Baj-e, ha Orbán Viktor király lesz?

Ezt majd kifejtem, ha ráérek, de addig is egy témánkba vágó értékelés:

Kiszelly: Orbán a nép fölött lebeg

"Kiszelly szerint a gondosan a nép felett lebegő miniszterelnök alapvető célja, hogy megtartsa kétharmados többségét – ez, vélekedett a politológus erősebb és jobb pozíciót jelent, mit egy félprezidenciális rendszer, ahol a miniszterelnök azért lehetne riválisa. Ehhez viszont nem az államforma módosítás a kulcs, hanem a választási rendszer átszabása, ugyanis a Fidesz vélhetően a parlamenti választásokon is úgy alakítja a szisztémát, rajzolja át a választókerületeket, mint ahogy azt az önkormányzati választások előtt tette."

Ezt a nép felett lebegést nagyon jól szemlélteti az Alternative Revelation blog:

A Kiszelly Zoli remek elemzését közlő ATV-cikk címe ügyes kétértelmű szójáték:

 Kiszelly: Orbán Monarchiát áhít és keletre néz

A szövegben ugyan ártatlanabbul szerepel a Monarchia, de a cím telitalálat. Orbán monarchiát áhít  - magának és utódainak...

Folytatás:

Az igazi kifejtés majd jön (egyszer...), de aggodalmaim lényege máris kirajzolódik az önkormányzatokra rátelepedéssel, amik emiatt akár kaphatnának is új nevet. Az új helyzetben nem "ön"-kormányzatok ezek, hanem Viktor Urunk helytartóságai az egyes településeken. Török Gábor frappánsan összefoglalja a dolog lényegét ("Lehet széllel szemben?"):

 "A Fidesz esélyes lehet arra, hogy szinte egypártrendszert hozzon létre az önkormányzatokban, ami politikai értelemben eddig nem tapasztalt helyzetet teremthet."

"(...) az aszimmetrikus politikai helyzet miatt minden korábbinál erőteljesebb módon, az ország összes fideszes indulója ugyanazzal érvel: ebben a szituációban ellenzéki városvezetőt választani öngyilkosság lenne."

" S ez akkor is igaz, ha ezúttal még a hátszél is különösen fújhat: miután egy-két budapesti kerület kivételével várhatóan szinte minden fontosabb település élére kormánypárti politikusok kerülnek, komoly előnyre a „sok eszkimó – kevés fóka” világában önmagában fideszes párttagkönyve miatt szinte senki nem számíthat. Úgyhogy nem is potenciális haszonról, inkább a veszteség elkerüléséről lehet szó akkor, amikor egy közösség helyben kormánypártiakat választ."

Az utóbbi, abszolút találó megjegyzésről nekem a régi rossz vicc jut eszembe a lengyel szükségállapot idejéből, amit nálunk a Kádár- rendszer dicséreteként meséltek:
Milyen a magyar egérfogó? Lerakunk egy borotvapengét az egérlyuk elé, mellé balra kolbász, jobbra szalonna. Kidugja az egér a fejét, nyaka a penge felett és balra, majd jobbra fordul: kolbász, vagy szalonna? És elvágja a torkát.
Milyen a Jaruzelski-féle lengyel egérfogó (a sorbanállások és jegyrendszer idején): Kiraknak egy borotvapengét az egérlyuk elé és mellé semmit. Kidugja a fejét az egér, a penge felett balra, jobbra fordul: se kolbász, se szalonna! - és elvágja a torkát...


Vegyük észre, hogy Orbán Viktor egyeduralkodói ösztönével és a hozzá párosuló tehetséggel, meg elképesztő szerencsével a hatalma alá kerülő szervezeteket rövid idő alatt teljesen maga alá gyűri, formálisan meghagyott demokráciájuk helyén ő uralkodik. Először a Fidesszel sikerült ezt megtennie, nyilvánvaló, hogy nem a pártnak van elnöke, hanem Orbán Viktornak van egy saját hatalmi gépezete, amit formálisan pártnak neveznek és formálisan választásokat is tartanak benne, stb, de ez senkit nem kell, hogy megtévesszen. Ez dísznek van. Most pedig ezt a jól bevált szisztémát terjeszti ki az egész országra, sajnos az önkormányzatokat is beleértve. Ebből pedig baj lesz, mert ez csakis egy feudalisztikus rendszert jelenthet, ahol a helyi helytartóknak törvényszerűen sok mindent meg kell engednie. Legalább vidéken meghagyhatná a több szem többet lát elvének érvényesülését, közérdekből. Természetesen a feje tetejére állított posztindusztriális gazdasági berendezkedésben, ahol már rég nem a vidék tartja el a központot, hanem fordítva, a központi költségvetésből élnek a vidéki "önkormányzatok" (haha) ez tulajdonképpen nagyon is logikus (csak undorító és ez a semmire, adóssságra, illúzióra épülő gazdaság már rövid távon is fenntarthatatlan).


A másik érdekes adalék a nyílt koronás, vagy a népképviseleti látszatot gondosan megőrző, alig burkolt királyság alakulási folyamatához az, ahogy egyre biztosabban szorul a hurok a Nagy Rivális Trónkövetelő nyakán.
Nem kérdéses, hogy amikor egy világrend összedőlése szolgáltatja a hátteret, az alapot és talán a dolog helyességét megindokló okot az egyeduralomra való visszatéréshez, amikor a jóléten alapuló békeidők rohamosan végetérnek, nem lehet többé kesztyűs kéz, ilyenkor a nagy ellenfelet fizikailag szokás megsemmisíteni. A terrorelhárító központ (OV magánhadserege) abszolút indokolt dolog emiatt, hiszen a játszma még nem dőlt el, a leendő királynak van oka merénylettől tartani. Amennyiben a Központ jól végzi dolgát, jól őrzi az uralkodót, a nagy riválisnak a dolgok logikája alapján belátható időn belül börtönbe kell kerülnie.( több kisebb társával együtt). Ehhez nincs szükség koholt vádakra, hiszen teljesen jogállami keretek között is épp elég okot adott, adtak rá. PR-szempontból a letartóztatás időzítése ideális lehet egy olyan időpontban, amikor a kormány jelenlegi népszerűségét , a belé vetett tömegbizalmat valamennyire megingatják a globális összeomlás elkerülhetetlen következő hullámai. Ez lehet akár az idei fűtési szezon közepe, vagy végefelé is, de konkrétan most nem jósolnék.
Ami túlmutat a jogállami kereteken, az az, hogy az én vízióimba simán belefér, hogy a gaz Nép Ellensége aztán cellájában önkezével vet véget életének... hacsak nem szökik el időben mondjuk Indonéziába a letartóztatás elől.
(nem arról van szó, hogy sajnálnám személyét!!!)