Ízelítő
David Bakan: "Sigmund Freud és a zsidó misztikus hagyomány" c. könyvéből.
A könyv egy minden szempontból izgalmas és feltétlenül olvasásra ajánlott mű, főleg azoknak, akik meg szeretnék érteni "modern" korunk pusztulási folyamatát és újkori történelmünk folyamatos hamisítását.
A zsidó származású, Freudot zseniként tisztelő, hangsúlyozottan
nem antiszemita szerző szerint a pszichoanalízis a zsidó miszticizmus, kiemelten a kabbalai hagyománynak a sabbateánus-frankista nihilista irányzatban megnyilvánuló formája eredménye, keletkezése elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy Freud e kulturális közegből származik.
Mielőtt az egész művet ismertetném, kedvcsinálónak itt egy fejezet belőle. Bizonyos vonatkozásainak helyes értelmezéséhez szükséges lehet az egész könyv elolvasása, amit amúgy is rendkívül hasznosnak tartok!
Megjegyzéseim zárójelben dőlt betűvel. Az eredeti hivatkozásokat elhagytam, kövér betűs kiemelések tőlem.
Figyelem: a fejezet kiragadott, nem a könyv fő mondanivalóját tükrözi!
25. fejezet: A hipnózis és kokain epizódok
(előzmény: az átmenet Freud munkássága során a modern tudományosságból, mely akkor mit sem tud a psziché irracionális jelenségeiről, a pszichoanalízis módszerének megalkotása felé, a zsidó misztikával foglalkozáshoz megkövetelt érett kor elérése után. BCS)
Úgy tűnik, ezen átmeneti szakasz során Freud orvosi praxisában nagyon gyorsan mozdult el az orvos szerepéből a tradícionális "gyógyító sámánéba".
Gyorsan elhagyta a modern orvos megszokott módszereit és a gyógyító sámán ősrégi eszközei: a sugallat és hipnózis felé fordult. Jonesnél olvassuk, hogy az 1887 decemberét követő tizennyolc hónapban Freud kiterjedten alkalmazta a hipnotikus sugalmazást és "ez gyakran hozott sikerélményt, és a tehetetlenség érzését felváltotta annak elégedettségével, hogy mágusként tisztelték."
1892-ben az általunk korábban "lappangásinak" nevezett időszak végén Freud publikált egy tanulmányt "Egy hipnózis általi sikeres kezelési eset" címmel, amely néhány érdekes bizonyítékot nyújt arra, amit a mágus-javasember motívumnak nevezhetünk Freud gondolkodásában. Freud beszámol egy asszonyról, aki képtelen volt csecsemőit gondozni és akinek nehézséget okozott a saját táplálkozása is. Freud hipnózist és közvetlen sugalmazást használt, amikor az asszony második és harmadik gyermeke született. A tanulmányból lényegében teljesen hiányzik az a mély pszichológiai elemzés, amely Freud sikeres munkáit jellemzi. "Ellentétes eszméket" és "ellenakaratot" emleget, amely az akarat akadályozására szolgál a személyben. Az asszony általa történt első sikeres kezelésének esete után azt mondja: "bosszantó, hogy soha nem történt említés az én figyelemreméltó eredményemről". Azon túl, hogy önmagát "figyelemreméltó" dolgokat tenni képesnek látja, a tanulmány azt is jelzi, hogy olyan témák foglalkoztatták, mint a gonosz szellemek kiűzése. Az ilyen problémákat jellemezve, amilyet épp meggyógyított, ezt írja: "Az ellenakarat ezen kialakulása a fő oka annak a jellegnek, amely a hisztériának majdnem olyan megjelenést kölcsönöz, mint a gonosz szellem általi megszállottság..."
További bizonyíték található e mágus-javasember motívum létezésére abban, amit Jones "A kokain epizód"-nak nevez. Freud rendelt egy bizonyos mennyiségű kokaint és maga is fogyasztott belőle. Lenyűgözőnek találta a hatást, amit a kedélyére gyakorolt. Gyorsan adott belőle barátjának, Fleischlnek, aki addigra már morfiumfüggő volt, mellesleg ez a tette gyorsította barátja halálát. A kokain egy "mágikus drog" volt számára. Egy levélben, melyben említi, hogy egy esszét ír róla, ezt mondja:
Rendszeresen fogyasztok belőle nagyon kis adagokat emésztési zavarok ellen, a legbrilliánsabb sikerrel.
Jones írja:
Küldött belőle Marthának (feleségének, BCS) "hogy megerősödjön és az arca kipiruljon", propagálta barátainak és kollégáinak, saját maguk és pácienseik részére, adott belőle nővéreinek. Röviden szólva, mai tudásunk birtokában nézve a dolgot, (Freud) rohamosan közveszélyessé vált.
A kokainról írt esszéjében beszámolt a dél-amerikai indiánok körében vele kapcsolatos vallási gyakorlatról:
Még a használatával kapcsolatos vallási szertartásokról is beszámolt és megemlítette a mitikus mondát, hogyan küldte azt Manco Capac, a Napisten Királyi Fia, mint "az istenek ajándékát, hogy megsegítse az éhezőket, megerősítse a gyengéket és elfeledtesse a szerencsétlenekkel bajaikat." Freud ... leírta saját megfigyeléseit, melyekben tanulmányozta hatását az éhségre, álmosságra, kimerültségre. Írásában szerepel az " izgatottság és tartós eufória, amely semmiben nem különbözik az egészséges személy normális eufóriájától. ... Az önkontroll fokozódását észleljük magunkon, vitalitásunk és munkaképességünk megnő. ... Más szavakkal, egyszerűen normálisak vagyunk, és nemsokára nehéz elhinni, hogy bármilyen drog hatása alatt állunk. ... Hosszú, intenzív mentális, vagy pszichés munka végezhető bármilyen kimerültség nélkül. ... Ez az eredmény élvezhető az alkoholfogyasztással járó kellemetlen utóhatások bármelyike nélkül. ... Egyáltalán nem lép fel a szer utáni sóvárgás a kokain első, vagy akár ismételt fogyasztása után, inkább egy bizonyos furcsa irtózást érzünk tőle."
Ezek a hangulatbefolyásoló "mágikus drog" keresése során elkövetett meglehetősen felelőtlen cselekedetek emlékeztetnek a mágia egész történetére. Amint látni fogjuk, amikor tárgyaljuk a démoni megszállottságra vonatkozó esszéjét, Freud abban hivatkozik munkaképessége korlátaira, mint döntő motivációra, amiért szerződést kötött az Ördöggel. Tehát nyilvánvaló problémája, hogy kereste az eszközt "vitalitása és munka-kapacitása" fokozásához, jelzésnek tekinthető egy hajlamra arra, amit egy ilyen szerződés pszichológiailag jelenthet. Szintén érdekes, hogy hitt abban, hogy zsidósága egy energiaforrás számára. Valóban, a "mágikus drogoktól" való irtózás egyik fontos oka az, hogy emlékeztetnek a fekete mágiára. A fekete mágia egy fő pszichológiai jellegzetessége, hogy az azonnali nyereséget nyújt azonnali törlesztés nélkül. A törlesztésben az a félelmetes, hogy az "a valóságban" egyidejűleg halasztott és mértéktelenül eltúlzott. Tehát a halasztott és mértéktelenül eltúlzott törlesztés az azonnali nyereségért cserébe jellegzetesen az Ördöggel kötött szerződéssel áll kapcsolatban. Az uzsorától való viszolygás jelen korunkban és a kereszténység egész története során nem teljesen független ettől.
Ugyanis az uzsora egy az egyben egy társadalmi megnyilvánulási formája az Ördöggel Kötött Szerződés döntő vonásainak, az azonnali nyereségeknek és a mértéktelenül eltúlzott halasztott törlesztésnek.
