"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )

2014. április 14., hétfő

"Vágd le ellenségeid fejét!" - a manicheus szeretetvallás istene érted haragszik, nem ellened


- amennyiben manicheus vagy...

Pap Gábor interneten látható előadásaiban többször elmondja, hogy  "a manicheizmus a nem-judeo kereszténység, Mani nem üldöz más vallásokat, mint a judeo-krisztián Nagyegyház, ő toleráns".

Szép dolog a tolerancia, azonban egy-két kötekedő másvallással azért néha még egy szeretetvallásnak is tudnia kell leszámolni, hogy utána Béke lehessen:

"Őrizd és védelmezd a Szent Egyházat, És vágd le az ellenségek fejét, A béke ellenségeiét"


Pap Gábor: Rasdi mesél
"Hogy tisztábban lássunk ebben a kényes kérdésben, érdemes kissé sarkítva újraformuláznunk az üdvösségre vezérlés kétféle - a "nagyegyházi", illetve a "manicheista pogányság" által javasolt - útvonaltervét. Eszerint az előbbire a "biztonságos", az utóbbira a "toleráns", azaz "engedékeny" jelző fog a legtalálóbbnak mutatkozni."
Pap Gábor szerint  a "nagyegyház", a nem-manicheus, tehát zsidó-keresztény egyház a manicheus egyházzal ellentétben nem tiszteli a megtérítendő népek saját hagyományait, hanem azokat az Ószövetséggel helyettesíti, vagyis minden megtérítendő népet "zsidóvá tesz", mielőtt abból tenné kereszténnyé, mert ehhez a merev recepthez ragaszkodik. A manicheusok viszont szerinte elvetik ezt a "zsidósítást", ezért dobja ki irányzataik többsége az Ószövetséget (bár maga Mani nem teljesen):
A "feladat, amelyet már régebben megoldott" a térítő egyén vagy intézmény: az Ószövetség sajátos történeti etnikai feltételrendszerre íródott és ahhoz hézagmentesen illeszkedő üdvtörténeti programja. (...) A "nagyegyház" megoldási javaslata: (...) előbb minden üdvösségre vágyót zsidóvá teszünk, hogy azután zsidóból - a már ismert és biztonságosnak látszó úton - kereszténnyé tehessünk. Minden egyéb útvonal bizonytalan, tehát gyanús, tehát tilalmazott. A receptúra félelmetesen bevált: ezt alkalmazta a "nagyegyház" nyugati hadoszlopa a "két Indiák", a keleti, ortodox szárny pedig Szibéria térítésekor, olyan átütő sikerrel, hogy itt is, ott is mintegy fél kontinensnyi népesség lett az effektív áldozata. Az ilyenfajta "üdvösség-szolgáltatásban" részesültek következõ generációinak azután a saját múltjukkal ("ősatyáik tévelygéseivel") szembeni állásfoglalás tekintetében az adomabeli Madárfejű Jancsika szolgál útmutatóul, aki "megölte apját-anyját, hogy részt vehessen az árvák szeretetlakomáján"...
A másik útvonalterv, a manicheusoké, arra a felismerésre alapozza a stratégiáját, hogy mindenkinek akár egyénről, akár népről essék szó - a maga útját kell megtalálnia a ,,Fényhon" felé, s egyik út nem helyettesíthetõ a másikkal, éppen ezért egyik a másikra semmilyen ürüggyel sem "vezethető vissza". Ha valaki történetesen zsidónak született, az magától értetődő módon a zsidó hagyományon (az Ószövetség tanításrendszerén) át jut el a tökéletesség magasabb fokára, ha viszont nem zsidó, akkor ugyanilyen magától értetődő biztonsággal használhatja útravalónak a saját szakrális örökségét. A kétféle elképzelés, mint látható, csakis a "túloldalról", a "nagyegyház" szemszögébõl nézve tűnik összebékíthetetlennek.
Világos, Pap Gábor szerint a manicheizmus is kereszténység, csak éppen felesleges zsidulás nélkül, a katolikus és keleti ortodox egyházak viszont zsidó-keresztény egyházak, nagy hangsúllyal a zsidón. E kép hitelességének egyéb vonatkozásaira most nem térek ki, arra az alapvető kérdésre sem, hogy tényleg kereszténység-e a manicheizmus. (Szerintem nem, de most nem az a témánk.) Most csak két elem hitelességét ellenőrizzük mindössze két manicheus vallási szöveg alapján, az egyik a manicheizmus toleranciája, a másik a két szembeállított vallás "zsidózó", judaizáló jellegének kérdése.

Himnusz Jézus második eljöveteléről  - Perzsa nyelvű Manicheus himnusz pártus szavakkal.
Szólj hozzám, Uram és Barátom, és tárd fel nekem te,
a legszeretettebb Fia eljöveteled idejét,
mikor jelensz meg a vég idején.

Ó, nagy Megváltó, Tanítóm, szólj arról az időről és jeleiről.
A szólók, az igazak és választottak, akiknek a Hazugság
Birodalmában kell élnie,  nem gyűjtenek marhákat és vagyont.
Ezért üldözik őket.

Ah, ez a dühös nagyúr! Meddig fog még ő uralkodni?
Meddig üldözik a szegényeket és a Béke Családját?
Mondd, mily jutalom vár a bölcsekre és igazakra,
akiket most üldöznek?

Te, aki irgalmas vagy, szólj a bűnösök leigázásáról,
akik most dicsőíttetnek.
A Legszeretettebb erős és vitéz Fia tudtomra adta,
amiről kérdeztem.

Az az idő, a jövendő évek és hónapok mások lesznek, mint most,
a leendő csaták miatt.
Mert az évek folyni fognak, mint a víz a folyókban,
Most közel ez az idő. A kapzsi eretnekeket, akik most
örvendeznek, legyőzöd majd akkor te, a Haragvó.

Úgy üldöztetnek majd, ahogy ők üldöztek,
és vezekelni fognak bűneikért.
Akkor akik sírtak, megvígasztaltatnak,
akik pedig most vigadnak, sírni fognak.

Aki bús és a Béke Családjának tagja,
Bőség és védelem lesz jutalma.
Akkor az igaz vallás uralkodni fog a hamis tanok és nemzetek felett.
Akkor az Élő Víz összes forrása dicséretre nyitja száját.
Siralom helyett imádjatok és dicsérjetek, mert közel az idő,
Melynek ezek a jelei.

... a felkent.
Az Uralkodó vihidan(?)-ja hívatik.
Üldözésért és elnyomásért örök élet kárpótol.
Ismerős üdvtörténet: üldözik a Választott Népet, mely száműzetésben, elnyomatásban él, de Istenük küldötte, egy felkent Messiás-király szörnyű bosszút áll a gojokon és akkor a Választottak fognak mások felett uralkodni. Tisztára, mint a zsidók eszkatológiai várakozása a Galutban ...
De akkor ki is judaizál, a keresztény Nagyegyház, vagy a manicheusok???

Az ősi himnusz megvilágítja a történelem összes felforgató-forradalmi-ÁL-szabadságharcos mozgalma igazi mozgatórugóját. E felforgatók mindig gnosztikus (manicheus, kabbalista, sabbatájista-frankista, stb.) szellemi gyökerűek és óriási, de tipikus tévedés szó szerint venni az "elnyomásról" szóló propagandájukat. (Miközben létezik valódi elnyomás, de a felforgatók többnyire nem az ellen lázadnak, illetve az gyakran az ő művük.) A "száműzetés" (Galut), "elnyomatás", "zsarnokság" kifejezések nem koruk tényleges politikai-társadalmi viszonyainak realista elemzéséből származnak, hanem a gnosztikus vallási világkép (hamis!) kivetítései a földi viszonyokra. Az "elnyomás, száműzetés" érzésének forrása a perverz gnosztikus kozmogónia, melyben a Gonosz által teremtett anyagi világ, az emberi test egy gonosz börtön, csapda az isteni, angyali eredetű, fénytermészetű lélek számára.

Az elnyomatás, üldöztetés hamis tudata törvényszerűen szül egy gátlástalan gyűlöletet és bosszúvágyat, a szektán kivüliek, a "gojok" ellen, a Világ ellen, a fennálló világ Rendje ellen. (Eszerint a bosszúvágy- és gyűlölködés-szülő Választottság-tudat és elnyomatottság-tudat közös elem a gnoszticizmusban és a judaizmus fősodrában is, nemcsak a nyíltan gnosztikus judaista irányzatokban, pl. a kabbalában, de most nem ennek vizsgálata a témánk.) Érdemes a fenti himnuszt összehasonlítani Petőfi: Az ítélet c. versével is! Kirívó a gnosztikus szellemi háttér azonossága.

Az angyalok segítségül hívása  - perzsa nyelvű manicheus szöveg
Jöjj, élj együtt a hatalmas angyalokkal.
Őrizd és védd a szent Egyházat,
És vágd le az ellenségek fejét,
A béke ellenségeiét.

Ráfáel, Mikáel, Gábriel és Sáráel,
A leghatalmasabb angyalokkal együtt
Növeljék a békét és a hitet
A Keleti Tartomány egész Egyháza részére.

Áldottak legyenek a hatalmas angyalok!
Dicsértessenek ezek a hatalmasak, ezek az alázatosak,
Hogy védjék "a jobb kéz fiait"
A démoni és földi hatalmaktól.

Áldom Mani Istent, az Urat,
Tisztelem nagy, ragyogó dicsőségedet,
Imádkozok a Szentlélekhez,
a dicsőségekkel és az erős angyalokkal együtt.

Dicsértessenek a mindenható angyalok! Védelmezzék
az istenek vallását,
És győzzék le azokat,
akik támadják az igazakat.

A bölcsességgel teli angyal, a szerető istenség,
a szép külsejű, az erős Isten,
A nemes nevű, Frêdon király és a vitéz Jakab,
Védelmezzék az Egyházat és minket, gyermekeit!

Fogadja el a három Úr
mindannyiunk áldását és dicséretét,
Hogy küldjenek nekünk erőt és hatalmat
E napon és e boldog időben.

Jöjjön áldás a magasság isteneitől
És új segítség a magasságos hatalmától,
Jöjjön ez a földre és uralkodóira,
Hogy erősödjék hitük a szent vallásban.

Akinek ilyen szeretetvallása van, annak külön gyűlöletre már semmi szüksége...

33 megjegyzés:

gyuri55 írta...

Azért annyira nem különbözik az Újszövetség utolsó könyvének leírásától, ami a bűn, az igazságtalanság következményeiről szól, az Isten igazságos ítéletéről...
Jelenések 19:
Az Ige a fehér lovon.
11Ekkor nyitva láttam az eget. Egyszerre egy fehér ló jelent meg. Aki rajta ült, azt Hűségesnek és Igaznak hívták. Igazságosan ítél és harcol. 12Szeme olyan, mint a lobogó tűz, fején sok korona, ráírva a név, amelyet senki sem tud, csak ő. 13Vértől ázott ruha van rajta, a nevét Isten Igéjének hívják. 14Az égi seregek fehér lovon kísérik, tiszta fehér patyolatba öltözve. 15Szájából éles kard tör elő, hogy lesújtson a nemzetekre. Vasvesszővel kormányozza majd őket, és tapossa a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját. 16Öltözetén a csípő körül ez a név volt felírva: Királyok Királya és Urak Ura.
Az ellenség leverése.17Láttam, hogy egy angyal áll a napban. Nagy szóval kiáltotta az égen repülő madaraknak: „Gyertek, gyűljetek össze az Isten nagy lakomájára. 18Egyétek a királyok húsát, a vezérek húsát, a bajnokok húsát, a lovak és lovasok húsát, minden szabadnak és rabszolgának, kicsinek és nagynak a húsát!” 19Majd láttam: A vadállat és a föld királyai összegyűltek a seregeikkel együtt, hogy harcra keljenek a Lovassal és seregével. 20De ezek elfogták a vadállatot és vele együtt a hamis prófétát, aki csodákat tett, és félrevezette velük azokat, akik a vadállat bélyegét viselték, és a képmását imádták. Elevenen bevetették mind a kettőt a kénköves, tüzes tóba. 21A többit a Lovas kardja ölte meg, amely a szájából tört elő. És az összes madár jóllakott a húsukból.

Én azt gondoltam, hogy van bizonyítékod arra vonatkozóan, hogy a katharok kapcsolatban álltak volna a "sátán zsinagógájával", mint ahogy a mai katharok, legalábbis népszerűsítésük vonatkozásában több mint valószínű, hogy kapcsolatban állnak...

Bobkó Csaba írta...

Hát igen... Mégiscsak a negyedik rész lesz az. :-)Van bizonyítékom. Azt is tudom, hogy apokaliptikus víziók szerepelnek a Bibliában és a keresztényi felfogásnak is része a Végítélet. Viszont a Jelenések könyve egy veszedelmes könyv, aminek ilyen, vagy olyan értelmezése kezdettől fogva egy alapvető választóvonal a felforgató erők és a józan keresztények között. Ajánklom olvasmányul Norman Cohn: The pursuit of the millennium c. könyvét.
"Leleplezésem" arra vonatkozott, hogy Pap Gáborék szemrebbenés nélkül neveznek szeretetvallásnak egy nagyon is militáns, felforgató vallást, másrészt hogy a judaizálás vádját épp annak a félnek szegezik, amelyikre az kevésbé illett.

Csongor Péter Szabó írta...

Érdemes elolvasni a ,,Mání és a fény vallása" című könyvet, melyet Simon Róbert szerkesztett. Bár a szerzők leplezetlenül keresztényellenesek, ami elég nagy baki elvileg független vallástörténészektől, de eredeti forrásokat idéznek.
Ami a legdöbbenetesebb, az a manicheus mitológia és kozmológia: messze túlszárnyalja a legdurvább dark-fantasy horror történeteket is, amiket valaha olvastam, nem kívánom részleteibe menően idézni, de eszméletlen pesszimizmus, létgyűlölet, nihil és mizantrópia árad belőle. Azért néhány példa: az állatias emberek paráználkodó démonoktól származnak, az égbolt ördögök kifeszített, megnyúzott bőre, az eső az izzadságcseppjük és még sok más...
Annyira rémálomszerű, tébolyult és eszeveszett az egész, hogy mondjuk Lovecraft történetei könnyed kis esti mesék ehhez képest.

Bobkó Csaba írta...

Annál érdekesebb, hogy még idegen nyelven se kell tudni, magyarul is olvasható, mit képviselt Mani és követői vallása, illetve tágabban minden gnosztikus irányzat, ehhez képest a PAp Gábor nevével is fémjelzett magyar gnosztikus-manicheus szekta szemrebbenés nélkül propagálja valami emberbarát humanista irányzatnak. (Persze a "humanizmus" bizonyos értelme épp ilyesmit jelent) Másrészt teljesen egyértelmű, hogy a mindenkori nihilisták, a világ, a természet elpusztítáasára vágyók, köztük Sade márki és Petőfi ilyen műveinek szellemi-spirituális gyökere épp ez a világgyűlölő gnoszticizmus.

kételkedő írta...

A legtöbb ókori szövegekkel foglalkozó tudós és a vallástörténészek jó része is zsidó, és keresztényellenes. Ezen kívül az iszlámmal is szinte kizárólag zsidók foglalkozhatnak nálunk (Goldzihertől Simonig). Közelkeleti tanulmányokat (ezt Komoróczy uralja Magyarországon) eleve csak zsidók folytathatnak, és feltételezem, hogy a gnosztikus szekta tagjait, keresztényellenes fiatal kutatókat vesznek fel. Ezeket mind könnyű ellenőrizni ,ha egyenként megnézzük a kutatókat. Érdekes lenne feltárni, vajon mitől van ez, persze egyszerűen arról van szó, hogy tudatosan megszálltak bizonyos tudományágakat (mit tudományágakat? Az egész tudományt, de azért bizonyos területeket teljesen, kizárólagosan).

Névtelen írta...

Csaba írásaiban kitűnően feltár olyan összefüggéseket, amelyekre az átlag olvasó nem figyel fel, vagy nem tulajdonít neki jelentőséget.
A címben említett felszólítás jól rávilágít az 1789-es francia patkánylázadás jelképére, a nyaktilóra, amit valójában nem is Guillotine talált fel, s valószínűleg nem a "humánus kivégzés" elve vezérelte azokat, akik előszeretettel alkalmazták.
A manicheizmus (bél)sáros szellemi kéznyomát valóban fel lehet fedezni a későbbi eretnek-, protestáns-, szabadkőműves- vagy éppen mai, "táltoskodó" újpogány irányzatokban. De szerintem a távol-keleti vallásokra is hatással volt. Nem vagyok benne biztos, hogy a lélekvándorlás vagy a yin és yang (dualizmus?) elmélete olyan régi lenne a hindu és a budhista vallásfilozófiában, mint állítják, elképzelhető, hogy ezek manicheista fertőzések?
Több őstörténet kutató is tudni véli, hogy a honfoglalás előtt a magyarok illetve a hunok is kapcsolatba kerültek a manicheista eretnekséggel, ami be tudott épülni az ősvallásba, még később a katolikus hittel már nem tűrték meg egymást. Ez is elgondolkodtató. A kapcsolódási pont a Szászánida Birodalom lehet, ahol a manicheizmus született (a mai Irán területe). Mani anyja állítólag pártus volt, apja pedig zsidó, bár a források elég bizonytalanok. Amúgy meg a magyar közmondásban fennmaradt emlékezet szerint ez "olyan régen volt, amikor még a Manó is gatyában járt" - azaz a bőrében, amíg I. Bahrám király meg nem nyúzatta.
Tihamérffy

Névtelen írta...

A yin és yang az a kínai univerzalizmus, nincs köze a budhizmushoz.

kételkedő írta...

Csaba, Gyula bá a minap érdekes cikket írt, olvastad?
http://szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Neo%20trockizmus/Neo%20trockizmus.htm
Sok mindenben hasonló a véleménye a forradalmakról stb-ről, mint neked, persze nem mindenben, én sem értek vele mindenben egyet. Főleg a megoldási javaslatában. De neki legalább van ilyen :)
Némelyik öreg meglepő tisztánlátással rendelkezik, és nem félnek kimondani. Én örülök, hogy Tibor bával kibékültél, kár, hogy Gyulával nem. (igaz, ő maga szigetelődik el, nem bírja elviselni a kommentelést, így marad az olvasás nála. Pedig milyen jól meg lehetne ezeket vitatni)

Bobkó Csaba írta...

Szeszák Gyula jó meglátásokat vegyít furcsa tévedésekkel, és megdöbbentő vaksággal. Pl. Hitler működésébe bármi jót belelátni... És nem észrevenni, hogy a cionisták céljait szolgálta ki... A közönsége is sokallta protestáns tálibkodását, ezért szüntette meg a kommentelést. No comment... :-)

Bobkó Csaba írta...

Nem zárom ki, hogy a magyar államot megalakító keleti jövevények találkoztak a manicheizmussal, de azt nem hiszem, hogy bármilyen népi mondás azokból az időkből származna. A "csinált néphagyományt" a Benedek Eelekek, de már az Arany Jánosok és társaik is sok gnosztikus-manicheus elemmel rakták tele. Majd hozok példákat.

gyuri55 írta...

Egy érzelem-gazdag Nagypénteki verssel köszöntlek Benneteket! (Jó válasz ez a manicheus/kathar tévesztésekre is...)

ÁMON, AZ ÁCS

Két szálfát hoztak Ámon udvarára
és szólt a főpap: ,,Ámon, jól figyelj:
Kereszt legyen. Ne félj! Meg lesz az ára.
Durva, nehéz... Ne faragj rajt’ sokat.
Sürgős.’’ És Ámon munkához fogott.
Fejszecsapások hullottak a fára.
Akkor hajnalodott.

Felkelt az asszony is, a gyermek is.
,,Édesapám, milyen két furcsa fa.
Mi lesz belőle?’’ ,,Eriggy Salomé,
ne is kérdezd!’’ - döbben föl az apa.
Kis Salomé vidáman elszalad.
Milyen erős a nemrég béna láb!
Milyen jó volt Jézushoz vinni őt,
követve szívük halk sugallatát.
Csodálatos volt az a pillanat!

Ámon dolgozik. Készül a kereszt.
Nehéz a szíve. Ki is hordja majd?
Valami gyilkos, lator lázadó,
nyomorult emberteste függ le rajt.
Akárkié, annak nem hirdetett
bocsánatot szelíd Názáreti,
mint őneki.

A kis Salomé sírva jő megint:
,,Édesapám, ne ácsold azt a fát,
valami úgy fáj a szívem körül.’’
Ámon, az ács, verejtéket törül.
És két pribék cipeli már tova.
,,Hova, emberek? Csak azt, hogy hova,
kinek? Szóljatok! Két kérges kezem
keresztet, mást mindennap annyit ácsolt,
de soha semmit ilyen nehezen!’’

,,Eh, valami hamis próféta volt.
Jézus. Hiszen hallhattad a nevét.
Nem emlékszel rá?’’ - ,,Jaj! emlékezem.’’

,,Ámon, vidd már a pénzt. Kell a kereszt.
Durva, nehéz. Éppen jó lesz neki.
Ha igazán Isten fia, ne félj,
majd leszáll róla a Názáreti.
Őrajta lesz, nem a te válladon.’’
Ámon csak áll, csak áll, s két szót dadog
szünettelen: "Nem adom. Nem adom."
,,Megvettük, Ámon. Mi közünk veled?
Ácsolhatsz egyet önmagadnak is.
Ma az ács fia, holnap meg az ács.’’
,,Nem, nagyurak, kérlek, ma engemet.
Énrám sújtson le ostor, kalapács!
Ártatlan Ő. Annyit vétkeztem én.
A gyermekemet gyógyította meg!
Ha vért akartok, itt van az enyém!’’
"Elég volt Ámon, vedd a pénzedet!"

Kavargó, lármás gyülevész menet.
Látni akarnak, egymáson taposnak.
,,Ni, hogy’ vérzik! Ni, már megint verik!
Odanézzetek, már megint leroskad!’’
Ki hederítne rá, hogy valaki
ott tördeli kezét a vad menetben:
,,Nem az övé! Az enyém, az enyém!
Nekem adjátok! Az az én keresztem!’’

Csak másnap reggel vetődik haza.
Semmit se szól, semmit se kérd az asszony.
A nagy kereszt ott állt a Golgotán
s ő fenn maradt, hogy álmatlan virrasszon
és faggassa a kereszt titkait,
a nagy keresztét... hiszen az övé volt...
ő ácsolta... Virrasztott végtelen,
míg el nem kezdett pirkadni az égbolt,
Most hazajött. Az asszony is remeg.
Egymásra néznek; sír bennük a bánat.
Szívükbe hasít az a kacagó,
boldog gyermekhang. Szegény Salomé,
szegény, ő mitse sejt. ,,Édesapám,
álmomba’ láttam ám édesapámat!
Ékes királyi széket faragott
két nagy-nagy fábul. S az Úr Jézus ráült.
Koronája volt. De egész olyan volt
mint amikor meggyógyította a lábom.
Fényes angyalok álltak körülötte
és uralkodott az egész világon.
Édesapám, úgy-e gyönyörű álom?’’

Ámon sötét szeme látóra tágul:
,,Királyi széket... faragtam neki...
És uralkodik az egész világon?
Királyi szék lesz véres keresztfábul...
A te váltságod az Ő vére, Ámon.
Igen, kis Salomém, egyetlen lányom,
gyönyörű álmod volt: próféta-álom!’’
Túrmezei Erzsébet

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm!
Gyönyörű. Valóban, a gnosztikus, közte katár és napjainkban is uralkodó tévelygők nem hisznem abban, hogy a világ jó lehet, hogy a bűnök megválthatók. Egyik legalapvetőbb tételük (a katároké is) épp az volt, hogy Jézus nem is születhetett meg emberi testben, ezért nem is feszíthették meg, ezért természetesen nem is támadhatott fel. Innentől kezdve nem vehetők komolyan azok, akik őket nevezik a "jó keresztényeknek", hisz itt keresztényekről nem lehet szó. És ekkor logikusan marad számukra a megválthatatlan, örökre gonosz világ tévhite, melyet, az emberekkel együtt el akarnak pusztítani.

gyuri55 írta...

Áldott Ünnepeket!

Húsvétra (Juhász Gyula)

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S az élet: győzelem az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

gyuri55 írta...

Lehet, hogy a manicheizmus és a "felvilágosodás" is egy tőről fakadnak?
"...Voltaire magatartása csak azt bizonyítja, hogy igazi utóda volt amaz igazi gallusoknak, akik nyílvesszőiket az ég ellen lőtték. Nos, mérnök úr, itt láthatja a szellem és a természet kibékíthetetlen ellentétét: a szellem örök ellensége a természetnek, büszkén és gyanakvóan áll vele szemben, fennen kitart ama joga mellett, hogy bírálhassa a természetet és gonosz, értelemellenes hatalmát. Mert a természeté a hatalom, márpedig szolgai lélek az, amely elfogadja a hatalmat, és belenyugszik… mármint belsőleg belenyugszik. Itt láthatja ugyancsak azt a humanitást, amely nem kerül ellentmondásba önmagával, nem esik keresztény álszenteskedésbe, ha a testben örök ellenlábasát, a gonosz elvét látja meg. Az ellentmondás, amelyet látni vél, tulajdonképpen mindig ugyanaz.” - Settembrini hadarja el mindezt Hans Castorpnak. Egészen Castorp elé állva, nagyon közel hozzá, bele az arcába. Ez lett Európa és a Nyugat princípiuma. Voltaire, Settembrini, felvilágosodás, jakobinusok, bolsevikok, a létezés próbáját soha ki nem állt, egysejtű igazságok arcba mondása. Egészen közelről, megfellebbezhetetlenül. Előbb Istent kell megtagadni, aztán a természetnek kell hadat üzenni. Hogy végül ne maradjon semmi, csak az ember. S mert folytatni kell a harcot, hát muszáj végül proletárt faragni az emberből. Rettenetes tömeget. Egyforma gondolattalansággal, egyforma vágyakkal. Megfosztva a feltámadás reményétől. Önmagába zárva. Régen kezdődött." (Bayer Zsolt) - See more at: http://magyarhirlap.hu/feltamadas-0#sthash.eAKE6LDE.dpuf

Névtelen írta...

A yin és yang legyen kínai univerzalizmus, ebben nem vagyok szakértő. De az alapelv ugyanaz, mint a manicheus/kathar eretnekségé: a világosságot és a sötétséget - kersztény nyelvezetre lefordítva: Istent és a sátánt - két egyenlő "nagyhatalomnak" állítja be. Ez a legnagyobb hazugsága! A rossz ugyanis nem a jó ellentétpárja, hanem a hiánya. De nem akarok itt filozofálni.
Csaba hozzászólására annyiban reagálnék, hogy régi közmondásaink, nyelvünk ősemlékezete mi mindent őrzött meg a múltból, azt hadd döntsük el mi magunk, mi magyarok. Nem tudom, pontosan mit vagy kiket értesz "a magyar államot megalakító keleti jövevények" alatt? - de ne feledd, hogy a mi nemes, honfoglaló, árja őseink hoztak kultúrát, műveltséget és felsőbbrendű civilizációt az itt vegetáló, primitív szláv népek közé. És ebben a kérdésben, mi magyarok nem ismerünk vitát, akárhogy is hajtja a környező oláh és szláv fajtákat a kisebbrendűségi komplexusból adódó magyargyűlölet.
Tihamérffy

Bobkó Csaba írta...

Igen, Voltaire írt is egy nagyon hazug tanulményt a katárokról.

Tihamérffy: Én nagyon örülök, hogy Árpádék bejötek és hoztak magukkal egy keleti éllamszervezési múvészetet, ami az asszír-perzsa-szkíta kultúrkör felhalmozott tudásanyagának része volt. Nem lehet elég hálásnak lenni nekik ezért és sajnálhatjuk, hogy ez a tudás kiveszett, mert ahogy Árpádék tudtak egységes kárpát-medencei államot teremteni ott, ahol előttük olyan akkoriban nem volt, úgy későbbi magyar elitünk még azt is szétverte, amit addigra a Habsburg királyaink újjéteremtettek egy nagyobb államkereten belül.
Viszont azt nem gondolom, hogy itt csak szlávokat talált volna Árpád, és akiket talált, azok részesei is lettek a kialakuló államnak. Szerintem a helyi szláv elit a nemszláv bennlakók elitjévelk együtt (avarok? onogurok? magyarok?) összeolvadt az érkező Árpád-féle (török nyelvű?) elittel. Az Árpád-ház több tagjának volt szlávgyanús neve, pl. Vajk-Vojak (HArcos), vagy Vazul-Vaszil (a görög Baszileuszból, vagyis király, de nagy eséllyel szláv közvetítéssel.) Tudjuk, hogy a kalandozó magyarok vittek magukkal morva segédcsapatokat, akik megtanulták a lovon hátranyilazós, stb. harcmodort. Őseink között ott vannak Árpád népe, a kárpát-medencei szlávok és a kárpát-medencei nemszlávok is. Utóóbbiak nagy eséllyel a nép fő tömegét adták, lényegében ők a magyarok legfőbb alkotóeleme. Hogy abból a korból szólásmond
ások maradtak volna fenn mondjuk a 19. századig, az lényegében kizárt. A néprajz, vagy a dűlőnevek kutatói is igazolhatják, hogy ez esélytelen. Törökös népi kultúra elemeink forrása az oszmán birodalom, semmilyen ősturáni átadás nem esélyes. Ahogy a kazettás mennyezetek is nyugati újkori importtermék, nem ősmagyar manicheus elem, akkor sem, ha ősmagyarok körében akadhattak manicheusok. A gatyás manó forrása is lehet akár nyugati mese, annak forrása pedig pl. katár mítosz, de eeről lesz is nemsokára egy bejegyzés...

Bobkó Csaba írta...

A szomszédok körében egyrészt nem mindenki magyargyűlölő, másráészt akik igen, azoknál ennek forrása nem a kisebbrendűségi érzés. A nacionalizmus ilyen, a választott nép tagjának gyűlölnie kell a gojt. A nacionalizmus korában minden nép választott nép, minden szomszéd és kisebbség goj, tehát a román, vagy szlovák magyargyűlölők éppolyan hülyék és épp azzal a szellemi kábítószerrel vannak megfertőzve, amivel a magyar társaik, akik mondjuk a germánokra, az osztrákokra, vagy a szomszéd népekre haragszanak azért, mert azok léteznek. A románok államépítésből jelesre vizsgáztak a 19-20. században, a magyarok megbuktak, akkor ki is a primitív?

Névtelen írta...

Szabadkőműves hatalmi segítséggel, hátszéllel könnyű "jelesre" vizsgázni, a magyar- és katolikusgyűlölő világhatalmi tendencia nyomása alatt pedig nem nehéz megbukni. Persze nem vitatom, hogy a magyar elit is hibás, de nemzetünk teljesítményeit (szellemi, kultúrális, anyagi, stb.) nyugodtan mérlegre lehet tenni a környező népekével: kivéve talán a germánokat, nem találtatunk könnyűnek, sőt...
Tihamérffy

Bobkó Csaba írta...

A Klapka-bejegyzésben már foglalkoztam ezzel, de persze több másikban is, hogy a saját protestáns-vakoló elitünk verte szét államunkat. (Raffay pedig még tőlem is ismertebb és kicsit nagyobb munkát végzett e téren... :-) )
A románok nem voltak katolikusgyűlölők, a magyar államot szétverő katolikusgyűlölők zöme magyar ajkú volt. A katolikusgyűlölet máig ott ízzik a magukat nagyon hazafinak tartó magyar prot-kur tábor tagjainak nem kis részében.
A vakoló hálózatot tökéletesen ismerte Kossuth, Klapka és társaik, nagyon jól tudták, milyen pozíciói vannak e hálózatban a román államépítő elitnek, nekik se voltak rossz pozícióik, ezt ismerve ők a magyar államot szétverőkkel kötöttek szövetséget.
A kulturális teljesítmények terén pont a románokat nem becsöülném le. Az államépítés nagyon fontos eleme a kulturális hozadéknak és e pillanatban is egy izgalmas Culianu-könyvet olvasok.Az utóbbi száz évből hány olyan világhírú magyar elitértelmiségit tudunk megnevezni, akik művei például engem most felizgatnak? Románt talán 2-3-al többet... Ez a realitás. Ez nem saját népünk lebecsülése, ez a józan helyzetértékelés igényéből fakad. Csak a reális értékelés talajáról lehet továbblépni. A románok nagyobb jelenléte a világ kulturális élbolyában összefügg elitjük jopbb külpol tájékozottságával. Ez össztársadalmi szinten hoz eredményeket. Elszigetelődésünk politikai és kulturális téren összefügg. Akik bekerültk a világ élvonalába, azok nagyrészt zsidó atomtudósok, gnosztikus világpusztítók. Velük nem nyertünk semmit, se magyarok, se emberiség.

Bobkó Csaba írta...

Az alábbi igazságot szolgáltat a manicheusokat, katárokat, stb. máglyára küldő inkvizítoroknak. Jó szándékaikat igazolja, ha kegyetlen praktikum is embereket megsemmisíteni, hogy eszméik eltűnjenek - és persze a dolog nem sikerülhetett. Kimondottan alátámasztja a perzsa uralkodó előrelátását, amit az atomrakétáról, mint a gnosztikus világpusztítás tudatosan kifejlesztett eszközéről írtam.

Mani két uralkodó idején élvezett udvari prófétaságának I. Bahram trónralépésével áldozott le. al Biruni szerint Bahram kijelentette:
"Ez az ember a világ elpusztítását kívánja. Ezért az ő elpusztításával kell kezdeni, mielőtt megvalósíthatná a tervét."

Minimum utcát kell elnevezni a bölcs és igazságos Bahramról!!! :-)

Névtelen írta...

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2014/04/23/a_forradalom_verbiraja/

http://index.hu/kultur/2014/04/23/akik_alkut_kotottek_heinrich_himmlerel/

Bobkó Csaba írta...

Valóban, egy alapvető logikus kérdés, hogy a "minden zsidót kiirtani akaró" nácik miért üzleteltek befolyásos zsidókkal, amikor azok olyasmivel fizettek, amit a nácik egyszerűen elvehettek volna tőlük, a tulajokat pedig megölhették volna (ahogy sok zsidóval meg is tették). Az egész Haavara egyezmény kapcsán felmerül ez a kérdés. És persze ez a család etette Horthyt Portugáliában. Rég tervezem, hogy írok a Chorinok, Deutschok frankista eredetéről és a frankista kapitalizmus-építési programról, aminek tervszerűen kellett átmennie kommunizmusépjtésbe, meg néha nácizmuséba, hogy a végén cionizmus lehessen, még azután meg esetleg gnosztikus világelégetés.

Névtelen írta...

Az ú.n. Szaniszló-effektus, mint jelenség egy közismert televíziós újságíróról kapta a nevét, aki műsoraiban szenzációs leleplezéseket eszközöl pl. a szabadkőműves/illuminátus háttérhatalomról. Ez már eleve egy „nesze semmi, fogd meg jól”, mert a háttérhatalmat nem kell ma már leleplezni. Hiszen rengeteg filmben, újságcikkben leleplezésnek beállítva reklámozza önmagát, mert lassan elérkezettnek látja az időt, hogy nyíltan uralomra lépjen. Aztán ez az újságíró a kimondott igazságokba keveri bele a féligazságokat és a hazugságot. Ajnározza a ’48-as országrontókat és az ősmagyar szinkretizmust terjeszti, bődületes pogány eretnekségekkel és persze Habsburg-gyűlölettel megfejelve. Természetesen nem hagyja ki a III. Birodalom cionista vazallussá alázását sem, elhallgatva néhány fontos tényt a Warburg-könyvvel kapcsolatban. Sorolhatnám még, de fölösleges, így is kitűnik némi párhuzam ennek a blognak az írásaival, bár ez utóbbira az ősmagyar-újpogánykodást és a kuruckodást nem lehet ráfogni, kivételesen. Érdekes viszont az a pragmatizmus, ahogy a március 11.-én kelt blogban Romániát a Krími Háború mintegy melléktermékének tartja, itt, egy hozzászólásra adott válaszában pedig az égig magasztalja a bocskoros oláhokat.
Bobkó úr, önnél az a probléma, hogy nem tudja belülről látni a dolgokat, csak kívülről (megalázott „goj”-ként, környező szomszédnépként, ekként-akként, nézőpontja mindig a Kárpátokon kívülre esik). Kíváncsi vagyok, hogy a Hungarista Mozgalmat mikor kezdi kóstolgatni? Ja, ahhoz már egy kicsit több bátorság kell!
A blogok többsége, nem tagadom, elismerésre méltó, de valahogy mindegyikben ott bujkál a pánszláv hungarofóbia.

Bobkó Csaba írta...

Szóval hungarista likból fúj a szél! :-) Őszintén szólva eddig kevés figyelmet szenteltem ennek az elitista mozgalomnak, bár hogy ők az emberiség krémje, azt sejtem... :-)
Ami az oláhokat illeti, egyrészt nem mind bocskorosok, az államépítő elitjük nyilván nem. Akik meg azok voltak, a hegyi pásztorok, szintén csak nyertek az egyszerű életformával és világlátással. A szilaj nép jobban tűri a viszontagságokat. Ha ez ravasz, dörzsölt állami elittel páriosul, az a siker receptje a nem szőröstalpú szomszédokkal szemben, mint a történelmünk bizonyítja. A tényekkel való józan szembenézés nem pánszláv hungarofóbia. A pén-mozgalmak tipikus illuminátus kábítószerek, a hungarofóbia vádját nem tudom hova tenni egy kifinomult hungarista úriember részéről. Nem félek én ezektől a hungaróktól... :-)

gyuri55 írta...

Örülök a "Szaniszló-effektus" leírásának, többé-kevésbé egyetértek. És mindemellett továbbra is érdekel Szaniszló mondanivalója... - Csabával kapcsolatos kritikádat bővebben is kifejthetnéd, gondolom, őt is érdekelné. Vagy Csaba gyors viszontválaszában jól reagált?

Bobkó Csaba írta...

A Szaniszló-effektus bemutatását én is díjazom. Engem személy szerint Sz. taszít annyira, hogy nem nézem meg a dolgait, bár nyilván lehetnek ott érdekességek. Ami a hungaristákkal való nézetkülönbséget illeti, itt a lehetőség a Hitlerrel, Holokauszttal kapcsolatos bejegyzések alatti fórumfelületen a nézeteim megvitatására. A hungaristákról kevés netes olvasgatásom alapján az a benyomásom, hogy egyrészt a hivatalos nyilvánosságból való teljes kitaszítottságuk miatt, amit elitista hozzáállással nem is fájlalnak, sok dolgot élesebben látnak és láthatóan van náluk intellektuális kapacitás. Azonban a sok területen színvonalas elemzőképességük teljesen cserbenhagyja őket a Hitlerrel és a nemzetiszocializmussal kapcsolatos vakfoltjuk terén. Ha már így összeszedtem a bátorságomat a Nagy Hungaristák ügyében, várom a kifinomult érvelésüket, miért nem volt Hitler cionista báb! :-)

Vysotsky írta...

Amúgy miben különböznek a hungaristák, a nemzetiszocialisták, a monarchisták/legitimisták és a neo-reakciósok?

Névtelen írta...

erről már te is írtál, hogy a XIX. sz. romantikusok hogyan hamisítottak mitológiákat a kis európai népeknek: itt pl. balti neopogányságról olvastam éppen.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/98-04/ch01.html

„Az ősi folklór – és mitológia – fabrikálásához mindössze arra van szükség, hogy a nyelv azonosítva legyen a folklórral és a mitológiával. (Az egyik vezető amerikai mito-archeológus, ahogy ő hívta magát, Marija Gimbutas szerint a népdalokban megőrződött mítoszok egyes elemei 6000 évre mennek vissza.) Bizonyítékként felhasználnak mindent, készpénznek véve mindazt, amit a 15–16. századi lengyel katolicizmus, a német protestantizmus és a szláv ortodoxia közötti küzdelemben a legkülönfélébb ideológiai szándékú krónikások leírtak, de főként, amit a 19. századi romantikusok kitaláltak. A baj csak az, hogy ezek a mitológusok mind idegenek voltak, például a lengyel Jan Dlugosz, vagy a német Aeneas Sylvio Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa a 15. században, vagy a 16. század végéről származó legteljesebb litván krónika szerzője, a lengyel Maciej Stryjkowski, vagy a 18. század végi német pap, idős Stender, aki a lett mitológiát megteremtette a semmiből, vagy a lengyel Teodor Narbutt, aki kilenckötetes művének, A litván nemzet ősi története, teljes első kötetét a balti mitológiának szentelte, nem tudtak baltiul, s a görög és római mitológiából lefordított neveket eltorzították, kicsavarták. Még ez volt a jobbik eset, mert gyakran egyszerűen saját fantáziájukból merítve hamisítottak. Ennek a hatalmassá duzzadt anyagnak a kritikátlan elfogadása következtében a 20. századi lett és litván nemzeti tudat hihetetlen mértékben átitatódott folklórral és mitológiával. Nemcsak a könyvek hemzsegnek a mitológiai alakoktól, hanem a mindennapi élet is, az utca-elnevezésektől kezdve a fogyasztási cikkek nevéig. Ennek következtében a történelmi folytonosság furcsa módon valósul meg. Míg a folytonosság a német történelemben az ókor és a középkor között kérdéses, a közép-európai kis népeknél a középkori nemzeti tudat és a modern nemzeti tudat folytonossága kérdéses, a baltiaknál a modern nemzettudat tudat mintha egyenesen az őstörténethez kapcsolódna. A mai lett és litván szellemi életnek ettől van valami konzervatív, áporodott jellege, mintha minden pillanatban vissza akarnák forgatni a történelem közmondásos kerekét.”

z

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm, nagyon jó anyag! Erről még tervezek sokat írni, kapásból e körbe tartozik az Osszián, a teljesen hamis Kalevala, amivel szintén tele van a finn nemzettudat az utcanevektől a termékelnevezésekig, de a mi Benedek-féle "magyar népmeséink" világa is ilyen. Egész sorozatot szeretnék erről írni, de egyelőre még a katárokkal birkózok. Persze annak sok az átfedése e hamis mitológiával, mint arra majd hozok példákat. Egyes Benedek Elek-meséink katár sztorik! (nem is egy)

Névtelen írta...

ahogy olvastam a litvánoknál 1990 utáni vmely miniszterelnök 2 esküt is letett, egy katolikust meg egy pogányt. ill. a letteknék mér régóta bejegyzett pogány egyház van, meg (mű)pogányság földalatti ellenállás is volt a litvánoknál a szovjet megszállás alatt.

nem semmi, hogy Európa utolsó pogány népe voltak, 1387-ig!

Bobkó Csaba írta...

Árnyalandó a kép. A litván birodalom lakóinak többsége oroszajkú és keleti keresztény volt, a nemesi elit zömét is az orosz, keresztény bojárok tették ki, a birodalom csúcselitje volt pogány balti litván. És a litván köznép, de az az állam lakosságának kisebb részét adta. Az a pogányság nem volt olyan veszélyes, mint a kersztes lovagrend... :-)

Névtelen írta...

Csaba,

Mit gondolsz, a manicheizmus tényleg azonos-e a szkíta és a magyarok őskeresztény vallásával, ahogy Pap Gábor és Szántai említi az írásában, előadásaiban? És valójában ugyanannak a manicheizmusnak lehet tekinteni azt a vallási irányzatot, mely Manival elindult, mint azt amiről jogosan írsz a cikkeidben?

A kérdés hátterét Tóth Gyula honlapján fejtettem ki bővebben, hiszen a legutóbbi írása a tieddel együtt érdekes módon összevethető.

csan

Bobkó Csaba írta...

Megmondom őszintén, nem foglalkoztam a szkíták vallásával, az ősmagyarokéról is csak annyit olvastam, mint az átlag és e pillanatban nem kapkodnék a válasszal, mert felelőtlenség lenne. Annyit írtam a bejegyzésekben, hogy függetlenül attól, hogy mi is volt a magyar ősvallás a kereszténység felvétele előtt (amiben Szent István előtt volt szerepe Cirillnek és Metódnak, hisz a magyar köznép zöme nyilván a Kárpát-medencében élt már akkor), a Pap Gáborék által hangoztatott tézissel ellentétben szerintem a 16-17. századi hazai manicheus-gnosztikus jelenségek (pl. kazettás mennyezetek jelképei) nem származnak a magyar ősvallásból. A koraújkori magyarországi manicheus-gnosztikus elemek forrása a kor Nyugat-Európája, az eretnekmozgalmak, rózsakeresztesség-korai szabadkőművesség, alkímia, kabbala.
Nem zárhatom ki, hogy egyes elemek meglehettek akár az ősvallásban is, meg e körben is, de helyi folyamatosságot e pillanatban nem látok. Olyan két-három bejegyzés múlva szeretnék foglalkozni a katár kori magyar helyzettel, ami talán megvilágítja, hogy ez a folyamatosság nem látható. A későmanicheus irányzatok, bogumilok, katárok nyilvánvalóan nem teljesen azonosak a Mani korabeli eredeti manicheizmussal, de az alapeszmék és a belőlük következő logikus viselkedések nagyfokú folyamatosságot jeleznek. A váddal ellentétben nemcsak az inkvizíció nevezte pl. a katárokat manicheusnak, hanem a korai szabadkőműves közeg is büszkén vállalta őket elődeinek (nemcsak őket), és ennek a máig tartó trendnek a része, hogy a manicheus irányzatokat dicsőítik pl. Pap Gáborék. Jól látom, hogy az ezotérikus táboron belül máris kisebb meghasonlást keltettem? :-)
Nyilván én is torzíthatok, tessék a tényeket keresni, az én állításaimat is ellenőrizni!