"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )

2016. március 14., hétfő

Éljen március 14-e, a Béke, Rend és Közbiztonság Utolsó Napja!

"Barruel szerint a Forradalom nem volt spontán népfelkelés, amely egy régóta elnyomott közakaratot fejezett volna ki. Ehelyett egy egységes kisebbségi csoport műve volt, amely erőszakot, megtévesztést és terrort alkalmazva kényszerítette akaratát az ártatlan és mit sem sejtő lakosságra." (Graeme Garrard, Counter Enlightenments: From the Eighteenth Century to the Present. 45.o.)
Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1842. aug.24.)
A felforgatók, forradalmárok szűk csapata 1848. március 15. előtt reménytelenül kísérletezett a valódi nép, illetve pesti polgárság fellázításával, pl. népgyűléseken. A kudarc meggyőzte őket, hogy a forradalmi terrornak elsősorban a nép, a saját társadalmuk ellen kell irányulnia, hisz ez akar a legkevésbé forradalmat. Érdekes módon a Hatalom köreiben sokkal inkább akadhattak támogatói a forradalomnak... A sikertelen lázításokból végleg tudatosodhatott a felkelésszervezőkben: spontán népi forradalomra nincs esély, a forradalom csakis fizetett profi bércsőcselékkel folytatható le, amibe a többséget erőszakkal kell majd beterelni. Mindaz a közjó, amire a magyar társadalom józan szabadságvágya keretében vágyhatott, adott volt az ország népe számára egészen 1848. március 14-ig. A következő napon azonban mindezt, a Szabadságot, a Békét és a Közrendet elvette tőle egy elnyomó terrorista összeesküvőcsoport, mely utasításait nyugati fővárosok páholyaiból kapta...


Korábban jónéhány bejegyzésben elemeztem már, hogy a forradalomszervező okkult alvilág demagóg propagandájával ellentétben nálunk nem volt semmiféle elnyomás a hatalom, a dinasztia részéről. Bizonyos fajta elnyomás létezett az elavult társadalmi viszonyokban (pl. robot), amit épp az uralkodó, illetve kormányzata igyekezett orvosolni, ettől azonban sokkal fontosabb megnyilvánulása volt az elnyomásnak, a zsarnoki uralomnak, a hatalommal való visszaélésnek,az ököljog és a demagógia kombinációjának a forradalmárok zsarnokoskodása a társadalom túlnyomó része felett a forradalom idején. A hamisított történelemképet beültető agymosásra kicsit is immunisabbak jól teszik, ha felteszik maguknak a kérdést: hol is vol az az "elnyomás", mely ellen nálunk és Európa szerte feltétlenül forradalmat kellet csinálni, mely ellen "szabadságharcot" kellett folytatni 1848-ban? A demagóg történelemkép ismeretétől mentes magyar ember, aki elve előítélet nélkül szemlélhetné az eseményeket, nem létezik, tehát csak az állandóan sulykolt narratíva tudatos félretolásával próbálhatunk egy elfogulatlan képet összerakni magunknak.

Tehát: Hol volt az elnyomás, ki volt az elnyomó 1848. március 14-ig?

A fenti kép a Lánchíd alapkőletételéről, vagy az alábbi az első magyar vasútvonal ünnepélyes megnyitásáról nem látszik alátámasztani a "Habsburg gyarmatosítás" sokat szajkózott hamis vádját. Persze ezek kiragadott példák, de elgondolkoztatóak.

A Pest-Vác vasútvonal megnyitóünnepsége, 1846

Korábban is idéztem Supka Gézától, hogy a márciusi ifjak nem utolsósorban Kossuth utasítására is már március 15. előtt kísérleteztek a pesti nép forradalmasításával, annál is inkább, mert nyugati elvtársaik akkor már Európa jónéhány városában sikerrel robbantottak ki lázadást, köztük Párizsban és Bécsben is. Ez utóbbi tényt stréber felkelésszervezőink különösen szégyenletes lemaradásnak érezték. Egy internacionalista szervezet tagjaiként a hazai társadalom igényeivel mit sem törődve idegen mintákat igyekeztek másolni és közben versengtek is saját elvtársaikkal, mint a szocialista munkaversenyben. A magyar lakosság azonban a polgárság iskolázottabb rétegeire irányuló sokéves forradalomdicsőítő propaganda ellenére sem érezte úgy, hogy "itt az idő" jól rombadönteni a békés országot. Még a legnagyobb, legfejlettebb város, Pest-Buda lakossága sem volt vevő a nagy ötletre, pedig az akkor kevéssé urbanizálódott országban egyedül e városban számíthattak az ifjú felforgatók eredményre. Supka írja 1848. c. könyvében:
"...Azt ugyanis be kell ismernünk, hogy - a jobágyok és földnélküliek szervezetlen, itt-ott felbuggyanó forrongásain kívül - a magyar társadalomban igen kevés forradalmi hajlandóság volt, s ha előzetesen nem üt ki a párizsi forradalom, s ha Zsófia főhercegné közbejöttével nem tör ki előzetesen Bécsben a "nagy Kladderadatsch" (ahogy a bécsiek utóbb némi enyhe öngúnnyal, berlini példára, a saját forradalmukat elnevezték), akkor bizony valószínűleg sem Pest-Budán, sem pedig éppenséggel Pozsonyban, a diétán nem robban ki a forradalom, legalábbis 48 tavaszán nem."  (61-62.old.)
Pedig az Ifjú Magyarország vakoló hátterű radikálisai mindent megtettek, hogy legyen alulról jövő lázadás, továbbra is a forradalmat amúgy dicsőítő szabadkőműves Supka Gézáé a szó:
"A forradalom előestéjén

Az országgyűlési ellenzéknek pesti gyűlőhelye, az Ellenzéki Kör nagy bankettet tartott március 10-én. Az érkező vendégeket már eleve hangulatba hozta a zene, amely szüntelenül a Rákóczi-indulót és a Marseillaiset játszotta. (...) A pesti radikális ifjúság nem elégedett meg az Ellenzéki Körnek ezzel a zártkörű estélyével; elhatározta, hogy a párizsi reformbankettek mintájára a Rákoson fog nagy lakomát rendezni a tömegek számára."
(Tehát nem éppen a "NÉP" a kezdeményező, ezen nincs mit csodálkoznunk... A felforgatók utánzandó mintákért vigyázó szemeiket állandóan hol Párizsra, hol Moszkvára, hol Brüsszelre vetik...)

Az Ellenzéki Kör csatlakozott az ifjúságnak ehhez a határozatához, melynek kimondott célja az volt, hogy ezen az úton "a háborgó közvélemény erejével gyakoroljanak nyomást a tétovázó országgyűlésre".
Csakhogy a mulya közvélemény nem háborgott eléggé...
Március 11-én itt (a Pilvaxban) indítványozta Irinyi József, hogy úgy, ahogy ezt Bécsben Bach dr. is cselekedte, ők is foglalják jól körvonalazott pontokba "a magyar nép kívánságait".
Ezt a "népakaratot" még Supka is idézőjelbe tette... "Mit kíván az osztrák Magyar Nemzet?" Kurucaink a "labancoktól" lopták a forradalmi programot??? :-)
Egész Pest városa készült a 14-ére hirdetett népgyűlésre, s hogy a polgárság ettől a népgyűléstől nem sok jót várt, annak bizonysága, hogy a papír banknóták hitele egyszeriben megrendült, mindenki ércpénzt gyűjtött, s a papírt felváltani még a boltokban sem lehetett.
Március 14-én délután két órakor csakugyan megtartották a tervezett népgyűlést, évszázadok óta az első nyilvános népgyűlést.
A radikálisok részéről Vasvári javasolta, hogy a népgyűlésen felolvasott 12 pontot az országgyűlés mellőzésével közvetlenül a királynak vigye fel egy delegáció, mint követelést. Az országgyűlés küldötteként jelenlévő Klauzál Gábor, Deák híve azonban sikeresen győzte meg a népet javaslatával, hogy  a pontokat először Batthyány Lajoshoz, az Ellenzéki Kör elnökéhez küldjék fel, ő terjessze azokat, mint kérvényt az országgyűlési ellenzék elé, majd ha az elfogadta, petíció formájában gyűjtsenek az országban hozzá százezerszámra aláírásokat és így nyújtsák be a kérvényt az országgyűléshez. Vagyis rendesen kiherélte a forradalmi indítványt, ami találkozott a jelenlévők zömének véleményével...
A népgyűlés többsége ugyan elfogadta Klauzál halasztó jellegű indítványát, az ifjúság azonban elégedetlenül és dühösen hagyta el a gyűlés színhelyét, s esti fél hétre a Pilvaxban torlódott össze. (Supka Géza, "1848" 64-66. old.)
A tanulság egyértelmű volt, spontán népgyűléssel többé nem volt érdemes kísérletezni, mert a nem a felforgató irodalom lapjain, hanem a valóságban létező nép nem volt radikális, nem akart forradalmat. A forradalomszervezők már tudták: ezentúl a "nép" utcaszínházi szerepében csakis szervezett, fizetett csőcseléket léptethetnek fel. És komolyabb akciókhoz, valódi hentesmunkához, mint Lamberg legyilkolása, még azt is Bécsből kell majd hozatni hajóval az éj leple alatt...

Az elfogulatlan újraértékelés, a források, beszámolók friss szemmel történő újraolvasása eredményeként nemcsak az derül ki számukra, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége, a "nép" nem akart forradalmat, nem érezte úgy, hogy elnyomják, ami ellen "szabadságharcot" kellene folytatnia, hanem az is szembetűnik, hogy  

mindaz, amit a szabadság fogalmába normális, nem felforgató világnézetű emberek beleértenek és kívánatosnak tartanak, a forradalomig, 1848. március 14-ig adott volt a magyar társadalom számára! És március 15-én a forradalom kierőszakolásával és a forradalomcsináló szűk összeesküvő közeg általi tudatos radikalizálásával egyszerre mindez a közjó odaveszett és elszabadult a POKOL...

1848. március 14-ig nem volt gyarmatosítás, Habsburg- vagy német gazdasági kizsákmányolás, az ország látványosan fejlődött és a javak túlnyomó része MÉG nagyrészt magyar kézben volt, ráadásul például a földek használatának megoszlása a nemesi birtokosok és jobbágyaik között jobb, egészségesebb volt, mint a "jobbágyfelszabadítás" után!

1848. március 14-ig nem volt politikai elnyomás, ülésezett a magyar országgyűlés, a hatalom nem terrorizálta a képviselőket, mint majd Kossuth vérebei, a Madarászok által a forradalmi törvényhozókat. Egyetlen baljós előjele a leendő parlamenti erőszaknak "a karzat terrorja", mert a Habsburg hatalom bámulatos (és elítélendő) módon eltűrte, hogy a balliberális ellenzék, Kossuthék a karzatra bevitt radikális ifjak értelmiség-csőcseléke (a leendő márciusi ifjak) által terrorizálja, lehurrogja, fenyegesse a rendpárti, nagyrészt kormánypárti képviselőket.

1848 március 14-ig a kormányzat példásan fenntartotta a közrendet, az utcákon nem randalírozott csőcselék , nem fenyegettek senkit politikai nézetei, netán származása miatt agyonveréssel, mint majd március 15. után. ("Macskazenék", pogromok.)

1848. március 14-ig BÉKE VOLT az országban, a lakosok sem civilként, sem katonaként nem pusztultak ezrével, mint március 15. után nem sokkal.

1848. március 14. előtt már léteztek a különféle nemzeti, nemzetiségi alapú szeparatista mozgalmak, de nemcsak a horvátok, szerbek, románok, szlovákok ilyen mozgalmai, hanem a magyar radikális felforgatóké is. Logikus, hogy ha Kossuthék el akartak szakadni az "osztrákoktól", tudniuk kellett volna, hogy ezzel maguk nyújtják a példát az elszakadáshoz a Szentkorona országai nemzetiségi szeparatista vezetői számára.  Március 15. forradalma lehetővé tette, hogy azonnal elkezdjen kialakulni a később végül Trinonnal megvalósuló helyzet, a nemzetiséglakta területek elszakítása hazánktól.

1848. március 14-ig elképzelhetetlen volt, hogy nemzetiségük miatt magyarországi, erdélyi lakosok ezreit mészárolják le egy polgárháború poklában, civilként, vagy egyenruhában!!! A császári és királyi kormányzat nemzetiségi téren is példásan fenntartotta a közrendet, a soknemzetiségű békés magyar királyságot a március 15-én kezdődő Forradalom varázsolta Pandora szelencéjévé és puskaporos hordóvá, melybe a Kossuthok és Petőfik dugták a fáklyát!

Egy szó sem igaz a forradalom agymosott apologétáinak magyarázkodásából, hogy ezek az események mások bűnei, nem a forradalmároké, mert kizárólag a forradalom teremtett rájuk alkalmat és ráadásul Petőfi és radikális társai írásaiban, verseiben már jó előre, évekkel 1848 előtt hangsúlyosan jelen volt a forradalmi vérontás vágya, a vérfolyók és vértengerek iránti vágy, a tömeges, százezres nagyságrendű kivégzésekkel való fenyegetőzés és erről való kéjelgés, az embervért szomjazó "szabadság fája" dicsőítése.

A forradalomcsináló okkult szekta tagjai teljesen tudatosan készültek elszabadítani a poklot, ezt a programjukat 1848. március 15-vel kezdve gondosan meg is valósították, az ország Európa sok részéhez hasonlóan, de azoktól sokkal tovább és sokkal durvább veszteségeket szenvedve kigyulladt. Petőfi büszke is volt rá, hogy a mi hazánk ég legtovább.

Az agymosottak holnap illuminátus kokárdával a mellükön saját hazájuk rombadöntését, a magyarirtások és más nemzetiségirtások megkezdésére való jeladást fogják ünnepelni.

51 megjegyzés:

gyuri55 írta...

https://www.youtube.com/watch?v=0tJmMX9DCuw

Erős a párhuzam, bár te a szellem vizsgálatával mélyebben vizsgálódsz...

gyuri55 írta...

Széchenyi István naplóbejegyzése 1848. március 15-én

`http://www.sk-szeged.hu`
Eladtuk az országot két Lajosért
Májam... gyalázatos. - Ma látom, Magyarország tökéletes felbomlása felé halad. Hamarosan végem lesz. [- - -]

Névtelen írta...

10/10-es írás. Vesszen a patkányforradalom!

Engem még az érdekelne, hogy a bécsi forradalomnak az osztrákoknál milyen utóélete van? Nekik is volt Petőfijük? Meg miért kellett Metternich-et nyugdíjazni?

FL

Névtelen írta...

http://mek.oszk.hu/06100/06126/html/ajpslev030.html

"Hogy ellenszegülés nem történt, ez csak azt mutatja, hogy az ellen vagy teljesen átlátta tehetetlen gyöngeségét, vagy gyáva volt megtámadni bennünket. Hah, ha láttad volna, midőn a comité du salut publicből * a deputáció* megjelent ezrek és ezrek kíséretében a követeléseivel, milyen halvány volt s mint reszketett a nagyméltóságú helytartótanács! ..."

Igaza volt Petőfinek: gyenge volt a hatóság, már akkor le kellett volna őket verni (mint Martinovicsékat korábban). Bár lehet, akkor még nagyobb lenne a kultuszuk (lehet még ennél is nagyobb...). Viszont a másik értelmezés az, hogy nem volt semmiféle elnyomás, hiszen ők is szabadon szabadíthatták Táncsicsot. László András szerint két politikai fogoly volt, az egyik Táncsics, a másikat nem szabadították ki. Lehet tudni, hogy ő ki volt?

FL

Bobkó Csaba írta...

Én nem tudom, ki volt a másik. A hatalom titkosszolgálati része nem akarta csírájában elfojtani a forradalmat. Csúnya színfalak mögötti összejátszások sejlenek fel.

Névtelen írta...

http://kepfeltoltes.hu/151022/Kossuth_www.kepfeltoltes.hu_.png

https://fbcdn-sphotos-d-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpt1/v/t1.0-9/11226554_913595222052136_3135600148477520436_n.png?oh=6d7c8e9a22de19aafd6a2504a77c7e40&oe=574D1E61&__gda__=1464962405_b0dd37d25c800621919490f7f9e497b9

The beginning of a beautiful (platonic) friendship?

FL

Bobkó Csaba írta...

Bizony. Ekkora kurva volt ez a nagynevű politikus.

Névtelen írta...

Mondjuk megnéztem volna egy alternatív történelmet, ahol Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák 1848 nyarán, de csak magyarrá, itt végleg szétválik a Habsburg-ház, és lesz saját uralkodónk, akinek papíron nem lesz köze Bécshez. Nincs Lamberg-halál, se Zichy, se Világos, mondjuk lehet így Trianon nem 1920-ban jön el, hanem mondjuk 1945-ben, de most már mindegy. Inkább álmodozom tovább a valós álmokat.

FL

Bobkó Csaba írta...

A bámulatos mulasztás az, hogy a Habsburg kormányzat utoljára a harminc éves háborúban mutatott rá propagandájában az ellene támadó összeurópai protestáns párt okkult felforgatására, ekkor még a császári röplapok gúnyolódtak a csatamezőn levert rózsakeresztességen. 1848 után a vak, korlátolt Ferenc József kormányzata és a benne ülő felforgatók nem foglalkoznak a felforgatás metafizikai hátterével és az esztelenül hosszú duzzógás, a felesleges, nem így szükséges Kiegyezést magával a Grand Orienttel kötik, onnan jönnek a miniszterek. Ferenc József fia tanárának Kossuth fiainak addigi tanárát teszi meg, nyilvánvalóan Erzsébet kérésére, akit nyilván Andrássy, vagyis a Grand Orient bújtott fel erre.

Névtelen írta...

Vajon születette-e döntés, hogy elég volt a Habsburg dinasztiából, vagy csak a sors produkálta ezt a sorozatot - 1867 H. Miksa kivégzése - ő magyar trónörökös volt 1858-ig.
"1889. január 30-án holtan találták a Bécs melletti mayerlingi vadászlakban Habsburg Rudolf trónörököst és szeretőjét, Vetsera Máriát. A hivatalos verzió szerint kettős öngyilkosság történt, ám a titokzatos haláleset ma is izgatja a történelmi rejtélyek kedvelőit"
"1898 szeptember: Erzsébet inkognitóban utazott Genfbe, de egy újság – máig nem tudni, honnan szerzett információ alapján – megírta érkezését."
Ferenc Ferdinánd, majd IV. Károly 55 évesen "spanyol" - náthában.

Bobkó Csaba írta...

Csak úgy véletlenül nem esélyes egy ilyen sorozat. Az eredeti (német) Római Császárság elhódítása a Habsburgoktól már a 30 éves háborúban nagy ambíciója volt az okkult-rózsakeresztes felforgatók Uniójának, és valahol Fiorei Joachim millenarista világképének perverz okkultista továbbfejlesztésén alapult. A dinasztia régi célpontja volt a felforgatásnak, a cárival együtt. A Hohenzollernek viszont az ő köreikből jöttek, ahogy a mai brit dinasztia is.

Névtelen írta...

Kíváncsi lennék, hogy I. Miksa megbuktatásában mennyire volt benne Kossuth keze (vagy ha nem az övé, akkor körének felforgatásáé - ugye az amerikai polgárháború ideje ez, és a déli szomszédot "rendbe" kellett tenni). Képzelem, mennyire maga alatt lehetett, hogy elmegy oda a világ végére, több ezer km-re Európától, és a déli szomszéd ott is egy Habsburg.

Egyébként az, hogy ma a Habsburgok az Európa Parlamentben vannak, akár összeesküvés-elméletre is adhat okot, hogy birodalom nélkül is jó pozícióban vannak, de azért vegyük észre, hogy a Habsburg Birodalom utódainak parlamenti széket adni olyan, mintha Bill Gates/Steve Jobs utódai nem a Microsoftot/Apple-t, hanem egy jól menő, profitképes számítógépes boltot vezetnének. Az egyszerű ember számára az EP természetesen elérhetetlen magasság, de egy Habsburg számára inkább lealacsonyodás. Engem már egyre inkább I. Ferenc uralkodása kezd érdekelni, aki állítólag szakított atyja-nagybátyja szabadkőműves hagyományával. Ha ez tényleg így történt, akkor van példa, hogy volt remény (miközben azért az ő ideje alatt indult a reformkor, igaz, Martinovicsékat is az ő ideje alatt verték le).

FL

Bobkó Csaba írta...

Mexikó valami eszméletlen szabadkőműves-illuminátus kísérleti terep volt, a bolsevik forradalomét simán meghaladó szintű kegyetlenkedésekkel. A latinos népi kultúra máza alatt kőkemény haladár szubkultúrákkal, zsidó lakosok tömegeivel. Persze, hogy benne lehetett akár Kossuth is Miksa kivégzésében. Nekem csak Dékány András szocialista ifjúsági ponyvaregénye ugrik be, ahol egy magyar 48-as kalandort visz el képzeletben Mexiküba harcolni, de gondolom tény, amit ír, hogy Juareznek magyar felesége volt és nyilván kossuthista.A Habsburgok nem szentek, de nem is hülyék, ha nincs trón, jól jön az EP-képviselői fizetés is. A Habsburg dinasztia hasznossága magyar szempontból történelmileg struktúrák kérdése volt. Egész egyszerűen amit nem tudott Hunyadi Mátyás megtenni, vagy nem is próbált, véletlennek köszönhető erős központi hatalmát intézményesíteni, örökíthetővé tenni, az a Habsburgoknál addigra már történelmileg kialakult és stabilizálódott. A trónon többnyire átlagos, vagy az alatti Habsburgok ültek, kevés szerencsés kivétellel, de a lényeg a struktúra volt. Ferenc derék konzervatív uralkodó volt, Martinovicsék kivégzése is szép tett volt, kár, hogy Kazinczynak megkegyelmezett. Amit sajnálatosan elmulasztott a kormányzat, az az, hogy a kivégzésekkel egyidejűleg propagandát kellett volna folytatnia a köznemesség és a polgárság körében, feltárva, mennyire társadalomellenes volt az illuminátus összeesküvők tevékenysége. Értem, hogy a dinasztia idegenkedett a populista "politizálástól", de közérdek lett volna, hogy a társadalom irányító, főlegg középrétegei maguk gyűlöljék teljes joggal a felforgatókat és ne higgyék el mesterséges, hamis mártír-kultuszukat, hőskultuszukat. Ilyen propagandája a Habsburgoknak utoljára a 30 éves háború elején volt a cseh Téli Király legyőzése után. De a magyar vallásháborúban sem igazán szerveztek katolikus pártot az arisztokraták megtérítésén túl. Miért nem voltak harcos katolikus népfelkelőink, akik saját kezűleg tették volna helyre a protestáns törökbérenc felforgatókat? Helyileg akadtak példák, publikálni kellene pl. az újhelyi pálos rendház sikeres megvédelmezését a kuruc martalócok óriási túlerejétől, egy Eger vár megvédése kicsiben...

Névtelen írta...

Azért ez nagyon bájos:

https://www.youtube.com/watch?v=1N_OW0hAPuE

/fortesinfide/

Bobkó Csaba írta...

Pártpolitikustól nem várhatunk mást. Azért kár érte. Szerintem évekig bízott benne, hogy idővel nyjltan szembemehet a forradalomkultusszal, mostanra belátta, hogy pártpolitikusként nem teheti. Nekem az az érzésem, hogy jeentősen nő a nyitottság a reális történelemértékelésre, de ez nem a pártok feladata e pillanatban.

Névtelen írta...

A Gyuriötvenöt által megadott Világpanoráma-video mindkét részét érdemes végignézni (ill. hallgatni is elég, mivel csak beszélnek). A lényeg, hogy Szaniszló és Bogár, ugyan kokárdával a mellkasán, nagyon óvatosan, a háttérhatalmi pénzügyi szálon indulva, de végül is nekimegy az 1848-as eseményeknek. Máshol, - hungarista körökben, - szintén felbukkant az idén hasonló gondolat, igyekezvén szétválasztani a március 15.-ei a forradalmat és az azt követő háborús időket. Előbbit negatív, utóbbit pozitív meglátással.
Lassú és óvatos a szemléletváltás, mert tudják, hogy az agymosott tömegember nagyon bambán tud nézni, ha lerombolják a hamis bálványait, de valami talán végre megmozdul 1848 megítélésével kapcsolatban. A köztudatban is.
Tihamérffy

Névtelen írta...

Juarez felesége, Margarita Maza magyar volt? Apja Antonio Maza, anyja Petra Parada, - egyik sem hangzik magyarosam. Aztán ki tudja?...
Tihamérffy

Bobkó Csaba írta...

Ismerjük a rossz hír elfogadásának fázisait. Szegény Vonának most alakoskodnia kell, de a kavics a pocsolyában van.

Bobkó Csaba írta...

Juarez neje: Tessék, egyszer hiszek el valamit egy ifjúsági regénynek és kész a baj... :-)

Névtelen írta...

Melyik bejegyzésedben írsz arról, hogy 1849 környékén és után az ország utálta Kossuthot? Vagy ha nem írtál, hol lehet erről olvasni? Ill. hogy nem volt elnyomás 1867-ig, tehát nem lett volna szükség kiegyezésre, erről hol lehet olvasni "szakirodalmat"? Mert mindig csak a Bach-korszak elnyomása jön elő ilyenkor.

FL

Bobkó Csaba írta...

Ha már az előző nap a téma, érdekes egybeesés, hogy a brüsszeli terrortámadások egy nappal az idei Purim kezdete előtt történtek... A Purim ünnepe azt örökíti meg, hogy a jövevények Perzsiában preventíven perzsákat mészároltak...

Szántai Kis György írta...

ide illő https://youtu.be/W0_DPi0PmF0
a szuper intelligens robot befejezésül azt mondja egy műmosollyal, hogy el fogja pusztítani az emberiséget.

Névtelen írta...

Ha ugyanazok döntötték meg a kommunizmust, akik elindították (mármint európai formáját, a SZU-t), akkor lehet, hogy ez történik most is, ugyanazok akarják megszüntetni - az EU-n keresztül is - a nemzetállamokat, akik anno 200 éve elindították őket?

FL

Bobkó Csaba írta...

Ez egy abszolút jó észrevétel! A nemzetállamokat lelkesen védelmükbe vevő jobboldaliak, illetve jószándékú hazafiak bizonyára meggyőzhetetlenek arról, hogy a nemzetállamiság modern eszméje, illetve a modern nacionalizmus eredetileg egy tipikus ballib ideológiai termék... Vagyis megint boldogan eljátsszák a háttérhatalom hasznos idiótáinak szerepét...

Névtelen írta...

Ez nacionalizmus-függő is (a román & szlovák nacionalizmus gyengítése pl. a mi erősödésünk lenne), másrészt honnan tudjuk, mi jön ezután? Ne legyünk hasznos idióták, de nem biztos, hogy ha hagyjuk magunkat, jobb jön később.

FL

Bobkó Csaba írta...

A nacionalizmusok egyszerre születtek, a magyar és a szlovák, vagy a román mind a "felvilágosodás" korának terméke. A magyar állam erősödésének feltétele az összes modern nacionalizmus egyidejű gyengülése lenne. Értve ezalatt egy Budapest székhelyű államot...

Névtelen írta...

Ma rájöttem, hogy ezzel az "abszolút jó" észrevételemmel feltaláltam a spanyolviaszt, mert László András már megfogalmazta ezt 2000-ben egy tanulmánykötetben. A nacionalizmusra csak bizonyos ideig volt szüksége a szabadkőművességnek, és most már nincs.

FL

Bobkó Csaba írta...

De továbbra is használják, csak ravaszul. Mivel a ballib médiatöbbség támadja, a lázadó hazafiakat továbbra is meg lehet tartani a hamis nacionalizmus fogságában. Ezzel terelhetők. A háttérhatalomnak vannak ilyen hosszútávú projektjei, melyeket egy ideig futtat, aztán bedönt. Mint a szocializmus, vagy Hitler nemzetiszocializmusa, bár az ccsak egy kb. két évtizedes projekt volt, a szocialista tábor tovább tartott, a nacionalista projekt még fut.

Névtelen írta...

Most egy pillanatra továbbgondolva, a fő kérdés az, hogy ahogy sikerült megszüntetniük a nemesség-klérus uralmát 200 év alatt, és felálltak a nacionalizmusok egymással szemben, hogy fogják tudni ugyanilyen sikerrel lebontani a nacionalizmust is? Értem én, hogy a jobboldal most ellenáll, de feltételezem, sok ellenálló volt 1789 óta is.

FL

Bobkó Csaba írta...

Egyelőre nyilván eszük ágában sincs lebontani a nacionalizmust, mert nagy harcát veszik a manipulálásban. Most a nacionalizmus-kozmopolitizmus a Tézisük és Antitézisük. AZt nem tudom, milyen szintézist akarnak kihozni ebből. Ráadásul a nacionalizmusok egymás közt is ideálisan összeugraszthatók, már vagy 200 éve és ez ma is működik.

Névtelen írta...

Kossuth-címeres gyertyák Ferenc József sírján. Nyilván véletlen, de fatális hiba. Vagy mégsem?

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/Kaiser_Franz_Joseph_tomb_-_Vienna.jpg/800px-Kaiser_Franz_Joseph_tomb_-_Vienna.jpg

(egyébkén tőled tanultam az apró részletek észrevételét :) )

FJ

Bobkó Csaba írta...

A Kossuth-címeres gyertyának még a gyártása is magyarellenes támadás. Mellesleg milyen magyar csoportok járnak oda koszorúzni? Mert aki oda megy, attól elvárható, hogy ilyen részletre figyeljen.

Névtelen írta...

Ha Skorzeny temetésén lehetett moszados exkolléga mellett karlendítve tisztelegni a nem épp moszadosoknak is, akkor Ferenc Józsefhez is lehet menni "trollkodni", vagy nem tudom. Horthy sírjánál is sokaknál kiverte a biztosítékot "A hálás magyar zsidóság" feliratú kék-fehér színű koszorúszalag... egyébként simán el tudom képzelni, hogy aki "Sissy" imádatában megy oda koszorúzni, gyertyát elhelyezni, az nem biztos, hogy tudja a címerek közti különbséget. Március közepén jártam a budavári Habsburg-kriptában (ennek is érdekes története van, mármint a kriptának), azon kívül, hogy az átlagéletkor 50-60 felett volt, főleg öregasszonyok voltak, akik láthatóan (vagy inkább hallhatóan) "Sissy"-mániások lehettek, de az alcsúti arborétumról (szintén nádori terület) is szívesen beszéltek, hogy ők ott is jártak. Az ilyen nénikből kinézem, hogy ha Bécsben járnak az asszonykórussal, akkor egy K-címeres gyertya is belefér. Mellesleg érdekes lenne vizsgálgatni, hogy kik használják a K-címert, szerintem sokan tényleg nem tudják, hogy mi a különbség a K-címer és a rendes címer között, mármint szimbolikájában, jelentésében. Nemrég egy vízilabdameccsen (asszem épp a franciák ellen, női meccs volt) húztak ki a magyar szurkolók K-címeres zászlót a lelátóra egy rövid élőkép erejéig, bár belőlük alapjáraton kinézem, hogy nem tudják, mit jelent a korona nélküli K-címer, valószínű az lenne a gyakorlatias válaszuk, hogy a K-címert könnyebb megvalósítani otthon, mintha rá kéne még festeni a tetejére a Szent Koronát. Persze a ballonfejű sportszurkolóknak talán épp elég a K-címer is, sosem fognak mélyebben utánajárni. Igaz, Bécsbe se fognak menni kriptába megemlékezni.
Amúgy ha valaki eljut oda, hogy gyertyát visz egy ilyen sírboltra, lehet eltekint attól, hogy van-e rajta korona, vagy sem, még akkor is, ha tudja a különbséget. De azt is el tudom képzelni, hogy mikor megveszi a gyertyát, kiosztja a gyertakészítőt, hogy gyártson koronás verziót is, sőt, csak olyat gyártson. Az is lehet, hogy a kép készülte óta már vittek koronás gyertyát a K-címeres helyére. Az asszociáció végtelen. :)

FL

Bobkó Csaba írta...

A "K-címert" köszönettel koppintom. Van olyan jó, mint a prot-kur, meg a kurvuc! :-) HA van tipped olyan hazafias bolthálózatra, mely nem Sz. Csanád érdekeltsége, a Szentkoronás gyertyát és Nagy-Magyarország alakú üvegmécsest akár szállíthatnám is... A jutalékról megegyezünk... :-)

Névtelen írta...

http://kotodesek.blog.hu/2016/07/05/_a_kiralyhuseg_jol_bevalt_utjan_oa

nem csak 1867-től

FL

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm, ez érdekesnek ígérkezik! Tiszánál is írtam, hogy egyes izraelita körök nagyon is a magukénak érzik alakját és kultuszát. Bele kéne olvasni, érdemes lehet vitatni. Olyan Napény-íze van ránézésre... :-)

Bobkó Csaba írta...

Napfény

Névtelen írta...

Gerő Andrásnak is van benne tanulmánya, meredek a felhozatal. :) A hosszúsága miatt talán csak később olvasom el az egészet, esetleg a Savoyai-s tanulmányt venném előre. Egyre inkább érzem, hogy a legitimizmus kétélű fegyver: a külvilág felé lehet mutatni, hogy "tessék, Ferenc József is filoszemita volt", a szélsőjobb pedig ezután sem fog meghatódni a monarchista eszmeiségtől, marad nekik Kossuth és Szálasi, vagy akit épp szeretnek.

Az mindenképp becsülendő, hogy felraktak egy ekkora kötetet pdf-ben.

FL

Névtelen írta...

Ide is beteszem, hogy pontosítsam magam:

"Gerő András: A népi-urbánus vitát sehogy nem tudom Ferenc Józsefhez kötni, mert az uralkodó nem pro zsidó vagy antizsidó volt, hanem konzervatív antijudaista, aki nem vonta kétségbe a zsidó vallású emberek jogegyenlőségét. Az uralkodó és a korabeli kiegyezéses elit nem belső Trianonokban gondolkodott, nem akartak csonkolni, míg a Horthy-éra, amikor markánsan megjelent ez a kérdés, a külső Trianon után csinált egy belsőt. Kezdett kizárni a nemzetből bizonyos csoportokat. Eljutott a zsidótörvényekig, s közben erős antisváb vonulat is működött, elég csak Szabó Dezsőt idézni. Míg a dualista elit szerint az egyetlen esély a magyarság számának növelésére az asszimiláció volt, kifejezetten üdvözölték a beolvadó svábokat, zsidókat. Herczeg Ferenc író sváb volt. Gárdonyi Géza szintén svábként lett nagy magyar író, mert mindenki azt akarta, hogy hozza, ami az agyában van, és nem álltak le vele vitatkozni, hogy miért akar németként az egri csillagokról írni… Ennyiben is jobb korszak volt ez."

"Gerő András: Ő használati értékük szerint kezelte az embereket. Világképében nem az számított, hogy ki a magyar, ki a cseh, ki a szerb. Bárkit kinevezett bármire – kivéve vallásos zsidót. Kikeresztelkedettet viszont kinevezett. Antijudaista volt, de nem antiszemita."

http://magyaridok.hu/lugas/larucok-es-kubancok-1175485/

FL

Névtelen írta...

Kiderült, ami eddig is sejthető volt, hogy Ferenc József kézcsókja a cárnak kitaláció. Hermann Róbert a legújabb (Pálffy-féle...) Rubiconban ír erről egy tanulmányt. Elismeri, hogy még ő is idézte a régi (marxista) történészek véleményét a kézcsókról, de most utólag megcáfolja. Az egész a 30-as évektől indult a már szovjet rendszerből, nagyjából kommunista kamu. Előbb-utóbb minden csontváz kidől a szekrényből.

FL

Bobkó Csaba írta...

Az viszont nem kamu, hogy II. Rákóczi György Varsóban kezet csókolt a svéd királynak. Hálából, amiért tönkretehette Erdélyt a protestáns ügy szolgálatában...

Bobkó Csaba írta...

GYULAI ÉVA: Kézcsók a svéd királynak. II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának ábrázolása Erik Jönsson Dahlberg rajzain

https://www.academia.edu/9796640/Kézcsók_a_svéd_királynak_II._Rákóczi_György_lengyelországi_hadjáratának_ábrázolása_Erik_Jonsson_Dahlberg_rajzain_1657_1696_._In_Szerencsének_elegyes_forgása._Szerk._Kármán_G._Szabó_A._P._L_Harmattan_Budapest_2009._451_497

Névtelen írta...

Megjegyzem, volt kézcsók, de nem akkor, nem ott és nem azok által. Se Ferenc József nem volt ott, se a cár. Egy osztrák herceg csókolt kezet egy orosz követnek, ez is benne van a cikkben, de most nem tudom fejből megmondani. Szóval így sikerül összemosni a dolgokat.

FL

Névtelen írta...

Ha az előző kommentemben (a Bocskai-cikkben - az utókor részére :) ) Orlovszky-val dicsértem az irodalomtörténészek hajlandóságát a prot-kur történelemhamisítás megdöntésére, most egy félig ellentétes vélemény jön:

Ez részint jó:
"Már az 1880-as években a tüntetéseken a szocdemek Petőfi nevében vonultak az utcára, amire a konzervatívok Petőfi nevében reagáltak. Magyarországon az elmúlt másfél évszázadban alig akadt olyan politikai mozgalom, amely ne próbálta volna meg valamilyen módon Petőfivel legitimálni magát."

Részint, mert a szocdemek tüntije biztos így volt, de hogy "konzervatívok" alatt kiket ért Margócsy, az már rejtély. 1880-ban biztos nem voltak olyan konzervatívok, mint Szécsen Antal, aki még a kiegyezés előtt is az 1848-at visszarendezést akarta (ugye 48-as párt nagyon sokáig volt, remélem, nem rájuk gondol, mert az triviális lenne - egyébként a Vona-ellenes tüntin is Wass Albertet idéztek, miközben az Átoksori kísértetekből én is tudnék náciellenes Wass Albert-idézet ellentüntihez). Másrészt ugye Margócsy szerinted is a balos Petőfi kritikája mentén áll, amihez még kéne egy kicsit olvasnom, de ha ez így van, akkor biztos, hogy ő is olyan tanár, aki nem mond, "nem mondhat" ki dolgokat, amiket ki kellene (mint az ujkor.hu cikkek 90%-a).

"– Már a rendszerváltással vége lett. Hiába vállaltak a költők-írók politikai szerepet – mint például Göncz Árpád, Csoóri Sándor, Csengey Dénes, Eörsi István vagy épp Csurka István –, az irodalomnak a társadalomban betöltött szerepe rohamosan hanyatlani kezdett, a rendszerváltó elit elfeledkezett róla. Az írók politikai megnyilatkozásait is idővel szépírói munkásságuk részeként értelmezték. Ez annyira abszurd, mintha azt állítanánk, hogy 1848. március 15-én Petőfi a Nemzeti dalt kizárólag költői munkásságának részeként szavalta el a múzeumi tömeg előtt."

Erre értettem. Petőfi nem szavalta el a Nemzeti dalt a Múzeumnál, ha ezt Margócsy nem tudja, az óriási szégyen, persze nyilván tudja, de nem ezt nyilatkozta. Persze belemehetnék a művész politikai nézete szerinti kanonizálásának problémájába, de nyilván tudjuk, hogy ez is milyen értékek mentén haladt.

http://168ora.hu/ketszazas-ikon-margocsy-istvan-keresunkre-bevezeti-piacra-arany-janost/

Egyébként kedden befejezem a Pezenhoffer 8-at I. Ferenccel és a jakobinusokkal, aztán egy hét "szünet", hogy épp márc. 15-én kezdhessem a háromkötetes 1848-at. Az Úristen irgalmazzon minden 48-asnak! A hamis Rákócziban sokáig kételkedtem, aztán Pezenhoffer akkorát írt, hogy most már nincs mit kételkednem. Valószínű ez lesz 1848-cal is, de amit korábban írtam, miszerint 1848-nál nagyobb hamisítás Rákóczi, azt továbbra is fent fogom tartani, hiszen Pezenhoffer az Egyházat védi 1848-ban is, hogy megfosztják államvallási mivoltától, és ezt feltárja majd, az még nem egy nagy felfedezés, elvégre ez csak egy eltitkolt része 1848-nak (Andics Erzsébet simán írt egy antiklerikális 1848-at a kommunizmusban, azt fel kell használni, el fogom olvasni, csak annyi kell tenni, hogy pozitív előjelet tenni a negatívokhoz), míg a Rákóczi-kultusz egészen más. De még nem tudom, mit kapok majd e 3 kötettől, hagyom magam meglepni.

FL

Bobkó Csaba írta...

Margócsyt pár bombasztikau interjú alapján nagy remé nyekkelolvastam, de a kötete kiábrándító volt. Vagy nem látta a fától az erdőt, vagy igazad van, és könyvben - ami maradandóbb - óvatos. Az interjúknban elengedte magát. Szerintem Hamvas alkimista Petőfi cikkét is azért szedték le, mert kikotyogott valamit, ami nem kötendő a köz orrára. Pezenhoffer 48-as köteteitől ökölbe szorult a talpam is. :-) Próbáljon azóta valaki március 15-én barátian kokárdát ajánlani, hogy majd feltűzi nekem... :-) Azt viatják, hogy Pezenhoffer hiteles forrásból tudja-e úgy, hogy Petőfiért Bem kivégeztettet egy cseh tűzmestert (aki elküldte az anyjába a covilben levő nem-őrnagyot), de nekem nagyon beleillik a büdös parasztokat versben szidó Petőfi képébe, hogy megtörtént.

Névtelen írta...

Ma este befejeztem a jakobinusok részt, ezzel a 8. kötetet. De azt már tegnap megnéztem, hogy ennek a Martinovicsnak és társainak nemcsak ismert sírhelye van (valaki még mécsest is vitt), hanem a Várban is van emléktáblájuk, 1995/6-ban állították. Persze a köztársaság nem is állíthat másnak emléktáblát, csak neki, ez tiszta sor. Az jobban fájt, hogy az emléktábla bal felső sarkában ott van a koronás címer, ez így már ellentmondás (persze a koronás címer egy köztársaság címerében amúgy is - a szlovákok legalább őszinték voltak, és kihagyták). Aztán szó van még két ügyvédről, akiket már a XIX. század elején végeztek ki, valahol olvastam róluk a neten, hogy annyira sötét kor volt az, hogy szegény ügyvédeket a véleményükért végeztek ki, hát a cikk ügyesen kihagyta, amit Pezenhoffer, de még Angyal Dávid is (utóbbira pedig nem is hivatkozik) megírt, hogy gyújtogattak is, és a gyújtogatás továbbterjedéséhez tűzoltókocsit rongáltak. Nem találtam meg a cikket, így nem tudok írni az újságírónak, hogy legközelebb nézzen jobban utána.

Az ördögi számmisztika: napi 25 oldallal haladok Pezenhofferrel, 8 óra munka előtt és után ennyire van időm, és ez is kisbetűs. És mi történik? Miközben számolom, hogy mikorra végzek a vaskos 700 oldalas 9. kötettel, kijön, hogy ha márc. 15-én kezdem, minden nap 25 oldallal haladva április 11-én végzek vele. :) Hogy mik vannak! Persze aztán jön a köv. 2 kötet, de vicces dolog.

FL

Bobkó Csaba írta...

A Csokoládé film módszere ugyanaz, mint az egészkuruckultuszé, szabadsághős-kultuszé, világszerte. A felforgatás ágenseit rokonszenvesnek ábrázolni,a rendpártiakat gonosznak. Martinovicsot még a korai szocialista filmben se tették meg hősnek, talán mert mégiscsak klerikus volt. Akkor Hajnóczy volt a kijelölt hős.

Névtelen írta...

Nana! Egy készülő cikkhez az 1945/49-1989 közötti (a dátumok pontosításra szorulnak, de ez a fő cél, főleg a Mars Hungaricus és Rákóczi László naplója 1990-es kiadása miatt, amik jelzésértékűek, de pl. találtam az otthoni könyvespolcon egy Mária Terézia-kötetet is a 90-es évekből, ami hangsúlyozza az ajánlóban, hogy igyekszik meghaladni a korábbi ábrázolást) kuruckultusz (tágan fogalmazva: kb. Bocskaitól 1848-ig) virágzását ábrázolom tételesen kifejtve, hogy a mondottakkal ellentétben mégis micsoda hazafias irodalom és történelem volt itt, ami miatt igazán felesleges volt rendszert váltani, sőt! Egyik Rákóczi-előadásában (youtube - végig még nem hallgattam, de nevetséges, hogy kb. 10 helyen belekattintva egyetlen egyszer sem Rákócziról beszél, de még csak nem is a korról!) Szántai Lajos arról panaszkodik, hogy 1989 után már nem jöttek olyan történészek, mint R. Várkonyi, és hogy milyen érdekes, hogy Rákóczi nagyságát a kommunisták ennyire értékelték, 1989 után pedig senki. Ez tényleg érdekes, te tulok! :D Jelenleg 14 címnél járok, ami édeskevés, de igyekszem mindet külön-külön íróktól szedni, nyilván R. Várkonyitól még csak egyet írtam fel, bár lehet, hogy pont tőle egyet se, de majd lesz ő is. Célom azt is bemutatni röviden, hogy miről szól a könyv, hogy benne a szereplők hősök, nem elrettentő gazfickók (mert ugye írtak Horthy-ról, sőt, Prónay-naplórészlet is jelent meg, de ettől még nem lettek ellenforradalmárok az 1950 utániak).
Szóval miközben gyűjtögetek, megtaláltam ám ezt is:

Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom története (1957)

De most nézem, hogy a gyűjteményembe még nem ezt, hanem ezt írtam be korábban:
https://moly.hu/konyvek/benda-kalman-elek-judit-vizsgalat-martinovics-ignac-szaszvari-apat-es-tarsai-ugyeben

Persze 1983 már nem a korai szocializmus korszaka, de érdekes, hogy filmforgatókönyvnek van jelezve. Gondolom kivizsgálták posztumusz, hogy mégis ártatlanok voltak...
Nemzet és emlékezet-sorozat? Ez is árulkodó, kikeresem majd, milyen további címek jelentek meg a periodikában az elvtársak részéről.

Petőfi is írt emlékükre verset, ezért gondoltam ide is behozni a Martinovics-szálat. Az sem véletlen, hogy a szocializmusban két művész is belőlük csinált "karriert": Hajnóczy Péter (felvett név, mint mikor valaki poénból a Mason nevet veszi fel...) "Hajnóczy Józsefnek, a magyar jakobinus mozgalom vértanúja leszármazottjának vallotta magát", Mészöly Miklós Film c. regénye pedig a Vérmező környékét járja be, kimondottan 1795-re utalva. 21 év különbség van köztük, és Mészöly az ismertebb, de Hajnóczy kötetmegjelenései is árulkodók.
Na, persze nem a jakobinusoknak van a legnagyobb kultuszok, de ami van, az is túlzás. Arra pl. kíváncsi leszek, ha megtalálom, hogy mikortól nevezik a Vérmezőt Vérmezőnek.

FL

Bobkó Csaba írta...

"A császár parancsára" 1956-os film. Bessenyei Ferenc játssza Hajnóczyt, Ruttkai Éva a menyasszonyát. Martinovics nem túl pozitív figura benne, sőt. http://port.hu/adatlap/film/tv/a-csaszar-parancsara-a-csaszar-parancsara/movie-22482

Benda Kálmánt nagyon kedveltem ifjú koromban, amióta olvastam Bocskai-könyveit és saját szerepének mentegetését már a 80-as évekből, nagyon kiábrándultam belőle. Tán megérne egy bejegyzést a "történészek árulása" témában. R, Várkonyi maga sokat tett olyan mai történészek kineveléséért, akik már másképp írnak pl. a Rákócziakról, mint ő maga tette fiatalabb korában. Ez egy óvatos stratégia volt, dicséret jár érte. Tehát a sztálini, kádári korszakban vagy meggyőződésből, vagy kényszerből torzító történészek zömének volt lelkiismeretfurdalása, persze Bendának is. AZ ő esete egy jó példa arra, hogy a hazai sztálinista ideológusoknak nem kellett megizzadnia a kuruckultusz legyártásában, leakasztották a szögről a teljesen kész protestáns történelemhamisításokat. Erre Pezenhoffer is állandóan hivatkozik , teljes joggal.

Névtelen írta...

https://444.hu/2017/05/18/kulturharc-vasarhelyen-gyorsan-atneveztek-az-utcakat-mar-tancsics-is-csak-siman-komcsinak-szamit

Látszik, hogy a kormánypártiak is olvassák a Kitalált Újkort. :)

Bobkó Csaba írta...

hOGY KI MILYEN PÁRTI, AZ GYAKRAN MEGÉLHETÉSI KÉRDÉS, FŐLEG A MEGERŐSÖDŐ DE FACTO EGYPÁRTRENDSZERBEN. :-)