"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar nyelv eredete. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar nyelv eredete. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 16., kedd

Finnugratás III - A valódi "Habsburg-tananyag" a magyar őstörténetről

A sorozat első részében ( Finnugratás, Habsburg ármány ) láttuk, hogy a finnugor elméletet kizárólagossá tevő és őstörténetre, magyar néperedetre is értelmező tevékenység a prot-kur tábor állításával kisebb részben egybeesve valóban nevezhető összeesküvésnek, a tudományos kutatás torzító eltérítésének. Az összeesküvés fő irányítója pedig Toldy Ferenc volt.

A második részben ( Finnugratás II - A Nagy Finnugor Összeesküvés irányítója: egy Habsburg-ellenes KOPONYA ) láttuk, hogy a főintrikus Toldy, időnként  diktátortársakkal együtt a hazai irodalmi és tudományos életben évtizedeken át döntő befolyással rendelkezett. Az irodalom és a tudomány terén nem szabadon, külső, politikai-világnézeti-TITKOSTÁRSASÁGI befolyásoktól mentesen zajlott az alkotómunka, hanem egy jól körülhatárolható politikai-ideológiai közeg céljai szerint irányítva, amely közeget a nemzetközi felforgató illuminátusokban találtam meg, Toldy és társai pedig ennek helytartóiként működtek nálunk.

Ismét hangsúlyozom, a bejegyzéssorozatnak nem tárgya semmilyen versenyben levő nyelvrokonsági és néperedeti, őstörténeti elmélet helyességének ellenőrzése, tárgyunk a radikális jobboldalon máig nagy indulatokat keltő összeesküvéselmélet helyességének ellenőrzése, hogy
1. valakik torzították a tudományos kutatásokat, tanokat e téren,
2. ezek a valakik a Habsburgok voltak, a Gonosz Habsburgok, akik a prot-kur propaganda szerint amúgy is nemzetünk ősellenségei,
3. a finnugor rokonság erőltetésének célja a magyarok nemzeti öntudatuktól megfosztása volt.

A legkevésbé a 3. ponttal foglalkozok, röviden annyi a véleményem erről, hogy az ún. finnugor népek közül a finnek és észtek modern kori története, de főleg a finneké egy sikersztori, az oroszországi finnugor (vagy "finnugor") népek zöme meg eltűnőben van, egy-két nagyobbat leszámítva, összességében a velük való rokonság tudata nem demoralizáló a magyarságra nézve, tehát azt állítani, hogy az, tipikus szektás hiszterizáló hívószó. Éppúgy, mint a konkurens pánturanista, vagy sumérista, stb. szektás dumák. Nem elvárás, hogy a szektatagok a tényekkel vessék össze az állítást, a követelmény a HIT és a szektavezéreknek való engedelmesség, a mozgósításra való pozitív reagálás.

A fenti összeesküvéselméletnek az 1. pontban elkülönített részét lényegében igaznak, bizonyítottnak találtam, azonban a prot-kur befolyás alatt álló szektaközegben ezt a részt nem elkülönülve kezelik, hanem elválaszthatatlan egységben az alaphiedelemmel, hogy a Habsburgok nemzetünk gonosz gyilkosai és e gaztett is az ő rovásukra írandó. A sorozat második részében bizonyítottam, hogy az összeesküvésen rajtakapott Toldy és társai működésének egyik fő célja a Habsburgok magyarországi és birodalmon belüli uralmának megdöntése volt, összhangban a legtöbb más birodalmi dinasztia megdöntésének tervével.

A mai Habsburg-ellenes indulatok hisztérikus, irracionális, szekta-agymosás jellegét jól bizonyítja, hogy pl. Pörzse Sándor tipikus parlamenti felszólalásában több, mint 90 évvel a Habsburg-dinasztia magyarországi uralkodásának vége után még mindig ilyen gyűlölködő szavakkal és metakommunikációval emlegeti egykori uralkodóinkat, miközben mai bajainkért már akkor sem ők lennének a felelősek, ha a vád a múltra nézve igaz lenne. De, mint láttuk, nem igaz, nem "a Habsburgok", nem Ferenc József álltak a finnugristákat pozícióikba segítő hátszál mögött, hanem ellenfeleik.

A sorozat zárásául nézzük meg, milyen lehetett akkor mégis "a Habsburgok" felfogása, ismeretei a magyarok őstörténetéről, származásáról a szóbaforgó tágabb időszakban, amikor Toldy beprotezsálja kreatúráit az Akadémiára és egyetemi tanszékre!

2012. október 12., péntek

Finnugratás II - A Nagy Finnugor Összeesküvés irányítója: egy Habsburg-ellenes KOPONYA

Az előző részben (Finnugratás, Habsburg ármány ) láttuk, hogy a finnugor-elmélet kizárólagos tudományos elfogadottságát valóban egy "összeesküvés" keretében érte el Toldy Ferenc kapcsolatrendszere és kreatúrái segítségével. A tények ennyiben még alá is támasztják a prot-kur csapat vádjait, hogy a tudományos kutatást politikai célból megerőszakolták. Prot-kurék azonban a Habsburgokat vádolják ezen erőszak elkövetésével, a történelemhamisítás kitervelésével, azzal, hogy ezúton akarták elvenni a magyarság öntudatát. Most nem foglalkoznék azzal, hogy valóban demoralizáló-e pl. a finnek rokonának lenni bármilyen téren, tekintettel a kis nép történelmének 19-20. századi sikersztorijára, vagy az észtekének, mégha az ő sorsuk valamivel tragikusabb is volt egy időben.

Most vizsgáljuk meg azt, ki volt Toldy, az összeesküvés irányítója, vajon a Habsburgok megbízásából avatkozott-e be nyelvünk és őstörténetünk tudományos kutatásába?

Kár, hogy még nem folytattam tovább a "Kik voltak a magyar illuminátusok" sorozatot, mert így most kénytelen vagyok e részben speciális témájú bejegyzésben egyúttal annak a sorozatnak a negyedik részét is elkövetni...

Nomen est omen. Schedel (Koponya) Ferenc, az Illuminátus Helytartó
Vágjunk a közepébe, nézzük, hol állt Schedel-Toldy a "Haladók" és "Reakciósok" harcában, ahol a Reakció elsőszámú jelképei a magyar hadszíntéren természetesen a Habsburgok!:

2012. május 16., szerda

Molnár Géza: Kitalált (magyar) ókor


         A minap történelmi vitába keveredtem egy honlapon, melynek aztán nem lett se vége se hossza, se eleje, se közepe. Az egész vita Peter Sellers: „Estély habfürdővel” című filmjére emlékeztetett. Nem volt más, mint egymás mellé (alá-fölé) rakott érvgyűjtemény, ide is oda is belekapva, de igazából egyetlen szálat sem kibontva. Csak persze itt az egymást váltó képek közel sem voltak oly humorosak és szórakoztatóak, mint Sellers tréfás helyzetkomikumra épülő jelenetei. A vita vége felé azonban kibomlott egy szál, amely elvarrását megígértem. Ha az eredeti lapon teszem, sokkal rövidebbre fogom, és még véletlenül sem utalok a habfürdőbe fojtott estélyre, ám adott esetben nem tudtam fékezni az ujjaimat, így aztán Csaba ajánlatát kihasználva kissé (nagyon) bő lére eresztve, s a kérdést alaposabban körüljárva kísérlek meg eleget tenni ígéretemnek.

Kezdjük tehát a tétellel: azt kell bizonyítanom (ami itt inkább valószínűsítést jelent), hogy 

a Kárpát-medencében az i.e. 4 évezredben magyarul beszéltek, pontosabban e nyelv ősi változatát használták.

Maga a tétel egészen abszurdnak tűnik, hiszen mindenki tudja: mikor volt a magyar honfoglalás. Ha ekkor jönnek be a magyarok, akkor kik beszéltek itt magyarul majd 5 ezer évvel korábban?
Kezdjük tehát az elején. Mi is történt 895-ben. Attól a logikai játéktól, melyet Hunniváry Zoltán jóvoltából évezhettem végig: miszerint az égadta világon semmi, most tekintsünk el. Akit a kérdés ilyetén való értelmezése érdekel, olvassa el a szerző Anti-Kristó c. írását. Egészen megdöbbentő, hogy valaki képes ugyanazokból a forrásokból, amelyekből a történettudományi irodalom a honfoglalásra következtet, az első olvasatra önmagában logikusnak tűnő, ugyanakkor homlokegyenest ellenkező tételt kidolgozni.

A két elmélet összegvetése igazolja a legfényesebben Carr tételét: 
A tények egyáltalán nem pulton heverő halak. Inkább olyanok, mint az óriási s néha végtelennek látszó óceánban úszkáló halak; és hogy a történésznek mi akad a horgára, részben a szerencsén, de legfőképp azon múlik, hogy az óceán mely részén halászik és milyen felszereléssel – e két tényező persze attól függ, milyen halat akar fogni. Nagyjában-egészében a történész olyan tényekre talál, amilyeneket keres.”1 
–  mi azonban maradjunk azoknál a „tényeknél”, amelyeket ma még általánosan, vagy inkább általánosabban is elfogadnak: 895-ben Árpád-népe megérkezik a Kárpát-medencébe.