"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )

2017. április 10., hétfő

Pokoládé 2 - A forgatókönyvet írta: Aleister Crowley

Az előző részben (Pokoládé. Megváltó Bűn, ostyagyalázás és migránssimogatás a filmvásznon) elemeztük, hogy a 2000-ben bemutatott Csokoládé c. film bájos romantikus meséjébe készítői korunk legfelforgatóbb divat-eszméit rejtették és a film a kereszténység megdöntését célul kitűző erők propagandaeszköze. Szó esett róla, hogy a főhősnő feltűnésekor viselt ruhája alapján nem más, mint Aleister Crowley Skarlát Asszonya. A folytatásból kiderül, hogy a film üzenete és szimbolikája olyan fokban alapul Crowley tanain, hogy gyakorlatilag őt tekinthetjük a forgatókönyv írójának. Még azt is megtudjuk, hogy a filmbeli Csokoládé, főleg ellen-ostyakénti szerepében nem véletlenül BARNA...

"A Kereszténység rémálomszerű világa eltűnt a hajnallal... A szex szégyellnivaló titkai örömmé és szépséggé váltak. A bűntudat mániája a feledés tengerébe hullott vállaimról." (Aleister Crowley gyónásai - hagiográfia)

A film fő üzenete, hogy a világot mikrokozmoszként megjelenítő kisvárosban leáldozott a vágyakat kordában tartó, elnyomó hagyományos kereszténységnek és keresztény erkölcsiségnek, ezek helyére egy határozottan nemkeresztény újfajta spiritualitás lépett, melynek egyik látványos jellemzője a szexuális felszabadultság. Ez egy az egyben a nyugati okkultizmus egyik leghatásosabb legújabb kori képviselője, Aleister Crowley tanait képviseli és e tanokat épp a filmeket is gyártó tudatipar ülteti át a gyakorlatba, mely tudatiparnak Crowley az egyik legfőbb inspirálója. Például a popzenei clipekben a tudatipar saját tudatmódosított celeb-rabszolgái révén (mint Lady Gaga) az utóbbi években már egészen nyíltan képviseli ezt a sötét okkult üzenetet és programot. A relatíve konzervatívabb tömegek befolyásolására szánt Csokoládé-ban a Crowley-izmus sokkal ravaszabbul van rejtjelezve:
"Az okkultista Aleister Crowley, aki máig egy hihetetlenül befolyásos alak a szórakoztatóiparban, kinyilvánította, hogy Hórusz Korát, az emberi történelem új szakaszát a hagyományos vallások elhalása fogja meghatározni, ezek helyét egy új fajta spiritualitás fogja elfoglalni. Ebben az "új Aeonra" vonatkozó víziójában osztozik vele a világelit, mivel annak az Új Világrendre vonatkozó tervei nagymértékben egy kizárólagos világvallás létére alapozódnak, amely az ő agendájukkal, programjukkal összhangban álló értékrenden alapul. A tömegmédia fontos szerepet játszik ebben a paradigmaváltásban - az eredmények pedig megdöbbentőek. Kevesebb, mint egy évszázad alatt a nyugati világban drasztikusan visszaszorult a vallásos hit, főleg a kereszténység. Soha nem történt ilyen alapvető társadalmi változás ilyen rövid idő alatt. Természetesen személyesen Gaga nem felelős ezért a drasztikus változásért, de a Júdás jelentésével és szimbolikájával tökéletesen bemutatja az átmeneti időszakot, melyen áthaladunk, miközben a társadalmat Crowley szavaival Hórusz Korába vezetik."
(The Vigilant Citizen: Lady Gaga “Júdás”-a és Hórusz Kora)
"A legtöbb történelmi szereplővel ellentétben, akik az évek múlásával elvesztik jelentőségüket, Crowley befolyása egyre fokozódik a 21. században. Ez azonban nem kizárólag szerencse, vagy természetes evolúció eredménye. Crowley és O.T.O.-ja megőrizték magasszintű kapcsolataikat a brit és amerikai kormányzatokkal, valamint a tudomány, jog és kultúra befolyásos szereplőivel. A világ elitje, melyet az illuminátus értékrend hat át, teljes összhangban vannak Crowley Thelemájával. Ezek a kapcsolatok segítették elő műveinek elterjesztését és elfogadtatását a tömegkultúrában. Crowley nemcsak előrejelezte, hogy a társadalom elhagyja a hagyományos vallásokat és elfogadja Hórusz Korát, hanem része volt a mozgatóerőnek, mely ezeket a változásokat előidézte. Az ő víziója az Új Aeonról egybeesik az illuminátusok többszáz éves tervével egy szekularizált világról, melyben egy "felvilágosult" elit uralkodik. A szóhasználat eltérhet, de a hermetikus filozófiai háttér ugyanaz. Mondjuk úgy, hogy Crowley és az Establishment "szemtől szembe" látják a témát… és ez a szem Hórusz Szeme." (...) 
"Crowley hatása napjaink tömegkultúrájára sok szinten felismerhető, egyrészt a személyére történő közvetlen utalások, másrészt a Thelema által inspirált művek útján." "Crowley sok filmkaraktert is inspirált..." "... egy élesszemű elemző számtalan tömegkultúra-termékben ismerheti fel Crowley Thelema-filozófiáját és egy Új Aeonra vonatkozó vízióját. Tény, hogy az O.T.O. számos prominens tagja nagy befolyással rendelkezett (és máig rendelkezik) hollywoodi filmek készítésében, thelemikus tanokat beleszőve azok cselekményébe."   
(The Vigilant Citizen: Aleister Crowley: Története, elitkapcsolatai és öröksége)
Crowley nem utolsó sorban a Dekadensek (ál)művészeti mozgalmának követője volt. Az Anatole Baju 1886-os alapítású La Décadent c. folyóirata körül tömörülő Dekadensek rajongtak a sátáni, pokoli dolgokért. Baudelaire és mások mellett ehhez az irányzathoz tartozott Rimbaud is, akinek ocsmány művét a filmben Armande olvassa unokájának.

Crowley tevékenységéről és különösen szex-mágiájának kitűzött céljairól nagyon hasznos áttekintést kaphatunk Hugh Urban: UNLEASHING THE BEAST - Aleister Crowley, Tantra and Sex Magic in Late Victorian England (A Fenevad elszabadítása - Aleister Crowley,  Tantra és szexmágia a késő-viktoriánus Angliában) c. tanulmányából. (Számunkra kevésbé fontos Urban fő kutatási eredménye, hogy bár a modern köztudat Crowleyt tipikusan az indiai Tantra ősi tanai közvetítőjének tartja, Crowley, bár tényleg hivatkozott a tantrikus tanokra, valójában arról csak elég felszínes ismeretekkel rendelkezett.)
"Aleister Crowley kiemelkedik azok közül a feltűnően titokzatos személyiségek közül, akik óriási hatással voltak a jelenkor új vallási mozgalmaira, ezotériára és okkultizmusra, miközben a tudományos kutatás teljesen elhanyagolta személyét. Crowley, akit a bulvársajtó "a világ leggonoszabb emberének" nevezett, és aki saját magát a 666-os jelű Nagy Fenevadnak nyilvánította ki, egész életében heves médiabotrányok, erkölcsi felháborodás és izgatott kíváncsiság tárgya volt. A halála óta eltelt években talán méginkább ismert lett, mint aki az egyik legnagyobb hatást gyakorolta az újpogányságra, a mágia és boszorkányság újkori reneszánszára. Fontossága ellenére azonban Crowleyt a vallástörténészek nagyrészt ignorálták. Legtöbbször csak - jó esetben - egy patetikus sarlatánnak tekintették, rossz esetben egy szadista perverznek és röhejes idiótának."
Annak fő oka, hogy Crowleyt, mint szalonképtelent a jólfésült vallástörténészek (Urban érkezéséig...) kirekesztették vizsgálódásuk köréből, elsősorban az elméletében és gyakorlatában központi szerepet betöltő szexmágia volt. Crowley a szexet a legnagyobb hatású életerőnek és a mágikus hatalom legfőbb forrásának tekintette. Mágikus gyakorlatában központi helyet foglaltak el a legdeviánsabbnak tekintett szexuális aktusok, mint például a maszturbáció, vagy a homoszexualitás, amivel egyúttal boldogan háborította fel kora közvéleményét.

Urban idézi Michael Foucault megállapítását, hogy hamis a köztudatban sulykolt kép, mely szerint a viktoriánus kor Angliája (melyben Crowley is született és nevelkedett) szégyenlős prüdériával kezelte volna a szexualitást. (Foucault, The History of Sexuality, 1981) Ez a hamis kép jelenik meg a Csokoládé francia városkájának filmbeli jellemzésében is, ez pedig csak egy speciális alkalmazása a felforgató mozgalmak általános hazugságának, amivel egy, a vallási világképükben létező mitikus "zsarnokság" képét vetítik ki hamisan saját koruk létező társadalmának viszonyaira. Miközben épp ők, az összeesküvők készülnek rászabadítani forradalmuk zsarnokságát a mit sem sejtő, rendpárti társadalomra...

Crowley okkult szexuális tevékenysége elsősorban a rituális normaszegést szolgálta, vagyis a társadalmi rend alapját képező erkölcsi törvények és szexuális normák tudatos áthágását és módszeres feje tetejére állítását. A szándékos törvényszegést egy emberfeletti hatalom forrásának tekintette, melynek segítségével lerombolhatja a Keresztény Nyugat kereteit és egy új korszakot nyithat az emberi történelemben. Crowley a nyugati ezotérikus hagyomány különféle forrásain, a hermetizmuson, szabadkőművességen, rózsakeresztességen, a zsidó kabbalán alapuló okkultizmussal először az Arany Hajnal Hermetikus Rend (Hermetic Order of the Golden Dawn) beavatottjaként találkozott 1898 táján.

Leghíresebb műve, "A Törvény Könyve" (The Book of the Law) meghirdette az emberiség harmadik Aeonja, Világkorszaka hajnalát. Az első korszak Ízisz (Isis) Istennő kora volt, melynek jellemzője a matriarchátus és a Nagy Anya kultusza. (Az Iszlám Állam nihilista háttérhatalmi bábszervezet közhasználatú "ISIS" rövidítése nem cáfolja Crowley tanainak a modern tudatiparra gyakorolt nagy befolyását. A tudatipar a filmjeiben és más termékeiben gyakran a kreált valóság forgatókönyveit ismerteti meg előre a közönséggel, és a mesterséges valóság, illetve gyártott történelem rendezői azonosak a filmipar illuzionista szakembereivel! Ez vonatkozik a Csokoládéban népszerűsített szinesbőrű-bevándorlás témájára is.) A második világkorszak Oziriszé volt, melynek során a szenvedés és halál patriarchális vallásai, a judaizmus és a kereszténység jutott hatalomra. Ezt követi "A Törvény Könyve" kinyilatkoztatása által a fiú, Hórusz új korszaka, melyben az istenek és papok külső tényezői helyett a hangsúly az egyén akaratára helyeződik. Crowley hármas felosztásának mintaadójaként azonnal ráismerünk a misztikus felforgató-és eretnekmozgalmak egyik  legnagyobb hatású középkori inspirálója, Fiorei Joachim hármas világtörténelem-korszakolására. Crowley természetesen ezt a mintát is perverzül a feje tetejére állította, ahogy felforgató elődei is. (Ez az én megjegyzésem, Urban nem említi.)

A 20. század első évtizedeiben jellemző irodalmi irányzat volt a viktoriánus kor szexuális normarendszerének és (mint láttuk, igazából hamis vádként kitalált) "prüdériájának" kritikája. E körből említi meg Urban a filmünk szempontjából kulcsfontosságúnak tűnő művet, D.H. Lawrence "Tollas Kígyó" (Plumed Serpent) c. regényét, melyben "a szexnek mély, misztérium-szerű titkokat tulajdonítottak, melyek felszabadítása rendkívüli, sőt szakrális hatalmat eredményez." Crowley épp ezt a rettentő hatalmat igyekezett kiaknázni mágikus tevékenysége által.


"Adiós Krisztus! Adiós Mária!"


Itt érdemes egy kis kitérőt tennünk Urban tanulmányától, mert az általa felismert közös motívumon túl, mely összeköti Lawrence könyvét Crowley felfogásával, úgy tűnik, egyúttal rátaláltunk arra a műre, mely az egyik legfőbb inspirálója volt a Csokoládé c. film forgatókönyve továbbfejlesztésének a regényhez képest. Úgy tűnik, Lawrence, akinek ismertebb műve a Lady Chatterly szeretője, elég jellemzően beletartozott abba a művészközegbe, mely egy húron pendült a  normatív vallások, a Nyugati Civilizáció területén kiemelten a kereszténység megdöntésének programját képviselő Crowley-val és társaival. Illik ebbe a képbe, hogy Új-Mexikóban, ahol a Tollas Kígyót írta a 20-as években, Lawrence-t meglátogatta Aldous Huxley, aki a "Brave New World" szerzőjeként természetesen nem "antiutópiát" írt, hanem a háttérhatalmi körökbe születve egyfajta felülről engedélyezett kiszivárogtatást hajtott végre, szintén a közvélemény felkészítése keretében, hogy milyen jövőre számítson A Dolgok Irányítóitól.

A "Csokoládé" film 2000-ben rekordgyorsasággal követte Joanne Harris 1999-es "Chocolat" c. regényét. A regényt a forgatókönyv két fontosabb elemmel egészítette ki, az egyik, hogy Vianne, a Boszorkány bigott klerikális ellenfele nem a plébános, mint a könyvben, hanem a nevét átvevő gróf-polgármester, a másik pogány maja-szál, Vianne anyai ágon mexikói eredete beleszövése a történetbe. Ez utóbbit inspirálta Lawrence Tollas Kígyója. A "Chocolate" regényben nem olvasunk Vianne mexikói eredetéről és a "Maya" csokisbolt neve ott még "Mennyei Praliné".
A filmben szintén nagyon kidomborított "felszabadító szexmisztérium" elemen túl a Tollas Kígyó motívumai, hogy

1. Mexikóban játszódik, az azték kultusz külsőségei között (a filmben ez maja lett, de az átlagnéző nem tudja megkülönböztetni...)
2. Mindkét sztoriban újpogányságra cserélik a kereszténységet, a keresztény erkölcs ellentétét hirdetik.
3. A férfi-nő viszony a nő alárendeltségén alapszik. (A film egyik fő motívuma az ez elleni sikeres lázadás.)
5. A fehér fajnak leáldozik, a szinesek feljövőben vannak, mert utóbbiakban több az energia.

A regénybeli újpogány forradalom vezéralakja, Ramón kifejezi óhaját, hogy a kereszténységet az egész világon a korábbi pogány kultuszok visszatérése váltsa fel. A történet egyik jelenetében Jézus Krisztus és Szűz Mária elhagyják a forradalmi Mexikót, Ramón pedig buzdítja a falusiakat, hogy búcsúzzanak tőlük hangos "Adiós"-szal... A filmesek inspirációjuk jelzéseként azzal is nyomot hagynak a beavatottaknak, hogy Mr. Pantoufle, Anouk kitalált társa a regénybeli nyúlból a filmben kenguru lett. Lawrence egyik ismert regényének címe: "Kenguru"...
Lawrence tehát egyike Crowley kereszténységellenes, a szexualitást (perverz) misztériumnak tekintő kultusza irodalmi propagálóinak és e minőségében a film meséjének fontos forrása.


Az ellenvallás szentségtörő ellen-ostyájának még a színe sem véletlen....


Visszatérve Hugh Urban tanulmányához és a szexualitás "szakrális" szerepéhez Crowley ellenvallásában, Urban idézi Crowley "The Law is for All" c. művéből: "A szexuális aktus az Akarat egy szentsége. A beavatatlanok számára ez egy nagy bűn. Ennek összes kifejeződése törvényes; minden elnyomása, vagy torzítása ellentétes a Szabadság Törvényével."

Az így felfogott szexmágia a kulcsa Crowley egész víziójának az új Aeonról, mely az Akarat teljes érvényesítéséről és a múltbeli "elnyomó", korlátozó vallások alóli felszabadulásról szól.  A kora "prüdériájára és szexuális elnyomására" vonatkozó vádat és a szexualitás ez alóli felszabadításának vágyát a szélsőségig viszi, és a deviánsnak, antiszociálisnak minősülő szexuális cselekményeket, a maszturbálást, homoszexuális aktust és a szexuális testnedvek fogyasztását blaszfémikus ellenvallásának szakrális aktusaivá teszi és a mágikus hatalom biroklása kulcsának tekinti.
"Más szavakkal, saját új Aeonja meghirdetésének célja az őt felnevelő világ teljes társadalmi-erkölcsi rendjének szétzúzása és lerombolása." 

Crowley Thelema-törvényének központi eleme az emberi akarat isteni jellege. E vallás az emberi test és a szexuális ösztön isteniségét hirdeti, a múlt "hamis isteneivel" szemben az Embert kiáltja ki Istennek. A Thelema egyik jelszava: "Nincs más isten, mint az ember!"

Ez a tan köszön vissza a Csokoládé előző részben is idézett motívumában, a városka papjának az új "csokoládévallásba" (a szexuális ösztönök felszabadításának vallásába) való betérése utáni húsvéti szentbeszédében:
"Nem tudom, hogy mi is legyen a mai szónoklatom tárgya. A csodáról akarok beszélni? Urunk isteni átváltozásának csodájáról? Nem igazán... Nem az ő isteni nagyságáról akarok beszélni. Hanem emberi természetéről. Vagyis... hogy... miképp élt ő ezen a földön."
"Nincs más Isten, mint az Ember!!!"

Crowley az antinomiánus eretnekmozgalmak jól kitaposott útján haladva az egyén maximális szabadságát a hagyományos erkölcsök lerombolása által tartotta elérhetőnek.
"Elvetendők az értékek, melyek azzá tettek egy embert, egy népet, egy várost, egy kasztot, ami... Önmagában minden erkölcsi szabályrendszer értéktelen." (Crowley, The Book of Lies,  129.)
Crowley mágikus "munkája" (v.ö. a szabadkőművesek "munka" fogalmával) megkövetelte a normális emberi lények életét meghatározó erkölcsi szabályok tudatos áthágását.

Már az előző részben láttuk, milyen hangsúlyos vizuális eszköz a filmben a legyőzött (a filmmel is legyőzni kívánt...) kereszténység szentáldozásának blaszfémikus ellentétpárja az ösztönöket a morális szabályrendszer alól "felszabadító" "csokoládévallásban", a thelemikus ellenvallásban. A hagyományos katolikus Eucharisztiában részesülő Serge gonosz és menthetetlen marad (mert ő egy fehér, heteroszexuális Férfi), míg a Felszabadító Ellenvallás (újpogányság, Hórusz-hit, stb.) "anti-hostiáját" magukhoz vevők a film meséjében "üdvözülnek".

Crowley a Hórusz Korába lépést kifejező thelemikus ellenvallása liturgiájának részeként egy komplett "Gnosztikus Misét" is kifejlesztett, illetve ennek több változatát, amivel persze csak az aninomiánus felforgatómozgalmak sokszáz éve gyakorolt feketemiséinek régi hagyományát folytatta. E perverz blaszfémikus rituálék egyik változata a "Főnix-Mise", melynek során az "ostya" gyanánt alkalmazottt "fénysütemény" (cake of light) készítéséhez nem utolsó sorban spermát, vagy menstruációs vért is felhasználnak. Crowley követői e szertartásokat máig űzik, Magyarországon is:

Ecclesia Gnostica Catholica - Az O.T.O. Gnosztikus Katolikus Egyház

"Az Ecclesia Gnostica Catholica (E.G.C.), magyarul a Gnosztikus Katolikus Egyház az Ordo Templi Orientis (O.T.O.) vallási ága. Az E.G.C. a Fényt, Életet, Szerelmet és Szabadságot (angolul Light, Life, Love and Liberty) segíti elő a Thelema Törvényével összhangban. Az E.G.C. központi gyakorlata a Gnosztikus mise celebrálása, ahogy azt Crowley e.v. 1913-ban megalkotta az O.T.O. és az E.G.C. számára, s leírta a Liber XV-ben. A gyülekezethez keresztségen és konfirmáción keresztül lehet tagként csatlakozni, a papi fokozatok az O.T.O. jó hírben álló tagjai számára nyitottak. II° vagy afeletti fokozattal rendelkezők (bizonyos esetekben akár I° is) alkalmasak diakónusnak, a K.E.W. fokozat után pappá vagy papnővé szentelhetők."

A thelemai ellen-mise ellen-ostyája épp elég visszataszító a fent említett alkotórészekkel is, maga Crowley azonban még ettől is messzebb ment a blaszfémikus antinomianizmus nem túl fantáziadús, nagyon is kiszámítható módszerének, a dolgok feje tetejére állításának alkalmazásában. Az Úr Testét megjelenítő szentelt ostya legmagasztosabb anyagának ellentételezéseként a szóbajövő legalantasabb matériát alkalmazta saját rituáléjában áldozati "süteményként". Hugh Urban idézett tanulmánya beszámol róla, hogy Crowley a szicíliai Thelema Kolostorban celebrált gnosztikus miséjében ellen-ostyaként, az Úr Testeként (itt csak a Pokol Uráról lehet szó...) akkori aktuális Skarlát Asszonya, Leah Hirsig ürülékét használta.

Láttuk, hogy a Csokoládé film készítői mennyire Crowley eszméinek ravasz hordozójaként készítették el filmjüket, mely ennek alapján sokkal inkább Pokoládé. Egyáltalán nem erőltetett ezek után azt gondolni, hogy a  filmben nagyon hangsúlyos "ellen-Eucharisztia" ellen-ostyájának színe sem csak azon kézenfekvő okból barna, mert csokoládét tartalmaz. Ez is egy nyílt célzás a film "forgatókönyvírója", Crowley tanaira és gyakorlatára.





A  dolog jól jelképezi, illetve kifejezi, hogy az embereknek az "elnyomó kereszténység" alóli felszabadulást, emberkénti Isten-státuszt és többek között "mennyei szexet" ígérő eretnek okkultisták és modern tudatiparuk a valóságban mivel etetik követőiket...

4 megjegyzés:

IlluminátusHánter írta...

Gondolom te immúnis vagy az "agymosó" iparral szemben ezért nézel olyan filmeket amiket mások bottal sem piszkálnának meg.

Bobkó Csaba írta...

Csak nagyképűsködsz, entellektüellnek adod ki magad. :-) Rengetegen nézték ezt is, sokaknak tetszett. Első látásra nekem se ugrott be túl sok minden ezekből. Évekkel később véletlenül megláttam a film plakátját és akkor ugrott be, hogy miről is van szó. Mivel addigra már megvolt a felismerés a Pál utcai fiúk filmbeli ostyagyalázásáról. Vagyis ha már felismered a mintát, automatikusan beugrik, ha megint látod. Ez egy tanulási folyamat. Na, most troll elé öntöttem az igazgyöngyöt a vályúba... :-)

Névtelen írta...

Csak így tovább, jó a blog!
Itt egy másik példa az ostyagyalázásra, a Hair c. filmből.

https://www.youtube.com/watch?v=SMoSf8_TyZc&list=RDSMoSf8_TyZc#t=15

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm! Nekem be se ugrott a jelenet a Hair-ből, pedig láttam a filmet.