"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )

2017. február 20., hétfő

Pokoládé. Megváltó Bűn, ostyagyalázás és migránssimogatás a filmvásznon

A BŰN jóízű. Kóstold meg!
A Csokoládé című, Juliette Binoche, Alfred Molina, Judy Dench és Johnny Depp főszereplésével készült 2000-es Miramax film fősodor ismertetői szerint egy romantikus vígjáték, esetleg "romantikus tragikomédia". A film a Filmfórum értékelője szerint "könnyű tanmese a másságról és a felszabadult életörömökről", az Index recenziója szerint pedig egyenesen "könnyed szórakoztató édesipari propagandafilm". Igaz, hogy a film valóban "light", lekerekített, happy endes formában képviseli műfaját, azonban ez a műfaj a legtöbb recenzor és bizonyára a legtöbb néző figyelmét elkerülve nem más, mint  - csokoládéval bevont - filmipari SÁTÁNIZMUS. Ezt az ismert etnikai-felekezeti hátterű iparág még megspékeli az ősi törzsi sport, az ostyagyalázás modern médium általi kivitelezésével, a bónusz pedig a migráns-bevándoroltatási hullám ideológiai hátterét képező Coudenhove-Kalergi Terv reklámja. A sztori főgonosza, akinek rituális kiűzése jelképezi a közösség megtisztulását, a keresztény, fehér, heteroszexuális FÉRFI...

A klerikális reakció skanzenjében boldogtalanok a keresztények

A történet elvileg 1959-ben, egy (a mi viszonyainkhoz képest nagyon urbánus) francia faluban játszódik. A falut és viszonyait a mese kedvéért nem kevéssé archaizálták, hogy megtestesíthesse a Keresztény Európa végnapjait. Ennek megfelelően a  sztori magától értetődően a kis vidéki közösség életének természetes központjában,  a templomban kezdődik. Már az elején kiderül a narrátor szövegéből, hogy micsoda elmaradott hely ez...

(Hol volt, hol nem volt,) "Volt egyszer egy csendes kis falu Franciaországban. A falu lakói hittek a tranquillité-ben. A nyugalomban." Vagyis a dögunalomban. Vesd össze Madách Luciferjének programjával: "Kűzdést kívánok, diszharmóniát" ! "Ha ebben a faluban élnél, akkor tudnád, hogy mit várnak tőled. Tudnád a helyed a dolgok rendjében. És ha elfelednéd, lenne, aki emlékeztessen." Szörnyű... A település, Lansquenet sous Tannes megrekedt a Sötét Középkorban:

"Lassan beköszönt a Nagyböjt. Ez az önmegtartóztatás ideje. (...)
De mindenek felett legyen ez számunkra az őszinte bűnbánat ideje!"

De ezt a sok ájtatosmanót képmutatásra nevelték: "Ha ebben a faluban olyasmit láttál, amit nem illett, megtanultad elfordítani a fejed." Nem voltak túlzottan hedonisták: "Ha csalódtál reményeidben, megtanultál nem vágyni többre." A fejlődést, haladást nem nekik találták ki: Így jó és rossz időkben, ínségben, bőségben, a falu lakói ragaszkodtak hagyományaikhoz." Pedig e hagyományok felett alaposan eljárt már az idő...

"Mígnem egy téli napon szeszélyes szél támadt Északról" - hogy kifújja az áporodott levegőt  a faluból, ezért kislányával, Anoukkal együtt magával hozta a Csokoládésboszorkányt, Vianne-t (Juliette Binoche)...

Vianne és Anouk Színfolt a falu szürkeségében

A színes kapucni, "capouchon" egyészt utalás a Louisiana Cajun régiójában a Mardi Gras fesztiválon szokásos viseletre. A wikipédia vonatkozó szócikke szerint a szokás a vidéki francia hagyományból ered és a Nagyböjt előtti utolsó napon, a Torkos Kedden volt karneváli szokás ilyen szines kapucnit viselni "a nemesség, a papság és az értelmiség direkt gúnyolása céljából". A két jövevény a böjt előtti utolsó napon érkezik és rövidesen a település "ura", Reynaud grófja (Alfred Molina), illetve a plébános legfőbb ellenlábasává válik. A szembetűnő viselet másrészt utalás Vianne és lánya boszorkányságára is, az interneten is sok vörös kapucnis boszorkányábrázolást láthatunk. Főhősnőnk és lánya viseletének színét egyértelműen skarlátként azonosíthatjuk, aminek lesz némi jelentősége. A Marvel egyik ismert figurája a Skarlát Boszorkány. A skarlátvörös szín rengeteg dolgot szimbolizálhat és szimbolizál, de a film készítői fejében talán az járt mindebből, hogy e szín az erkölcstelenség és a bűn szimbóluma is, bizonyára a bibliai Jelenések Könyve nyomán, ahol a Nagy Szajha egy "skarlátvörös vadállaton ült", "bíborba és skarlátba öltözve". (Jel 17.3 - 17.4)

Bizonyára a szél sem véletlenül északi. Egy újpogány "boszorkány"-szájton köreikben közhelyes ismeretként emlegetik, hogy a az északi szél "a változás szele", mely "előremozdítja a dolgokat az időben".

A Változás Szele feltépi a templom kapuját, hogy
a benti SÖTÉTSÉGBE betódulhasson a Fény...

(Itt egy kicsit összezavarták a filmesek saját szimbólumrendszerüket, mert a filmben végig a Sötétség képviseli a "jó" oldalt...) A polgármester-gróf persze egyből felpattan és elszántan becsapja a templomkaput a Változás előtt. A falut évszázadok óta birtokukban tartó feudális főnemesek leszármazottjának polgármesterként is teljhatalma van "alattvalói" felett, még a kegyúri jogokat is gyakorolja a helyi plébánoson. A (valóságban soha nem létezett) első éjszaka jogát csak azért nem, mert a filmesek itt a kereszténység elnyomó jellegét főleg azon keresztül igyekeztek bemutatni, hogy tiltja a szexuális örömöket, ahogy mindenféle más örömöt is.

Lansquenet sous Tannes természetesen nem egy valódi 1959-es vidéki francia település, hanem a Jó és a Rossz mitikus harcának színpada. A Rossz  a kereszténység, a Jó... mint látni fogjuk, annak ismert Ellenfele...

Az elnyomó keresztény rezsim vezéralakja a film alapjául szolgáló regénnyel ellentétben nem a kölyökképű papocska, hisz ő teljesen OK, amikor senki nem látja, Elvis Presley-slágerekre rázza a fenekét. Kizárólag fiatal kora miatti bátortalansága és engedelmes természete miatt szolgálja ki a Régi Rend valódi vezetője, a polgármester keresztes hadjáratát, melyet a bűnös élvezetek, a másság és a migránsok ellen folytat. A forgatókönyv szerint 22 éves (!), ennyi idősen csak a filmipar tehette meg plébánosnak... (A film végére kiderül, de addig is sejthető, hogy igazából a grófi származású polgármester sem a történet főgonosza, inkább maga is áldozata az általa komolyan vett erkölcsi értékrendnek. A hepiend részeként, a Megváltó Csokoládé magához vétele után MEGTÉR, és pogányüldöző ádáz keresztény Paulusból derék pogány Saulussá nemesedik...)

A tisztelettudóan templomjáró közösség tagjai többnyire boldogtalanok. A szigorú erkölcsök akadályozzák a szexuális beteljesülést. A középkorú házaspár, Yvette és Alphonse már nemigen él nemi életet, pedig igény lenne rá (főleg az asszony részéről), de a férj csak részegen döglik. Az idős Madame Audel már az első világháború óta gyászolja hősi halott férjét (1959-ben!), nem viszonozhatja sármos öregúr hódolója, Guillaume Blérot érzelmeit, mert nyilván szájára venné a falu. A keresztény hagyomány megakadályozza az egymást szeretők egyesülését. Akik viszont nem szeretik egymást, azokat együtt maradásra kényszeríti, mint Josephine-t és brutális kocsmáros férjét, Serge-t, vagy legalább a látszat kedvéért a polgármestert őt elhagyó feleségével, aki a hivatalos verzió szerint "Velencében utazgat". Tehát e Maradifalván még maga a fő-erénycsősz polgármester is szenved, a nagyböjt alatti éhezésen túl nem fejezheti ki szép özvegy titkárnője iránti vonzalmát. Az emberek a templomi szószékről hallják, hogy a csokoládé (mely után csorog a nyáluk) a Bűn megtestesülése. Ez a vallás mindent tilt, ami a testnek jólesik...

Más téren is korlátozza az embereket, például az intelligens kisfiú, Luc nem találkozhat a nagymamájával, Vianne csokoládébolt-helyiségének bérbeadójával, a hagyományokkal nem sokat törődő Armande-al (Judy Dench), mert túlgondoskodó anyja félti, hogy a "sötét" érdeklődésű  nagyi rossz hatással lenne rá. (Elnézve a kisfiú rajzait, ezzel nem sokra ment...) A templomban orgonáló Caroline (Carrie-Anne Moss) nem engedi fiát a gyerekekkel játszani, vagy biciklizni, anyját pedig bedugná a hullaháznak csúfolt idősotthonba. Aki szabadságvágyó természeténél fogva rosszul viseli a szigorú szabályokat, mint Josephine, azt bolondnak tartják, és egy kicsit tényleg be is csavarodik.

Az iskolában még nem safe space útján kezelik a konfliktusokat...

Az Elnyomottak közé azonban a Nagyböjt idején pimaszul csokoládéüzletet nyitó, demonstratívan ateista Vianne személyében megérkezett a Megváltó...


A mágikus csokoládé felszabadít a hülye vallási gátlások alól


Az élőlényeket tudományos rendszerbe soroló Linné a kakófát "theobroma cacao", "Istenek eledele" néven nevezte el... Pontosan így viselkedik a kakaófa magja és a belőle készült csokoládé a film sztorijában, csodálatos Ambróziaként, vagy Nektárként teszi boldoggá a falu őt fogyasztó lakóit. A mágikus nyers kakaóbab és a csokoládé elsősorban fantasztikus afrodiziákum, felvillanyozza Yvette és Alphonse besavanyodott házaséletét. Neki köszönhetően találnak egymásra az idős szerelmesek, Madame Audel és Blérot úr.  Párrá teszi Vianne-t  és vándorcigány lovagját, Roux-t, ahogy végül a megtérő polgármestert és titkárnőjét, Caroline-t is. Még Armande, a kérges szívű öregasszony számára is egyből ifjúkori erotikus kalandjait idézi fel egy kis csokoládé megkóstolása.

Charly is kapott a csokoládéból. Az emberekre is épp így hat...

Az Elnyomott Nő, Josephine a csokoládétól bátorodik fel, hogy elhagyja elnyomó férjét és saját lábára álljon. A csokoládéüzletben talál egymásra Armande és unokája, Luc. A csokoládé akaratlan, sőt épp az ellene folytatott harc közben történő megízlelése téríti le végül a "gonosz útról" a polgármestert, Reynaud grófját és a húsvéti Csokoládéfesztivál és "termékenységünnep" hozza el a végső áttörést a közösség életében.  Az új erkölcsi értékrendet a gyámkodás alól felszabaduló fiatal plébános rendhagyó húsvét vasárnapi "szent"beszéde fejezi ki:
"Nem tudom, hogy mi is legyen a mai szónoklatom tárgya. A csodáról akarok beszélni? Urunk isteni átváltozásának csodájáról? Nem igazán... Nem az ő isteni nagyságáról akarok beszélni. Hanem emberi természetéről. Vagyis... hogy... miképp élt ő ezen a földön. A... kedvességéről. Türelméről. Elmondom, mit gondolok. Szerintem nem lehet jóságunk mércéje az, amit nem teszünk meg. Amit megtagadunk. Amit elutasítunk. Akit kirekesztünk. Az legyen a mércénk, amit keblünkre ölelünk. Amit teremtünk. És akit befogadunk. "

Kedves híveim: Mégsem támadt fel...

A falu lakói boldogan fogadták az addig ismert Tanítás de facto visszavonását...
"Bizonyára nem ez volt Henry Atya leghevesebb prédikációja. Sem a legékesszólóbb. De a híveket új érzés járta át aznap. A lelki megkönnyebbülés. Felszabadultság a régi nyugalom alól. Még Reynaud grófja is furcsán megkönyebbült."
A valódi történelem ismeretében könnyedén felismerhetjük e megkönnyebbülés természetét. Lelki átalakulásuk KEZDETÉN e megkönnyebbülésben volt része a későókori és középkori eretnekmozgalmaktól kezdve a freudizmus hívein át a szexuális- és genderforradalom mai résztvevőiig mindenkinek, aki levetette magáról a Törvény "igáját". És nemcsak a kereszténység, hanem a judaizmus, vagy az iszlám eretnekjei is épp ezt élték át...


Jahve/Krisztus zsarnoki rabságban tart, a Sátán (Antikrisztus) felszabadít


A film a nihilista-antinomianista mozgalmak régi nótáját fújja. Jahve a Zsarnok, aki értelmetlen, gonosz törvényekkel gúzsba köti az életed és boldogtalanná tesz, ha betartod e törvényeket. Jahve földi helytartója a film sztorijában a Gonosz Katolikus Egyház (és az ezzel összefonódott világi hatalom, az arisztokrata polgármester). Más helyen és időben a helytartó lehet akár Mózes és a Tóra is.  A zsarnoki törvényekkel szemben Lucifer a FELSZABADÍTÓ. Ha kiszabadulsz Jahve embertelen, értelmetlen törvényeinek béklyójából, boldog leszel. A Bűn édes... mint a csokoládé. (Vagy keserű, ha azt szereted.) Isten és Törvényeinek közvetítői mindent megtiltanak, ami jó. A Sátán mindent megenged. A modern tudatipar, azon belül a filmipar az eretnekmozgalmak és a törvényeket feje tetejére állító nihilista sabbatájista-frankista szekták tanain alapul. (lásd pl. Molnár Ferenc: Lilio(m)t - a Bűn Általi Üdvözülés; A zsidó misztika álruhája: a Modern Kultúra; A Törvényszegés prototípusa: a rituális vérfertőzés)

A keresztényellenes, civilizációromboló modern álművészetek egyik leginkább sulykolt hamis vádja épp a "szexuális elnyomás", mely alól a régi normák elvetésével lehet felszabadulni. A modern tudatipar egyik legnagyobb hatású okkulista példaképe, irányadója a kereszténység megdöntését célul kitűző Aleister Crowley. Kapcsolatát a modern tudatiparral jól összefoglalja a The Vigilant Citizen cikke: Aleister Crowley: His Story, His Elite Ties and His Legacy (Aleister Crowley: Története, elitkapcsolatai és öröksége) Crowley Thelema vallásának, sátánista-gnosztikus "egyházának" fő, illetve egyetlen "parancsolata" így hangzik: "Tégy, amit akarsz!" Ez az önzés és korlátlan vágykielégítés sátáni doktrínája, az erkölcsi elvek érvényességének tagadása. Crowley és a hozzá hasonló pokoli okkultisták rituális szex-mágiát alkalmaztak, hogy a szexuális energiák révén jussanak magasabb spirituális szférákba. Ez magyarázza a filmbeli mágikus csokoládé szexuálisan felszabadító hatását. "Crowley küldetésének tekintette, hogy kigyógyítsa a világot a szexuális elnyomásból."

Az okkultizmusával az Antikrisztust megidézni kívánó Crowley tanaiban központi szerepe van egy "Skarlát Asszonynak", akit a Jelenések Könyvében szereplő, bíborba és skarlátba öltözött  Nagy Szajhával azonosít, ahogy önmagát a Szajha által meglovagolt, szintén skarlátszinű Fenevaddal, vagy Vadállattal.  Vianne és Anouk skarlát kapucnija a filmesek egyértelmű jelzése a Beavatott nézők és kollégák számára! A Vigilant Citizen cikke szerint:
"Crowley hatása napjaink tömegkultúrájára sok szinten felismerhető, egyrészt a személyére történő közvetlen utalások, másrészt a Thelema által inspirált művek útján." "Crowley sok filmkaraktert is inspirált..." "... egy élesszemű elemző számtalan tömegkultúra-termékben ismerheti fel Crowley Thelema-filozófiáját és egy Új Aeonra vonatkozó vízióját. Tény, hogy az O.T.O. számos prominens tagja nagy befolyással rendelkezett (és máig rendelkezik) hollywoodi filmek készítésében, thelemikus tanokat beleszőve azok cselekményébe."
Nézzük meg néhány konkrét jeleneten, hogy a film készítői alig rejtették a finom csokoládémáz alá, hogy a sztoriban - és a Nyugati Civilizációban a valóságban is! - megdöntött keresztény értékrend rokonszenvesnek ábrázolt lebontói egyértelműen SÁTÁNIZMUST képviselnek:

Az első jel a régi renddel szembeszegülő vonzó boszorkány és lánya skarlát ruhája. (A Skarlát Asszony az Antikrisztuson lovagol.) A második mindjárt ezután Anouk tükörírással megjelenő neve az üres pékség poros kirakatán:



Különféle konteós weboldalak, videók, stb. tárgyalják Crowley "Okkult Megfordítási Törvényét" (The Occult Law of Reversal), melynek lényege, hogy a sátánisták, nem utolsósorban a tömegkultúra termékeiben a visszájára fordított beszéd, ének, írás, járás, stb. útján varázsolnak, idézik meg a Gonoszt. E technika része a Jó és a Rossz, a Fény és Sötétség, Menny és Pokol értékeinek megfordítása, tehát például a Pokol és a Sötétség "jónak" kinevezése a hagyományos értékrend megfordításával. Ennek számos példája fordul elő a filmben.

A kibérelt üzletben berendezkedő Vianne bőröndjéből előkerül a "maja" ördög:


Vianne a sztori szerint ugyan anyja révén maja származású, azonban amit itt látunk, egyáltalán nem hasonlít a maja istenábrázolásokra, pl. a kakaó védőistenére, ez egy ÖRDÖG.

A kakaó maja istene

A "Maja" nevű csokisüzlet bohókás cégére sem akárkit rejt:


A csavart szarvakról, a feje tetején levő fáklyáról és egy földgömbön üléshez szétvetett lábairól BAFOMETRE ismerhetünk...



Vianne boltja falán feltűnik egy velencei karneváli maszk, melyet például az elit titkostársasági feketemiséit bemutató "Tágra zárt szemek" c. Kubrick-filmből ismerhetünk és tudjuk, hogy az okkult háttérelit tipikus kelléke:



A film egyik szimpatikusnak szánt figurája az intelligens kisfiú, Luc, aki csak okossága miatt engedelmeskedik pl. a templomi jó viselkedést elváró szigorú mamájának. Amikor a boltban Anouk a kalidoszkóp-szerű forgó korongról (kabbalista-freudista elvek alapján) támadó szabad képzettársításairól kérdi, elég elképesztő választ kap tőle:



(Mit látsz benne?) "Fogakat. Meg vért. és egy koponyát."  Amire Vianne elismerő mosollyal válaszolja: "Hmmm. Nagyon sötét..." Derék gyerek! A többi (normális?) gyerekkel a sztori szerint túlgondoskodó anyja féltése-tilalma miatt nem játszó Luc rajzán egy pokoli figura karddal szúrja át a megfeszített Jézust:


Szobája falán pár pillanatra feltűnnek Luc sötét rajzai, koponya, jobbra akasztott emberek egy fán, alul nyíllal átlőtt megfeszített Jézus:


Luc az utcán döglött galambot rajzol...


Vianne megszervezi, hogy Armande,  a nonkonformista nagymama találkozhasson unokájával, Luc-kel, akit anyja, Caroline azért tilt el a nagyitól, mert fél, hogy rossz hatással lenne rá. A féltő anya tudhatott valamit... A derék nagymama a viszontlátás örömére verseskötettel kedveskedik unokájának:


"- Én sem szeretem (a verseket). De ez nem olyan fajta költészet. (...) Sosem tette hát meg milliom holttest szellemkirálynője. Újra látom magam. Bőröm sárral és kórral rohad. Hónom alatt, s hajamban férgek. Tökéletesen pokoli, nem?
- Tökéletesen."
(Az eredeti angol szövegben csak tökéletesen nyomorult, de a szinkronban nem csaltak a fordítással.)
Armande Rimbaud: "Egy évad a pokolban - Búcsú" c. verséből olvasta fel a fenti részletet. Rimbaud a modern "kultúra" hajnalának egyik kultikus figurája, pokoli versciklusát hasis és ópium fogyasztása és homoszexuális orgiák közepette írta. A műben annak angol wiki-szócikke szerint "az elbeszélő (a "költő") saját elkárhozását írja le és a sztorit egy elkárhozott lélek napló-lapjaiként mutatja be".

Rimbaud versének egy másik sora tökéletesen illik a filmhez:  "Én! én, aki varázslónak vagy angyalnak véltem magam, minden erkölcs alól felszabadultnak, " Jellemző, hogy ezt a nihilista hulladékot azóta a magyar költők színe-virága fordította boldogan...

Amikor Armande arról beszél Vianne-nek, hogy lánya a hullaháznak csúfolt öregotthonba akarja záratni (mert cukorbeteg), így kiált fel: "Inkább a Pokol!"

A polgármester kísértő élvezetek ellen folytatott keresztes hadjárata keretében Henry Atya a szószékről prédikálja ki Vianne-t. Szövegével a filmesek büszkén elismerik, hogy a kereszténység elnyomása ellen valóban a Sátán szolgálójaként küldik harcba a csokisboszorkányt:
"A Sátán ezer álarcot ölt. Néha a Sátán egy szenvedélyes dal énekese a rádióban. Néha pikáns regények szerzője. Néha csendes férfi képében az iskola körül ólálkodik, s kérdi a gyerekeket, hogy játszhat-e ő is. Néha édességeket készít. Egyszerű bombonokat. Mert mi lehet vétlenebb, ártatlanabb a csokoládénál?"


A csokoládé a sötét ellenvallás sötét ellen"ostyája" 


A filmipar világszerte egy zsidó ipar, Hollywoodtól Etyeken és Moszkván át Sanghajig. Az ősi törzsi sport, az ostyagyalázás korunkban érthetően megjelenik a filmen is, vagy gondolom, zenei klipeken is, bár arra most nem tudok példát. A magyar "szocialista" (szocionista) filmgyártás egy kiemelkedő filmjéből, a Pál utcai fiúkból már hoztam példát erre, nem véletlen, hogy Molnár Ferenc maga is a keresztény erkölcsöt bomlasztó "vonzó sátánizmus", a Törvény érvénytelenné nyilvánításának műfajában utazott, (közben azért lenyúlta a Pál utcai fiúk sztoriját az Evangéliumokból...) Lásd: A Szent Pál utcai fiúk - Molnár Ferenc Evangéliuma  A gittrágás e filmben, és legnagyobb valószínűséggel már a könyvben is a keresztény oltáriszentség kigúnyolása:


Innen nézve egyből felismerjük ugyanezt a blaszfémiát a Csokoládé plakátján. A jelenet ebben a formában a filmben nem található meg, kizárólag a plakát céljaira készült, több verzióban is. Jellemző a filmesek szándékaira, hogy ezt tették meg a film legfőbb reklámjának:

"Bűnösen finom"

A jelenet a feliratával együtt egy tipikus Anti-Eucharisztia. Vegyétek, és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem - mondja a csábító Gonosz. A Gonosz gyönyörű... Szentségtelen "ostyája" sötét színével is szimbolizálja a fehér ostya duális ellentétét. Míg a Szentáldozás a bűnök bocsánatát is kifejezi, e blaszfémikus ellen-áldozás nyíltan a bűn elkövetését tekinti az áldozati cselekedetnek, az antinomianista mozgalmak régi módszere szerint. ("Szent Bűn", "Bűn általi megváltás" perverz doktrínái a sabbatájistáknál-frankistáknál, vagy Crowley telemitáinál) A filmben persze a rituális, beavató jellegű bűn csak a bűnösnek kinevezett csokoládé fogyasztása, de ez a "szent bűnnek" csak a még színében is gondosan megválasztott sötét szimbóluma, az előbbiekben láttuk, hogy a "pozitív" szereplők pokoli vonzalmai jóval messzebb nyúlnak az édességnél.

Személy szerint őszintén sajnálom, hogy a bájos Juliette Binoche ilyesmibe keveredett, bár beavatatlannak azért ő sem tűnik, a rejtett tartalmat nagyon tudatosan közvetíti, ahogy Alfred Molina és főleg Judy Dench is. Johny Depp jelenléte azonban önmagában is eloszlatna minden kétséget, hogy a film sátánista-e. Ő a filmipar elsősorban sátánista filmekben szereplő színészklubjának egyik legprominensebb tagja. Pokoli sztorikban nélkülözhetetlen... A talán leg-sátánistább rendező, Roman Polański által rendezett "A kilencedik kapu"-ban a Depp által játszott figura mellett a másik főhős maga Lucifer, abban a sztoriban is egy csinos, vonzó fiatal nő és POZITÍV SZEREPLŐ. Igazságot tesz. Nem véletlen, hogy a magánéletében is csupa pokoli sztoriban szereplő Polański egy korábbi sátánista filmjében a Rosemary gyermekében,  ahol egy sátánista csapat az Ördög gyermekét, az Antikrisztust hozatja világra, Mia Farrow azt a Crowley-féle Skarlát Asszonyt játssza, az Antikrisztus (ott akaratlan) szülőanyját, akinek figurájára céloznak a Csokoládé filmesei Vianne és Anouk skarlátvörös kapucnijával. (Jellemző, hogy Polański A Kilencedik Kapu szép Lucifernője szerepét saját színésznő feleségére, Emmanuelle Seignerre osztotta, nejét nyilvánvalóan saját Skarlát Asszonyának tekinti, akivel filmipari termékeiben szellemileg nemzette meg saját Antikrisztusát...)

Jellemző A kilencedik kapu filmplakátja is...

A mágikus afrodiziákumként is ható csokoládé rituális fogyasztása általi beavatásról lévén szó, érdemes idézni E. Michael Jones Degenerate Moderns: Modernity as Rationalized Sexual Misbehavior (Degenerált Modernek: A Modernség, mint szexuális perverziók megideologizálása) c. könyvének egy recenzorát. Jones talán kissé egysíkúan tulajdonítja a modern művészeti-tudományos vezéralakok egyetlen motivációjának szexuális ferdehajlamaikat, de megfigyelése érvényes és fontos.  S. M. Hutchens írja recenziójában:
"Jones ujját egyenesen korunk modernitásának sajátságos formájára helyezte, melynek beavató szentsége a szexuális lázadás, melynek misztériumai magukban foglalják annak jó-kénti racionalizálását, és melynek evangéliuma kimondhatatlan nyomorúságot hozott (és még fog hozni) a világnak..." 
Nézzük e "beavató (ÁL-)szentség" egészen hangsúlyos, sokszorosan és félreérthetetlenül ismételt vizuális jelenlétét a Csokoládéban! Az első "ellen-áldozási" jelenet a film elején látható. A férje által hanyagolt, de tudatalattijában vad szexuális fantáziával rendelkező háziasszony, Yvette tér be a Csokoládé Egyházába:

Fekete ellen-ostya a "paténán".

A filmben a katolikus paptól fogadott szentáldozás "hatástalan", a gonosz (fehér, heteroszexuális, keresztény, stb.) FÉRFI, Serge menthetetlen, az ő bűneire nincs bocsánat, a "fehér ostya" nem működik:

Nem ér ez semmit...

 Bezzeg Vianne-é és Anouké... Egyből A KÖVETKEZŐ JELENET a filmben, a menthetetlenül gonosz Serge felesége, a heteroszexuális rabságból kilépő mintafeminista Josephine üdvözülhet:



EZ hatásos, és mennyivel finomabb!

Nem mellesleg az antiostyán látható örvény többek között a káosz és a termékenységistennő, de néha a 666-os jelű Fenevad okkult szimbóluma is... Talán nem véletlenül visszatérő elem ez sem, szerepel a filmplakát ellen-ostyáján és Armande táskáján is:


Johnny Depp e filmben is a Női Luciferrel fog szeretkezni, mint A kilencedik kapuban:


Vianne a filmben "két szín alatt áldoztat", a csokoládét ellen-kenyér és folyékony ellen-bor formájában is magukhoz veszik ellen-egyházának hívei...



 Megváltó Migránsok Fehérmucsafalván


A film üzenete szerint a Csokoládé bőrszínként is vonzóbb... A mai francia valóság ismeretében hihetetlennek tűnik, de teljesen reális, hogy az 1959-es francia falu/kisváros lakossága teljes egészében fehér, keresztény európaiakból áll. Sehol egy arab, sehol egy néger... A keresztény erkölcsök rabságában sínylődő unalmas fehér bandát kizárólag nemkeresztény, nem-európai gyökerű MIGRÁNSOK tehetik boldoggá. A fő megmentő Vianne félig maja származású, anyja még a maják között is ottani "vándorcigány" törzs tagja volt, ezért Vianne is egy örök MIGRÁNS, mielőtt Lansquenet-be fújná az északi szél. A fehér falu posványos állóvizét "szines" emberek kavarják fel. A film 2000-ben, tehát évekkel a jelenlegi migránshullám előtt készült, de a Kalergi-terv addigra már a megvalósítás sokadik üteménél tartott.

A "Maya" csokisbolt mágikus csokoládéját Vianne cimborái, észak-afrikai, öltözékük alapján iszlámhívő négerek hozzák. A polgármester ablakában összevonja a szemöldökét:

Mit keresnek a falunkban ezek a négerek???

A szintén migráns Vianne az egyetlen lélek a faluban, aki tudja a másságot értékelni és nincsenek rasszista előítéletei. "Szines" egyéniségét a filmesek vizuálisan is állandóan hangsúlyozzák:  

Legalább mi, szinesek szeressük egymást...

Puszi-puszi

A polgármester már javában folytatja keresztes hadjáratát a bűnös csokoládé és az ateista, erkölcstelen boltosnő ellen, amikor ráadásként vándor hajóscigányok kötnek ki a falu folyójának partján. Az igazat megvallva szép lenne, ha a polgármestert a jövevények elleni harcában teljesen hátsó szándék nélkülinek láthatnánk, ahogy ma sokunk ilyennek szereti látni nagy Magyarfalvánk "polgármesterét" is. Azonban, ha igaz a már nem egy film elemzésekor felemlített módszer a filmiparban bevetett "előrejelző programozásról", egy elég aggasztó összeesküvéselméletünk válik még elhessegethetetlenebbé. A film készítői ugyanis a narrátor útján nyíltan kimondják, hogy a helyi vezető politikusnak olyannyira kapóra jött a "migránsválság", hogy direkt vágyott is rá... A film mindennemű hasonlósága a valósággal csakis a véletlen, esetleg az előrejelző programozás műve lehet...
"A gróf nem volt ostoba. Remélte, hogy megváltoztathatja Serge-t. De tudta, hogy ez nem elég a falu irányításának visszaszerzéséhez. Tudta, hogy jobban meg kell leckéztetnie őket. Egy nagyobb problémát kell meglelni és megoldani. De a gróf nem sejtette, hogy a nagyobb gond egy csendes délutánon érkezik. A folyó lassú, zöld vizén..."
"...mi, vizipatkányok aljanépség vagyunk ám.
Szörnyű kórokkal és bűnöző hajlammal."

A film készítői természetesen mucsai mássággyűlölő bunkóknak állítják bea derék migránsokat zsigerből kirekeszteni akaró fehér őslakókat, a polgármesterrel az élen.

Zámolyról jöttünk a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség hazájába...

A faluban beindul a migránsellenes reakció. Közmeghallgatás a polgármesteri hivatalban. Aljas, demagóg vádak hangzanak el...

"Ezek az alakok gyökértelen, istentelen népség.
A gyarló örömöknek élnek. Beszennyeznék
csendes városunk szellemét.
És gyermekeink ártatlanságát."

A települést ellepik a xenofób plakátok, szórólapok:


"BOJKOTTÁLD AZ ERKÖLCSTELENSÉGET! Szeretett városkánk a család, templom és közösség szilárd alapjain nyugszik. Hogy Lansquenet biztonságos és nyugodt maradjon, be kell zárnunk ajtóinkat az idegenek előtt, akik egyetlen hagyománya az ÉLVHAJHÁSZAT, egyetlen hitvallása az istentelenség, és akik egyetlen lehetséges hatása városkánk erkölcsi megfertőzése lehet. NEM ENGEDHETJÜK BE EZEKET AZ IDEGENEKET! Értésükre kell adnunk, hogy nem látjuk őket szívesen házainkban, utcáinkon és üzleteinkben! Köszönjük az együttműködést,
Lansquenet Képviselőtestülete"
A főgonosz Serge fehér fajunk minden züllöttségét megtestesíti:

"Állatokat nem szolgálok ki!"

A kirekesztők gyűlöletkampánya meghozza eredményét: a végtelenül aljas (FEHÉR, keresztény, heteroszexuális FÉRFI) Serge, nem utolsósorban frusztráltsága miatt, hogy mennyivel hitványabb, mint a jövevények, rágyújtja a nemeslelkű migránsokra a menekültszállót hajóikat. A filmesek a választott műfaj miatt szerencsére senkit nem hagynak bennégni, minden jórafordul. A hepiendben a saját hangjára rátaláló papocska fentebb már idézett húsvétvasárnapi (nem)szentbeszéde mondja ki a katarzishozó tanulságot: Azon túl, hogy Jézus, mint ember érdekes, (vagyis mind Teremtő Istenné válhatunk szabadkőműves módra), és nem a szabályok az érdekesek, hanem a vágyaink kielégítése, a zárszó, hogy "AZ IDEGEN SZÉP. FOGADJUK BE. "
"Szerintem nem lehet jóságunk mércéje az, amit nem teszünk meg. Amit megtagadunk. Amit elutasítunk. Akit kirekesztünk. Az legyen a mércénk, amit keblünkre ölelünk. Amit teremtünk. És akit befogadunk.
Willkommen... Mintha a lendő Ferenc pápát látnánk, amint fiatal korában készül mai szerepére...


A boldogság recepjének elengedhetetlen hozzávalója: a Férfiholokauszt


A film elejétől végéig "pozitív" hősei kivétel nélkül nők. A főhősnő, a közösség egyfajta (elnézést a blaszfémiáért!) "megváltója " Vianne leányanya, eredetileg semmi szüksége férfira, nyilván rövid alkalmakat leszámítva. Az átlagnézőt megtévesztő cukorbevonat kedvéért kis engedményt kellett tenni e koncepcióból, mert végül összejön Roux-val, de ő cigány, ezért lehet egy kicsit férfias is... Hasonló engedmény, hogy a polgármester is igazi férfi, de őt az menti, hogy jó útra tér és a sztori nagy részében antihős. Az idős Blérot úr is egy kis engedmény a feminista követelményekből.

Josephine férje elhagyásával teljesedik ki és válik "normálissá", feleségként be van dilizve. Ő a feminista példakép, amikor a Vianne és Anouk lakásába költözik, átmenetileg egy ideális nőkolónia alakul ott ki, melynek törzsvendége még Armande, az erős, nonkonformista, a hagyományokat megvető , (sátánista) idős nő is. Az ő alakja megdicsőül, amikor Serge kiűzetése után a kocsmáját átvevő Josephine az új kultúrkávézót róla nevezi el. A Muscat házaspár férfitagja is csak a csokoládétól lehet kezdettől "normális" neje méltó társa. A "pozitív csapat" fontos tagja, Luc ugyan kisfiú, de ő olyan érzékeny és intelligens, és olyannyira nem látjuk a durva falusi fiúkkal a fiús tevékenységekben részt venni, hogy feltételezhetjük, ő akár még homoszexuális is lehet, ha megnő. Akkor még nem volt erre lehetőség, de ma nem egy nyugati országban már ennyi idősen is kaphatna nemváltó hormonkezelést, ha felfedezné valódi nemét...  A végül is a polkorrekt jófejekhez csatlakozó papocska is szinte lányos képű és a fenekét rázza.

A sztori abszolút főgonosza azonban Serge, a brutális asszonygyötrő kocsmáros, akinek a faluból való RITUÁLIS kiűzése a közösség megtisztulásának jelképe. Természetesen léteznek ilyenféle alakok a valóságban, ahogy terrorizáló nők is, azonban alakjának ilyenre rajzolása a filmesek részéről egyrészt a fehér faj, másrészt a hagyományos férfi nemi szerep ("társadalmi nem" - lásd GENDER") mágikus eltüntetésének szándékát fejezi ki.

A Teremtés Koronája a főtéren, teljes dicsőségében...

Ilyen alakot csakis egy hímsoviniszta Jahve teremthetett a saját képmására.


25 megjegyzés:

Névtelen írta...

MF nem volt RP felesege. (Rosemary's Baby reszlet)

Bobkó Csaba írta...

Persze, a Kilencedik Kapu Luciferjét játszotta Polanski neje. Egy korábbi nejét meg a sátánista Manson Family tette el láb alól, nem zárnám ki, hogy Polanski tudtával.

Névtelen írta...

Pár éve láttam ezt a filmet, fel is fordult a gyomrom tőle. Egy liberális, kozmobolsevik, egyház- és hagyománymocskoló hulladék. Az elején, amikor megérkezik a faluba a két jövevény, Wass Albert a Patkányok honfoglalása c. prózája jutott eszembe...
A sátánista háttérüzenet nekem nem tűnt annyira fel, pl. a csokoládés tekercs általában spirál-mintát ad, ha szeletelik, ez biztos csak a beavatottaknak szólt. De azt azért leszűrtem, hogy a rossz szándék ott van a filmben.
Tihamérffy

Névtelen írta...

Nem láttam! Sőt, csak most esik le, hogy ez és a Charlie és a csokigyár (ezt sem láttam) két külön film, de mindkettőben az ezerarcú Depp játszik.
A Csokoládé magyar bemutatója: 2001. március 15. Lehet véletlen... :) Ugye márc. 15. is egyházromboló volt, és a film is az.
De az amerikai premier biztos nem: 2000. december 15. A szokásos adventi borzadály, mint általában a Star Wars-okkal. És persze az ezredforduló sem lehet véletlen.

FL

Bobkó Csaba írta...

Magyar szöveggel itt a film: http://voodaith7e.com/sl9zumhxmxkj

Name7 írta...


FL általában amcsiknál pénteken, nálunk pedig csütörtökönként vannak a mozipremierek. Nehéz ezt így belőni, + vannak premier előtti vetítések. Star Wars filmek a disney előtt mindig májusban voltak. 7. részt is akkor akarták bemutatni, de elhalasztották és így csúszott az egész. Az ilyen nagy költségvetésű filmeket a nyári szezonban, vagy decemberbe (pl.: Avatar, A Gyűrűk Ura) mutatják be. Több szabadabb néző, több lóvé.

"Egy korábbi nejét meg a sátánista Manson Family tette el láb alól, nem zárnám ki, hogy Polanski tudtával."
Ez a híresztelés már akkoriban is felütötte a fejét. Bizonyíték nincs, de én kinézem
belőle. :-)
Érdekesség:
1968 - Rosemary gyermeke (Sharon Tate lány a partin. Nem szerepel a stáblistán)
1969 - Sharon Tate halála. Tate volt szeretője is ott volt, család barátjaként. Bizarr.

Csokoládé pedig egy sz.r film. Sose tudtam végignézni. :O) huhhh megkíméltél

Bobkó Csaba írta...

SAjnos a csokoládé az átlagnéző számára egy nagyon is jó film, Népszerű. Direkt ilyenre csinálták, a legtehetségesebb színészek bevonásával. Ez a becsomagolás technikája. Nekünk szakmai ártalomként pár ilyet meg kell nézni... :-)

Name7 írta...

Egyébként a megemlített A kilencedik kapu is megérne egy elemzést. Még tízen évesen láttam, és már akkor is egy sátánista filmnek tartottam. Polanski nem rejtegeti maját, hanem a néző képébe vágja.
Vajon milyen lehet az eredeti könyv a filmmel összehasonlítva?
https://moly.hu/konyvek/arturo-perez-reverte-a-dumas-klub

Bobkó Csaba írta...

Rég tervezgetem, hogy írok arról is. Az eredeti könyvtől eléggé eltértek, ahogy valamennyire a Csokoládénál is. Letisztították, sátánistábbá tették. Az alapmotívuma kabbalista.

Bobkó Csaba írta...

A hozzászólások átmenetileg előzetes moderálás után jelennek meg. Amíg a troll el nem szokik innen...

Name7 írta...

"A filmipar világszerte egy zsidó ipar, Hollywoodtól Etyeken és Moszkván át Sanghajig."
Ebbe beleillik, hogy Miramax filmet Harvey és Bob Weinstein alapították, és a film producerei között is ott vannak.
Forgatókönyvíró is gyanús (Robert Nelson Jacobs):
http://www.imdb.com/name/nm0414608/mediaviewer/rm549296640

Bobkó Csaba írta...

Figyelem! A hozzászólások nem jelennek meg azonnal, előzetes modera van egy troll miatt, aki szerint gaz jezsuita vagyok. :-)

IlluminátusHánter írta...

Hát Csabika te aztán nem vagy semmi. Kapásból végig se néznék olyan filmet aminek Csokoládé a címe és benne van Johnny Depp, de a fene az ízlésedet...
Molnár Ferike egyébként csak szerintem volt pedofil? Mert amikor másodjára akartam kiolvasni a Pál Utcai Fiúkat akkor nekem túl részletesnek tűntek a fiúk külsejét érintő jellemzések... túl részletesnek... olyan részleteket is megtudtam amikre nem lettem volna kíváncsi.

Névtelen írta...

Ha már a filmek kódolt üzeneteinél tartunk, érdemes lenne egy blog erejééig felboncolni legújabb Oscar díjas "büszkeségünket", a Mindenki c. rövidfilmet. Sokan tapsikolnak, hogy íme, végre egy nem holokausztozó alkotás is nyerhetett. Az igaz, hogy egész véletlenül nem a holokausztról szól, sőt, első látásra egy ártatlan diáktörténet, de nagyon érdekesek a háttérben felvillanó jelképek és a kódolt mondanivaló, a nép fellázítása, szinte fenyegető. Így nem is csoda, hogy elnyerte e kétes hírű Hollywood-i elismerést...
Tihamérffy

Bobkó Csaba írta...

Énekkari Tavasz? :-)

Bobkó Csaba írta...

"Félnek a francia nők miniszoknyában járni, ledobják a buszról vagy leköpik őket " Kezdenek a Szahara törvényei érvényesülni Franciaországban. Mit szól ehhez a Csokoládéban a két arabot demostratívan összecsókoló Juliette Binoche??? http://www.origo.hu/nagyvilag/20170306-felelem-francia-nok-miniszoknya-lekopik-oket.html

Névtelen írta...

En ebbol a fejtegetesbol nem sokat ertek. Ha mar annyira a szimbolikanal tartunk akkor miert nem vagy felhaboradva a kenyer ostyava zullesztesevel, azert mert az katolikus es te eppen annak vallod magad? Koncentrikus korok amik a csokoladen lathatoak mar az oskortol hasznalatban vannak, es hogy az eppen a kaoszt jelentene az nagyon meglepo lenne, ez a kaosz akkor irto rendezett (el sem tudom kepzelni milyen akkor a rend :) ).
Mondjuk, ha annyira fol vagy haborodrva, akkor a csokolade cukortartalmat meg a sok rossz minosegu felkesz elelmiszert megemlithetted volna. Igaz, a Franciak azt sem viszik ugy tulzasba mint a Magyarok.
Biztos, hogy a migrans aradat sokkolo Europa szamara, ugyanugy mint mas foldreszeknek az europai invazio volt, sot azelott is voltak nepvandorlasok es ezutan is lesznek...

Bobkó Csaba írta...

A film az általános emberi erkölcsi szabályrendszerekl lerombolásáról és a nyugati civilizációban élő fehér lakosok öntudatának lerombolásáról szól, készítői ezt a célt szolgálják. Ha valaki nem sokat ért ebből, az márt e modern tudatipar sikerének jele...

Névtelen írta...

De mik az altalanos emberi erkolcsi szabalyrendek szerinted? Es a ˝nyugati civilizacio˝ mettol meddig terjed? A kereszteny egyhaznak sikerult magat lerombolnia, foleg a katolikusoknal azzal, hogy a papok nem nosulhetnek (pedig az egeszseges vagy egszsegtelen osztonok megvannak mindenkiben, hisz emberek vagyunk), es azzal, hogy sokak mashogy eltek/elnek mint amit predikaltak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a 10 parancsolatot el kene torolni, hanem azt, hogy sajnos a predikaciokba belekerulnek olyan dolgok is amik az eppeni pap szemelyes velemenye (sot ez a bibliara is ervenyes szerintem), vagy amit a pap nem ugy el meg a mindennnapi eletben (kepmutatas). A kereszteny egyhaz legjobban a harmadik vilagban terjed es ott van a legtobb hive. Eleg ironikusnak tartom, hogy a nyugati civilizacio kiirtotta a az amerikai kontinensrol a bennszullottek nagy reszet es megis ott van a legtobb hivuk. Talan a tuzzel-vassal miatt?
Nem tudom, hogy lattam-e valaha a filmet, ha igen nem tett ram mely benyomast. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a keszitoknek nem volt valami uzenete a filmmel, ha te filmet keszitenel, biztos te is bizonyos iranyba terelned a cselekmenyt es hatter kellekeket is hasznalnal. De hogy minden csak demoni lenne, azert mert a nok itt egyenjoguaknak lennenek feltuntetve, vagy mert egy no ott meri hagyni a durva ferjet azt igenis ketlem. De ugy latszik azzal is van bajod, ha egy filmben eppen nem egy ferfinak jut a fohosi szerep. Mondjuk, en ebben a mondatban ˝Vianne leányanya, eredetileg semmi szüksége férfira˝ a nevet Mariaval is felcserelhetnem (Persze abban az idoben meg kellett egy szurogat, hogy ne kovezzek agyon), de ezen azert erdemes lenne elgondolkodni mielott a sajat napszemuvegeden at szurod meg a hozzadjuto fenyt a filmbol.
A demonirol es a gloria ketertelmusegere nezve ajanlom figyelmedbe a kovetkezo oldalt http://www.naput.hupont.hu/87/a-szarv-es-a-gloria . Persze, lehet, hogy ezt levezetest is demoni tudosok alkottak. Elvegre, Lucifer aki ˝fenyhozo˝ is kozonseges ordog.
Szoval, engem lehet, hogy a tudatipar mar megfertozott, de talan azert szet lehetne nezni a sajat hazad tajan is, mert valami ott sem tunik teljesen ˝koser˝-nak.

Bobkó Csaba írta...

Te tipikus mellébeszélő vagy. Nyilvánvaló hogy a tudatipar szándékosan rombol. Nézzük megf pl. mai franciaországot a muszlim többségű városnegyedeivel, vagy városaival, a film szerint a teljesen fehér francia vidéknek a szines bevándorlók hozzák a felszabadulást a régi erkölcsök rabságából. Jól jártak a franciák a bevándoroltatással? Vagy a németek, ahol a lakosság harmada már nemnémet? Jól járt az átlagember a szexuális forrdalommal? Nem az embert szolgálták a régi erkölcsi szabályok, melyeket a tudatipar elnyomónak hazudik az ilyen filmekben? Boldogabbak vagyunk ma a genderforradalomtól és a közös WC-ktől?

Bobkó Csaba írta...

Az erkölcsi szabályokban vannak kulturális különbségek, de kapásból a nemi szerepek megkülönböztetése általánosnak tűnik.

Névtelen írta...

A velemenyek lehetnek kulonbozoek, az meg nem jelent mellebeszelest. Az ugynevezett nyugati kulturankban vannak jo es rossz tulajdonsagok is, ugyanugy mint mas kulturakban. Az idegeneket az ember, ha koztuk el altalaban kritikus szemmel nezi, mert elteroek a szokasaik. A Magyarok is mas szokasokat hoztak magukkal mikor a Karpatmedencebe ertek mint a helyi emberek. Es ez minden nepvandorlasnal igy volt. Aztan generaciok utan egybeolvadtak a szokasok es az izlesek is. Ez elso generacioknak viszont biztos nem volt leanyalom az egyutteles.
Persze, hogy van kulonbseg a nemek kozott, azt viszont nem ertem, hogy egy filmben szerinted miert nem lehet no a fohos. Ilyen szinten a katolikus vallasbol el kene torolni Mariat, ugy mint a reformatusok csinaljak. O elvegre csak egy anya volt. Mondjuk Jozsefnek meg kissebb szerep jutott, ugyhogy nem is ertem miert kene mindig ferfinak a fohosnek lennie. Tehat minden filmben gyereknek kene a fohosnek lennie szerinted? Viszont Jezus a klerikalisok szerint meg nemtelen volt. Tehat ilyen szinten meg inkabb keruljuk a gyermekaldast. Egyebkent is, az utod nemzesnel a ferfi es a no dns-e keveredik, ha belegondolsz epp a keveredes ellen vagy. Viszont altalaban a keveredes hozza az eletre valobb utodokat (lasd kutyak stb.), a Csodaszarvasban is norablasrol beszelnek. Nezzuk meg a mai Europaiakat, mar nem tudnak kinjukban mit csinalni, mindent a (sajat) emberi jogokra fognak, tomik magukat felkesz etelekkel, es fizikai munkat mar nem is akarnak vegezni. Jobb mindent keszen venni. A haboruk es a felfordulasok talan azert kellenek, hogy az emberek eszhez terjenek, hogy oruljenek maganak az eletnek es, hogy lyuk van a seggukon.

Névtelen írta...

"A haboruk es a felfordulasok talan azert kellenek, hogy az emberek eszhez terjenek, hogy oruljenek maganak az eletnek..." -- Az élet BŰN! A bűnnek örülni nem szabad! Aki a bűnben örömét leli, az megérdemli, hogy gázkamrába zárják.

Bobkó Csaba írta...

Ezt a trollkodást az első katár-bejegyzéshez kellett volna írnod illusztrációnak. :-)

HJ írta...

Ez f@sza kis írás :D ;)