1929/ is beismeri, hogy a mai Izraelnek nem a zsidók, hanem a szumírok az őslakói: "Erec Jiszróel, Palesztina héber neve, szó szerint: Izráel országa.
Történetének rövid áttekintése a következő: Az időszámítás előtt való 4000-3000 táján szumírok és akkádok lakják, 2600 táján a szumírok meghódítják Szíriát." /237.old./
A későbbi Juda-t előtte Kos-nak nevezték, míg Jeruzsálem eredeti neve Urusolyma, majd Nagy Sándor után Hierosolyma és csak az ariánus keresztények visszaszorítása utáni időben lett Jeruzsálem.
Az 1968. évi jeruzsálemi ásatások során a várfal felszín alatti részén, zsidó régészek szkíta rovás feliratokat találtak. Ekkor azonban a kutatóárkokat sietve visszatemették."
A Kr. e. 3.800-ban alapított Urusolymot az Egyiptomból kivonuló hikszoszok Urusolyma néven erőddé alakították, írja Flavius. (hikszosz = hys-Kos, gis-KUS; királyi szittyák, Kosiak.) Az eredeti SOLYMA elé Nagy Sándor idejében írtak a "Hiero" (szent) nevet, úgy lett belőle Hierosolyma s abból Jeruzsálem.
"Valószínű, hogy a hikszoszok (szkíták) Egyiptomra mért súlyos csapásai tették lehetővé a zsidó nép Egyiptomból való kimenekülését és az elpusztított városokban talált aranytárgyak magukkal vitelét.
Ezt a lovas szittya népet követték, aztán a zsidók a pusztai vándorlásuk után Kánaánba is, ahol már addig a szittyák jól berendezkedtek, városokat építettek.
Hogy miképpen irtották ki fokozatosan a zsidók a szittyákat, arról elég bőséges adatokat közölnek a szentírás könyvei."
George Adam Smith szerint Josephus, aki az ő hellenista módján állandóan a Hierosolyma formát használja, azt többször Solyma alakból származtatja, elvégre neki jobban kellett tudnia.
Ez pedig Melkizedek Sáleme. Görög írók már használták ezt a formát.
Idézi azután Cholerilos görög költőt, aki szerinte a Kr.e.V. században beszélt a judeai hegyvidékről, mint a Solymai hegyekről', Maneto pedig szól a zsidókról, akik szintén elhagyták Egyiptomot, mint előbb a solymaiak.
Maga Josephus Flavius ezt mondja: a városnak régen Solyma volt a neve.' Ezek után nem nehéz összefüggést találni a lovas kultúrájú fémműves szkíták (szittyák) Szent Sólyom tisztelete (számos egyiptomi emlék ábrázolja) s ennek Kánaánba átültetett fővárosa a későbbi Szent Sólyom - Hierosolyma között."
https://www.youtube.com/watch?v=xbl9mN23Wao