„A Gestapo sehol nem kapott annyi feljelentést, mint Magyarországon”
... mondja a jól ismert, de hamis urbánus legenda. A szót azért nem fordítom városinak, mert a "népi-urbánus vita" szóhasználata szerinti urbánusok, magyarul zsidók folklórjának része és nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte, ahol német megszállás volt.
A HVG Mutogatósszámtan (2009. szeptember 23.) című cikke bemutatja, hogy ugyanez a legenda mindenhol a helyi többségi nemzetre alkalmazva forgalomban van a franciáknál, a cseheknél és a németeknél is, utóbbiaknál abban a formában, hogy a Hitleri diktatúrának nem kellett erőlködnie a németek elnyomásával, mert önként és dalolva jelentették fel a bújkáló zsidókat és egymást.
A HVG Mutogatósszámtan (2009. szeptember 23.) című cikke bemutatja, hogy ugyanez a legenda mindenhol a helyi többségi nemzetre alkalmazva forgalomban van a franciáknál, a cseheknél és a németeknél is, utóbbiaknál abban a formában, hogy a Hitleri diktatúrának nem kellett erőlködnie a németek elnyomásával, mert önként és dalolva jelentették fel a bújkáló zsidókat és egymást.
"Máig csupán mazochista sztereotípiák és akár nagyságrendeket is tévedő (fölé)becslések vannak forgalomban arról, hogy a második világháború alatt mennyire volt elterjedt Európa-szerte egymás feljelentgetése."
A cikk a francia példa történészi tényfeltárásával igazolja, hogy a legenda hamis, a közszájon forgó számok nagyságend(ek)el túloznak, azt azonban maga is hamisan állítja, hogy ez a vád "mazochista" lenne, vagyis önvád. Az előző bejegyzésben láthattuk a lengyelek példáján, hogy a Zsidó Világkongresszus vezetője a holokausztiparos kárpótlási igények alátámasztásául fenyegette meg Lengyelországot a nemzetközi lejáratással, melyben az elsőszámú fegyverük a Holokausztban való tömeges és lelkes kollaboráció vádja. A vád nem mazochista, mindenhol helyi zsidó propagandisták terjesztik az ilyen és hasonló vádakat a helyi többségiekről, akiket "genetikailag alattvalóknak" tekintenek.
A minap okozott közfelháborodást Lengyelországban egy egyébként nagyon hatásos, szakmailag színvonalas "német" háborús televíziós filmsorozat "A mi anyáink, a mi apáink" címmel, melyben a háború sok vonatkozásának hiteles ábrázolása mellett a Honi Hadsereg lengyel ellenálló harcosait kegyetlen, zsigeri antiszemitáknak, zsidógyilkolásra mindig kész gyűlölködőknek ábrázolják. A történelmi tényeket e téren is és az üldözött zsidók valós és vélt üldözőik iránti bosszúállásának témájában is teljesen meghamisító film jól tükrözi a kárpótlási élősködést képviselő körök propagandáját, mely Lengyelországban, Lengyelországról is azt a képet sugallja, mint rólunk, hogy a nácik szerepe a zsidóirtásban szinte eltörpül a született antiszemita lengyelek/magyarok/franciák stb. szerepe mögött, attól függően, hogy épp hol vetik be a holokausztipari csodafegyvert. A lengyel közönség épp elkönyvelte volna, hogy a németek próbálják a saját apáik és anyáik bűnét a lengyelekre, áldozataikra áttolni, azonban a főbb szerepekben ("árja" szerepekben is) nagy arányban szemita vonású színészeket felvonultató film lengyel Tv-bemutatója utáni stúdióbeszélgetésben a rendező ezzel kezdte mondandóját: "Én zsidó vagyok..."
A valóságban a lengyel ellenállószervezetek zsidók tömegét mentették meg és a nácik zsidókat rejtegető lengyelek százait végezték ki zsidók rejtegetéséért, vagy segítéséért, majd látni fogjuk, hogy például kik feljelentése alapján. Volt rá példa, hogy a Honi Hadsereg harcosai zsidókat szabadítottak (volna) ki a vonatból, de a zsidók a vagonokban maradtak, mert a saját Zsidótanácsuktól indulás előtt azt az információt kapták, hogy a németek munkára viszik őket...
A bejegyzés folytatása
A csak évtizedekkel a háború után beindult holokausztkultusz és kárpótlási iparág praktikus szempontjain túlmenően egy sokkal mélyebb és ősibb zsidó kulturális ok áll a mindenhol a helyi többséget vádoló hozzáállás mögött: már többször idéztem, hogy a zsidó hagyományban vallási parancsolat a "gojok" dicséretének tilalma, amiből automatikusan következik a szidalmazásunk és rágalmazásunk zsidó népszokása. (És kimondottan is parancsolat a "gojok" templomainak, temetőinek, házainak, sőt utcai csoportosulásainak átkozása is, a pusztulásunkért való ima is!) Izrael Sahak idézi Zsidó vallás, zsidó történelem. 3000 év súlya c. könyvében az izaeli Agnon esetét, aki az irodalmi Nobel-díj átvétele után szabadkozott az izraeli rádióban, hogy megdicsérte a díjat neki ítélő akadémiát, mivel "nem felejtette el, hogy tilos gojokat dicsérni", de ha azok zsidót tüntetnek ki, akkor szabad kivételt tenni. A magyar, lengyel, amerikai, stb. zsidók mai nem vallásos többsége körében szekularizáltan, vallási köntös nélkül is tovább él a szokás, közösségi reflexként továbbadva.
A minap okozott közfelháborodást Lengyelországban egy egyébként nagyon hatásos, szakmailag színvonalas "német" háborús televíziós filmsorozat "A mi anyáink, a mi apáink" címmel, melyben a háború sok vonatkozásának hiteles ábrázolása mellett a Honi Hadsereg lengyel ellenálló harcosait kegyetlen, zsigeri antiszemitáknak, zsidógyilkolásra mindig kész gyűlölködőknek ábrázolják. A történelmi tényeket e téren is és az üldözött zsidók valós és vélt üldözőik iránti bosszúállásának témájában is teljesen meghamisító film jól tükrözi a kárpótlási élősködést képviselő körök propagandáját, mely Lengyelországban, Lengyelországról is azt a képet sugallja, mint rólunk, hogy a nácik szerepe a zsidóirtásban szinte eltörpül a született antiszemita lengyelek/magyarok/franciák stb. szerepe mögött, attól függően, hogy épp hol vetik be a holokausztipari csodafegyvert. A lengyel közönség épp elkönyvelte volna, hogy a németek próbálják a saját apáik és anyáik bűnét a lengyelekre, áldozataikra áttolni, azonban a főbb szerepekben ("árja" szerepekben is) nagy arányban szemita vonású színészeket felvonultató film lengyel Tv-bemutatója utáni stúdióbeszélgetésben a rendező ezzel kezdte mondandóját: "Én zsidó vagyok..."
 |
| A Honi Hadsereg (Armia Krajowa) antiszemita lengyel banditái. Gonoszabbak a náciknál... |
 |
| Vízbefojtjuk a zsidókat, mint a macskát |
 |
| A lengyel hazafi kivégezni készül a zsidó menekültet |
A bejegyzés folytatása
"Tilos a gojokat dicsérni!"
A csak évtizedekkel a háború után beindult holokausztkultusz és kárpótlási iparág praktikus szempontjain túlmenően egy sokkal mélyebb és ősibb zsidó kulturális ok áll a mindenhol a helyi többséget vádoló hozzáállás mögött: már többször idéztem, hogy a zsidó hagyományban vallási parancsolat a "gojok" dicséretének tilalma, amiből automatikusan következik a szidalmazásunk és rágalmazásunk zsidó népszokása. (És kimondottan is parancsolat a "gojok" templomainak, temetőinek, házainak, sőt utcai csoportosulásainak átkozása is, a pusztulásunkért való ima is!) Izrael Sahak idézi Zsidó vallás, zsidó történelem. 3000 év súlya c. könyvében az izaeli Agnon esetét, aki az irodalmi Nobel-díj átvétele után szabadkozott az izraeli rádióban, hogy megdicsérte a díjat neki ítélő akadémiát, mivel "nem felejtette el, hogy tilos gojokat dicsérni", de ha azok zsidót tüntetnek ki, akkor szabad kivételt tenni. A magyar, lengyel, amerikai, stb. zsidók mai nem vallásos többsége körében szekularizáltan, vallási köntös nélkül is tovább él a szokás, közösségi reflexként továbbadva.
A HVG Magyar mószer című kapcsolódó keretes cikke ugyanebben a számban a nácikollaboráns feljelentős legenda magyar változatát szembesíti a tényekkel és ennek tárja fel a nagyon jellemző forrását, pikáns módon Karsai László segítségével (aki ezért kap tőlem egy piros pontot):
Soha sehol sem kapott a Gestapo annyi feljelentőlevelet, mint 1944-ben Magyarországon. Ezt a „köztudott” tényt történeti tanulmányok, harcos publicisztikák és politikai beszédek egyaránt visszhangozták, jószerével 1945–1946 óta. A háborús kataklizmát követő években például a társadalom siralmas állapotáról látleletet kiállító Illyés Gyula, a népi írók fejedelme csakúgy, mint a polgári radikálisok mára jószerével elfelejtett személyisége, Csécsy Imre vagy a rendszerváltást követően a későbbi szocialista miniszterelnök, Horn Gyula. Utóbbi egy 1991-es parlamenti felszólalásában az évtizedek során ismételgetett 35 ezres számot megharmincszorozva már egymillió feljelentésről tudott.
„Van néhány történelmi mítosz, amely talán kiirthatatlanul él, és újra meg újra felbukkan még a máskülönben nagyon tájékozott, művelt emberek körében is” – kezdte cikkét 2002 nyarán az Élet és Irodalomban Karsai László történész, akit Eörsi István egy odavetett megjegyzése („a nácik 1944-ben nem győztek hüledezni az önkéntes besúgójelentések mennyisége láttán”) inspirált a történeti összefoglalóra. A makacs városi legenda forrásaként Karsai – a HVG mostani megkeresésére is – Stern Samu emlékiratát jelöli meg. Ebben a németek által kreált Budapesti (Központi) Zsidó Tanács elnöke valóban leírta az ominózus állítást, hozzátéve, hogy ezt „maguk a németek mondták nekünk”. Noha a közvetlenül a háború után papírra vetett visszaemlékezés teljes terjedelmében csak fél évtizede látott nyomdafestéket, a benne foglaltakra (forrásmegjelölés nélkül) a magyar zsidóság hányattatásainak első krónikása, Lévai Jenő már 1946-ban „megbízható adatként” hivatkozott. Az innen könyvről könyvre vándorló, és évtizedek alatt megkérdőjelezhetetlenné szilárdult állításnak azonban hiányoznak a tárgyi bizonyítékai. A hatóságokra zúduló feljelentőleveleknek – ahogy azt a HVG által megkérdezett több, a korszakkal foglalkozó történész is megerősítette – csak töredéke maradt fenn a levéltárakban.
A bujkáló, sárga csillagot nem viselő, értékeket rejtegető zsidók mellett a feljelentőknek azok is célpontjaik voltak, akik – mint például Gyömrő jegyzője, Seprüs János – „zsidóbarátként” szabotálták a különféle rendeleteket, vagy munkaszolgálatos parancsnokként túlságosan enyhén bántak alárendeltjeikkel. Ezekkel aligha bizonyítható Magyarország „európai elsősége”, amelyre más nemzetek is „aspirálnak”. „Persze, az első napokban elárasztottak bennünket feljelentésekkel (...) De ami a mennyiséget illeti? Nos, ez a szokásos volt” – cáfolta a „közkeletű tévedést” már 1981-ben a svájci emigrációban élő Gosztonyi Péter történésznek adott nyilatkozatában Alfred Trenker SS-őrnagy, a budapesti Gestapo-különítmény parancsnoka. "
A cikkből kiderül, hogy a fentebb említett "népi-urbánus vita" résztvevői közül nemcsak az urbánusok (zsidók), hanem a "népiek fejedelmeként" aposztrofált Illyés Gyula is emlegette ugyanezt a hazug rágalmat, de ezen nem csodálkozunk épp e blogon, sejtve Illyés szerepét a hazai okkult alvilágban és konkrétan ismerve a történelemhamisításban. Az ő részéről már valóban mazochizmus, illetve árulás volt a hamis vád hangoztatása. Illik a névsorba a legendát szintén terjesztő Moldova György is, az pedig igazi hab a tortán, hogy a HVG cikkére reagálva a falut középkori csökevénynek nevező SZDSZ-es "gazdasági szakértő", Mihályi Péter olvasói levélben büszkélkedett családja érdemeivel a magyargyalázó állítás terjesztésében:
"Nagyapám, Horváth Zoltán Hogy vizsgázott a magyarság című könyvecskéje 1945-ben, a Népszava kiadásában jelent meg. Itt olvashatók az ominózus számok és az akkor is, ma is drámai csengésű mondatok: „maga a budapesti Gestapo parancsnoka jelentette ki, hogy Európa valamennyi leigázott országában szerzett tapasztalatai után szinte megvetéssel kell gondolnia a magyar nemzeti öntudatra. "
Milyen készségesen tekinti a szélsőséges magyargyűlölő, a nácizmus üldözöttjeinek leszármazottja hasznos és korrekt forrásnak a Gestapo parancsnokát, ha annak állítólagos kijelentése jól jön a magyarozáshoz...
Tehát az összeurópai elterjedtségű zsidó legenda magyar kiadásának első ismert forrása Stern Samu, a magyarországi Központi Zsidótanács elnöke! Ezen nincs okunk meglepődni, hiszen maximálisan logikus. Az előző bejegyzésben láttuk, milyen gyászos szerep jutott a zsidótanácsoknak mindenhol a náci zsidóirtásban való olajozott és néha túlbuzgó, "sztahanovista" együttműködés terén. Stern Samu csak egy évvel élte túl a háborút és ebben az egy évben támadásoknak volt kitéve épp a nácikkal való, a zsidódeportációt elősegítő kollaboráció vádjával, tehát a saját felelősségét igyekezett kisebbíteni a Gestapóval való együttműködés vádjának "a magyarokra" történő áthárításával.
Wikipédia: Stern Samu
Stern tipikus utólagos önmentegetéssel adta már visszaemlékezései címét is: "Versenyfutás az idővel", aminek azt a tényt kellett takargatnia, hogy érthetetlen módon éppen nem versenyfutás sebességével továbbították az auschwitzi jegyzőkönyveket például Horthyhoz, aki, amikor megkapta, ennek alapján le is állította a deportálást. A Zsidótanács tagjai lényegében szabotálták az információ terjedését és a vidéki zsidók elől eltitkolták az információkat, miközben precízen elősegítették a deportáció lezajlását.
Tehát a Gestapo zsidóügyi osztályának vezetőjével (a zsidó származású!) Eichmannal ilyen módon és ilyen súlyos következményekkel kollaboráló Zsidótanács vezetője vádolta meg a saját bűnei miatti támadások közepette a magyarságot azzal az alaptalan rágalommal, hogy sehol nem kapott a Gestapo annyi feljelentést, mint Magyarországon. A Zsidótanácsok zsidó vezetőinek kollaborációja nem teszi meg nem történtté a zsidók tömeges deportálásában való magyar államigazgatási részvételt, azonban teljesen megszünteti azt az erkölcsi alapot, amin alapulhatna, hogy kollektíven a zsidóság vádolhatná a deportálások végrehajtásában való részvételért kollektíven a magyarságot. Ugyanis a saját társadalmi pozíciójukban mind a magyar közigazgatás vezetői, mind a zsidó társadalmi vezetők egyaránt kiszolgálták a szégyenletes deportálást, talán annyi különbséggel, hogy a csendőrség magas rangú vezetői tiltakoztak az akcióban való részvétel ellen:
Wikipédia: 13-as Csoport
Csak Przemyśl városában és környékén 415 zsidó nemzetiségű embert, köztük 60 gyermeket sikerült megmentenie a lengyel "Żegota" Zsidósegítő Tanácsnak és civileknek, amiért megtorlásul a nácik 568 lengyelt végeztek ki...
Wikipédia: Abraham Gancwajch
Wikipédia: Żagiew
A "Zsidó Gestapo" hány elaggott tagját látjuk a hírekben, amint a Wiesenthal Központ munkatársai és zsidó önkéntesei a bíróság elé hurcolják őket egy Utolsó Esély akció keretében???
Előző rész: "Add, hogy a gojok kezébe kerüljünk, csak ne adj minket zsidó ügynök kezére!" - Hitler zsidó kollaboránsai - I.
Folytatás: Bezzeg a dánok megmentették a zsidóikat! - mert a nácik hagyták, sőt megszervezték...
Tehát az összeurópai elterjedtségű zsidó legenda magyar kiadásának első ismert forrása Stern Samu, a magyarországi Központi Zsidótanács elnöke! Ezen nincs okunk meglepődni, hiszen maximálisan logikus. Az előző bejegyzésben láttuk, milyen gyászos szerep jutott a zsidótanácsoknak mindenhol a náci zsidóirtásban való olajozott és néha túlbuzgó, "sztahanovista" együttműködés terén. Stern Samu csak egy évvel élte túl a háborút és ebben az egy évben támadásoknak volt kitéve épp a nácikkal való, a zsidódeportációt elősegítő kollaboráció vádjával, tehát a saját felelősségét igyekezett kisebbíteni a Gestapóval való együttműködés vádjának "a magyarokra" történő áthárításával.
A Gestapo zsidó főkollaboránsa
Wikipédia: Stern Samu
" A második világháború alatt Magyarország német megszállásakor a náci utasításra és mintára megszervezett magyarországi zsidó tanács (judenrat) vezetője lett, amiért a háború után kollaborációval vádolták meg, ám perbe sosem fogták. Ebbéli tevékenységét halála előtt könyvben igyekezett tisztázni." (...) 1944. március 19-én a nácik megszállták Magyarországot. A Gestapo zsidóügyi osztályának vezetője, Adolf Eichmann nem sokkal később Magyarországra utazott és a bevett gyakorlat szerint Budapesten is felállította a helyi Központi Zsidó Tanácsot. A tanács feladata volt a nácik követeléseit és utasításait közvetíteni a helyi zsidóság felé, valamint betartatni azokat velük. Ennek elérésére rendszerint a helyi közösségek régi vezetőit ültették a tanácsok élére. Stern pénze és kapcsolatai révén elmenekülhetett volna, vagy egyszerűen el is utasíthatta volna az ajánlatot, de úgy érezte, ha nem fogadná el, azzal elárulná saját közösségét, így mikor felajánlották, igent mondott az elnöki székre. Azt remélte, hogy, a németek (és nyilasok) katonai veresége hamarabb következik be, mint a magyar zsidók deportálása, ezért mindvégig az időhúzásra játszott, valamint igyekezett lecsillapítani minden zsidó ellenkezést, ellenállást, ezzel saját szándékaikkal ellentétesen hozzájárulva a zsidók zökkenőmentes tömeges deportálásához. Az Auschwitz-jegyzőkönyvet ő és a tanács a fordította le magyarra és igyekezett eljuttatni Horthyhoz, valamint más magyar vezetőkhöz, majd külföldre juttatták. Ebbéli tevékenysége hatástalannak bizonyult, a jegyzőkönyv napvilágra kerülésével egy időben kezdődött meg a vidéki zsidóság tömeges deportálása, akik elől eltitkolták, mi is vár majd rájuk az „áttelepítő tábornak” hazudott haláltáborban, Auschwitzban. (...)Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság honlapja ("Visszaemlékezések a holokausztról - a világ legnagyobb online gyűjteménye"): A magyar holokauszt - Zsidó Tanács
A háború után sokan követelték a felelősségre vonását, mondván náci kollaboráns volt, aki saját maga és családja, valamint barátai életéért cserébe elárulta a teljes magyar zsidóságot, ám a rendőrségi vizsgálatot követően végül nem emeltek ellene vádat.
A tanácsban betöltött szerepéről és tevékenységéről, valamint magáról a zsidó tanácsról 1946-ban Emlékirataim – Versenyfutás az idővel! címmel könyvet írt, ami után nem sokkal, még abban az évben meg is halt."
"Sternék politikájából szorosan következett, hogy a rendelkezésükre álló információkat elhallgatták a zsidó tömegek elől. A szakirodalom egyértelműen tisztázta, hogy a magyar zsidó vezetők már jóval a megszállás előtt tudomást szereztek a náci Endlösung realitásairól.[7] Mindezt visszaemlékezésében egyébként Stern Samu sem tagadta, hiszen Eichmannékkal kapcsolatban így fogalmazott: "tudtam viselt dolgaikat Közép-Európa valamennyi megszállt államában és tudtam, hogy működésük gyilkosságok és rablások hosszú sorozata... Ismertem szokásaikat, tetteiket, rettenetes hírüket."[8] " (...)
"A Tanács tagjainak legkevésbé érhető, védhető és magyarázható lépése az volt, hogy a birkenaui tömegmegsemmisítésről kezükbe került dokumentumokat (az ún. Auschwitz-jegyzőkönyveket) miért nem jutatták el hamarabb a hozzájuk legalább is nem ellenszenvvel viszonyuló magyar tényezőkhöz, illetve a semleges diplomáciai testületekhez. A jegyzőkönyvek április végén-május elején már nagy valószínűséggel a budapesti cionista vezetők (Kasztner Rezső ,Komoly Ottó) kezében voltak,[11] és elképzelhetetlen, hogy tartalmukat ne osztották volna meg a velük egyébként kapcsolatban lévő tanácstagokkal. De ha esetleg Kasztner és köre mégis megtartotta magának az információkat, a német nyelvű dokumentumok június elején már biztosan a Tanács asztalára kerültek.[12] A Zsidó Tanács azonban június második feléig mégsem juttatta el a jegyzőkönyveket sem Horthy köréhez, sem a diplomatákhoz." (...)
"Beszédes tény, hogy a Zsidó Tanács legtöbb tagja visszaemlékezéseiben mélyen hallgatott a jegyzőkönyvekről. Török Sándor, a testület keresztény tagja, majd a keresztény tanács elnökhelyettese említést tesz a dokumentumokról: "Dokumentáció anyagunkkal, így pl. az auschwitzi táborból akkor már meglévő igen fontos titkos jelentésekkel különböző vezető embereknél eljártam; a legtöbbnek az volt a véleménye, hogy ezek nem igazak, csak 'zsidó túlzások'."[15] Ez a mondat azonban nem ad magyarázatot a késlekedésre. Freudiger Fülöp éppúgy hallgatott a dokumentumokról,[16] mint Stern Samu, aki 29 gépelt oldalt kitevő, részletes visszaemlékezésében meg sem említi a jegyzőkönyveket.[17] Pedig hatásukra június végén nemzetközi tiltakozások áradata indult meg Horthy Miklós kormányzó felé, aki 1944 júliusában végül is leállította a deportálásokat.[18] A budapesti zsidóság többsége így megmenekült, de a vidéki közösségeket eddigre már elnyelte Auschwitz-Birkenau."
Tehát a Gestapo zsidóügyi osztályának vezetőjével (a zsidó származású!) Eichmannal ilyen módon és ilyen súlyos következményekkel kollaboráló Zsidótanács vezetője vádolta meg a saját bűnei miatti támadások közepette a magyarságot azzal az alaptalan rágalommal, hogy sehol nem kapott a Gestapo annyi feljelentést, mint Magyarországon. A Zsidótanácsok zsidó vezetőinek kollaborációja nem teszi meg nem történtté a zsidók tömeges deportálásában való magyar államigazgatási részvételt, azonban teljesen megszünteti azt az erkölcsi alapot, amin alapulhatna, hogy kollektíven a zsidóság vádolhatná a deportálások végrehajtásában való részvételért kollektíven a magyarságot. Ugyanis a saját társadalmi pozíciójukban mind a magyar közigazgatás vezetői, mind a zsidó társadalmi vezetők egyaránt kiszolgálták a szégyenletes deportálást, talán annyi különbséggel, hogy a csendőrség magas rangú vezetői tiltakoztak az akcióban való részvétel ellen:
"Király Gyula csendőr ezredes 1944 nyarán a BM XX. csendőrségi osztályának vezetője több társával együtt keményen tiltakozott a csendőrség ilyen célokra történő igénybevétele ellen a németeknél." (Forró János: A Magyar Királyi Csendőrség és a fejér vármegyei zsidó deportálás)
Mint látjuk, a Gestapóval való szélsőséges, az alkalmazott kényszerrel nem indokolható, "önként és dalolva" végrehajtott lelkes és túlbuzgó együttműködés vádja a tények egy korrekt vizsgálata alapján nem áll meg sem a franciák, sem a csehek, sem a magyarok esetén, de még a német átlagemberek esetén sem. Gazemberek minden országban akadnak, akadtak a zsidódeportálások idején is, de a kollektív szégyenbélyeg igazságtalan e népekre. A világ összes népére igazságtalan, azonban a Gestapóval való kollaboráció tényei ismeretében egy nép mégiscsak kitűnik, melynek tagjai közül érthetetlenül sokan vállalták a Gestapóval a zsidóvadászat terén való PERVERZ jellegű együttműködést. Egy nép, melynek megdöbbentően sok tagja élvezettel juttatta zsidók és nemzsidó rejtegetőik
tömegét
hóhérkézre...
Kezdjük a háborús időszak bizonyára legeredményesebb zsidóvadászával!
Wikipédia: Stella Kübler
"Stella {Goldschlag} Kübler Isaacksohn (1922. július 10 - 1994), egy Németországban született zsidó nő volt, aki a II Világháború idején Berlin bújkáló zsidóit felkutatva és lebuktatva működött együtt a Gestapóval. (...) 1943 tavaszán szüleivel együtt letartóztatták a nácik, de hogy elkerülje maga és szülei deportálását, beleegyezett, hogy a Gestapo "elfogója" legyen, aki magukat nemzsidónak kiadó rejtőzködő zsidókra vadászik (úgynevezett "Búvárhajókra").[3] Átfésülte Berlint ilyen zsidókat keresve és mivel sok zsidót ismert egykori szegregált zsidóiskolájából, Kübler nagyon sikeres volt egykori iskolatársai felkutatásában és a Gestapo részére történő átadásában, miközben önmagát is búvárhajónak adta ki. Az áldozatainak számára vonatkozó adat a különféle információforrásoktól függően 600-tól 3,000 zsidóig terjed. Kübler karizmája és lehengerlően jó megjelenése nagy előnyt jelentett számára a bújkáló zsidók felkutatásában. A nácik 'szőke méregnek' nevezték."
(Stella Kübler szőke volt és kékszemű...) Előfordult, hogy egyetlen hétvégén 62 zsidót kapott el! Roger Moorhouse: Berlin at War (Berlin háborúban) c. könyvében írja, hogy mindegyik lebuktatott zsidóért 200 márkát kapott. Olyan hírhedt volt, hogy a bújkálók figyelmeztetésül körözték a fényképét. Ha belépett egy étterembe, vagy kávéházba, az összes zsidó menekült, amerre látott. Akkor sem hagyta abba, amikor a szülei mégis koncentrációs táborba kerültek, ahol meg is haltak, a háború végéig folytatta a zsidóvadászatot.
A manapság "nácivadászok" által sokkal kevesebbért bíróság elé hurcolt magyar és más nemzetiségű aggastyánok sorsával összevetve Stella Kübler ugyan három perben külön-külön 10-10-10 éves büntetést kapott, de ebből csak egyszer kellett a büntetést leülnie. 1994-ben 72 évesen, békés öregkorban ölte meg magát, miközben a Simon Wiesenthal Központ már 1977 óta vadászott nemzsidó váltóőrökre és hasonló főbűnösökre... Kivételes, elszigetelt eset - mondhatja erre bárki (főleg, ha kettős mércével mér) - különben is kitért a háború után és megveszekedett antiszemita lett. Ezt azonban nem mondhatjuk a varsói "Zsidó Gestapóra"... Egy elvetemült bárhol akad, de ezer??? (A témáról szándékosan főleg az angol nyelvű Wikipédiáról idézek, nem a jóval terjedelmesebb lengyel forrásokból, hogy a magyar olvasó könnyebben elindulhasson, ha ellenőrizni kívánja az itt szereplő információkat. Forráslinkek az eredeti Wikipédia szócikkeknél.)
Kezdjük a háborús időszak bizonyára legeredményesebb zsidóvadászával!
A Szőke Méreg
 |
| A "Szőke Méreg" férjével és egy Gestapós kollégájával |
"Stella {Goldschlag} Kübler Isaacksohn (1922. július 10 - 1994), egy Németországban született zsidó nő volt, aki a II Világháború idején Berlin bújkáló zsidóit felkutatva és lebuktatva működött együtt a Gestapóval. (...) 1943 tavaszán szüleivel együtt letartóztatták a nácik, de hogy elkerülje maga és szülei deportálását, beleegyezett, hogy a Gestapo "elfogója" legyen, aki magukat nemzsidónak kiadó rejtőzködő zsidókra vadászik (úgynevezett "Búvárhajókra").[3] Átfésülte Berlint ilyen zsidókat keresve és mivel sok zsidót ismert egykori szegregált zsidóiskolájából, Kübler nagyon sikeres volt egykori iskolatársai felkutatásában és a Gestapo részére történő átadásában, miközben önmagát is búvárhajónak adta ki. Az áldozatainak számára vonatkozó adat a különféle információforrásoktól függően 600-tól 3,000 zsidóig terjed. Kübler karizmája és lehengerlően jó megjelenése nagy előnyt jelentett számára a bújkáló zsidók felkutatásában. A nácik 'szőke méregnek' nevezték."
(Stella Kübler szőke volt és kékszemű...) Előfordult, hogy egyetlen hétvégén 62 zsidót kapott el! Roger Moorhouse: Berlin at War (Berlin háborúban) c. könyvében írja, hogy mindegyik lebuktatott zsidóért 200 márkát kapott. Olyan hírhedt volt, hogy a bújkálók figyelmeztetésül körözték a fényképét. Ha belépett egy étterembe, vagy kávéházba, az összes zsidó menekült, amerre látott. Akkor sem hagyta abba, amikor a szülei mégis koncentrációs táborba kerültek, ahol meg is haltak, a háború végéig folytatta a zsidóvadászatot.
A manapság "nácivadászok" által sokkal kevesebbért bíróság elé hurcolt magyar és más nemzetiségű aggastyánok sorsával összevetve Stella Kübler ugyan három perben külön-külön 10-10-10 éves büntetést kapott, de ebből csak egyszer kellett a büntetést leülnie. 1994-ben 72 évesen, békés öregkorban ölte meg magát, miközben a Simon Wiesenthal Központ már 1977 óta vadászott nemzsidó váltóőrökre és hasonló főbűnösökre... Kivételes, elszigetelt eset - mondhatja erre bárki (főleg, ha kettős mércével mér) - különben is kitért a háború után és megveszekedett antiszemita lett. Ezt azonban nem mondhatjuk a varsói "Zsidó Gestapóra"... Egy elvetemült bárhol akad, de ezer??? (A témáról szándékosan főleg az angol nyelvű Wikipédiáról idézek, nem a jóval terjedelmesebb lengyel forrásokból, hogy a magyar olvasó könnyebben elindulhasson, ha ellenőrizni kívánja az itt szereplő információkat. Forráslinkek az eredeti Wikipédia szócikkeknél.)
A "Zsidó Gestapo"
Wikipédia: 13-as Csoport
A "Tizenhármas Csoport" hálózat (lengyelül: Trzynastka, Jiddisül: Das Draitzental) egy zsidó kollaboráns szervezet volt a varsói gettóban a második világháború idején. A Tizenhármasok nemhivatalos nevüket a Leszno utca 13. alatti székhelyükről kapták. A csoport 1940. decemberében alakult, vezetője Abraham Gancwajch,[1] a Hasomér Hacair korábbi
Łódź-i vezetője volt [2]. A szervezetet a Sicherheitsdienst (SD) hozta létre,[3] és a Zsidó Gestapónak is nevezték[4] az egység közvetlenül a német Gestapónak jelentett.[idézet szükséges] A csoport [4] rivalizált a Zsidótanáccsal (Judenrat) a gettó ellenőrzéséért és beépült a gettó zsidó ellenállószervezeteibe.[5] A csoport legfontosabb egysége A Varsói Zsidónegyed Uzsora- és Feketézésellenes Hivatala volt.[6] Miközben elvileg feladata a feketepiac elleni kűzdelem volt, valójában nagy összegeket gyűjtött be zsarolás és védelmi pénzek szedése útján.[3][4] A csoportnak saját börtöne is volt. A csoport összlétszáma három- és négyszáz közötti egyenruhás zsidó tiszt volt, akiket zöld szalagos sapkájuk jelölt.[6] (...)Gancwajch és a csoport túlélő tagjai később magukat zsidó ellenálló harcosoknak kiadva tűntek fel, valójában azonban zsidókat rejtegető, vagy másképp támogató lengyelekre vadásztak. A Zsidó Gestapó felszámolása után Gancwajch Varsóban maradt a gettón kívül, ahol folytatta a nácik kiszolgálását.[4]
 |
| Michał Kruk és társai kivégzése zsidórejtegetésért, Przemyśl, 1943. szept.6. |
 |
| Abraham Gancwajch |
A háború előtt tanár és cionista újságíró volt, akit náciellenes álláspontjáról ismertek; kitűnő beszélőnek tartották.[7] A Hasomér Hacair (egy szocialista-cionista ifjúsági mozgalom) egyik vezetője is volt. [8] Lengyelország német inváziója után Varsóban bukkant fel, mint Łódź-i menekült jó kapcsolatokkal a Sicherheitsdienst (SD) felé[9] és nácikollaboránssá vált. 1940. decemberében létrehozta a 13-as Csoport hálózatot, egy zsidó nácikollaboráns szervezetet a Varsói Gettóban, melyet egyesek a "Zsidó Gestapónak" neveztek".[7][9][10]
Wikipédia: Żagiew
Żagiew ("A Fáklya"), mely "Zsidó Szabadság-Gárda" néven is ismert, egy nácikollaboráns zsidó provokátorügynök csoport volt a német nácik által megszállt Lengyelországban, melyet a németek alapítottak és finanszíroztak, vezetője Abraham Gancwajch volt.[1]A Żagiew sok tagja a 13-as Csoport nevű kollaboráns zsidó szervezethez tartozott, melyet szintén Gancwajch vezetett. A náciknak több, mint ezer zsidó titkosügynöke volt Lengyelországban [2], ezek némelyikének Gestapo tartótisztjei engedélyezték, hogy lőfegyvert birtokoljanak és viseljenek. A szervezet elsősorban a varsói gettón belül működött. Elsődleges célja a zsidó ellenállási hálózatba való beépülés és a Főkormányzóság területén zsidókat rejtegető és támogató lengyel földalatti mozgalommal való kapcsolatainak feltárása volt. A szervezet jelentős kárt tudott okozni mindkét fronton. [3] A Żagiew ügynökei szintén szerepet játszottak a varsói Hotel Polski-ügy, egy német akció szervezésében, melynek keretében gazdag zsidókat csaltak csapdába a dél-amerikai kivándorlás hamis igéretével, majd pénzük és értékeik elrablása után megölték őket.Hogy a varsói "Zsidó Gestapo" mindkét meghatározó keretszervezetét vezető Gancwajch, azelőtt a héber nyelv tanára és a Hasomér Hacair helyi vezetője nem kizárólag egy opportunista pribék, hanem MINDENRE elszánt cionista volt és hogy talán teljesen tudatosan, beavatottan, a globális cionista központ utasítására látta el ezt a hóhérfeladatot a varsói gettóban, nagyon érdekes adalék a beszéd, melyet fia bármicvóján mondott a 13-as Csoport tagjai előtt:
"A zöld színt viseljük, a remény színét. Mert mi változatlanul hisszük, hogy így vagy úgy, ránk virrad a szabadság hajnala, hogy egyszer még szabad emberekként fogjuk szántani az őseink vérével és izzadságával átitatott földet [...] a 13-as a becsületesség és a tiszta kezek szimbóluma, az őszinte szándékoké és a fáradhatatlan munkáé, a rend oázisáé a rendetlenség azon káoszában, amit a varsói gettó jelent". (Forrás: Internetes Adatbázis a Varsói Gettóról)A Sófár - Zsidó médiaportál szócikke megemlíti a baloldali cionista szervezetről, melynek a Zsidó Gestapo vezetője a háború előtt Łódź-i vezetője volt:
Hasomér Hacair: "A második világháború alatt a németek megszállta Európában aktívan résztvett az ellenállási mozgalomban"Nos, valóban, bár azt nem említi a Sófár, hogy néhány vezetője a beépített agent-provocateur szerepkörben tette ezt...
 |
| Menetel a Zsidó Gestapo a varsói gettóban |
A "Zsidó Gestapo" hány elaggott tagját látjuk a hírekben, amint a Wiesenthal Központ munkatársai és zsidó önkéntesei a bíróság elé hurcolják őket egy Utolsó Esély akció keretében???
Előző rész: "Add, hogy a gojok kezébe kerüljünk, csak ne adj minket zsidó ügynök kezére!" - Hitler zsidó kollaboránsai - I.
Folytatás: Bezzeg a dánok megmentették a zsidóikat! - mert a nácik hagyták, sőt megszervezték...
19 megjegyzés:
"Dr. Feldmájer Péter: Mentegessük-e a zsidó tanács tagjait ?"
http://www.remeny.org/remeny/2006-tavasz-5766-adar-niszan-ijjar/dr-feldmajer-peter-mentegessuk-e-a-zsido-tanacs-tagjait/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201402
Dr. Feldmájer Péter
MAZSIHISZ elnöke
"Szerepüknek mindenben eleget tettek, sőt azt többször túl is lihegték, hiszen már március 23-án megnyugtató közleményt adtak ki, s áprilisban is többször nyugodt, fegyelmezett, magatartást követelő felhívást tettek közzé. („Dolgozz, ne ess kétségbe! – szólt Stern Samu április 13-i felhívásának címe.) Eközben pontosan tudták, hogy már indulnak a deportáló vonatok, tudták, hogy azok célja a biztos halál…
A zsidó tanács tagjai persze nem voltak elvetemült gazemberek, csak éppen megbuktak a történelem vizsgáján, gyáván elárulták az általuk vezetett embereket, mentették a saját és családtagjaik, barátaik életét, szimbolikusan legitimálták a gettókat, a deportálást.
Sorsuk intő példa minden zsidó vezető számára. Ha hasonló helyzetbe kerül, okuljon a régiek bűnéből és hibáiból, cselekedjen másként.
Azt azonban, senki sem tudhatja – így én sem állíthatom bizonyosan –, lenne-e elég morális tartás, bátorság bennem, ha az én gyerekeim, az én családtagjaim, az én barátaim élete kerülne veszélybe; kit és mit választanék: a közösséget és a biztos halált magamnak és szeretteimnek, vagy a gyávaságot és a túlélést. Nem kívánom senkinek, hogy ilyen helyzetbe kerüljön."
A Mazsihisz akkori elnöke messzemenő empátiával képes beleélni magát a zsidótanács vezetőinek a náci deportálók elvárásait szerinte is túllihegő magatartást eredményező helyzetébe. Tehát: bűnt követtek el, de nagyon nehéz helyzetben, vagyis nem gazemberek.
Akkor hol marad ugyanez az empátia a magyar közigazgatás és rendvédelem akkori dolgozóival szemben, akik ugyanezen megszálló hatóság és hadserege fenyegetésének tettek eleget, egyes esetekben túllihegve? Épp, mint a Zsidótanács...
Igen.Nem beszélve arról a a magyar vezetésben meglévő dilemmáról,hogy mit kap az ország azért cserébe, ha már 1944 márciusában szembe fordul a németekkel?Semmit?A feltétel nélküli fegyverletétel csak abban az esetben realizálódik - ha az országot úgy foglaljál el a szövetségesek vagy a szovjetek ha mint német szövetséges azaz a tengelyhatalom,és velük jogilag hadban álló országról van szó. Vagy ha az előzetes megállapodás értelmében a nyugati szövetségesek elérik az ország határait -ennyit elért a Kállay -kormány.A szovjetekkel ilyen megállapodás nem volt és nem csak a magyar fél miatt.Ám ha az ellenállást választja és katonai segítséget kér azoktól akiktől hadban áll ....vajon kapott volna -e konkrét katonai segítséget és más elbírálást a háborút lezáró békekonferencián? Elismerték volna -e szövetségesüknek?Közvetlen vagy akár még közvetett katonai segítséget nem,tehát egyedül kellett volna szembenéznie a német és a román ,szlovák támadással.Természetes elsősorban azért nem számíthatott konkrét katonai segítségre mert akkor még a keleti frontvonal messze az ország határaitól távol állt a második front nem is létezett,az olaszországi hadszíntéren pedig ahogy akkoriban mondták csigalassúsággal folytak a hadműveletek, a szövetséges előrenyomulás nem is jellemezhető ennél jobban- és a szovjet fél a kelet-európai térségben akkora már nem tűrt el semmiféle antibolsevista-szovjetellenes mozgalmat mely a németek ellen is harcolt és ezt a nyugati szövetségesek hagyták is- lásd: a Honi hadsereg és a varsói felkelés tragédiája,illetve Tito elismerése a királypárti Mihajlovic féle mozgalommal szemben.Ráadásul a szovjetek nem szerveztek magyar hadifoglyokból egy bolsevik harctéri alakulatot mint a lengyelekből és az emigráns magyar komcsik sem voltak ilyen szerepre felkészítve....-Sztálin kifejezetten megtiltotta ezt . Ám Romániával szemben területi igényei lehettek volna mint a háborúban az antifasiszta koalícióhoz korábban átállt államnak végül is. Még azok után is ,hogy a románok megtették ezt a magyarok pedig lemaradtak a versenyben ismét, a szovjet fél még az aug 23-án bekövetkezett román átállás után is lebegtette a magyar kiugrás biztatására Erdély kérdését.Nem csak taktikai okokból.A magyar politikai ellit-nem véletlen- még sokáig abban az álomban ringatta magát,hogy legalább a partiumi határsávban lehetséges egy korrekció a magyar többségű városok visszacsatolása...a párizsi békekonferencián ez még képviselték is, a komcsik is csatlakoztak ehhez, nemzeti húrokat pengettek a szavazatokért -Rákosi túl is játszotta ezt a szerepét majdnem kegyvesztett lett. A nyugati szövetségesek részéről pedig sokáig meg volt az igény ,hogy a többségében magyarok lakta felvidék- déli részét ami az első bécsi-döntéssel visszakerült 1938-ban meghagyják magyar területnek.Ebből nem lett semmi ,mert Sztálin döntött így- mert ugyanúgy cserben hagyták ezt a térséget a nyugatiak mint 1938-ban a müncheni-konferencián- a szlovák Tiso-féle fasiszta állam lététől eltekintettek?-Benes kiharcolta ezt a szlovákoknak, persze azon áron hogy újra részévé váltak Csehszlovákiának és lemondtak a szovjetek javára Kárpátaljáról, és még három -horvátok(?) által lakott falut is ....megkaptak Magyarországtól -ezért lett egy helyen a Duna mindkét partja a csehszlovák állam része, de a magyar lakosság teljes kitelepítését nem érték el.És persze lehetne itt tovább mélyebben is elemezni de felesleges úgy sem számít,bármennyire is foglalkoznak a kelet-európai térség akkori történelmével a szakemberek tudják -ha bevallják az a jobbik eset ha nem akkor pedig hazudnak-nincs szabad kutatás és véleménynyilvánítás hivatalosan nem lehet mert az mostani világrend alapjait érintené........A kettős mérce tipikus talmudista -judaista felfogás melyet sikeresen elhintettek a világon az elmúlt évszázadokban ,az igazsághoz,tudományossághoz és a morálhoz semmi köze annak éppenséggel az ellentéte,tagadása........
Ez a zsidó hozzáállás és történelemhamisítás természetesen súlyosan zsidóellenes is és ezt imerik fel a tisztességes zsidók, akik rá is mutatnak, le is leplezik. A kiszsidók feláldozhatók voltak a zsidó nagykutyák számára és az egész pokoli népirtást, illetve az egész világháborút, mindkettőt a cionizmus mögött álló bankárkörök szervezték. Azonban számukra a közel-keleti földdarabka felett lobodó Dávid-csillagos zászló és a bank, mint pénzuralmi eszköz is csak ESZKÖZ. Ők többnyire nem laknak Izraelben és nem okozott nekik lelki problémát létrehozni azt a bolsevik rendszert is, amely elvileg megszüntette a kapitalizmust, csupa zsidó káder vezetésével. Mitől voltak a Łódź-i Hasomér Hacair cionista szervezetet vezető Gancwaichnak jó kapcsolatai a Heydrich vezette Sicherheitsdienst felé??? Bronder és Kardel szerint Heydrich is a náci államgépezet élén álló zsidó csapat tagja volt. A két, látszatra a front ellentétes oldalán álló zsidó vezető között a cionista hálózat hozhatta létre a kapcsolatot, mindketen a cionizmust illetve annak gazdái távlati céljait szolgálták, bizonyára mindketten beavatottként.
"Bronder és Kardel szerint Heydrich is a náci államgépezet élén álló zsidó csapat tagja volt. A két, látszatra a front ellentétes oldalán álló zsidó vezető között a cionista hálózat hozhatta létre a kapcsolatot, mindketen a cionizmust illetve annak gazdái távlati céljait szolgálták, bizonyára mindketten beavatottként."
Heydrich állítólagos zsidósága legenda
http://en.wikipedia.org/wiki/Reinhard_Heydrich
A talented athlete, he became an expert swimmer and fencer.[10] He was shy, insecure, and was frequently bullied for his high-pitched voice and rumoured Jewish ancestry.[13] The latter claim earned him the nickname "Moses Handel".[14] Years later at his own request, Heydrich was investigated by Schutzstaffel (SS) researchers and found not to have Jewish ancestry.[15]
Voltak zsidók a német hadsereg különböző állományaiban, de Heydrich nem volt az. Ha az is lett volna, Hitlernek joga volt bárkit full Árjának deklarálni.
Ez a hiba tipikus eredménye annak, amikor szimmetriára törekszik az ember, tisztán esztétikai-érzelmi elfogultságból: "Gancwajch is zsidó, meg Heydrich is zsidó, összedolgoznak, közös szervezet tagjai".
Igen, mivel Gancwajch valószínűleg az SD besúgója (is) volt. Nyilván egy besúgónak "jó kapcsolatai vannak" a besúgását irányító szerv felé. ezt az általad idézett wiki-cikk is bizonyítja: "Lengyelország német inváziója után Varsóban bukkant fel, mint Łódź-i menekült jó kapcsolatokkal a Sicherheitsdienst (SD) felé[9] és nácikollaboránssá vált."
Ha az okot-okozatot megcseréljük, amit a magyartalan megfogalmazás is erősít, akkor összeáll a kép: előtt lett kolaboráns, innen származnak a "jó kapcsolatok".
Annak aki nem tudná: az SD volt a fő kémkedő- és kémelhárító központ Németországban. Erről az aprócska kis tényről a cikkben egyetlenegy mondat sem elékezik meg.
Tök jó dolog amikor náci kollaboráns zsidókról, kémekről és kollaboránsokról lerántjuk a leplet és feltaláljuk a spanyolviaszt: igen, tényleg jó kapcsolatot ápoltak a nácikkal.....
:-)
Nem érted a lényeget. Hogy az SS zsidó kollaboránsai és gyakran vezetői cionisták. Heydrich származási kérdésében az SS nem hiteles forrás, hoszen Eichmannról, a zsidóügyi osztály vezetőjéről talán te se állítanád, hogy nem volt zsidó, ha egyszer az ábrázatában egy egész hitközség lakozott. Az SS szabályzata szigorúan előírta a teljesen zsidómentes származást, ha Eichmann átment a vizsgán, bárki átmehetett, akiről úgy akarták. A német bevonulás legelején azonnal jó kapcsolatai voltak a Hasomér Hacair egy komoly szervezetét vezető Gancwajchnak az SD-vel, ami csakis úgy lehetséges, hogy korábbról voltak összeköttetéseik. Korábban linkeltem a "Hitler, a cionista báb" bejegyzésben:
"Leopold von Mildenstein SS-tiszt és Kurt Tuchler, a Cionista Szövetség tisztviselője egy hat hónapos közös utazáson járták be Palesztinát, hogy felmérjék az ottani cionista fejlesztéseket. Tapasztalatairól von Mildenstein 1934-ben 12 illusztrált cikkben számolt be a berlini Der Angriff párt-napilapban, "Egy náci Palesztinába utazik" címmel. A cikkekben magasztalta a cionizmust és annak jótékony hatását a zsidókra és a világra, az "új zsidó" születését, a zsidó telepesek eredményeit, úttörő szellemét. A cionista kivándorlás elősegítése érdekében von Mildensteint az SS biztonsági szolgálata zsidó ügyosztálya élére nevezték ki. A közös SS-cionista utazás emlékére a Der Angriff egy speciális emlékérmét bocsátott ki, egyik oldalán szvasztikával, a másikon Dávid-csillaggal: (kép)
(Az utazásról és összefüggéseiről beszámol Boas Jacob: A Nazi travels to Palestine - Egy náci Palesztinába utazik c. cikke. Hogy a "furcsa pár" tagjait nem kizárólag valami befogott orral elviselt érdekközösség fűzte össze, azt jelzi, hogy - mivel mindketten feleségestől vettek részt az utazáson - a Mildenstein és Tuchler-családok a háború után is tartották a kapcsolatot! Kardel szerint Mildenstein is zsidó származású volt - illik az elméletbe.)"
Vagyis Mildenstein épp Heydrich SD-je zsidó ügyosztályának vezetőjeként utazgatott Palesztinába, barátkozott cionistákkal és adott ki emlékérmet szvasztikával és Dávid-csillaggal! Innen lehettek kiváló kapcsolatai a Lengyelországba épp csak bevonuló németeknek, az SD-nek AZONNAL helyi cionista vezetőkkel, mint Gancwajch, aki a gettóban fia bármicvóján lelkes cionista beszédet mond a zsidó Gestapo vezetőjeként. Természetesen a dolog fő döntéshozói nem Mildenstein, Eichmann, vagy Heydrich lehettek, nagy eséllyel mind zsidó ügynökök, hanem Hitler (nagy eséllyel zsidó származású ügynök) és Gazdái, minden esély szerint zsidó bankárok... Németország és Európa nagy részének a náci rezsim általi túszulejtése és ezek erőforrásaival óriási mészárszékké alakítása, közte zsidómészársékké alakítása a cionizmust és a mögötte álló még aljasabb politikát szolgálta. (mert a cionizmus, Izrael létrehozása sem végcél)
Eichmannak egy kicsikét gyanús az ábrázata, de nem vagyok okleveles fiziognómus. Valami dokumant kéne ide.
Hitler zsidó származása, szintén a wikiről:
"Nazi official Hans Frank suggested that Alois's mother had been employed as a housekeeper for a Jewish family in Graz and that the family's 19-year-old son, Leopold Frankenberger, had fathered Alois.[6] Because no Frankenberger was registered in Graz during that period, and no record of Leopold Frankenberger's existence has been produced,[7] historians dismiss the claim that Alois's father was Jewish.[8][9]"
Vagyis nincs bizonyíték hogy "Frankenberger" nevű zsidó család élt volna Grazban akkor és ott, amikor Hitler anyai nagyanyja ott volt szolgálólány, ezért hiteltelen hogy Hitler zsidó lett volna.
Szerintem Hitler biztos nem volt zsidó. Eichmannban lehet volt valami beütés (erről azért jó lenne valami forrás), ami pedig az SD zsidó ügyosztályát illeti:
Ha emlékszel, a nácik foglalkoztak a zsidók palesztinába telepítésével, sok hajót maguk a britek fordítottak vissza Palesztinából. Tehát arrafelé, bármilyen ígéretesnek is tűnt a dolog, bezárultak a kapuk.
A náci politikai célok nem mindig követtek egyenes vonalat. Lehet hogy ez csak az egyik frakció álláspontja volt a sok közül. az is lehet hogy Hitler eleinte látott benne fantáziát, később nem, de az ügyosztály megmaradt.
"Innen lehettek kiváló kapcsolatai a Lengyelországba épp csak bevonuló németeknek, az SD-nek AZONNAL helyi cionista vezetőkkel, mint Gancwajch, aki a gettóban fia bármicvóján lelkes cionista beszédet mond a zsidó Gestapo vezetőjeként."
Ez csak egy elmélet, ami akár igaz is lehet, de itt azt kéne bizonyítani hogy Gancwajch az SD zsidó kapcsolatai révén rendelkezett "jó kapcsolatokkal", nem pedig szimpla besúgó volta révén.
A másik dolog: a nemzetiszocialista rendszer nem volt ellenséges a cionizmussal, ez csak a Holomítosz része hogy németek "eleve ki akartak irtani minden zsidót" az álláspont inkább a jóindulatú semlegesség volt a cionizmus felé. Ezért nem érezhetett a Gancwajch különösebb lelkiismeretfurdalást, amikor gestapós lett. Lehet azt is hitte vag ígértek neki hogy rövidesen mindenkit kizsuppolnak szentföldre. Ha a németek győztek volna, minden bizonnyal ez lett volna.
Egyébként meg bármely közösség tagjaiból szervezel gettót mindig lesznek olyanok, akik elárulják a fajtájukat, és felhasználhatók lesznek mint "gettórendőrök" vagy egyéb rendfenntartók. Szerintem ez aligha meglepő. A zsidó gettórendőrökről meg írja is a cikk hogy "korrupciómegelőzés" alatt a legnagyobb feketézők meg zsarolók voltak. Vagyis működött a híres zsidó kalmárszellem, szép pénzt húztak a buliból, persze hogy érdekük volt elnyomni a többieket (saját börtön, saját pénz, német kitüntetések stb).
Hennecke Kardellel pedig aknára léptél, kb egy Guido Knopp-szintű komolyanvehetetlen senki.
http://thewhitenetwork.com/2014/01/14/the-holocot-as-religion-fairy-tale-and-abuse/
Mivel forrásaid nagy részét ő teszi ki, komolyan megkérdőjeleződik az egész elmélet hitelessége.
Jó régen olvastam Heydrich "hivatalos" életrajzát (Statthalter der totalen Macht), úgy emlékszem, ott azt írták, hogy a kérdéses Süss vagy Suess nevű nagypapa valójában protestáns volt. De állandóan csúfolták miatta az iskolában is, és később a haditengerészetnél is, tehát ha nem is volt zsidó, állandóan foglalkoznia kellett a témával.
A leírások alapján egyébként az egyik legjobb képességű vezető volt a főnácik között. Több szerző is azon a véleményen volt, hogy ha Heydrichet nem iktatják ki a Londonból küldött merénylők 1942 nyarán, akkor legkésőbb Sztálingrád után ő lett volna az, aki elmozdítja Hitlert. A merénylet előtti időszakban látványosan megromlott a viszonya a führerrel, tehát éppen akkor, amikor az Endlösung-projekt előkészítése folyt. (Róla nevezték el az első fázisban épült táborokat - Treblinka, Majdanek, Chelmno, Sobibor, Belzec - Reinhard-táboroknak, de már a halála után.) Az is feltűnő, hogy ő volt az egyetlen, aki ellen a náci felsővezetésből merényletet követtek el.
Olvastam még spekulációkat arról, hogy Himmler/Hitler tette el láb alól. Valóban különös, hogy sportember létére egyetlen éjszaka végzett vele a szeptikus sokk, a halála előtti estén még jól volt. De ha meg akarták volna ölni, jóval egyszerűbb módot is találhattak volna, simán megmérgezik például.
Kapásból két kép Heydrichről, az egyik kadétkori, tipikus zs arc, a másik a halotti maszkja bélyegen, el se hiszem, hogy ezt kiadták róla profilban:
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Reinhard_Heydrich_(1922).jpg
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Heydrichmarke.jpg
"De hisz csak rá kell nézni!! Nézd már meg!!!" tipusú érv.
Általában a kocsmában az ötödik sör után szokott előkerülni
:-)
A Hitler, a zsidók bábja c. bejegyzésben már az egész náci vezérkar, tételesen fölsorolva, zsidó lesz, persze csak bújtatott utalásokkal, hogy "belefér az elméletbe".
A náci repülő csészealjak is "beleférnek" sokfajta "elméletbe", mégis hülyeség az egész
Neked az a tragédiád hogy nem 100 évvel korábban élsz amikor még az írott szót komolyan vették, függetlenül attól mi volt a papírra írva, és nincs egy zugnyomdád.
Te3rmészetesen nem döntő érv, hogy ki zsidóképű és ki nem, erről itt többször volt szó (egy korai veszélyjelző rendszer, nem több). Jellemző, hogy az SS-ben is támadták így pofára, ezek szerint másoknak is feltűnt. De a lényeget egy bejegyzésben fogom kifejteni, miért fonódott össze a Heydrich-művek (SD, RSHA, Gestapo, stb,) és a cionizmus.
Emma:
Heydrichet konkrétan úgy hívták, hogy "Németország legveszedelmesebb embere"
Führer - nagy f (mivel főnév, nyugodtan nézd meg a német szótárban ha nem hiszed)
"A merénylet előtti időszakban látványosan megromlott a viszonya a führerrel, tehát éppen akkor, amikor az Endlösung-projekt előkészítése folyt."
Semmi bizonyíték az Endlösungra, kivéve a Wansee-i konferencia hamisított jegyzőkönyveit és még pár vitatott hitelességű iratot.
Gedeon, az egész zsidótéma nálad abból indul ki, hogy a nácikat ahol lehet egybemosd a zsidókkal, annak reményében hogy a "gonosz náci" propaganda ily módon a zsidókra is átragad.
A probléma ott van, hogy ilymódon a nemzetiszocialista eszmét magát is el lehet járatni, mint zsidó(k által támogatott) találmányt, itt jön a képbe amit linkeltem.
Fontos hogy egyik irányba sem szabad letérni az ösvényről, mindig az igazságot magát kell keresni. Az általam idézett link (szerintem) nagyrészt sikerrel bontja le Kardel, Clark, Bjerkens s a többi "Hitler is zsidó volt, a nácik többsége zsidó volt, mindenki aki számított zsidó volt" típusú érveket. Mert hiszen ezt állítják.
Kardel könyve pl. úgy kezdődik hogy rögtön képünkbe nyomja Heydrich és Hitler képét, majd közli hogy mindketten zsidók/nagy valószínűséggel zsidó származásúak voltak. Ez nem így működik.
Általában bármely tanulmány minőségét erősen meghatározza a hivatkozott irodalom minősége. Ez itt most akna.
Másik hibád, hogy mindig azt az irodalmat vagy hajlamos megtalálni, amely állításaidat alátámasztja. régebben ezt hívták koncepciózus ill. tendenciózus történetírásnak.
Az Enlösung teljesen vitathatatlan program, Európa komplett zsidómentesítését célozta és Herzl hangoztatta a cionista mozgalom élén. Nagyfokú megvalósítása a nácik nevéhez fűződik, már ez is jelzi, hogy logikus a kapcsolat keresése a kettő között. Természetesen nem prekoncepcióval keresem, hanem a tények mutatják, hogy ez fennáll. Az ezt felmutató zsidó szerzők, vagy a német veterán Kardel nem voltak érdekeltek a saját oldalukat besározni, de a tényeket nem hallgatták el, illetve kinyjlt a szemük és jól elkerekedett. Itt konkrét tényekről van szó, az érzelmek másodlagosak. Logikus, hogy mindenki a saját vélt igazát bizonygatja, mások feladata cáfolni, ha tudják. Neked még nem sikerült.
Szerintem nem igazán zs arc, egyszerűen csak disszonáns. Himmler is tatárnak csúfolta a közel álló ferde szemek miatt, ő már csak értett a témához. :) Ha már zs jelleget keresünk, az inkább a száj. Az orr szerintem nem kilincs, csak nagy és el van törve: http://www.third-reich-books.com/pt-2801-75dpi.jpg A leszármazottak genetikai vizsgálata tudna erre a kérdésre választ adni. Hitlernél kimutatták a "mediterrán" eredetet, természetesen semmi visszhangja a médiában...
Javaslom a kadétkori képét. Jellegzetes, de a halotti maszkon a száj is. Tipikus negrid elem, ami a zsidóknál alapvető. Természetesen ez nem elítélés, hisz a nekem rokonszenves zsisó származású szerzők is "zsidóképűek", de jelzi, hogy a cionizmus telerakta bábrezsimjét a neki megfelelő pedigréjű káderekkel.
"Érdekes feje volt. Az abesszín hajzat alatt hiúzarc, de olajbarnában, ahogy újabban az ősmagyarokat szokták ábrázolni. Miller büszkén viselte ezt az ázsiai arcot, bár – 204noha nemes volt – papír szerint nem magyar családból származott.
Zsidó arcok néha tatár vonásokat hordanak, lapos tatár szemet és orrot, macskaszerű pofacsontot. A délorosz pogromok rettenetes éjeit kiáltják, ekkor tiporták, szinte csizmával oda őket.
Miller arcát ezek a vonások tették székelyessé, kunossá; övét, a Bach-huszár ivadékáét. (Baranyai volt, a kispapságtól rántotta el a művészet, Pécsett végzett, a cisztereknél. Mindezt, az osztrák nemességével egyetemben azzal a mellékességgel, sőt lebecsüléssel, de azzal a gyakorisággal emlegette, amelyből kirítt, hogy alapjában boldog lázadó volt: ismerősen markolászta a lerontandó világot.)
Egy foglyul ejtett tatár tekintett rám, egy messzire hurcolt, megriadt ázsiai, ahogy most felém pillantott. A vonásokkal együtt a pillantást, kifejező, ferde kis szemét is egyik nagyanyjától kapta – ahogy nagy kiteregető kedvében a maga dolgait is ki-kiteregette. Egyik nagyanyja hozta el neki Odessza környékéről, mintegy vállalt szívességből. A vegyesházassággal az hozott különben némi talpraállító pénzt is a nemes Miller családba. A rokonságnak ez a gazdagabb és távolibb – szinte már csak ismerősnek számító – ága jelentkezett most Párisban." Illyés Gyula - Hunok Párisban
" de jelzi, hogy a cionizmus telerakta bábrezsimjét a neki megfelelő pedigréjű káderekkel."
Azt jelzi, hogy már megint kocsmaszintű érveket hozol elő. Semmi mást nem jelez.
Ha kellően sokáig nézünk bárkit aki csak1%-ban is gyanús lehet, előbb-utóbb ki fog jönni hogy zsidó. A jobb agyfélteke összefüggéseket keres, szintén, a képi világért is az felel. Kíváncsi lennék ha kitöltenél egy tintafolt-tesztet, hányra pacára jönne ki hogy bizony az is egy zsidó.
Nagyobb gáz hogy olyan forrásokat használsz, amelyeket amatőrök írtak, ideológiai megfontolásoktól vezérelve. Előre tudták, hogy mit akarnak a témából kihozni. Nem az igazság megismerése vezette őket, hanem hogy bebizonyítsák: mindenki zsidó volt aki számított.
Valójában ez a vágy hogy mindenkit zsidósággal mocskoljanak be akit lehet, a libsi multikulti egy változata. A német hadseregben voltak zsidók, de árjásítva lettek, Hitler személyes engedélye alapján. Személyi alapon lett a döntés.
Az általam idézett link keményen és egyértelműen megcáfolta ezt a "Hitler is zsidó, Heydrich is zsidó, minden fontos ember zsidó" című baromságot, amely egyszerűen NEM IGAZ.
Semmi, zéró, nulla bizonyíték nincs rá, csak megrögzött emberkék akik fényképeket bámulnak, és ezzel próbálják etetni a közönséget.
"Az Enlösung teljesen vitathatatlan program, Európa komplett zsidómentesítését célozta és Herzl hangoztatta a cionista mozgalom élén. Nagyfokú megvalósítása a nácik nevéhez fűződik, már ez is jelzi, hogy logikus a kapcsolat keresése a kettő között."
Herzl nem ezt hangoztatta, de nem baj. Az összes zsidó menjen Palesztinába nem ugyanaz mint hogy "zsidómentestsük Európát". Gyakorlati végeredményét tekintve ugyanaz de attól még Herzl nem ezt hirdette.
Azt kéne kimutatni tudni, hogy Hitler eleve cionista alapon akarta deportálni a zsidókat, értsd: Hitler cionista lett volna. Attól hogy két tábornak vannak közös érdekei, még nem jelent alá-fölé rendeltségi kapcsolatot ("a nácik a zsidók ügynökei"), mint amit beleképzelsz.
A német veterán Kardell kicsit belerögződött a fényképek nézegetésébe és a zsidójegyek kimutatásába, ennyi a történet. Egyébként nem tudom mikor léptek elő a német veteránok történészekké, hogy ennyire megnőtt a szavuk súlya. Egyébként neki sincs bizonyítéka, ha mondjuk birtokába jutott volna pár érdekes okirat, mindjárt más lenne a helyzet.
Egy érdekes adalék a Gestapo magyar zsidó ügynökeiről a kurucinfóról, Ilkei Csaba ügynökjelentés-kutatásaiból: http://kuruc.info/r/9/124873/
"Az 1945 előtt a Pesti Kurirnál dolgozó újságírót, aki munkaszolgálatos is volt, „A felszabadulás után lefogták, s mint egykori zsidó újságírót felelősségre vonták a németekkel való kollaborálás miatt. A Népbíróság a Gestapó ügynököt 5 évre elítélte. Közel 15 hónapot ült és teljesen rehabilitálták. Jelenleg Sztálinvárosban dolgozik, az ottani lapnak amolyan olvasó szerkesztő féléje. Emellett az egyik építőipari vállalat lapját is csinálja. Havi keresete súrolja a 4 ezer forintot. Budapestről jár le dolgozni, tíz éve van lent Sztálinvárosban.” "
Sajnos nem várható, hogy valami történész mostabnában monográfitá ír a nácikkal kollaboráló magyarországi zsidókról, pedig izgalmas lenne! Esetleg egy zsidó történész??? Nekik több van megengedve... Meg kéne kérdezni Ungvárit...
Ez a cikk illik ide a legjobban, de egy kicsit OFF.
Gedeon, hallottál már a nemzeti anarchizmusról? Mi róla a véleményed?
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_anarchizmus
http://nemzeti-anarchizmus.blogspot.hu/2013/11/esz-es-harom-fazis.html
http://nemzeti-anarchizmus.blogspot.hu/2013/10/az-anarchizmushoz-fel-kell-noni.html
http://nemzeti-anarchizmus.blogspot.hu/2013/07/miert-nem-nemzetiszocializmus.html
Kedvenc témád: http://nemzeti-anarchizmus.blogspot.hu/2014/02/nem-engedunk-48-bol.html
Megjegyzés küldése