Izrael boldog, ha zsidót ölnek a Galutban

A párizsi terrortámadások a tervnek és a vezényelt  médiumok  tálalásának megfelelően elsősorban "iszlám kontra Európa" összecsapásnak, antagonizmusnak tűnhetnek a közönség naívabb része számára, de tudatosan erős az ügy zsidó vonala is. Mivel félő volt, hogy a kivégzett szerkesztők egy részének (zömének?) zsidó származását elhomályosítja ez az iszlám-Európa téma, illetve hogy ők látszatra minden vallást gyaláztak (bár persze az antiszemitizmusért kirúgás járt), a Rendezőség beleerőltetette az előadásba a szerkesztőségmészárláshoz nemigen passzoló kóserbolti túszdrámát is. Hogy egyértelmű legyen, hogy a zsidók is célpontok, "mint mindig". A rutinos izraeli mártírkultusz olajozott gépezetként lépett működésbe, az áldozatokat mind Izraelben temetik díszsírba és Netanyahu újra felszólította a fenyegetett francia tékozló zsidókat, hogy menjenek haza, atyjuk megbocsát és véd, DE CSAK OTTHON. Ez nekünk nem új, a cionizmus és az izraeli államgépezet a kezdetektől zsidókat öl hamis zászlós akciókban, hogy a túlélőket Izraelbe kényszerítse, de jó tudni, hogy ezzel többnyire a cionista izraeli és gyakran galut-beli "kiszsidó"  is tisztában van és HELYESLI...

"Ezért jó a dzsihadistáknak/cionistáknak az, ami Párizsban történik" - A régi recept mindig beválik

Az Index "Ezért jó a dzsihadistáknak az, ami Párizsban történik" című cikkében ismerteti a Stratfor rövid elemzését a Charlie Hebdo vadliberális propagandistái elleni párizsi terrortámadásról. A lényeglátó szöveg egy minimális módosítása méginkább kiemeli számunkra, hogy az események elég nagy fokban, ha persze nem is mindenben kezdenek emlékeztetni az 1938-as németországi "Kristályéjszakára". Ezt a hasonlatot persze már nem a Stratfor állapította meg. Az 1938-as Kristályéjszakát egy párizsi merénylettel provokálták ki és egy fontos lépés volt a Második Világháború és különféle nemzetiségű, vallású, felekezetű emberek millióinak nem utolsósorban rituális, de egyben praktikus célú kiirtása felé. (közte keresztény németeké is.) Vajon mi felé mutat most a régi recept új alkalmazása, melynek ismét párizsi helyszíne talán a szakmabeli nagy elődök előtt tisztelgő profi történelemgyártók pokoli iróniájú célzása???

Kristályéjszaka, 1938

Kristályéjszaka, 2015. Franciaországi kebabüzlet egy mecset mellett.

"A Komlós" - I. A rendszerek változnak, a cionista titkosszolgálat marad

"...ez az ember mindent megengedhet magának. Mert rejtélyes forrásból politikai hatalma van."

2002-ben jelent meg Kertész Péter: A Komlós című visszaemlékezés-kötete Komlós Jánosról, a rabbinövendékből lett ÁVH-sból lett Népszabadság-kulturális rovatszerkesztőből lett szocialista kabaréigazgató életéről. (Ulpius-ház, 2002) A könyv (jó)néhány részletének felidézéséhez az adja az egyik alkalmat, hogy úgy a tíz-tizenkettővel ezelőtti aktuális égrengető magyar belpolitikai botrány keretében (vagyis lehet, hogy már több, mint két hete...) Lázár János szép díjazással tanácsadójául fogadta Zoltai Gusztávot. A késés mentségére, a "zsidó nyomulás a kormányban" témában volt frissebb hír is, amit épp itt komolyan veszünk, akárcsak az okkultisták mindenféle jeleit. kuruc.info: Ami Lázár János milliós Rolexénél sokkal érdekesebb. A kormányzati főmameluk látványosan kivillantva a kommersz kabbalisták piros cérnakarkötőjét viseli, amit eddig többnyire  szórakoztatóipari celebekről, pl. Madonnáról lehetett tudni a bulvársajtóból. Az agyonemlegetett Likud-testvérpártiság, valamint Finkelstein és Birnbaum tanácsadása után ez már elég sokadik elem a sorban. És e sorba illeszkedik az is, hogy Zoltai a legendás munkásőrpufajka-viselés és hosszú MAZSIHISZ-elnökösködés között nem mellékesen évekig volt a Mikroszkóp színpad művészeti titkára és egyúttal az alapító igazgató, Komlós János személyi titkára. Komlósról pedig Szűrös Mátyás volt szives nyilvánosságra hozni, hogy a Moszad embere volt. A könyvben izgalmas, sőt nagy eséllyel fontos nyomokra bukkanunk az 56-os forradalom szovjet-ávós titkosszolgálati provokáció, hamis zászlós akció jellegére is, illetve Komlós életútja az éles szemű olvasó számára rávilágít a néhány évtizedenkénti rendszerváltások pokoli történelmi színjáték-jellegére, háttérből rendezettségére is.

Lengyel, izraeli két jó barát, együtt harcol, s...

Lehet, hogy a cím már nem túl eredeti, de itt a "két jó barát"-sorozat következő része.

(A provokatív címadások is jelezhetik, hogy a tényleges magyar-lengyel barátság őszinte híveként viszolygok a történelmi tényeket elhazudó legendáktól és mitikus áltörténelemképtől, főleg, hogy azok mögött leginkább balos-felforgató lengyelek és magyarok, illetve lengyel- és magyarországi illetőségű felforgatók, vakolók és kalandorok egykori internacionalista, elvtársi együttműködése és barátsága áll.)

Az alábbi cikk a lengyel prawy.pl portál cikkének szó szerinti fordítása. Ez a lengyel radikális hazafias jobboldal egyik legismertebb internetes médiuma, melynek neve "jobb.pl" jelentésű és a névválasztás nyilvánvalóan kifejezi a magyar Jobbik párttal való rokonszenvet és kapcsolatokat is. A portál a Narodowcy-Nemzetiek párthoz áll (nagyon) közel, mely a Jobbikot testvérpártjának tekinti. A párt a tavaszi országgyűlési választáson 2%-ot ért el, de úgy vélem, feljövőben vannak. Hiteles nemzeti radikális párt egyelőre nincs a Szejmben. Az átlagos magyar olvasó bizonyára nem tudja, hogy lengyel konzervatív-nemzeti radikális körökben Piłsudski egy alapvetően inkább utált figura. Személyével és politikájával eddig két bejegyzésben foglalkoztam:

 Kommunista bankrablókból államférfiak, sőt NEMZETI HŐSÖK lettek...

 Lengyel, román két jóbarát, együtt harcol, s...

A cikk több meglepő, a magyar közvéleményben élő sematikus történelemképbe nem illő tényre is rávilágít.
Az egyik, hogy az újjászületett Lengyelország két világháború közti elitje, kiemelten Piłsudski és klikkje nálunk gyakori feltételezésekkel és zsidó propagandisták egyes állításaival ellentétben kimondottan filoszemita volt. A minapi megemlékezések során Magyarországon kiemelték a szónokok a második világháborús lengyel menekültek befogadása kapcsán a zsidó vallású lengyel menekültek megkülönböztetésmentes fogadását. (A félreértések elkerülése végett: ezt én utólag is helyeslem.) Jellemző a korra, hogy a lengyel hadsereg tábori lelkészi szolgálata keretében ekkor tábori rabbik is működtek, ami például a Honvédségnél ekkoriban nem így volt. Más bejegyzés tárgya lehet, hogy a Piłsudski-csapat hatalomrajutását kezdettől lelkesen támogatta a lengyel B'nai Brith páholy és ez összefüggésben lehet Piłsudski feltételezett frankista származásával. Hazai jobboldaliak értetlenkednek pl. Andrzej Wajda filmrendező vadliberális voltának és zsidó származásának felemlítése kapcsán és arra hivatkoznak, hogy az ő apja Katyńban kivégzett katonatiszt volt. Az ország akkori etnikai-felekezeti arányai ismeretében nem meglepő, hogy az ott kivégzett lengyel tiszteknek becslés szerint kb. 10%-a lehetett zsidó származású/vallású/identitású.

A másik, hogy a cionista mozgalmat, a leendő izraeli fegyveres erők kiképzését, felfegyverzését és a leendő Izrael állam technikai infrastruktúrájának kiépítését a cikkben tárgyalt időszakban két állam támogatta a legnagyobb mértékben, illetve számottevően egyáltalán: a piłsudskista lengyel és a hitlerista náci német rezsim. Ezáltal ez a két rezsim a nyilvánvaló ellenséges viszonyával egyidejűen a cionizmus ügyében csendes szövetséges volt!

És végül a harmadik, hogy a lengyel kormányzat olyan fegyveres zsidó terrorszervezeteket támogatott katonai kiképzéssel és fegyverszállításokkal, melyek e fegyvereket nem kis részben a brit hadsereg és közigazgatás ellen vetették be Palesztinában. Ez a helyzet egy kissé más fényt vet arra, hogy az angolok kicsivel később a franciákkal együtt annyira nem siettek "meghalni Gdańskért"... (Természetesen a brit kormányzat beavatott vezetői számára világos volt, hogy az egész világháború egy pokoli színjáték, amiben mindenkinek el kell játszania a szerepét, nekik is és nem feltétlenül haragudtak se a lengyel vezetésre, se Hitlerre, se a közel-keleti zsidó terroristákra. Az események ilyen értékelése még az alábbi cikkből se derül ki, de ettől még nagyon érdekes. A színjáték-jelleget bizonyítja, hogy a zsidó katonák palesztinai dezertálását engedélyező, azokat a britek elleni terrorakciókra kiképző Anders tábornok teljes mértékben a brit katonai parancsnokság felügyelete alatt állt, akiknek mindenről tudnia kellett.)

A cionista Bétár tagjai Berlinben 1936-ban. A kép készülhetett volna Varsóban is.

("Szanációnak", az állam meggyógyításának a Piłsudski-puccs által hatalomra került rezsim nevezte saját uralmát.)

Az atomrakéta, a gnosztikus világpusztítás tudatosan kifejlesztett eszköze

A magyar bloggertársadalom két korelnök veteránjának utóbbi blogbejegyzéseiben is felmerült az atomfegyverek témája. Antalffy Tibor  bá "Izrael kontra emberiség" című bejegyzése idézi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának minapi Iránnal történt (azóta máris bizonytalan...) megegyezése kapcsán a csalódott Netanyahu dühösen kijelentette, hogy "ha neki választani kell a III. világháború és Izrael elpusztítása között, akkor az előzőt fogja választani." Tibor bá ezt blöffnek tartja, azon az alapon, hogy ez egy hamis választási lehetőség, "lose-lose szcenárió". Ez persze igaz is, az is, hogy valóban azonos a két lehetőség, illetve, hogy valóban gyakran blöfföl az izraeli kormány (mint más kormányok is), azonban a világ (legalábbis az emberiség) atomháború általi elpusztítása, kimondottan izraeli(ta származású) döntéshozók kezdeményezésére a misztikus nihilizmus, az okkult hagyományok ismeretében nem egy azonnal elhessegethető lehetőség. Sőt, mint látni fogjuk, sajnos az ellenkezője a nem túl esélyes...

A másik régi blogmotoros, Szeszák Gyula pedig "Putyin Razvedkája" című bejegyzésében egyebek mellett az amerikai atomtitok szovjetek részére történő ellopásában résztvevő zsidó kémek túlsúlyának tényére mutat rá, köztük az atomprogram vezetője, Oppenheimer részvételére is.

Tehát az atomfegyverkezésnek nemcsak a létrehozása, a technikai megtervezése és politikai lobbiháttere volt egy látványosan "zsidó ügy", zsidó káderek által véghezvitt, vezényelt ügy, hanem az atomháborús veszélyhelyzet előállítása is. Ugyanis nyilvánvalóan nincs az emberiség kipusztításával fenyegető atomháborús potenciál, ha csak a világ domináns nagyhatalma, az USA rendelkezik atomfegyverekkel, amely ellenfeleit egy-két bomba bevetésével behódolásra kényszerítheti, mint Japán esete mutatta. Természetesen az atomtitoknak a háború eredményeként kétpólusúvá váló világ két pólusa között zsidók által kivitelezett tudatos megosztását nagyban elősegítette, hogy mint e blogról is tudhatjuk, de még inkább például Sutton, vagy MacDonald könyvei alapján, az USA és a Szovjetunió élén egyaránt a globalista, nagyrészt zsidó (származású) bankárelit által a hatalomba finanszírozott elit állt, ahogy a frissen legyőzött hitleri rezsim is e körök bankszámláiból bújt elő, tehát a második világháború is e végső hatalommal rendelkező körök pokoli színjátéka volt. És persze már az első világháború is, ahol (mindkét háborúban) a harcoló felek fontos döntéshozó posztjain álló egyes zsidó származású káderek hajmeresztően közeli családi kapcsolatban álltak az "ellenség" területén hasonló posztokat betöltő magukfajtákkal, vagy éppen saját maguk onnan települtek át néhány évvel azelőtt...

A korábbi bejegyzések során a mozaikként összeálló kép láttán már megfogalmaztam azt az intuíciómat, hogy a gettók belülről zárt kapuinak kitárása, a Haszkala, "zsidó felvilágosodás", melynek keretében többé már nem tiltották a zsidó ifjaknak a Talmudon kívüli világi tudományok tanulmányozását, nem véletlenül vezetett oda, hogy gyakorlatilag két nemzedék alatt a zsidó tehetségek elárasztották az egyetemek ezirányú szakjait és rövidesen kifejlesztették az atombombát.  

A kifejlesztés oka a világ elpusztításának tudatos terve volt.

"... mi képesek vagyunk rá, hogy hirtelen, csak úgy, reggeli előtt elkezdjük a harmadik világháborút.”

Most lépjünk tovább az intuíció tényekkel való alátámasztása felé!

A bejegyzés folytatása

Marranó kukacok a Vatikán Almájában - Zsidó születésű papok a II Vatikáni Zsinat filoszemita reformjai mögött

"autentikus"...

Meghalt Vermes Géza, a kumráni tekercsek és Jézus történelmi alakjának világhírű
kutatója. Izraeli(ta) olvasóim egy része talán kegyeletsértőnek is találhatja, hogy ennek kapcsán hova fogok kilyukadni a bejegyzésben, de azt gondolom, hogy egy 89 éves ember halála nem tragédia, szép kort élt meg, még ha a végére sok szenvedéssel járó hosszú betegség is jutott, amiért együttérzünk vele (illetve emlékét megőrizzük - én itt a magam módján...). Hazánk szakmai körökben világhírűvé vált szülötte életműve alapján egyértelműen a szerencse fia volt, többszörösen megadatott neki, hogy kivételezett lehessen:

- zsidó létére katolikus pap lett
- katolikus pap létére többször nősült
- makói születésű létére nagyon közel állt Jeruzsálemhez! :-)

A bejegyzés végére látni fogjuk, hogy az elméleti munka mellett még milyen Nagy Küldetésben is megadatott a részvétel lehetősége e neves kutatónak.

Igazából a jelen bejegyzésre, ami részben felfrissíti korábbi bejegyzések információit is, már korábban viszketett a billentyűzetem.

alázatos szolgája...

Egyrészt, mert a sok szempontból látványosan formabontó Ferenc pápa látványosan nem formabontó módon halad tovább a II Vatikáni Zsinat utáni elődjei útján, az Egyházat  és tanítását "Idősebb Fivéreink" elvárásaihoz igazító úton, másrészt, mert egyre gyakrabban botlok a "grassroots" szinten ennek egy feltűnő, bizarr jelébe.

Az utóbbi időben többször hallottam a helyi katolikus templomban, illetve az egyházmegyei katolikus rádióban (ami egy egész jó kis rádió, nem a maffiózó Rydzyk agymosó szektás Mária Rádiójának stílusában) a zsidók legfőbb imáját, a minden reggel és este elmondandó Smá Jiszráelt énekelni.

A Smá Jiszráél az izraeli államiság szimbóluma is - kezdőszavai a Knesszet Menóráján (napkorong és Ouroboros társaságában...)

Az új pápa is elsők között találkozott rabbikkal és vezető izraeli politikussal (a világfelvásárlásügyi felelőssel), ami már egy idő óta az új állami és egyházi vezetők szinte rituális beiktatási ceremóniája. A katolikus szószékekről és vatikáni sajtókonferenciákról dől az Izraelbarát és zsidóbarát propaganda, a II Vatikáni Zsinat óta, melyen a teológiából és liturgiából radikálisan kigyomlálták a Választott Nép érzékenységét netalán sérteni képes elemeket, a hivatalos egyház nyíltan filoszemita és elítéli a zsidó vallással szemben kritikus ordas eszméket, illetve azok képviselőit.

Korábbi, Santo Subito (A zsidó pápa) c. bejegyzésemben már idéztem, hogy a Vatikán e nyílt filoszemita irányvonala, illetve annak látványos külsőségekkel való rendszeres kinyilvánítása a származásilag is Izrael felé elkötelezett II. János Pál pápasága idején alakult ki, ő volt az első pápa, aki egy zsinagógába látogatott és az első, aki imádkozott a jeruzsálemi Siratófalnál és zsidó szokás szerint imája szövegével cédulát dugott a fal résébe.

(A fentebbi képen a zsinagóga előtt barátját és rokonát üdvözlő Elio Toaff akkori római főrabbi tényleg érdemdús ember, ugyanis ő nemzette Ariel Toaff történészprofesszort, mellesleg szintén rabbit, a Vérhúsvétok című, a zsidó rituális gyilkosságokról írt, őszinteségével botrányt kiváltó könyv derék szerzőjét.)

E jelenség kapcsán egyből felmerül a kevésbé konformista megfigyelőben a kérdés, hogy vajon a korábbi "viszályban levő felek" békülése keretében megköveteltek-e a katolikus egyház vezetői bármilyen viszonossági lépést a zsidó vallás képviselőitől, akikkel az utóbbi időben szertartásos rendszerességgel mutatkoznak együtt, hogy vajon a zsidóknak is hozzá kellett-e igazítaniuk teológiájukat és liturgiájukat a keresztények érzékenységéhez, nekik is ki kellett-e gyomlálniuk ezekből a "goj"-ellenes elemeket és hogy milyen gyakran imádkozzák a zsinagógákban a Miatyánkot? Vagy ez az egész "békülés" egy egyoldalú fegyverletétel a katolikus egyház vezetése részéről egy továbbra is elszánt ellenség előtt?

A bejegyzés folytatása.

"... hogy forróvá tegyem a talajt a diaszpórában élő zsidek lába alatt..."

 

"én ma is kész vagyok rá, önként, hogy elvégezzem Izrael népéért a mocskos munkát, hogy szükség szerint arabokat öljek, hogy száműzzem, elkergessem, megégessem őket, hogy meggyűlöltessem magunkat, hogy forróvá tegyem a talajt a diszpórában élő zsidek lába alatt, és arra kényszerítsem őket, hogy jajgatva, de gyorsan idefussanak az országba. Még ha itt is, ott is fel kéne ezért robbantanom egy csomó zsinagógát."

Korábban idéztem e blogon Naeim Giladi könyvét, melyben beszámol róla, hogyan követtek el izraeli titkosszolgálatok antiszemitának álcázott merényleteket iraki zsidók, például zsinagógák előtti tömeg ellen:  Zsidók öltek zsidókat, hogy a túlélőket Izraelbe kényszerítsék

Ennek alapján is felvetettem, hogy gyanús, ha egy Mohamed nevű arab követ el zsidó nők és gyerekek elleni merényletet, mi van, ha az izraeli titkosszolgálatok igyekszenek fenntartani a világ zsidóin a nyomást: Kinek volt fontos, hogy MOHAMED 3 éves IZRAELI kisgyereket öljön Franciaországban?

Ismertettem az elméletet, hogy a "Holokauszt" néven emlegetett zsidóirtást és az azt kivitelező náci rezsimet, Hitlert a cionizmus mögött álló zsidó bankárok, nagytőkések irányították, például, hogy Izraelbe vándorlásra kényszerítsék az erre maguktól nemigen hajlamos zsidó tömegek nekik kellő fiataljait, képzettjeit, a többit meg küldték a levesbe:  Hitler, a cionista báb

Izraeli és más zsidó szerzőkre támaszkodva bemutattam, hogy ennek még judaista vallási alapja és mintája is volt:  Kiddush Hashem - a Holokuszt zsidó receptje - II.rész - A vallási háttér


Most az egyik legismertebb izraeli író, Ámosz Oz: Keresztül-kasul Izrael országában 1982 őszén című, magyarul 1988-ban kiadott könyvéből idézek egy fejezetet, mely eléggé megvilágítja, hogy a cionista elit körében például a 80-as évek elején mennyire tudatos, ismert és büszkén vállalt elv volt, hogy a diaszpórában élő zsidók lába alatt maguknak a cionistáknak kell forróvá tenni a talajt, ha kell, zsinagógákat robbantva, hogy alijára kényszerítsék őket. Vagyis, hogy nem a cionizmus, az eszme van az emberért, a zsidókért, hanem fordítva.

A bejegyzés folytatása

Kiddush Hashem - a Holokuszt zsidó receptje - II.rész - A vallási háttér

A bejegyzés előző része:  Hitler, a cionista báb

A zsidóirtás általánosan használt, sőt megkövetelt neve, a "Holokauszt" görögül teljesen elégő áldozatot jelent, az áldozat szó vallási értelmében, ahogy az ókori kultuszok részeként az oltáron égették el az áldozati állatot, vagy egyes esetekben embert. Akik a zsidó holokauszt-iparosok részéről így nevezték el ezt a tragikus eseményt, illetve folyamatot, azok tehát utaltak a zsidóirtás kultikus, vallási jellegére. Azonban furcsa módon a közvetlenül elkövetőnek, bűnösnek tekintett kivitelezők semmiféle vallási jelleget nem tulajdonítottak a zsidóirtásnak, a sokat emlegetett "Végső Megoldásnak"! Nemcsakhogy nyíltan, de ismereteink szerint még titkos belső körben se adták soha semmi jelét a náci rezsim vezetői, a zsidóirtás irányítói, hogy ez a népirtás valamiféle vallási kultuszcselekmény a részükről. Ez nem is meglepő, mert sem a német népi, vallási hagyományokban (beleértve a német keresztény, vagy akár a korábbi pogány germán hagyományokat), sem pedig a náci rezsimben, kiemelten az SS-ben egy időben jellemző okkult kultuszokban nem fordult elő semmi olyan elem, ami alapja lehetett volna ilyen kultikus népirtásnak, égőáldozatnak.   

Az Isten által parancsolt "Szent Népirtás" hagyománya

Megdöbbentő gondolat, mégis kézenfekvő és magától kínálkozó, hogy viszont mégis találunk a "zsidó" és a "vallási okból elkövetett népirtás", "népirtási kultusz" fogalmak egybevetése során olyan vallást, amelyben van hagyománya, sőt elég nagy jelentősége az "isteni parancsolatra" elkövetett népirtásnak. Természetesen ez a zsidó vallás, a judaizmus. A keresztény Biblia Ószövetségi részével nagyrészt egybeeső Tanakh, azon belül a Tóra tele van olyan ígéretekkel, illetve parancsokkal, melyekkel Jahve, a Féltékeny Isten, a Bosszúálló Isten megígéri, vagy megparancsolja Választott Népének különféle kánaáni népek, "gojok", teljes népirtás keretében történő megsemmisítését, exterminációját.

Csak néhány példa a judaizmusban a népirtásra, mint Istentől származó Szent Kötelességre vonatkozó hagyományra:

A bejegyzés folytatása

Hitler, a cionista báb

Ma van az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 68. évfordulója, a mai nap az ENSZ határozata nyomán  2005 óta "A Holokauszt Áldozatainak Nemzetközi Emléknapja".

Általánosságban is és a bejegyzés nyomán esetleg feljelentésre gondolók kedvéért is előre kell bocsátanom, hogy nem tartozok sem azok közé, akik a Holokausztot tagadják (bár az elnevezését, mint majd látni fogjuk, miért, tragikusan bizarrnak tartom), sem pedig azok közé, akik pl. a kurucinfón szokásos vicc alapján "nem tagadják, de helyeslik".

Elítélem a holokauszttagadás törvényi tilalmát, magától értetődőnek tartom a "revízionista" történészek tevékenységét, de nem azért, mert kétségbe vonnám, hogy a második világháború idején zajlott egy tudatos népirtás, zsidóirtás, melynek során ártatlan emberek tömegeit küldték a halálba származási alapon. Ezt a népirtást aljasságnak, az emberiség elleni bűnök egyis súlyos esetének tekintem, épp ezért felháborító, hogy az áldozatok emlékén élősködő körök hamis adatokat és hazug legendákat sulykolnak a köztudatba hivatalos állami kultuszok keretében és a kultuszok hazugságait megkérdőjelezőket, például a valódi tényeket kutató történészeket börtönnel fenyegetik, vagy sújtják.

Az áldozatok emléke és az igazsághoz ragaszkodás, illetve a történelmi tanulságok levonásának igénye is megköveteli, hogy a "revizionistának" bélyegzett kutatás a szakma szabályai alapján szabadon folyhasson és ne legyen tabu se az áldozatok száma, se a tömeggyilkosságok során alkalmazott technológia, se semmilyen hasonló kérdés. Ne legyen Gondolatbűn a törvény erejével védett hivatalos kultusz dogmáit megkérdőjelezni, legyen ez a történettudomány egyik munkaterülete a sok hasonlóval azonos módon!

A fentiek értelmében természetesen a Kérdések Kérdése, ami sokkal fontosabb a technikai részletek, vagy az áldozatszám kérdésénél (de azokat is fel kell tárni!), hogy kik a főfelelősök ezért a népirtásért, melynek hatásai máig súlyosan befolyásolják az emberiség életét.

• Hogyan keletkezett a zsidóirtásért felelős ideológia és politikai program?
• Hogyan jutott hatalomra a zsidóirtást kivitelező náci rezsim?
• Van-e a népirtásnak vallási, teológiai oka és ha netán igen, mi az? (MELYIK VALLÁSBÓL???) 

A fenti kérdéseknek természetesen a népirtás által érintettek leszármazottait, a zsidókat elvileg még sokkal inkább érdekelnie kellene, mint bárki mást. Hiszen nagyon nem mindegy, ki miatt került krematóriumba a dédnagymama! Érdekes módon csak egy kisebbségük elég nonkomformista ahhoz, hogy feltegye ezeket a kérdéseket és alaposabban utána is járjon a tényeknek, használva közben az elemi logikát. A többség beéri az agyába mosott, előregyártott tananyaggal, helyesebben "programmal". Igazi robothoz illően...

A bejegyzés folytatása

A Lauder-kapcsolat

 

Az Organikus  Építész, a Kabbala és a budai zsidóiskola

Ronald Lauder személye és magyarországi kapcsolatai a testvérblog, az Ördögűző utóbbi bejegyzései kapcsán kerültek a látóterembe. Időközben kitört a botrány a Jobbik parlamenti felvetése kapcsán a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő izraeli állampolgárságú magyar politikusokról, köztisztviselőkről, ami még tovább fokozza a Lauder-kapcsolat megvizsgálásának aktualitását. Valóban veszélyesek-e hazánkra az izraeli állampolgárok, azok-e a legveszélyesebbek a cionista körökből, akiknek ilyen állampolgársága van, milyen magasra nyúlnak a hazai politikai életben e veszélyforrások kapcsolatai és vajon a Jobbik-e a legkézenfekvőbb politikai tényező az e veszélyes körökkel való TÉNYLEGES, nem színjáték jellegű szembeszálláshoz?

Az Ördögűzön közzétettem, hogy Makovecz Imre, a most szintén vitát gerjesztő (botrányt keltő?) Magyar Művészeti Akadémia alapítója kabbalista volt és  többek között a sevillai magyar pavilonon is alkalmazott kedvenc jelképe volt a lefelé tükrözött menóra-életfa, amiről kiderült számomra, hogy egy alapvető okkult, kabbalista, sátánista jelkép. Legalábbis a "fa" alsó fele egyértelműen "pokoli" jellegű és Makovecz a sevillai pavilon kapcsán adott óvatlan nyilatkozataiban épp ezt az alvilági felet magasztalta. Ráakadtam, hogy egészen véletlenül ugyanez a fontos kabbalai jelkép, a menórásított élet+halál-fa a pesti Lauder Javne világi zsidó iskola logója, ami történetesen egész KK-Európa legnagyobb ilyen iskolája, ennek történelmi-demográfiai okait ismerjük. ( A Lauder Javne Iskola honlapja)

Iskolateremtő személyiség...

Ki szeretne vele egy sötét utcában találkozni???

 Ekkor néztem kicsit utána, ki is Ronald Lauder, a Szponzor. Csak most tudatosult bennem, hogy a globális cionista intézményrendszerben és kapcsolati hálóban ő egy nagyon fontos szereplő, kb. Soros "szines forradalom-csináló" alapítványaihoz hasonló szerepe van a szereposztásban térségünk oktatási intézményei terén (sok más fontos feladata mellett!). A Lauder Alapítvány Berlintől Moszkváig,  Varsótól Szófiáig szinte minden térségbeli fővárosban működtet zsidó óvodát, iskolát. Szinte biztos, hogy ekkora hálózathoz már nem a saját családi cége pénzéből szponzorál, hanem a globális cionista kassza erre kijelölt "arca". (Azért saját vagyonát 2011-ben 3,3 milliárd USD-ra becsülte a Forbes.) Egyéb nagy cionista alapítványok elnöke is volt/van, pl. az Izraelben faültetéssel foglalkozó, de eredetileg a cionista telepek számára arab földek felvásárlására létrejött legendás Jewish National Fund vezetője volt, és jelenleg is elnöke a Zsidó Világkongresszusnak - nem akárki a "csapatban". Netanjahu nagy szövetségesének és támogatójának számít. (A "testvérpárt" Likud vezetőjéének...)

Hogy a küldetésének a zsidó identitás újjáélesztését tekintő alapítvány által támogatott, létrehozott magyarországi Lauder Javne iskola logója a kabbalai sátánista "élet(+halál)-fa, melynek gyökerei között a Pokolban Lilith és Samael lakozik, az eléggé összhangban van azzal, hogy a Lauder Alapítvány logója meg nem más, mint "Bafomet fáklyája", vagyis Lucifer jelképe a sátánisták számára: 

A bejegyzés folytatása

Kinek volt fontos, hogy MOHAMED 3 éves IZRAELI kisgyereket öljön Franciaországban?

Amennyiben elhisszük, hogy a cionizmus nem a kiszsidók érdekvédelmi mozgalma, hanem nagyhatalmú körök eszköze, amihez a zsidó tömegeket "ágyútölteléknek" használják, beleillenek a képbe a cionista titkosszolgálatok által tervezett antiszemita támadások, évtizedek óta:

"Zsidók öltek zsidókat, hogy a túlélőket Izraelbe kényszerítsék"

Az "ostromlott vár" pszichózist a zsidókban állandóan fenn kell tartani, hogy elhiggyék, hogy számukra egyrészt Izrael az egyetlen biztonságos menedék, másrészt, hogy az Iszlám az ő ellenségük.
Tehát a nagy eséllyel tudatmódosított, az USraeli titkosszolgálatok által kreált Al-KAida által kiképzett gyilkosnak egyrészt látványosan MOHAMED névre kell hallgatnia, másrészt francia-izraeli kettős állampolgárokat kellett megölnie, hogy a temetés látványosan Izraelben lehessen, az ország népét pszichikailag kondícionálva a tervezett perzsa háborúra, hogy megértsék, amíg nem számolnak le ezekkel az iszlám országokkal, sose lesznek biztonságban...

Zsidók öltek zsidókat, hogy a túlélőket Izraelbe kényszerítsék

A palesztin állam létrehozása körüli huzavona kapcsán ideje rátérnünk a "kitalált újkor", a "hamis történelem" egyik legközpontibb kérdésére, de a Kertész Ákos-botrány is jelzi, mennyire alapvető fontosságú LENNE szembenézni korunk egyik legnagyobb hazugságával. Kiemelten a "jobboldalon", a "hazafias táborban", mert épp ez az a közeg, ami a hamis történelemcsinálók kedvenc célcsoportja, ezek a megcélzott közegek fogadják el a legnaívabbul a háttérhatalom által nekik gyártott "hősöket", valójában a világszétverők ügynökeit.
A fenti címmel természetesen egy jóval nagyobb horderejű kérdésről lesz majd szó, a Nagy Holokausztvallás központi témájáról, de bemelegítésnek itt egy fontos adalék a cionista háború egy mellékhadszinteréről, az arab és más iszlám országok zsidóságának eszközként kezeléséről.

Naeim Giladi : “Ben Gurion botrányai: Hogyan gyilkolt a Hagana és a Moszad zsidókat”


Jellemző, hogy az Amazon lehagyja a cím “kényes” részét, és hogy : ”Out of Print–Limited Availability.” - a könyv elfogyott…

“Naeim Giladi, Iraki születésű amerikai zsidó újságíró: “Azért írtam ezt a könyvet, hogy elmondjam az amerikai embereknek, főleg a zsidóknak, hogy az iszlám országokból a zsidók nem önszántukból emigráltak Izraelbe, hanem azért, hogy erre kényszerítsék őket, zsidók zsidókat öltek; és hogy még több arab föld elkobzására nyerjenek időt, zsidók számos alkalommal elutasítottak őszinte békejavaslatokat arab szomszédaik részéről. Arról írok, amit az első izraeli miniszterelnök “kegyetlen cionizmusnak” nevezett. Azért írok erről, mert én is résztvevője voltam.” Giladi bemutatja a fájdalmas igazságot Palesztina cionista meghódításáról és arról, hogy David Ben-Gurion hivatali idejében mesterségesen keltettek antiszemitizmust az iraki zsidó közösségek ellen, hogy az iraki zsidókat Izraelbe vándorlásra ösztönözzék. A cionisták célja a nyers zsidó munkaerő importja volt a Közel-Keletről, hogy legyen, aki szánt és vet a frissen üressé tett földeken. Szintén fel kellett tölteni a hadsereget sorkatonákkal, hogy legyen aki megvédje a lopott területeket.”

 Itt elolvasható a könyv angolul.

Az alábbi interjúban  Giladi részletezi a zsidó titkosszolgálatok által zsidók közé dobott gránátokat, bombákat és általuk gyártott és Irakban terjesztett antiszemita röplapokat. Hogy az izraeli kormány az iraki angolbáb kormányt rávette, fossza meg a zsidókat állampolgárságuktól, mert zömük inkább maradt volna. A tapasztalatlan fiataloknak meg fűt-fát igértek az “igéret földjén”.

Nem minden zsidó ősi álma volt az alija, ezeket ösztönözni kellett, szó szerint “fegyvert tartva a homlokukhoz”. A fegyvert cionista zsidók tartották.

Volt persze ugyanenek a háborúnak egy hadszíntere a II. világháború alatti és utáni Európában is. Utóbbiban különösen a frissen szovjet megszállás alá került országok, közte hazánk túlélő zsidói ellen a zsidó vezetésű kommunista titkosszolgálatok által megszervezett pogromok az érdekesek. Természetesen a kommunista rezsim mindenestől a cionizmust is ESZKÖZÉÜL használó globális (nagyrészt zsidó származású vezetőkkel rendelkező) nagytőke műve, ahogy a hitleri rezsim is, de ez utóbbit még a radikális jobboldali, "antiszemita" közeg jókora, talán nagyobb része se képes felfogni. Működik a történelemhamisítás...

Naeim Giladi: Az iraki zsidók

részletek:

“Ben Gurionnak a “keleti zsidók” azért kellettek, hogy megműveljék a sokezer hektár földet, amit az izraeli csapatok által 1948-ban elűzött palesztinok hagytak hátra.

És kezdtem megtudni, milyen barbár módszerekkel szabadították meg a születő államot annyi palesztintól, amennyitől csak lehetséges. A világ ma hátrahőköl a baktériumhadviselés gondolatától, de valószínűleg Izrael használta ezt először a Közel-Keleten. Az 1948-as háborúban a zsidó csapatok kiűzték az arab falvak lakosságát, gyakran fenyegetéssel, néha egyszerűen lelőve egy féltucat fegyvertelen arabot, elrettentő például a többiek részére. Hogy az arabok ne térhessenek vissza újrakezdeni az életüket ezekben a falvakban, az izraeliek tífusz- és vérhasbaktériumokkal fertőzték meg a kutakat.

Uri Mileshtin, az Izraeli Hadsereg hivatalos történésze írt és beszélt a baktériumfegyverek használatáról. Mileshtin szerint Moshe Dayan, akkoriban hadosztályparancsnok adott parancsot 1948-ban az arabok kiűzésére falvaikból, házaik lebulldózerezésére és kútjaik használhatatlanná tételére tífusz- és vérhasbaktériumokkal.

Acre olyan fekvésű volt, hogy gyakorlatilag egyetlen géppuskával meg tudta magát védeni, ezért a Hagana baktériumiokkal fertőzte meg a forrást, amely vízzel látta el a várost. A forrás neve Capri volt és északról, egy kibuc mellől folyt a vize. A Hagana elfertőzte a vizet, a lakosság megbetegedett és a zsidó csapatok megszállták Acre-t. Ez olyan jól ment, hogy egy Hagana-osztagot arabnak öltözve beküldtek Gázába, ahol egyiptomi csapatok voltak, és az egyiptomiak elkapták őket, amint két doboz tífusz- és vérhasbaktériumot juttattak a vízellátó rendszerbe, mit sem törődve a civil lakossággal. “Háborúban nincsenek érzelmek” mondta az egyik elfogott Hagana-tag.”

"Az 1950-51-es es bombamerényletek

    Az 1941-es zsidóellenes zavargások kiváló ürügyet teremtettek a briteknek, hogy bevonuljanak Bagdadba visszajuttani a hatalomba a britpárti régenst és britpárti miniszterelnökét, Nouri el-Szaidot.  Szintén ürügyet nyújtottak a palesztinai cionistáknak egy iraki illegális cionista mozgalom létrehozására, először Bagdadban, majd más városokban is,  Bászrában, Amarában, Hillában, Diwaneiában, Abrilban és Kirkukban.

A második világháború után gyorsan váltották egymást az iraki kormányok. A palesztinai cionista hódítás, különösen a deir jasszini palesztinok lemészárlása felerősítette a britellenes mozgalmat Irakban. Amikor az iraki kormány új barátsági szerződést írt alá Londonnal 1948 januárjában, az egész országban zavargások törtek ki. A szerződést nemsokára érvénytelenítették és Bagdad követelte a brit katonai misszió kivonását, amely 27 éve irányította az iraki hadsereget.

1948 folyamán később Bagdad Palesztiinába küldött egy katonai különítményt a cionisták eleni harcra és amikor Izrael májusban kikiáltotta függetlenségét, Irak lezárta a haifai olajfinomítót ellátó olajvezetéket. Abd al-Ilah azonban még mindig régens volt és a britek quislingje, Nouri el-Said újra miniszterelnök volt. Én az Abu Gréb börtönben voltam 1948-ban, ahonnan csak 1949 szeptemberében szöktem meg Iránba.

Hat hónappal később – konkrétan március 19-én – bomba robbant Bagdadban az Amerikai Kulturális Központ és Könyvtárnál, megrongálva az épületet és többeket megsebesítve.  A központ a fiatal zsidók kedvenc találkozóhelye volt.

Az első közvetlenül zsidókra dobott bomba 1950. április 8-án 9.15-kor robbant. Egy három fiatallal arra hajtó autóból dobtak gránátot a bagdadi  El-Dar El-Bida Kávézóra, ahol zsidók ünnepelték a Pészahot.  Négy ember súlyosan megsérült.  Azon az éjjelen szórólapokat osztogattak, amelyek a zsidókat Irak azonnali elhagyására szólították fel.

Másnap rengeteg zsidó, többségükben szegények, akiknek nem volt mit vesztenie, zsúfolódott össze a kivándorlási hivatalokban, hogy lemondjon állampolgárságáról és beadja Izraelbe vándorlási kérelmét. Olyan sok volt a kérelmező, hogy a rendőrségnek zsidó iskolákban és zsinagógákban kellett regisztrációs irodákat nyitnia.

Május 10-én hajnali 3-kor egy gránátot dobtak a zsidó tuljadonban levő Beit-Lawi Automobil Vállalat kirakata felé, részben lerombolva az épületet. Személyi sérülés nem történt.

1950. június 3-án   egy újabb gránátot dobtak ki egy száguldó autóból Bagdad El-Batawin negyedében, ahol a legtöbb gazdag zsidó és középosztálybeli iraki élt.  Senki nem sérült meg, de a robbanást követően cionista aktivisták sürgönyöket küldtek Izraelbe, hogy az Irakra szánt bevándorlási kvótát növeljék meg.

Június 5-én 2.30-kor bomba robbant a zsidó tulajdonban levő Stanley Shashua épületnél az El-Rashid utcán, anyagi kárt okozva, de személyi sérülés nélkül.

1951. január 14-én délután 7-kor gránátot dobtak  a Masouda Shem-Tov zsinagóga előtt tartózkodó zsidók csoportjára.  A robbanás elszakított egy nagyfeszültségű vezetéket, három zsidót ért halálos áramütés, köztük egy fiatal fiút, Itzhak Elmachert, és 30 másik sebesült meg. A támadás után a zsidók kivándorlása napi 6-700 főre ugrott.

A cionista propagandisták máig azt állítják, hogy az iraki bombákat zsidógyűlölő irakiak robbantották, akik ki akarták űzni a zsidókat országukból.  A szörnyű igazság az, hogy a bombákat, melyek iraki zsidókat öltek és nyomorítottak meg és megrongálták a tulajdonukat, cionista zsidók dobták.

Úgy gondolom, hogy a könyvemben szereplő dokumentumok között a legfontosabbak közé tartoznak két röpcédula példányai, melyeket az illegális cionista mozgalom adott ki és amiken a zsidókat Irak elhagyására szólították fel.  Az egyik 1950. március 16-I, a másik 1950. április 8-I keltezésű.

A kettő közötti különbség döntő jelentőségű. Mindkettő feltüntették a kiadás dátumát, de csak az április 8-i mutatja az időpontot: délután 4 óra. Miért tüntették fel az időpontot? Ilyen pontosság példa nélküli volt. Még a vizsgálóbíró, Salaman El-Beit is gyanúsnak találta. Vajon a du. 4 óra feltüntetői alibit akartak a bombamerénylet idejére, amiről tudták, hogy öt órával később fog bekövetkezni?   Ha igen, honnan tudtak a merényletről? A bíró arra következtetett, hogy onnan tudták, hogy az illegális cionisták és a merénylők kapcsolatban álltak egymással.

Erre a következtetésre jutott Wilbur Crane Eveland, a CIA korábbi magasrangú tisztje is, akivel volt alkalmam találkozni New Yorkban 1988-ban. Homokkötelek c. könyvében, melynek megjelentetését a CIA ellenezte, Eveland ezt írja:

"Abból a célból, hogy az irakiakat Amerika-ellenesnek mutassák és hogy megrémítsék a zsidókat, a cionisták bombákat telepítettek az USA Információs szolgálat könyvtára és zsinagógák közelébe. Nem sokkal később röplapok tűntek fel, Izraelbe vándorlásra biztatva a zsidókat. . . .  Bár később az iraki rendőrség bizonyítékokat adott át nagykövetségünknek arról, hogy a zsinagóga és könyvtár elleni támadások, valamint a zsidóellenes és Amerika-ellenes röplamkampányok a földalatti cionista szervezet művei voltak,  a világ nagy része elhitte a jelentéseket, hogy arab terrorizmus váltotta ki az iraki zsidók menekülését, akiket a cionisták “megmentettek”, valójában azért, hogy növeljék Izrael zsidó lakosságát."

Eveland nem részletezi a cionistákat a támadásokkal összekötő bizonyítékokat, de én megtettem a könyvemben. Pldául 1955-ben szerveztem egy bizottságot iraki származású zsidó ügyvédekből, hogy képviseljék olyan iraki zsidók követeléseit, akik még mindig rendelkeztek Irakban tulajdonnal. Egy jól ismert ügyvéd, aki kérte, hogy ne közöljem a nevét, tudomásomra hozta, hogy az iraki laborvizsgálatok igazolták, hogy az Amerikai Kulturális Központ elleni bombatámadásnál talált röplapok ugyanazon az írógépen készültek és ugyanazon a stencilgépen lettek sokszorosítva, amiken a cionista mozgalomnak közvetlenül az április 8-i bombatámadás előtt terjesztett röplapjai.

Elemzések kimutatták azt is, hogy a Beit-Lawi támadásnál használt robbanóanyag megegyezett egy Yosef Basri nevű iraki zsidó aktatáskájában talált robbanóanyag-maradványokkal. A jogász Basrit Shalom Salih cipésszel együtt 1951. decemberében perbe fogták a támadásokért és a következő hónapban kivégezték. Mindketten a Hashura, a földalatti cionista szervezet katonai szárnyának tagjai voltak. Salih végül bevallotta, hogy ő, Basri és egy harmadik férfi, Yosef Habaza hajtották végre a támadásokat.

Az 1952 januári kivégzések idejére a becslés szerint 125 ezres iraki zsidóság 6 ezer fő kivételével már Izraelbe menekült.  Ráadásul a britbarát és cionistabarát báb el-Said befagyasztotta a vagyonukat, beleértve a készpénzt. (Volt lehetőség iraki dinárok kivitelére, de amikor a bevándorlók beváltották őket Izraelben, azt kellett tapasztalniuk, hogy az izraeli kormány megtartotta magának az értékük 50%-át.) Még azok a zsidók is elveszítették állampolgárságukat, akik nem jelentkeztek kivándorlásra, de éppen külföldön tartózkodtak, amennyiben nem tértek vissza egy meghatározott időn belül. Felszámoltak egy ősi, kulturált, prosperáló közösséget és tagjait áttelepítették egy keleteurópai zsidók által uralt országba, akik kultúrája nemcsak idegen, de teljesen gyűlöletes volt számukra."

Hasonló témájú bejegyzések:

• "... hogy forróvá tegyem a talajt a diaszpórában élő zsidek lába alatt..."

"... én ma is kész vagyok rá, önként, hogy elvégezzem Izrael népéért a mocskos munkát, hogy szükség szerint arabokat öljek, hogy száműzzem, elkergessem, megégessem őket, hogy meggyűlöltessem magunkat, hogy forróvá tegyem a talajt a diszpórában élő zsidek lába alatt, és arra kényszerítsem őket, hogy jajgatva, de gyorsan idefussanak az országba.  Még ha itt is, ott is fel kéne ezért robbantanom egy csomó zsinagógát."

• Kinek volt fontos, hogy MOHAMED 3 éves IZRAELI kisgyereket öljön Franciaországban?

• Hitler, a cionista báb

"... a németség pozíciói a háború és főleg Hitler tevékenysége nyomán sokkal rosszabbak, mint a háború előtt voltak!

Ezzel szemben a főleg zsidó eredetű (a judaizmus nihilista irányzataival kapcsolatban levő) globalista bankárelit tevékenysége minden területén nyert Hitler háborús tevékenysége és személyes döntései következtében"

• Kiddush Hashem - a Holokuszt zsidó receptje - A vallási háttér

"Ez a (végső) Megváltás ... magában fogja foglalni az összes nemzet lerombolását, elpusztítását, legyilkolását és kitörlését: az övéket, az őrzőangyalaikét és az isteneikét. ... A Szent (Isten), aki áldott legyen, el fogja pusztítani az összes nemzetet, Izrael kivételével." 

"A férfi a zsinagógába viszi a gyermekeit és ott, a Tóraszekrény előtt leöli őket: "És ráfröccsentette vérüket a Tóraszekrény oszlopaira ... és ezt mondta: 'Legyen ez a vér vezeklés az összes bűnömért' "

A gettókapuk belülről zárásának technikájáról

"De kétségbeesve látom, hogy be vagyok zárva az anyanyelv börtönébe"

Kertész Ákos nagy botrányt kavart nyílt levele egyáltalán nem meglepő, mert beleillik a zsidó értelmiségiek és kisemberek végeláthatatlan sora rendszeres nyilatkozataiba, amelyek éppily szellemben szokták gyalázni "hazájuk" illetve esetükben inkább a maguk és mindig megpakolt bőröndjük  ideiglenes tartózkodási helyének állandó népét. A másik, még magasabban díjazott Kertésznek (Imre) is megvolt ugyanez a fajta botránykeltő dumája korábban (bár ő már nincs bebörtönözve a magyar nyelvbe) és igazából minden zsidónál megvan ez, amennyiben "megérdemli" a zsidó nevet. Hogy mennyire nem egyedi hülyeség, vagy bűn ez Kertész részéről, azt talán két nagyon hasonló idézet is igazolhatja évekkel korábbról egy másik "magyar" zsidótól, az egykor menő hollywoodi forgatókönyvírótól, Joe Esterhastól:

"Ha meglátsz egy magyart az utcán, menj oda, és vágd pofon! Ő tudni fogja, hogy miért kapta."

"A magyarok erőszakosak, az öngyilkosságig szenvedélyesek, túl gyorsan mondanak ítéletet, szűklátókörűek, antiszemiták és rasszisták."

Számtalan példát lehetne hozni ugyanerre a, látszólag megmagyarázhatatlan, honfitársaik elleni gyűlölködő hozzáállásra  lengyel, német, amerikai, orosz, stb. zsidók részéről, hírességektől és ismeretlen kiszsidóktól. Magyarázat azonban van és elég egyszerű: a zsidó identitás eleve ilyen céllal lett megalkotva, hogy akik ebbe az identitásba vannak bezárva (ez az igazi börtön, nem a magyar, vagy más nyelv, a Galutban élő diaszpóra-zsidó ideiglenes állomáshelyén!), azok ne érezzenek vágyat a körülöttük élő többséghez asszimilálódásra, a nemzettel, néppel, lakossággal stb. való érzelmi azonosulásra.

Egyik kedvenc szerzőm, John Michael Greer "Fődruida" a modern civilizáció lassú hanyatlásával foglalkozó, geddonista körökben népszerű blogja több írásában is utal a kérdésre, ha nem is az általam hangoztatott értékeléssel. Tudni kell, hogy az általa 2002 óta vezetett szervezet 1912-ben "Ancient Order of Masonic Druids in America" néven alakult meg, tehát Amerikai Szabadkőműves Druidák Ősi Rendje és csak 1976-ban hagyták ki a "Szabadkőműves" szót a névből. Addig alapszabály szerint csak vakolók, vagy családtagjaik lehettek tagok. Greer-ről maguk közlik, hogy vakoló.

Nos, az okkultizmussal szerzőként és gyakorlóként is foglalkozó fődruida két blogbejegyzésében is kitér rá, hogy a zsidók "belülről zárt kapujú gettója", vagyis  az őket másokkal szembeállító identitásuk nem valami történelmi véletlenek műve, hanem tudatosan ilyennek tervezték meg. Greer egyébként abszolút filoszemita és az okkultista körök logikájában nyilvánvalóan járatos.
E bejegyzéseinek témája általában is érdekes, a tudás átmentésének lehetőségeit latolgatja egy összeomló civilizáció korában a történelmi példák alapján és azt, hogy ennek milyen eszköze lehet a vallási köntösbe csomagolás.

"Miért számít a hanyatlás"

"Vizsgáljuk meg a zsidó nép és kulturális öröksége túlélését a Harmadik Templom Kr.u. 70-ben történt lerombolása és az izraeli  zsidó jelenlét nagy részének a következő évszázadban történt eltörlése után! A kulturális kihalás nagyon valós veszélyével szembesülve a túlélő vallási vezetők a babiloni fogság tapasztalataira alapozva útjára indították a történelem egyik legsikeresebb kultúramegőrzési programját. A rabbinikus judaizmus kiformálódása során annak tradíciói igen nagy arányban kimondottan a zsidó vallási és kulturális folytonosság megőrzésére összpontosítottak. “Miért más ez az éj minden más éjtől?” kérdi a Pészah rituáléja; a szabadon interpretált válasz az, hogy megtestesíti a zsidó nép különleges történelmi tapasztalatainak egyikét, a szimbólumok és szertartások nagyhatású eszközeit felhasználva az asszimiláció és beolvadás erői ellen."


"A kultúra túlélése és a vallás "

"A zsidó és a zoroasztriánus vallás meggyőző ellenpéldákat nyújt. Mindkettő régi vallás volt, amely alapvető átalakításon ment keresztül nemzeti államuk összeomlása után, Izrael Kr.u. 70 utáni római elnéptelenítése, illetve Perzsia hetedik századi arab meghódítása után.  Mindkettő lemondott univerzális ambícióiról és etnikai vallássá vált, a kívülállókat karnyújtásnyi távolságban tartva a szokások és tabuk elrettentő fala által."

Greer, a szabadkőműves és filoszemita (nem tudom, nem zsidó származású-e, az arc nem zárná ki azt se, bár a druidaszakáll megtéveszthet) természetesen magától értetődően valami nagyon hasznos cél érdekében elkövetett dolognak mutatja be a zsidók (és a fárszik) gettóba zárását szellemi vezetőik részéről: a cél a klasszikus kultúra hagyományának átmentése a barbárságba süllyedő világban az utókor számára.

Most ne firtassuk nagyon, hogy ez az átmenteni szándékozott kultúra a zsidók esetén menyire hasznos tudás volt az emberiség számára, (amúgy érdemes firtatni*), most arra mutatok rá, hogy a Greer szintjén az okkult módszerekbe beavatottak számára milyen magától értetődő az asszimilációt akadályozó, idegengyűlölő identitás tudatos tervezettsége és annak technológiája!

Tehát a Kertész-félék VALÓBAN BE VANNAK ZÁRVA, BÖRTÖNÖZVE, csak többségük nem ismeri fel, hogy mi a börtöne, hogy kik zárták be őket oda és mi célból. És persze "börtönőreiket" tisztelik, azok más áldozatait (a "gojokat" - valójában honfitársaikat) gyűlölik, hasonlóan, csak még erősebben, mint az okkult háttérhatalmak által előállított modern nacionalizmus és kitalált történelem áldozatai, a magyarok, a szlovákok, és a többi nép fiai. A zsidók xenofób identitása azonban sokkal régebbi, mint a többi nép modern kori nacionalizmusa és sokkal alaposabban megmunkált (mérgező) "szellemi termék", ezért sokkal hatékonyabb börtön is a belezárt szerencsétlenek számára. A Háttérhatalom számára e börtön rabjai egy nagyon hatékony eszközt jelentenek terveik kivitelezéséhez, ezért újra meg újra nagyon durva eszközökkel erősítik meg a falait, pl. legutóbb a "Holokauszt"-nak nevezett népirtással...



* Izrael Sahak könyvében megemlít egy példát a Talmudban szorgalmasan átörökített szakrális tudás jellemzésére: az egyik rabbi sok hasonló marhaság között hosszas értekezésben fejtegeti, hogyan kell egy tradíciót tisztelő zsidónak "szent módon hugyoznia"...

Santo Subito - a galíciai pápa

II. János Pál minapi boldoggá avatása előtt mindent elleptek a néhai pápával kapcsolatos kegytárgyak. Egy vaskos gyertyán figyeltem fel egy régi családi fotóra, ami felelevenített bennem néhány, korábban az interneten olvasott pletykát.  A fényképet sikerült a neten is megtalálni:

Oldalfelirat: "B. Henner Csász. és kir. udvari fényképész, Krakkó, Szewska u.27."

A kép 1908-ban készült és a Wojtyła házaspárt ábrázolja elsőszülött fiukkal, Edmunddal.

A fiatalasszony jellegzetes arcvonásai alapján tovább keresgéltem és meglett a szülők esküvői fényképe is:

A képeken látható Emilia Wojtyła, leánykori nevén Kaczorowska, a leendő II. János Pál pápa édesanyja tipikus szemita arcvonásai azokat a korábban olvasott, de részemről nem túl komolyan vett pletykákat erősíteték meg, melyek szerint a lengyel pápa zsidó származású volt.

Előrebocsátom, hogy természetesen semmi rosszat nem áll szándékomban mondani sem Emilia Kaczorowskára, sem fiára, sem családja bármely tagjára amiatt, hogy Kaczorowska zsidó származású. Semmilyen származás, rasszhoz tartozás, vagy bármilyen közegbe születés nem bűn, a képek alapján és (egyébként szűkszavú) életrajzok alapján nincs okom mást feltételezni, hogy az ifjabbik Karol Wojtyła édesanyja egy szerető feleség és anya volt. Arcvonásai a félreismerhetetlen, ép ésszel és lélekkel önmagában se bűnnek, se erénynek nem minősíthető rasszjegyeken túl szelíd, boldog békeidőkbeli családanyához méltó szépséget és jóságot sugároznak.

A probléma és bejegyzésem tárgya nem ez, hanem az, hogy Valakiknek, azoknak, akik fontos vezető személyek, többek között a pápák kiválasztásáról döntenek, a Királycsinálóknak nagyon is fontos szempont, hogy a jelölt milyen származású!!!

Az interneten sokfelé (pl. itt) olvasható egy Angliában élő zsidó történész jellegzetes dicsekvése (amit azonban jó történészhez méltó racionális érveléssel támaszt alá):

Egy történész szerint zsidó volt a pápa!

Egy manchesteri történész azt állítja, hogy II. János Pál pápa zsidó volt.

Yaakov Wise szerint kutatása Karol Józef Wojtyła (II. János Pál valódi neve) anyai ősei témájában ijesztő következtetésekre vezettek.

Wise, az ortodox zsidó történelem és filozófia kutatója kijelentette, hogy a néhai pápa anyja, nagyanyja és dédnagyanyja valószínűleg mind zsidók voltak és egy Krakkó közeli kisvárosból származtak.

A pápa pap és bíboros-érsek volt Krakkóban pápává választása előtt.

Wise: "Az ortodox judaizmus szerint egy ember zsidó identitása az anyai ágon adódik tovább. Láttam egy fényképet a pápa anyjáról, amit megmutattam másoknak, akik nem tudták, kit ábrázol a kép"

"Mind azt mondták, hogy a nő zsidónak látszik. Ezért további nyomozásba kezdtem a származásáról."

Bár úgy gondolja, hogy a pápa apja lengyel etnikumú volt, úgy véli, hogy János Pál anyja, Emilia Kaczorowska (angolul Emily Katz) zsidó volt és Feliks Kaczorowski, egy bielsko-białai vállalkozó lánya volt.  A Katz egy gyakori családi név a kelet-európai zsidó családok között.

Emilia anyja, a pápa nagyanyja Maria Anna Scholz volt. Scholz, vagy Schulze szintén egy tömeges név a zsidók között, éppúgy, mint a Rybicka, vagy Ryback (Halász), ami a pápa dédnagyanyja, Zuzanna családi neve.

Mindezek a nevek, vagy változataik előfordulnak a régi bialai zsidótemetőben, éppúgy, mint Feliks anyja, Urszula Malinowska családi neve. Wise: "A pápa származását kutatta egy amerikai történész.

"De senki nem nyomozta a családi nevet a zsidó közösségben és én, mint zsidó történész hozzáférek olyan információkhoz, amiknek egy nemzsidó történész még a létezéséről sem tud."
"Nem állítok semmit határozottan, de azt kijelentem, hogy sok közvetett bizonyíték létezik, melyek arra mutatnak, hogy zsidó volt."

"A pápa anyja a zsidó közösségből került ki és egy katolikushoz ment férjhez. Gyermekei katolikusnak születtek és annak voltak nevelve, a pápát megkeresztelték. Ez megvilágítja, miért kellett a pápának bújkálnia a nácik elől 1940 novemberétől."

"Ha tisztán lengyel etnikumú lett volna, ez nem lett volna elkerülhetetlen"

"Ez azt is megmagyarázná, miért konkrétan ez a pápa érzett erős vágyat a Római Egyház és a zsidóság közötti viszony javítására."

A szövegből kiderül, hogy zsidók (közte történészek) is alkalmazzák a módszeremet, hogy fényképről valakit zsidónak vélnek, ezt (és az élőben felismerést) emlegetik - ők maguk - a híres "zs-radar"-ként.

Az adat, hogy Kaczorowska apja "businessman" lett volna Biała Krakowskában, nem igazán pontos, helyesebben egy 13 gyermekes kárpitosmester volt, nem valószínű, hogy jómódban. Tudjuk, hogy a zsidók valóban fanatikusan számontartják mindegyikük leszármazását, ezért is röhejesek a holómítoszok számháborúi. És szeretnek dicsekedni is , ha bármilyen híres, vagy hírhedt egyén zsidó származású, mint például nemrég Kadhafival is eldicsekedtek, vagy Ahmadinedzsáddal, meg Musztafa Kemállal (Atatürk), sőt Hitlerrel és más főnácikkal.

Yaakov Wise saját blogján (Jewish history and society) igyekezett pontosítani a sajtóban megjelent híreket, bár ebben az esetben túlzott szenzációhajhászó feltupírozásra nem is került sor az ő álláspontjához képest:

2005. november 30.

Zsidó volt-e a néhai pápa? 

Egy manchesteri történész azt állítja, hogy létezik ‘figyelmet érdemlő közvetett bizonyíték’, hogy a néhai pápa lehetett zsidó.

A média tévesen idézett engem, amikor tavaly nyáron arról adott hírt, hogy én azt állítottam, a néhai II. János Pál pápa 'zsidó volt'. Valójában Yaakov Wise azt állította, hogy létezik ‘figyelmet érdemlő közvetett bizonyíték’, hogy a néhai II. János Pál pápa lehetett anyai ágon etnikailag zsidó. Kutattam Karol Józef Wojtyła anyai leszármazását és azt találtam, hogy az anyja, anyjának anyja és annak anyja valószínűleg mind zsidó nők voltak a galíciai kisvárosból, Bielsko-Białából, amely nem eseik messze Krakkótól, ahol a pápa pap és bíboros-érsek volt pápává választása előtt. Az ortodox judaizmus szerint egy ember zsidó identitása az anyai ágon öröklődik.

Úgy vélem, a pápa apja etnikailag lengyel volt és most úgy vélem, hogy az anyja, Emilia Kaczorowska (vagyangulul Emily Katz, született Krakkóban 1884-ben) valószínűleg katolikussá áttért zsidó volt, egy bielsko-białai vállalkozó, Feliks Kaczorowski lánya. (a város nem tévesztendő össze a Lublin közeli Biała Podlaskával) A Katz egy gyakori családi név a kelet-európai zsidó családok között. Jó közelítéssel a Kohein Zedek, a héber 'szent pap" kifejezés mozaikszava. Emilia anyja Maria Anna (Mirjam Hanna?) Scholz volt, született Bielso-Białában 1853-ban. A Scholz (vagy Schulze) szintén egy gyakori családi név az askenázi zsidók között, akárcsak a Rybicka (Ryback), Zuzanna (a héber Shoshannából) Rybicka, a pápa anyai dédnagyanyja családi neve. A  Katz, Scholz és Ryback nevek, vagy változataik mind előfordulnak a régi białai zsidótemető sírkövein, éppúgy, mint Feliks anyja, Urszula Malinowska családi neve.

Bár az ilyen bizonyíték önmagában nem perdöntő, felveti a kérdést, hogy a néhai pápa zsidó volt-e az etnicitásra vonatkozó hagyományos zsidó felfogás szerint.  Ez megmagyarázná azt is, miért kellett a pápának elrejtőznie a nácik elől 1940 novemberében. Ha egy etnikailag tiszta lengyel lett volna, ez nem lett volna szükségszerű. Bár titokban pappá képzésen vett részt, ez önmagában kevés volt ahhoz, hogy magára vonja az SS figyelmét. Ha azonban az anyja etnikailag zsidó volt... Ez szintén messzemenően megmagyarázná, miért éppen ez a pápa érzett erős vágyat a Római Egyház és a zsidó nép viszonyának javítására. Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy a pápa maga mennyit tudott saját származásáról.

A néhai pápa, II. János Pál anyai leszármazása

(fontosabb nevek kövér betűvel) © Z Yaakov Wise, publikációkban kötelező feltüntetni

Első nemzedék: Karol Józef (Lolek) WOJTYŁA, született 1920. május 18-án Wadowicében, Lengyelországban.

Második nemzedék (szülők): id. Karol WOJTYŁA, a hadsereg főhadnagya, született 1879. július 18-án Lipnikben, Bilesko mellett, Lengyelországban, és 1941. február 18-án Krakkóban, Lengyelországban halt meg.
Emilia KACZOROWSKA született 1884. március 26-án Krakkóban, Lengyelországban. 1929. április 13-án halt meg gyermekszülés közben.

Harmadik nemzedék (anyai nagyszülők):
Feliks KACZOROWSKI született 1849. június 26-án Białában (ma Bielso-Biała), Lengyelországban és 1908-ban halt meg. Nyeregkészítő és kocsijavító volt.
Maria Anna SCHOLZ született 1853-ban, meghalt 1897-ben.
Feliks KACZOROWSKI feleségül vette Maria Anna SCHOLZ-t 1875-ben Białában, Lengyelországban. Gyermekeik:
Emilia KACZOROWSKA

Negyedik nemzedék (Anyai dédszülők):
Mikolaj KACZOROWSKI született: Biala, Lengyelország.
Urszula MALINOWSKA
Mikolaj KACZOROWSKI és Urszula MALINOWSKA összeházasodtak, gyermekeik:
Feliks KACZOROWSKI

Jan SCHOLZ született: Biała, Lengyelország.
Zuzanna RYBICKA születési dátuuma ismeretlen.
Jan SCHOLZ és Zuzanna RYBICKA összeházasodtak, gyermekeik:
Maria Anna SCHOLZ

bejegyezte Yaakov Wise 

(Wise legtöbbször anakronisztikusan használja a "Lengyelország" országmegnevezést, hiszen a szóbanforgó terület akkor a Habsburg Birodalom Galícia tartományának része volt. A későbbi pápa már az újjáalakult Lengyelországban született. Apróság, hogy az akkor önálló Biała városa még Galícia tartomány határvárosa volt, míg az 1950-ben vele összevont Bielsko Habsburg-Szilézia, vagy Cieszyni Szilézia határvárosa. Feliks Kaczorowski foglalkozásául a mai lengyel források általában a kárpitost adják meg.)

A Zsidófigyelő (Jew Watch) két cikkben is foglalkozik  II. János Pállal:

Zsidó volt-e II. János Pál pápa?
"A pápa családi barátai nagyrészt zsidók voltak. 
Jerzy Kluger, egy zsidó fiú élete végéig barátja.
(CNN) -- Wojtyłáék nem osztották sok lengyel antiszemita nézeteit. Lolek egyik játszótársa Jerzy Kluger volt, egy zsidó, aki sok évvel később küldöncként kulcsszerepet játszott II. János Pál és az izraeli vezetők között hosszú idő után diplomáciailag elismerte Izraelt."

"(CNN) -- Csakugyan, Wojtyła lett az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát és elsőként látogatta meg az auschwitzi Holokauszt-áldozatok emlékművét.  A katolikus-zsidó ellenségeskedést befejezve a zsidókat "idősebb fivéreinknek" nevezte.

 Sajnos a hivatkozott CNN-cikk már nem érhető el.

A Zsidófigyelő leleplezi II. János Pál pápát - valószínűleg zsidó származású
" A pápa apja, id. Karol Wojtyła egy nyugalmazott katonatiszt és szabó volt Wadowicében, egy Krakkótól 35 mérföldre délnyugatra található városban, melynek 8000 katolikus és 2000 zsidó lakója volt. Amikor id. Karol Wojtyła feleségül vette Emilia Kaczorowskát, családja azonnal kiközösítette. Karol és Emilia egy zsidó háziúrtól bérelt bérlakásban élt. Egy CNN sztori szerint Wojtyłáéknak a wadowicei zsidó közösségben kellett családi barátokat találnia. Fiuk, szintén Karol Wojtyła zsidókkal járt egy iskolába, ami a legtöbb lengyel városban szokatlan volt."

"Frank Weltner, a Zsidófigyelő tudományos weboldal igazgatója és könyvtárosa: "Ismerői szerint II. János Pál pápa ifjúkorában nagy színész és költő volt. A szinház-üzlet Lengyelországban, Európa nagy részén és az USÁ-ban hagyományosan zsidó tulajdonban és ellenőrzés alatt állt, tehát egy zsidó szülő és sok zsidó barát hasznos lehetett, ha valaki színészi karrierbe akart kezdeni."

A Wikipédia angol nyelvű cikkéből, "II. János Pál pápa ifjúkora":

"Karol gyermekkorára befolyással volt  az élénk és prosperáló wadowicei zsidó közösséggel való számos érintkezése.  Gyakran focizott, mint kapus és a Cracovia lengyel csapatnak szurkolt.[3][4] Gyakran került sor iskolai focimeccsekre zsidó és katolikus csapatok között és a korra jellemző antiszemita légkör miatt előfordulhatott, hogy a dolognak csúnya vége lesz. Karol viszont örömmel ajánlkozott kapusnak a zsidó csapatnál, ha annak nem volt elég játékosa.[5]

Ekkoriban volt az ifjú Karol első komolyabb viszonya egy lánnyal. Közel került egy lányhoz, akit Ginka Beernek hívtak, ‘egy zsidó szépség gyönyörű szemekkel és fekete hajzuhataggal, remek színészi tehetség‘.[6]"

"A B'nai B'rith és más illetékesek igazolták, hogy zsidóknak segített menedéket lelni a nácik elől."

Emilia Kaczorowskáról érdekesen, kurtán-furcsán írja a lengyel wikipédia cikke, hogy 8 osztályos iskolát végzett az irgalmas nővéreknél Krakkóban, és "gyakorló katolikus volt". Ezt helyből feltételeznénk alapesetben azon a vidéken, hacsak nem a zsidó származás látszatát akarná a forrás e félmondattal takargatni...

Egyébként talán ugyanezért tulajdonképpen meglepő, hogy egy ennyire nagy kultuszú "nemzeti hős"  édesanyjáról ilyen rövid, pármondatos cikk van a wikin és hogy a családról leginkább hallgatnak. Ha nem tekintenék a dolgot takargatni valónak, biztos sokkal több adat lenne. Feltéterlezem, hogy Wadowicében amúgy mindenki képben van, de a városka nem kis részben a zarándokturizmusból, a nagy szülött kultuszából él, tehát nagydobra pont ők nemigen fogják verni e származási kérdést.

Egyébként téves az a magyar forrásokban gyakran szereplő adat, hogy a pápa édesanyja tanítónő lett volna, a lengyel életrajzok szerint 8 osztályt végzett és háztartásbeliként időnként varrással egészítette ki jövedelmüket.

Henryk Pająk: Lengyel remények sírásói c. könyvéből:

"Elemzésünket a vértelen peresztrojka "csodájáról" II. János Pál a Szovjetláger felszámolásának nemzetközi műveletében betöltött szerepével fejezzük be. "A Vatikán rákos daganatai" c. könyvben bemutattuk, hogy pápai jelölésének előmozdítója a világzsidóság volt az említett szabadkőműves diszkatériákkal, Zbigniew Brzezińskivel, H. Kissingerrel, D. Rockefellerrel az élen, néhány zsidó származású vatikáni bíboros részvételével.
Karol Wojtyła bíboros promóciós célú, nemhivatalos utazásokon vett részt az USÁ-ban és Kanadában, fogadta például a szabadkőműves Trudeau. Ekkor Trudeau kormányában a multikulturális ügyek minisztere a lengyel anyanyelvű "jeruzsálemi lovag", Stanley Haidasz szenátor volt. Többször alálkozott Karol Wojtyłával kanadai zsidók magántársaságában is.
Egy ilyen találkozót dokumentálunk egy eddig sehol nem publikált fényképpel.

(felirat: Balról: Rudolf Kogler, K. Wojtyła bíboros, s. Haidasz szenátor - a Máltai Ispotályos Lovagrend lengyel anyanyelvű nagymestere - áll: N.N., Irene Unger. Torontó, 1976. Egész otthonosan... S.Haidasz magángyűjteményéből)

K. Wojtyła bíboros megválasztása után Haidasz szenátor és Zbigniew Brzeziński voltak az új pápa, II. János Pál első vendégei. Haidasz szenátor a Máltai Ispotályos Lovagrend nagymestere, amely egy kivételesen befolyásos szabadkőműves páholy a katolikus egyházban, nemes humanitárius és karitatív célokat tettetve, mint végső soron minden szabadkőműves páholy."

Hogy mire volt ez jó, arra csak egy kiragadott példa, a Haaretz 2004.17.09-i híradása alapján:

Shlomo Shamir: A Katolikus Egyház azonosnak tekinti az anticionizmust az antiszemitizmussal

A Katolikus Egyház az anticionizmust burkolt antiszemitizmusként  ítélte el egy katolikus és zsidó értelmiségiek fóruma által kiadott közös nyilatkozatban. A nyilatkozat Buenos Airesben került kibocsátásra vallási, egyetemi és más vezető zsidó és katolikus személyiségek találkozóján.
"Minden módon és formájában ellenezzük az  antiszemitizmust, beleértve az anticionizmust, ami az utóbbi időben az antiszemitizmus megjelenési formájává vált" áll a nyilatkozatban.
Ez az első alkalom, hogy a Katolikus Egyház egyenlőségjelet tesz az anticionizmus és az antiszemitizmus közé. A nyilatkozat szintén elítéli a terrorizmust, kiemelten a hit nevében elkövetett terrort. "A terror bűn az ember és az Isten ellen."  Az Isten nevében elkövetett fundamentalista terrorizmus nem igazságos és nem igazolható."
Ilan Steinberg, a Zsidó Világkongresszus igazgatója, a fórum egyik szervezője a közös nyilatkozatot "egy történelmi pillanatnak" nevezte.
"A Katolikus Egyház először ismeri el az anticionizmust nemcsak zsidók elleni, hanem az egész zsidó nép elleni támadásként."
Vezető zsidó személyiségek a nyilatkozatot a Katolikus Egyház meghatározó jelentőségű nyilvános támogatásának nevezték az anticionizmussal szemben. "A múltban a cionizmust azonosították a rasszizmussal, ez a nyilatkozat az anticionista kijelentéseket minősíti a rasszizmus egy formájának" jelentette ki egy zsidó vezető New Yorkban.

Nem is volt mindenki hálátlan:

HVG, 2005.április3.: Izrael: "a zsidók pápájaként" gyászolják a szentatyát

Izraelben is részvétet és megdöbbenést váltott ki II. János Pál halála.
Jeruzsálem utcán sok ember siratta az elhunytat. Az olasz RAI televízió tudósításában megszólaltatott izraeliek egy része odáig ment, hogy "a zsidók pápájának" nevezte a katolikus egyházfőt, ami 20 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna.

II. János Pál volt az első római pápa, aki látogatást tett egy zsidó imaházban: 1986. április 13-án fölkereste a római zsinagógát. Eme egyháztörténeti szempontból egyedülálló esemény kapcsán az egyházfő első ízben kért bocsánatot azért a felelősségért, amely a zsidók ellen elkövetett bűnök  miatt a katolikus egyházat terheli. Történelminek minősült II. János Pál 2000-ben tett látogatása Izraelben is, amikor a jeruzsálemi siratófalnál állva szintén megbocsátást kért a zsidóüldözésekért.
(MTI)

 ------------------------------------------------------------------------------------

Frissítés, 2011.december 29: 

FÉREG AZ ALMÁBAN

A bejegyzés fogadtatásának tapasztalatai, közte az alább olvasható második hozzászólás is jelzik, hogy érdemes a pápa származására vonatkozó információt kiegészíteni, illetve meg kell magyaráznom, miért tartottam fontosnak e tényeket közzétenni.
Nyilvánvaló, hogy sokak jóindulatú, naív reakciójával önmagában annyiban egyetértek, hogy természetesen semmiféle bűnt nem jelent, ha valaki zsidó szülők, vagy szülő gyermekeként jön a világra, és a bejegyzésnek semmiképpen nem célja a néhai II. János Pál pápa édesanyját bírálni, erre semmilyen okot nem látok.
Önmagában egy mai pápa zsidó származása elvileg lehetNE egy gyakorlati jelentőséggel nem bíró banális tény. Azonban ha ezt az önmagában nem sokat jelentő tényt öszefüggéseibe helyezzük, konkrétan például Karol Wojtyła kiválasztási mechanizmusával, és az alábbi idézettel vetjük egybe, akkor kiderül, hogy Valakik számára miért volt fontos, hogy egy zsidó kohanita származású főpap legyen a pápa. (ahogy már előtte is, utána nem tudom biztosan)

Talán sokat megvilágít az ún. Neo-sabbateánus szekta szellemi vezetőjével a Mááriv c. izraeli lapban megjelent interjú egy konkrét kérdése és válasza:

Beszélgetés Reb Yakov Leib Hakohain-nal a Neo-Sabbateánus Kabbala újjáéledéséről a Mááriv c. lapban

részlet:

Mááriv: Mi a helyzet az Ön vallási áttéréseivel? Hogyan változott a vallási élménye, miközben felvette a kereszténységet, az iszlámot és a buddhizmust?

REB YAKOV LEIB HAKOHAIN: Először is, vallási áttéréseim célja, akárcsak elődeim, Sabbatáj Cví és Jacob Frank esetén, nem az volt, hogy megjavítsam önmagam, hanem, hogy megjavítsam Istent. A Neo-sabbateánus Kabbalában az egész hangsúly nem önmagamon van, nem az én üdvözülésemen, vagy átalakulásomon, hanem Isten üdvözülésén és átalakulásán. (...) Tehát Sabbatáj Cví, Jacob Frank és jómagam Szent Aposztázisai nem "a test" áttérései voltak, hanem "a szívé". Az összes vallásba való betérés célja a bennük rabul ejtett Szent Szikrák kiszabadítása volt, nem pedig az, hogy vallási közösségeik gyakorló tagjaivá váljunk.

Az ilyen neo-sabbateánus VALLÁSI ÁTTÉRÉSEK CÉLJA tulajdonképpen ANNAK A VALLÁSNAK A SZÉTROMBOLÁSA, AMELYBE BELÉPÜNK, NAGYRÉSZT ÚGY, AHOGY A FÉREG SZÉTRÁGJA AZ ALMÁT, NEM PEDIG RÉSZÉVÉ VÁLIK.

------------------------------------

Sabbatáj Cví és Jacob Frank a modern illuminátus-mozgalom elődei...


Frissítés, 2012.január 19.: 

Az alábbi egy szaktudományos elemzés a frankista szekta vezetői által a magyarországi frankistákhoz 1800 körül írt, zóhári nyelvezetű héber nyelvű levélről.

www.donmeh-west.com/frankintro.shtml

A szerző: Ben Zion Wacholder, Ph.D
Hebrew Union College - Jewish Institute of Religion, Cincinnati

"E publikáció közli és értelmezi a héber-zóhári levelet, melyet Jacob Frank három tanítványa írt 1800 körül a magyarországi zsidókhoz. (...) Dokumentumunk szerint Frank megjósolta az európai zsidóság pusztulását, hacsak a zsidók nem veszik fel "Edom szent vallását", vagyis a kereszténységet. A kereszténységre áttérésnek azonban eszközként kellett szolgálnia, mely a kereszténység végső legyőzéséhez vezet. A Frank személyében reinkarnálódott Jákob pátriárka küldetése volt, hogy Izrael élére álljon annak Edom elleni háborújában. "

"...a levél általános üzenete így összegezhető:
- Frank megjósolja a zsidók eljövendő mészárlását Európa minden nagyobb és kisebb országában az apokalipszis részeként. (Holokauszt! Mi van, ha ez nem "jóslat" volt, hanem FORGATÓKÖNYV???!!!B.Cs.)
- A zsidók megváltásának alapja, hogy elfogadják Edom, vagyis Róma hitét.
- Jacob Frank Jákob pátriárka reinkarnációja.
- Jacob Frank fogja vezetni Izrael megváltását a világ, azon belül a Katolikus Egyház meghódítása által."

A szakemberek által vizsgált dokumentum az úgynevezett "Vörös Levél", ugyanis vörös tintával írták sok példányban. Ez szimbolizálja a héber Adom-vörös és Edom-azaz a gojok birodalma szavak hasonlóságát.

Tehát a frankisták által irányított világforradalmi mozgalom vörös zászlaja azt jelképezte, hogy az alatt a zsidók épp meghódítják a gojok birodalmát???

És akkor a fentieket a kat. egyh. meghódításáról vessük össze egész Santo Subito c. bejegyzésemmel... Vajon egy következmények nélküli banális életrajzi apróság, ha kohanita zsidó származású ember a római pápa???

Frissítés, 2013. január 24:

Érdemes még idézni egy másik bejegyzésből Gershom Scholem művéből a z "Edom" azaz a kereszténység, a római egyház elfoglalásának programjáról és céljáról:

"A sabbateanizmus Jacob Frank változatában egy gátlástalanul nihilista jelleget öltött. Az igaz hívő, akinek titkos szívében Isten van, a "hallgatás terhe" alatt köteles keresztülmenni az összes valláson, rítuson és fennálló renden anélkül, hogy bármelyiket elfogadná, sőt, mindet belülről megsemmisíti, ezáltal igazi szabadságot hoz létre. A szervezett vallás csak egy álcaruha, amit fel kell venni, majd el kell vetni a "szent tudás", a a hely gnózisa felé, ahol az összes hagyományos értéket megsemmisítik az "élet" áramlatában."

"Ez az út a tudatos vallási anarchiához vezetett: "A hely, ahová megyünk nem áll semmilyen törvény uralma alatt, mert azok mind a halál oldalán állnak, de mi az élet felé megyünk." E cél eléréséhez szükséges volt a törvények, tanítások és szokások megszüntetése, megsemmisítése, melyek korlátozzák az élet energiáját, de ezt titokban kell tenni;  ennek érdekében fontos volt külsőleg magukra ölteni a fizikai Edom, azaz a Kereszténység ruháját.  A "hívők", vagy legalább élcsapatuk máris keresztülmentek a judaizmuson és iszlámon, most pedig be kellett teljesíteniük utazásukat a keresztény hit magukra öltésével, annak és eszméinek felhasználásával, hogy elrejtsék valódi hitüket Frankban, az igaz Messiásban és élő Istenben, akinek imádatára keresztény hitvallásaikat valójában szánták. "

II. János Pál volt az első pápa, aki zsinagógába látogatott. Elio Toaff római főrabbi fogadja a kollégát:

Végre nem kell titkolnunk, a jövő héten meg te misézel nálam...



A Siratófalhoz minden zsidónak el kell zarándokolnia...

A Zarándok a zsidó szokásnak megfelelően a következő feliratú cédulát dugta a résbe:

Atyáink Istene,
Te választottad Ábrahámot és utódait
hogy hozzák el a Nevedet a Nemzetekhez*:
mélységesen szomorúak vagyunk
azok viselkedése miatt
akik a történelem során
e gyermekeidnek szenvedést okoztak,
és bocsánatodat kérve
el kívánjuk kötelezni magunkat
az igaz testvériség mellett
a Szövetség népével.

Jeruzsálem, 2000. március 26.

aláírás: II. János Pál

*így szokás illedelmesen fordítani, de a szó helyesen GOJOKHOZ! Az ennek megfelelő érzelmi töltéssel.

"A főpap védelmének biztosítására Izrael az "Öreg Barát"/"Régi Barát" műveletet ("Operation Old Friend") szervezte meg, a legszigorúbb biztonsági intézkedést, amit valaha is Izraelbe látogató személlyel kapcsolatban alkalmaztak."

A Frank-féle "hallgatás terhe" szabály óriási erővel nehezedhetett az izraeli hivatalosságokra, hogy vissza tudják tartani a külvilág előtt kirobbanni akaró büszkeségüket, diadalérzésüket, és a páratlan biztonsági akciót ne "Our Man in the Vatican" néven nevezzék el...


Kapcsolódó bejegyzések:

• A gettókapuk belülről zárásának technikájáról
• Az Út Edomba - az illuminátus nihilizmus frankista gyökerei, avagy a hamis zsidóasszimiláció
• A zsidó misztika álruhája: a Modern Kultúra
• Molnár Ferenc: Lilio(m)t - a Bűn Általi Üdvözülés