"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )

2017. március 23., csütörtök

Újhely hős védői - egy VALÓDI Márciusi Szabadságünnep

Szabadságharcunk kicsi, de dicső győzelmének
helyszíne, az újhelyi pálos kolostor
1679. március 23-án kezdődött az Európa meghódítására törő iszlám magyar kollaboránsainak haramiatámadása az újhelyi pálos kolostor ellen. A kolostort maroknyi magyar hazafi diadalmasan megvédte a martalócok csürhéjével szemben. A nemzeti történelmi tudatunkban teljesen ismeretlen eset - kisebb léptékben - sok szempontból emlékeztet Egervár Dobó és társai általi hősies megvédésére. A védők rendpárti  keresztény magyar hazafiak: LABANCOK voltak, a rájuk és egyúttal saját hazájukra rárontó csőcselék tagjai pedig kurucok. Újhelyben emléktábla, utca és lakótelep őrzi egy sosemvolt kuruc költőnő "emlékét". A kuruc hősöket és nótákat meseíróknak kellett hamisítania. Igazi szabadságharcos hőseinknek, a magyar állam újjáegyesítését elősegítőknek, a Rend és az Igazság híveinek, a magyar megmaradás támaszainak nincs a városban emléke... A támadó kurucok ötödik hadoszlopként kaptak zsoldot a hazájuk elleni harcra a történelmi magyar állam egységének két fő geopolitikai ellenségétől, az Iszlám Kalifájától (a szultántól) és a francia királytól, aki épp ezekben az években építteti versaillesi udvarában a Nagy Trianon palotát...

Az alábbi részlet Galla Ferenc: Pálos missziók Magyarországon a 17-18. században. c. 2015-ben, a szerző halála után megjelent művéből származik.

Második könyv (A pálos missziók a kuruc kűzdelmek idején. A missziók hőskora), IV/4. fejezet (372-374. old. )

-------------------------

"Az újhelyi kolostor megrohanása 

Az újhelyi kolostor nemcsak ősiségével, hanem missziós tevékenységénél fogva is a keleti részek legelőkelőbb pálos gócpontja volt. Zemplén déli területein, Vitányban, Bereckiben, Kozmán, Bodzásújlakon, Kázmérban, Bariban, valamint Abaújnak Zemplénnel határos részein, mint Regmecen, Vilyben, Mikóházán etc. az újhelyiek foglalták vissza a templomokat a hetvenes évek elején és bizonyára ők jártak ki oda misézni, prédikálni, a szentségeket kiszolgáltatni. Valkovics Hilárion szerzetes 1671-ben és 1672 első három-négy hónapjában egymaga megtérített huszonegy személyt a lutheranizmusból, a kálvinizmusból és a görög szakadárságból, köztük Takács Mátyásné Dorottya kálvinistát, Majdán András és Szatyory László lutheránusokat, akik feleségeiket, Erzsébet és Margit asszonyt is magukkal hozták az Egyházba.

Az újhelyi szerzetesek messze kiterjedő vándormissziót folytattak a környéken, elsősorban a Rákóczi-birtokokon. Egy ideig Újhely joghatósága alatt volt Ónod és Sajólád is, míg önálló misszionáriust nem kapott mind a két rendi helység. A vándormisszió miatt jármű használatára engedélyt kértek a rendi káptalantól, hogy kényelmesebben kereshessék fel a katolikus szórványokat. Az ilyen apostoli körúton járó Korvini Gáspárt egy feldühödött felkelő hátba akarta lőni, de szeren - csére a fegyver nem sült el. A felkelők különös éberséggel és vad elszántsággal figyelték Barilovics Lajos missziófőnök-helyettest, aki nemcsak buzgó térítő, hanem tevékeny királypárti is volt és rengeteg felkelőt vezetett vissza a törvényes király hűségére és a katolikus hitre. A felkelők kisebb-nagyobb csapatokban ellepték a környéket, tiltották, hogy labanc területekkel érintkezzenek, így azután még rendi elöljáróiktól is elszakították őket. A szerzetesek nem mehettek a káptalani ülésre.

Ebben az időben, 1672-ben történt, hogy protestáns kurucok kifosztották a védtelen kolostort, a szerzetesek erre német katonaság védelme alatt Sárospatakra vonultak, hogy ott várják be a hadi fordulatot, hogy visszatérhessenek feldúlt otthonukba. Egy jelenlévő protestáns nő elbeszélése szerint egy kuruc eltávolította a feszületen függő Krisztus fejéről a töviskoronát és a szomszéd ház tulajdonosának, Kolat Miklósnak házában égő hatalmas tûzbe dobta, amelyen egész juhokat sütöttek a katonaság részére, azonban a tûz nem fogott a töviskoronán, mire kivették a tûzből, baltával három részre törték és az egyik részt idős Kolatné, a fent említett Miklós édesanyja odaajándékozta Barkóczynénak. Az esetet Bébery Gergely akkor újhelyi vikárius, később a pálos rend főperjele jegyezte be a kolostor krónikakönyvébe.

A hetvenes évek közepén Barilovics Lajos, a főperjel és a missziófőnök helyettese, az újhelyi kolostor vikáriusa kormányozta a plébániát az Erdélyből származó Rácz Lajossal, aki 1669-ben lépett a pálos rend kötelékébe. Mind a ketten a hittudományok doktorai voltak, mellettük a butkai Somody vagy Somogyi Zsigmond, a szombathelyi Pethő István, a gyöngyösi Maczonkay András és a szepesolaszi Berzeviczy Lajos végezte a vándormissziót és a környékbeli plébániák lelkipásztori ellátását. Az utóbbi Bécsben végezte a hittudományi tanfolyamot és pápai vikáriusból lett misszionárius, a hitterjesztés kiválósága.

A kolostor több ízben volt kuruc roham célpontja. Kifosztották templomával együtt, az oltárokat összetörték és széthányták, a padokat és a szószéket feldúlták, a felszerelést szétdobálták, részben el is vitték. Az 1675. évi rendi káptalan a szerzetesek kérésére elrendelte, hogy a kolostort erősítsék meg és a felszerelést pótolják. Bölcs intézkedés, mely gondviselésszerûnek bizonyult, csak az volt a baj, hogy hiányosan hajtották végre. A szerzetesek ekkor már nem mertek vándormisszióra vállalkozni. Elsősorban a főnök személye miatt állott a kolostor a gyűlölet középpontjában. Barilovics főnök a szerzet szolgáival közvetítette Krakkón keresztül a bécsi udvarba a végvári parancsnokok üzeneteit. Rengeteg foglyot kiszabadított, nyolc nap alatt hatszáznál több kuruc tette le a fegyvert a kolostor udvarán és esküdött hűséget a királynak, sok tiszt, előkelőség, egy ezredes, aki addig veszedelmes és hírhedt kuruc vezér volt, de ezután a császár ügyének híve lett.

Ez a közismert nagyarányú politikai tevékenység, amelynek indító oka a katolikus ügy jobbra fordulásának a reménysége volt, egyre jobban szította és fokozta a protestáns kurucok gyűlöletét az újhelyi kolostor lakói iránt, de Barilovics és társai rendületlenül folytatták mindkét irányú tevékenységüket, békéltető és térítő munkájukat. Barilovics nagy mennyiségű élelmiszert halmozott össze a kolostorban a környékbeli falvakból a császári katonaság számára, aminek nagy hasznát vették főképpen Sárospatak ostromakor. Végre sikerült őt kézre keríteni. Izzó gyűlöletből földre teperték, ütlegelték, több helyen dárdával oly súlyosan megsebezték, hogy haláláig viselte a sebhelyeket, éheztették, megvadult lóra kötötték etc. Csak két jezsuitának köszönhette, hogy kínzói kezeiből élve kiszabadult.
Thököly és a császáriak között közben fellángoltak a harcok, 1679. március 23-án, majd 27-én egy hatszáz fős csapat Szalánczy Ferenc, Kassay István, Harsányi és Seperka kuruc hadnagyok vezetésével megrohanta a kolostort. Megesküdtek, hogy a bentlakókat egy szálig legyilkolják. Délelőtt tíztől alkonyatig tartott az egyenlőtlen küzdelem. A kolostorban alig harminc szolga és jobbágy vette körül Bezenyey Márk és Szörényi Ágoston szerzeteseket, akik egyébként járatlanok voltak a harcászatban. A támadás hevében, amelyet csak fokozott az egymás után holtan elterülő bajtársak látványa, a felkelőknek sikerült felgyújtani a kolostor egy részét, a templomot, a magtárat, a gazdasági udvart, a malmot és néhány raktárhelységet. Sikerült két zászlót kitűzniük a kolostor belső udvarának kapujára, de a heves ostrom sok áldozatot követelt, számos közvitéz és két zászlós holtan rogyott össze. 

Kassay halálos sebbel az Abaúj megyei nagyszalánci várba vitette magát, Seperka zászlósának a hullája a széttépett zászlóval együtt a kolostor udvarán feküdt. Valószínûleg a hadnagy is megsebesült. Súlyosan megsebesült 84 kuruc közvitéz, 9 szekérre való hullát szállítottak el és 11 hullát a helybeli lakosság temetett el. A védők sorában alig volt veszteség, noha a védősáncok és a bástyák megépítése elmaradt. A két szerzetest kimerítette a küzdelem, szemüket kimarta a füst, a bűz és a tűz, kezük-lábuk súlyos sebeket kapott, zúzódásokat szenvedtek. Gáspár szolga szépen felépült sebéből, míg egy másik szolga, Orbán, belehalt a kapott sérülésekbe. Bezenyey büszkén jelentette Fejérváry Imrének, hogy amíg számos jól megerősített vár küzdelem nélkül gyáván megnyitotta kapuit, ők a király és a vallás iránt való hűségből megvédték kolostorukat."
 ------------------------

E blog nemegy bejegyzésében volt már róla szó, hogy a túlnyomórészt (de nem száz százalékban) protestáns kurucok a metafizikai síkon a világrombolás felforgatómozgalmainak harcosai voltak, geopolitikai síkon pedig saját hazájuk, a történelmi magyar állam ellenfeleinek és megszállóinak a zsoldosai. Idéztem, hogy az újhely ostromhoz is elvezető, a Wesselényi után elnevezett, de valójában legalább Zrínyivel megkezdődő és Comenius köre által külföldről szervezett összeesküvés és felkelés fő ideológusai, propagandistái és "komisszárjai", a protestáns prédikátorok a hazájuk ellen Erdélyből, vagyis a török birodalomból, török csapatok támogatásával induló támadásuk során nyíltan muzulmánnak, töröknek öltözve vezették a rohamot:
Tele voltak biztatással, hogy az erdélyi fejedelem, a moldvai és havasalföldi vajdák, s a török szultán segítik a mozgalmat; ellenben tűzzel vassal fenyegettek mindenkit, ha hozzájuk, s a „vármegyék úniójához" nem csatlakozik.

Úton útfélen fegyveres csapatok képződtek ; legbuzgóbbak azonban a praedicatorok voltak, kik megérkezettnek látták a szabadúlás és boszúnak óráját. Törökös turbánokban, fegyverrel kezükben jártak a táborban, és fanatizálták a népet a „hitszegő császár" és bálványimádó katholikusok ellen.  
  
(Pauler Gyula: A bújdosók támadása 1672-ben, Századok, 1869)
"Keresztyének"...

Alig négy és fél évvel a visszavert újhelyi támadás után Bécs 1683. őszi ostroma idejére a magyar állam területe lényegében mindenestől a török uralma alá került, ami nem sikerülhetett volna Thököly  és "magyarajkú törökjei", a kurucok kollaborációja nélkül. A Bécs alatti döntő csatában, mely elhozta a döntő fordulatot, az ország felszabadításának, újraegyesítésének és újjáépítésének lehetőségét, a magyarok túlnyomó része az Európa meghódítására törő iszlám sereg soraiban harcolt, saját hazája újjászületése ellen. Thököly harcai során a fősodor történelemképben megszokott szóhasználatnak megfelelően valóban szabadságharc folyt. A magyarok szabadságáért a "labancok" harcoltak, nagyobbrészt, de nem kizárólag katolikus magyarok, a Rend és a haza igaz hívei. Ellenfeleik, a kurucok magyarajkú törökök voltak, akiket egyúttal a Trianon palotát ekkor építettő francia király is pénzelt - hogy Magyarország csonka maradjon... Hazugság tehát, hogy a kuruc-labanc szabadságharc "elbukott" volna, ugyanis a magyar hazafiak ezt a harcot megnyerték, az országot, államot akkor sikerült helyreállítani! A kurucok veresége a magyarság győzelme, megmenekülése volt! A fősodor magyar történelmi kultuszok keretében máig démonizálják az ezt vezénylő, országmegvédő és országépítő dinasztiánkat, illetve a németséget, melynek ÖNZETLEN segítsége nélkül a magyar állam nem születhetett volna újjá. És végül démonizálják, az örökös "erőszakos" jelzővel illetik a katolikus önvédelmet és honvédelmet, mely nélkül az újjászülető magyar állam nem maradhatott volna magyar.

A hamis dicsőség e hamis történelemképben a saját hazájukra rontó haramiáknak jár. Mi legyünk büszkék Újhely hős magyar védőire!


(A fentebbi megállapítás, hogy Újhelyben van kultusza még teljesen kitalált kuruc álhősnek is, míg a martalócokkal hősiesen szembeszálló pálosoknak és hű embereiknek nincs, annyi kiegészítésre szorul, hogy egy hős és vértanú pálosnak, Csepellény Györgynek van emléke a városban, ő ott is van eltemetve a pálos-piarista templomban. Nevét viseli a 768. számú cserkészcsapat, azonban őt még e magyarpusztító felkelés elején, 1674-ben, tehát 5 évvel az újhelyi rendház elleni támadás előtt ölték meg a magyarajkú turbános felkelők. )


Hasonló témájú korábbi bejegyzések:

- Az erőszakos reformáció Újhelyben
- Az iszlám európai szálláscsinálói a Hősök Terén
- A kultúrapusztító "Iszlám Állam" már elérte Magyarországot! - többszáz éve, Reformáció néven...
- Adalékok a "vallásszabadság" fogalmának prot-kur. értelmezéséhez
- Sobieski, az IGAZI lengyel hős - a magyar állam "újjászületésnapja"
- Gályarab Tavasz I.
- A Szultán parancsára! - majdnem 500 éves az erőszakos reformáció
- "Luther, a zsidó Messiás" - a Reformáció a judaizmus nézőpontjából
- Koccintani Erdély elszakítására? - ez csak a magyar történelemkép fősodra...


18 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ha Északkelet Magyarországra utazom, rendszerint azon szoktam gondolkodni, hogy miért titulálja a közvélemény "sötét"-nek ezt a régiót? Hozzáteszem: tisztelet minden kivételnek! Az emberek barátságtalanok, mogorvák, bunkók, az iparvárosok és környékük tele vegyes proletárnéppel, rengeteg dakota, a cigányterror egyik leggyászosabb esete is ide kapcsolódik (Olaszliszka). A '90-es években rendkívül erős volt a baloldal. Mintha valami átok ülne e vidéken. Kell lennie itt valami történelmi háttérnek. A galíciai áradat fő vonulási útvonala a főváros felé? Lehet, az is belejátszik (Tiszaeszlár!). A hódító reformáció? (Vizsoly! Kassai vértanúk!) Sokáig nem találtam a fő okot. Aztán úgy lassan derengeni kezdett: hát persze! - a kuruc fellegvár! Innen indult a "hős vezírlű fejedelem" harca a katolikus királyi Magyarország ellen.
Hajtsunk fejet a katolikus hit és a királyság védelmezőinek emléke előtt!
Tihamérffy

Névtelen írta...

Kazinczy lemaradt a díszes listából. :)

Egyébként nagyapám születési falvában magyarok laktak az utcájában, és csak később lett tele cigánnyal, pont az ő utcájuk is, sőt, abban már csak azok laknak.

A témához nehéz hozzászólni, igazából kissé felületes a beszámoló, elég meglepő, hogy egy kvázi nem erődítményből hogy tudták ennyire irtani a kurucokat. Hogy egy várfokról leöntik forró szurokkal a törököt, és az lezuhant a mélybe, azt még értem, vagy Sopron kuruc ostromát is, amikor labanc katonaság is volt a soproni várfalon. De hogy egyszerű szerzetesek hogy voltak ilyen hatékonyak, azt nem. Bár lehet, hogy csak a kolostor rajzáról hiányoznak az erődszerű falak, kitüremkedések.

Újhelyben van utcája Barilovicsnak? Írnék a polgármesternek ez ügyben... de vajon írt-e valaki a hamis Losárdi-kultusz miatt, hogy takarítsák el?

FL

Bobkó Csaba írta...

Az egyik tippem, hogy a kurucok csőcselék voltak, a II. Rákóczi Ferenc-féle lázadás idején is magabiztosan támadhattak mondjuk negyedakkora létszámú kiképzett sereggel a királyi erők, beleértve a magyar ezredeket is, mert a kuruc csőcselék csak rabolni szeretett, szemtől-szembe a sortüzet nem állta. Bár a sok újhelyi hulla aszt jelzi, hogy ott elszántan támadtak, de hozzáértés nélkül. A kolostor eléggé erődszerű még ma is, a harcok kora után barokkosítva is, eredetileg még marconább volt, pár védfalat a szocializmusban bontottak el. Újhelyben a helyi hazafiak évtizedek óta harcolnak, hogy tűnjön már el a 44-es börtönkitörés partizánemlékműve a főtérről, mely a magyar állam ellen harcoló, magyar katonákat lesből gyilkoló szerb, román, stb. terroristákat dicsőíti. Nemrég koszorúzta ismét a fineszes városvezetés... A Károlyi Mihály utca éslakótelep úgy "szűnt meg", hogy a város átnevezte Károlyi-utcára és telepre, hogy ne kelljen táblacserére költeni, és a Károlyi családnak felénk voltak derék tagjai is.Pl. Sándor, aki Rákóczi parancsát elszabotálva nem robbantotta fel a pálos kolostort...

Bobkó Csaba írta...

Kedves Tihamérffy, bár Hegyaljának azért volt azóta is jobb korszaka, de egy magyarázat az elszegényedésre a szóbanforgó korból: "1673-tól a kurucnak nevezett csapatok kisebb-nagyobb támadásokat hajtottak végre a Hegyalján és környékén. 1675-ben a Hernéd völgye fölé emelkedő Boldogkő várát sikertelenül ostromolták, viszont átadták nekik a fizetetlen zsoldosok Szádvárt és Tornát. 1674-1677 között Abaúj, Borsod és Dél-Zemplén területén csatáztak a kisebb-nagyobb kuruc csapatok Wesselényi Pál fővezérsége alatt. 1678-ban az erdélyi hadakkal Teleki Mihály is támogatta a kurucokat, de tartós sikereket nem tudtak elérni. Sőt, a török segédcsapatok megjelenése a hadszíntéren csupán az értelmetlen pusztítás növekedéséhez vezetett. Az egri Ali bég június közepén elfoglalta, kirabolta, fölégette Tarcalt. Teleki hadai Szerencs várát kezdték ostromolni, de azzal nem boldogultak, viszont kirabolták és fölégették a védtelen várost. A következő esztendőben (1679) a pestisjárvány tetőzte be a pusztulást. Bár a Hegylja északi településeit, köztük Patakot és Újhelyt nem érte ilyen nagyságú pusztulás, de az ekkoriban kezdődő, és (megszakításokkal) három évtizeden keresztül tartó háborús időszak a hegyaljai ipart és a lendületbe jövő városi fejlődést megroppantotta és ezt a törést a térség nagyobb része voltaképpen azóta sem volt képes kiheverni." Csorba Csaba: Sátoraljaújhely városkönyve, 2011, 106. old.

Névtelen írta...

Az igen. Mindig tanul az ember. Hihetetlen. Ráadásul Csorba Csabától? A kommunizmus ünnepelt helytörténésze, bár még nem olvastam el könyvét évtizedek óta: Várak a Hegyalján.

Nézzük ugyanezt a részletet Szerencs város honlapjáról! Valószínű Arad város honlapja megemlékezik (?) az aradi kivégzettekről szomorúan, vajon Szerencsé a pestisjárványról?

"1672 és 1678 között Szerencs Habsburg kézre került, akkor helyőrsége is osztrák volt. 1680-ban Thököly Imre hadvezére, Teleky Mihály foglalta el, majd 1685-től ismét a császáriak uralták. A vár a leírások szerint a sok hadi eseménytől erősen megrongált állapotban volt."

Nem. Akkor ez ennyi. Egy évvel Buda felszabadítása előtt merészelték uralni, fúúúúj, császáriak!!!!!!!!! Elképesztő.

Érdekes a Szerencs város címere c. cikk is:
"Szerencs város címere vágott domborpajzs, felső vörös mezejében háromormú, ezüst bástya, középen ívelt boltozatú kapuval, mely Hegyalja kapuját és a várost szimbolizálja, alsó, kék mezejében vörös ruhás, féltérdre ereszkedő, jobb kezét esküre emelő, balját mellére szorító, hosszúhajú, szakállas, ezüst emberalak, az esküt tevő Bocskait ábrázolja."

Nem lehet nem észrevenni a szerzetesi ruhát "Bocskain". Érdekelne, hogy a protestánsoknak is van ilyen ruhájuk?! Mert ha nincs, akkor vagy belemagyarázás az egész bocskaizás, vagy egy csuhás Bocskait varázsoltak, ami full kamu. Persze ha van ilyen ruhás protestáns, akkor nem szóltam.

FL

Bobkó Csaba írta...

Bocskai Szerencsen kapta meg a török nagyvezír küldötteitől a vazallusi süveget és botot. Azzal a harci feladttal, hogy a töröknek segítsen megnyerni a 15 éves háborút és legalább Erdélyt vigye vissza a töröknek, de ha lehet,egész Magyarországot. Erre olyan büszkék ott valakik, hogy a katolikus gomnázium is Bocskairól van elnevezve.

Bobkó Csaba írta...

Meg sovány is az a szerzetes Bocskainak... :-)

Bobkó Csaba írta...

Szóval a szerencsi vár helyén eredetileg bencés monstor állt.

Pannon-wicca írta...

A protestánsok rémtetteinek sora egyedülálló: történelmi-szakrális emlékeink sorozatát pusztították el, a pálos kolostorok többségét pl. Most olvastam, hogy Nagyváradon, miután a török elfoglalta, megkímélték Szt. László sírját, később, amikor a protestánsok bepofátlankodtak Váradra, ők voltak azok, akik Szt. László sírját megbecstelenítették, a maradványokat szétszórták (hogy összecseng ez például a komcsik hasonló tetteivel a XX. században), csak a fejereklyét sikerült kimenekíteni Győrbe.

Bobkó Csaba írta...

Igen. A magyarajkú önkéntestörök rosszabb volt, mint az eredeti török. Az ellenséges katonák tudták lovagként tisztelni egymást. Az eretnek felforgató jobban gyűlöli saját civilizációja vezetőit, a pápát és a császárt-királyt, mint amennyire szereti a hazáját. Az ilyennek nincs hazája. A protestánsok legkövetkezetesebbjei ÖRÖMTÁNCOT JÁRTAK TRIANON FELETT. Mert végre sikerült elűzni a Habsburgokat. A HAZA kétharmada EZEKNEK jó ár volt ezért.

Bálint József írta...

Messze nem vagyok olyan tájékozott történelemben, mint ennek a honlapnak a szerkesztője. De kicsit tiltakozik a bensőm az itt közöl kommentek fekete-fehér látásmódja miatt. A kurucok elsősorban magyarok és nem protestánsok voltak, a labancok elsősorban osztrákok és nem katolikusok voltak. A fölkelés az osztrákok és nem a katolikusok ellen tört ki. Ha jól tudom, II. Rákóczi Ferenc hithű, buzgó katolikus volt. Ha jól tudom, németes nevelést kapott. Ha jól tudom, a föld népének nyomora indította arra, hogy a fölkelés élére álljon.
A magyar várakat a fölkelés leverése után az osztrákok robbantották föl igen nagy számban.
Az osztrák járom elég sokba került nekünk. Ha csak a végső aktusra gondolok: Magyarország nem akart belépni az I. Világháborúba, ezt rosszul értelmezett szövetségi hűségből lépte meg. Bezzeg az olaszok és románok nem voltak ilyen aggályosak. Az osztrák hála? Trianon után magyar területekkel jutalmazták Ausztriát. És láttam már osztrák "történelmi" térképeket, ahol a Fertő-tó épp ott volt, mint ma, Ausztriában. És mai lemaradottságunk is visszavezethető az osztrák politikára: ipar Csehországnak, Ausztriának, Magyarországnak kuss. És vegyük már észre: Nyugaton nem szeretnek bennünket, soha nem is szerettek, és soha nem is fognak szeretni. Az osztrákok ma is lenéznek bennünket a németekkel együtt. Ha Bulgária védi a határokat, akkor dícséretet és uniós támogatást kap. Mi pedig rohadt fasiszták vagyunk. https://kuruc.info/r/4/173677/

Bobkó Csaba írta...

Kedves József, ezek jól ismert hamis klisék. A blogon nem egyet összevetettem már a tányekkel. Csak sorban: a kurucok elsősorban ellenségeink ügynökei, a török és a francia zsoldosai voltak és protestáns ügyet képviseltek, de akadtak köztük katolikusok is és sok protestánst is megöltek, kifosztottak. A felkelés nem az osztrákok ellen tört ki, nemzetiségileg voltak németajkú kurucok is. Rákóczi Ferenc öregkorára lett buzgó katolikus, de akkor se nézett szembe legnagyobb bűneivel, például a hazaárulással. A föld népének nyomora nem izgatta a nagy luxusigényű Rákóczit. Német nevelése lényegtelen, hisz nem a németek ellen harcolt, felesége is német volt, a trónt több németnek kínálgatta (miközben nem volt ehhez joga). Rákóczi nem egy magyar várat leromboltatott, pl. a tokajit, az újhelyi pálos kolostort is le akarta romboltatni. A végvárak az ország közepén már feleslegesek voltak a török kiűzése és a törökbérenc kurucok kiűzése után. MAgyarország ugyanúgy vakon lépett az első világháborúba, mint a legtöbb résztvevő, a háttérben newyorki bankárok tervezgettek. A HAbsburgok voltak a magyar iparfejlesztés úttörői és a fejlettségi különbség uralmuk alatt a török kiűzése után folyamatosan csökkent. Míg el nem zavartuk őket. Stb. stb.

Névtelen írta...

"Bolek Zoltán korábban úgy nyilatkozott, Debrecenben és környékén legalább ezer muszlim vallású ember él, köztük sok külföldi diák, akik az Egyetem sugárúti mecsetben gyakorolhatják vallásukat. Kijelentette azt is, hogy egyházuk jó kapcsolatot ápol a helyi református közösséggel és a zsidó felekezettel is."
http://www.dehir.hu/debrecen/festekszoroval-uzent-a-debreceni-mecsetnel-az-identitas-generacio-videoval/2017/06/01/

Miért érzem úgy, hogy a helyzet az oszmán időkre emlékeztet? Csak néhány francia diverzáns hiányzik.

Névtelen írta...

Debrecen a reformáció óta a felforgatás bástyája. Talán Sárospataknál is embertelenebb. Mindent megérdemelnek. Valami csoda folytán még Petőfi is utálta a várost.

FL

Bobkó Csaba írta...

FL, Petőfi azért utálta a falusias Debrecent, mert neki nem volt elég forradalmi. Pesten jóvalnagyobb létszámú csőcselék volt mozgósítható a forradalmi heccekhez. Debrecenben éppúgy,mint Patakon több katolikus GYÖKERŰ magyar ember él, mint református gyökerű. Ne utáljunk egész településeket azért, mert egykor a felforgatás fellegváraivá tetteőket egy harcos dzsihadista kisebség, az ottlakók zömének akarata ellenére. Patak ráadásul nem a török kiűzése után, sz udvar hatására lett az ellenreformáció erős bástyája, hanem még a Rákóczi-családnak köszönhetően... A Rákóczi család akkori feje úzi ki a városból a forradalmárképző dzsihadista főiskolát. Báthory Zsófia nevezte a protestáns hitharcosokat újtörököknek. De valójában már anyósának, Lorántffy Zsuzsannának is sok keserűséget okoztak az ő etető kezébe beleharapó hálátlan forradalmárok, akik senkit nem tudtak tisztelni, saját patrónusaikat, patrónáikat sem. Erre mutatott rá Pezenhoffer is.

Bobkó Csaba írta...

Bolek nyilatkozatához: tippem szerint a hazai iszlámba betérők zömmel épp e két, általa dicsért felekezetből származnak.

Névtelen írta...

OK.

Egyébként a graffitifújósok szeptember 2-án meg fognak emlékezni Buda visszafoglalásáról. Jobboldali szervezettől ez nagy szó.

https://www.facebook.com/events/407073102973031/

Csak majd következetesen kérnénk valami elhatárolódást a Hősök tere kommunista szobraitól, szimplán csak az iszlámellenesség következetességében, nem holmi Szentkoronatan-tisztelet, hazaárulók megvetése, netán Habsburg-imádás miatt.

FL

Bobkó Csaba írta...

Már az is nagy szó lenne, ha a Katolikus Lexikonban nem protestáns történelemhamisító szellemiségű szócikke lenne az önkéntestörök kuruc felkelőknek.