"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pentagram. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pentagram. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 31., hétfő

Katárok kora - eutanázia, genderideológia, abortusz Pap Gábor "érdek nélküli szeretetvallásában"


A manicheus eredetű katárok kedvenc pentagramja dél-franciaországi mennyezetkazettán

Pentagram a kokárda alatt - Kik támadják a labanc Vonát és körét


A Kitalált Újkor nem aktuálpolitikai blog, azonban a jelen politikai eseményei gyakran összefüggenek a blog témájával, az újkori (és korábbi időszakokra is vonatkozó) történelemhamisítással, álhősgyártással és valódi hősök démonizálásával, melynek célja a tömegek manipulálása a mai  események során. Érdemes megismételni a fejlécben is látható, a blog keletkezését is alapvetően inspiráló idézetet Czike Lászlótól, aki ezt épp a legutóbbi időszak legdrámaibb hatású magyarországi szemfényvesztő áltörténelemgyártási akciójáról és annak megszervezőiről írta, a "Rendszerváltó Szabadkőművesekről":
"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz."
A hamis történelmi eszményekkel, hősképekkel és álszabadságharcos viselkedési mintákkal vesztükbe vezetett tömegekre szemléletes példákat nyújt az utóbbi évek "arab tavasza", illetve a jelenleg szomszédságunkban zajló ukrajnai destabilizálás, a Majdan pokoli színjátéka, de természetesen erre adott példát az 1848-as "Népek Tavasza" is és korábban önsorsrontó, magyarirtó kuruc polgárháborúink is. (Ahogy a "Nagy" Francia Forradalom, vagy a bolsevik forradalom is, stb. stb.)

Csakhogy a "szabadságharcok" kultusza, a kuruc/1848-as üdvtörténet a tömegeket félrevezető fiktív történelem kreálása keretében nem más, mint modern magyar fősodor nemzettudatunk alapja! Épp ennek a fősodorrá tett, de jellegét tekintve szektás kuruc hagyománynak a nevében támadják a legutóbbi időszakban egyre élesebben a Jobbik vezetőjét, Vona Gábort, akinek "labanc" tanácsadói vannak és labanc szellemiségű akadémián képeztet ki fiatal kádereket. A támadás fő szócsöve a Jobbikból a valóban visszataszító Szegedi-ügy nyomán kizárt szakadárok Magyar Hajnal-mozgalma, azonban a támadó kritikát megfogalmazó személyiségek nem tartoznak szorosan ehhez a mozgalomhoz:

A Magyar Hajnal honlapja:
"Kubínyi: Vona magyargyűlölő provokátort fizet"
"Pap Gábor: Haynau-imádó Vona a legsötétebb ideológia képviselője"

Mindkét szerző, illetve előadó a magyar hazafias (vagy esetükben inkább "hazafias") tábor kiterjedt gnosztikus-manicheus szubkultúrájához tartozik, Pap Gábor gyakorlatilag e szellemi kábítószerterjesztő közeg "pápája". Helyesebben talán egyfajta önjelölt, de sikeres "Magyar Mani" ő, akinek formálisan ugyan nincs szervezeti hatalma a követői felett, azonban egy abszolút szellemi tekintély, egy Guru ebben a szektaközegben és feltételezem, hogy informálisan lehet befolyása személyek, pénzek feletti döntésekben is. Kubínyi Tamás, az Álmos Király Akadémia alapítója is ezt az irányzatot képviseli, pl. "Gnosztikus Magyarország" című előadása szerint "A jézusi magyar őskereszténység számos módon kötődik a manicheizmushoz, erről szól az előadás."

A "manicheus magyar" szekta agymosó propagandája a régi prot-kur propaganda folytatásaként nemzeti hősként, Szentként dicsőíti a kuruc-"szabadságharcos" történelmi szereplőket és mitikus világképe gonosz ördögeiként démonizálja a "labancokat", a királypárti, rendpárti magyar történelmi alakokat. Főördögük természetesen a Habsburg-ház, de Haynau is egy nagyerejű, szimbolikus démoni figura, a Gonosz megbélyegzésére alkalmas céltábla; akinek a manicheusok a hátára tűzik, homlokára ragasztják, mint valami leprajelet, az Ellenségként van azonosítva a szekta hívei számára, akit gyűlölni kell. E hisztérikus agymosó, érzelemmanipuláló szektapropagandában természetesen semmilyen teret nem hagynak  a történettudomány szabályai szerinti racionális vitának, az érvelést gondosan kerülik, mert Pap Gábor és értelmesebb társai jól tudják, hogy ez számukra veszélyes terep lenne.

A történelem racionális elemzése, a hőskultuszok tényekkel egybevetése során ugyanis az derül ki, hogy a hazafias közönség túlnyomó része által joggal elítélt modern kori romboló folyamatok, züllesztések mögött nem a Pap Gáborék és külföldi kollégáik által démonizált Habsburgok, a (történelmi, egykori) katolikus egyház, a hagyományos Trón és Oltár állnak, hanem épp ellenkezőleg, ellenfeleik, az e körben dicsőített gnosztikus-manicheus-kabbalista irányzat nihilista eretnekmozgalmai, szektái, akik körében történelmileg a mi kurucmozgalmaink előfutáraiként is nagyon fontos szerepet töltenek be a katárok.

A katárok teológiáját, társadalmi tanítását és gyakorlati tetteit megvizsgálva a felforgató közegben és a mai tömegkultúrában (filmekben) róluk terjesztett rózsaszín képhez képest meglepő módon olyan modern jelenségek gyökereit találjuk, mint a szexuális forradalom, abortusz, családellenesség, homoszexualitás propagálása, feminizmus, genderideológia, eutanázia!

Modern, gonosz erők által tudatosan züllesztett korunk sok szempontból a

Katárok Kora.


2013. március 7., csütörtök

Három Tavasz - sőt négy! 1848, MARXius Idusa


Gyermekkoromban, a 70-es évek tipikus szocialista úttörő-kiszes ünnepciklusa volt a Három Tavasz.

A Kádár-rendszer hivatalos kultusza magától értetődően kapcsolta össze egy ünnep-folyamba a három tavaszi nagy napot, március 15-ét, az 1848-as forradalom napját, március 21-ét, az 1919-es Tanácsköztársaság, vagy Kommün kikiáltása napját és április 4-ét, annak akkori ünnepnapját, amikor a szovjet hadsereg "felszabadította" az újra csonkává vált ország utolsó települését is. Egyébként a konkrét faluról és napról voltak történészviták, de ezt a napot és Nemesmedves falut kanonizálták a rezsim számára  legfőbb ünnep számára. A legfőbb, hiszen a Vörös Hadsereg nélkül hazánkban sose jutott volna még egyszer hatalomra kommunista vezetés.

Az 1989-es "rendszerváltás"/módszerváltás óta természetesen ez egy hivatalosan agyonhallgatott téma, illetve, ha valahol felmerül, többnyire a "komcsik" visszaélésének szokás minősíteni, hogy Haladó Hagyomány címen kisajátítottak maguknak és ideológiai előfutárukként tüntettek fel mindenféle "nemzeti szabadságkűzdelmet". Ezt természetesen valami aljas visszaélésnek tulajdonítja a szocialista ideológia és rendszerpropaganda, az akkori hivatalos történelemoktatás részéről a mai ideológiai fősodor. A közelgő márciusi ünnep kapcsán le kell szögeznem, hogy miközben a korábbi történelmi események és folyamatok egy részének ilyen felhasználása a rendszer önlegitimációja, propagandája részéről, főleg az 50-es években esetleg valóban tartalmazott önkényes visszaéléseket, vagy minimum erős torzításokat, az 1848-as forradalom ekkor a kommunizmus szentjeivé avatott hősei esetében semmiféle lényegi visszaélés, igazságtalan "kisajátítás" nem történt!

Nem teljesen értek tehát egyet az alábbi, korunk fősodor nézetét tükröző oktatási útmutatással (bár a sztálinista kor kultuszképzési jelenségét tényszerűen bemutatja):
Lobogónk: Petőfi” – a költő pártállami kisajátítása

Az újabb világégés idején, a nemzetiszocialista Németország árnyékában Petőfi mint politikai szimbólum ismét időszerűvé vált. E szimbolikus tőkét használta ki később a Magyar Kommunista Párt, amikor Petőfi politikai örökösének tüntette fel magát. A költő halálának 100. évfordulója alkalmából mondott beszédében – amikor a szovjet megszálló csapatok támogatását élvező kommunista párt már magához ragadta a hatalmat – Horváth Márton, a kultúrpolitikai vezetés második embere kimerítő alapossággal sulykolta hallgatóságába azt, amit Lunacsarszkij szovjet népbiztos klasszikus tömörséggel így fogalmazott meg: Petőfi „saját korának bolsevikje volt”. A költő pártállami kisajátítása nemcsak a magyar politikatörténetre tartozik, hanem az irodalomtörténetre is, mert az egész magyar írótársadalomnak Petőfi példáját kellett követnie.
Horváth előadásának címe – a Lobogónk: Petőfi – jelszó, sőt kormányprogram lett."
Az életmű kritikus vizsgálata alapján Petőfi VALÓBAN SAJÁT KORÁNAK BOLSEVIKJE VOLT! 

A bejegyzés folytatása