"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Norman Cohn. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Norman Cohn. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. október 23., csütörtök

Huszita vérszomj dalnoka - Petőfi, a millenarista eretnek


A hivatalos, fősodor történelemkép október 23-ája nekem nem egy lelkesítő ünnepnap, ahogy e fősodor (prot-kur) történelemkép legtöbb ünnepe sem. Ma nincs különösebb mondanivalóm 1956-ról, bár érdemes lesz rá visszatérni a történelem, közte a szocialista országok történelme más hasonló hamis zászlós tragikus színházi, cirkuszi előadásaival együtt. 56 október 23-a és a rákövetkező vérontás megítéléséhez számomra mérvadó és ránézésre hiteles magyarázat Dr. Tamáska Lóránd Ötszáz gramm prágai sonka című írása.
"1956 októberében ugyanis – valójában – nem volt népfelkelés, sem forradalom vagy ellenforradalom, hanem egy, az oroszok és a párt által már 1955-ben kitervelt, később megszervezett és 1956 október 23-án céltudatosan „kirobbantott” puccs, egy államcsíny, melynek azt kellett szolgálni, hogy az országot 15 éve megszállva tartó, gyarmati módra kizsákmányoló orosz csapatoknak ne kelljen kivonulnia és azt követő „öt perc múlva” (Marosán György kijelentése a KB egyik ülésén) ne kelljen a szovjet szuronyokra, tankokra támaszkodó pártnak, politikai rendszernek összeomlani"
A részletek vitatásába most ne menjünk bele (pl. hogy a szovjet állam nem gyarmatosította a magyart, a magyar életszínvonal magasabb volt, mint a szovjet), a lényeg, hogy a Jaltában a nyugati hatalmi centrumok egyetértésével meghatározatlan időre, de garantáltan több, mint 12 évre szovjet befolyási övezetbe sorolt hazánk bármilyen hiteles ellenzéki elitje hazaárulást követett volna el egy reménytelen, értelmetlen véráldozatot és pusztulást okozó szovjetellenes felkelés kirobbantásával. Olyan fokú esztelen hazaárulást, mint amilyet a varsói felkelést kirobbantó londoni lengyel szabadkőműves emigránskormány követett el. (És amiért a mára kikristályosodó lengyel fősodor társadalmi álláspont esztelen hazaárulóknak tekinti őket.) Szerencsére hiteles magyar ellenzéki elit nem is követett el ilyen esztelen hazaárulást, a hamis zászlós, szovjet és ávós titkosszolgálati provokáció ellenzékinek tűnő kiszolgálói ügynökök, provokátorok voltak. Később aztán rengeteg tisztességes ember is belesodródott az eseményekbe,  de ők nem tudhatták, hogy a cinikus provokáció kitervelői tipikus "hasznos idiótáknak", illetve ágyútölteléknek és akasztófavirágnak szánják őket és ilyen bekapcsolódásukat előre kiszámították. Természetesen 56-ban valóban elnyomó rezsim állt az ország élén, ellentétben azzal, hogy a korábbi, szintén a társadalomra erőltetett, nem alulról igényelt forradalmak (pl. 1848) propagandája csak hazudta az akkori kormányzatot zsarnokinak. Azonban 56-ban épp azok voltak a valóban elnyomók, akik az ősi eretnekmozgalmakban gyökerező felforgató világforradalmi mozgalmak utódaiként hatalomra jutottak Szentpétervárott és még korábban a nyugati bankvilágban.

Ezért a mai nap méltó megünneplése, illetve a társadalom szabadságharcos jelszavakkal való további megtéveszthetősége esélyeinek csökkentése céljából legjobb lesz a provokátor és megtévesztett értelmiségiek felkeléselőkészítő szervezete, a Petőfi-kör névadóját sokadszor megvizsgálni, hogy megérthessük, mit is képviselt igazán ez a propagandista, akinek alakja emberellenes eszmék és szervezetek "lobogója" volt, pl. a magyar sztálinista helytartórezsimé is. ("Lobogónk, Petőfi") Több bejegyzésben tárgyaltam, hogy az életmű nyitott szemű elemzése alapján a sztálinista ideológusok egyáltalán nem alaptalanul "sajátították ki" Petőfit lobogójuknak és Lunacsarszkij szovjet kulturális miniszter nem indokolatlanul nevezte Petőfit "kora bolsevikjének". A Petőfi-életműben már felfedeztük a kommunizmushoz is elvezető történelmi trend korábbi misztikus nihilista képviselői, az illuminátusok, a sabbatájisták-frankisták, stb hatását. Hihetetlen, de ezzel a csont még mindig nincs teljesen lerágva, most nézzük a misztikus-okkult hátterű forradalomgyártó gépezet egyik legkorábbi professzionalista szintű képviselői, a korai kommunista kísérletet létrehozó husziták, illetve elődeik, a Szabad Lélek eretnekség tanainak megjelenését a már sokat idézett uszító Petőfi-versekben. Vagyis, hogy Petőfi sokkal indokoltabban lobogója a kommunizmusnak és a szovjet forradalomexportnak, mint az ezt (joggal) elnyomásnak tekintő "ellenforradalmároknak".

Már a husziták is vértengeres világforradalmat terveztek

2014. október 15., szerda

A Törvényszegés prototípusa: a rituális vérfertőzés


"Hát másért teszem én ezt, mint hogy provokáljam a Teremtőmet?! "

Talán nem keltett nagyobb figyelmet a kurucinfó minapi cikke: "Német szakértők" szerint engedélyezni kellene a testvérek közötti vérfertőzést - MTA-s is támogatja az ötletet.

A vérfertőző német testvérpár. Ősi eretnekség képviselői kampányolnak velük.

A magyar sajtóból nemigen derül ki (a kurucinfó cikkéből sem), de a szokott módon, mint mindig, ha civilizációnk alapértékei, a hagyományos családmodell, az emberi együttélés szabályai elleni ideológiai támadásról van szó - ezúttal is nemzetközi kampányt folytatnak a ballibek. A német kezdeményezést a testvérek közötti vérfertőzés legalizálására facebook-bejegyzésben támogatta egy harcos ateista performanszairól is ismert lengyel ballib professzor is a krakkói Jagelló Egyetemről, Jan Hartman. Kicsit talán előreszaladt, mert az országos felháborodás nyomán kizárta pártja, melynek országgyűlési képviselője is, pedig ez Janusz Palikot balos haladár botránypártja (melynek reklámarca sokáig egy férfiból nővé operált képviselő volt), továbbá az egyetemen is etikai eljárás indult ellene. Még durvább, hogy a lengyel esélyegyenlőségi miniszter asszony, Malgorzata Fuszara egy 2012-es "Nem-normatív családmodellek" című konferencián (A Gender és Queer Doktori Tudományos Kör szervezésében) értelmetlennek nevezte a vérfertőzés büntethetőségének fenntartását, amiért a PiS ellenzéki párt a lemondását követelte. (Jellemző, hogy milyen kulturális közegből illik egy polkorrekt kormánypártnak esélyegyenlőségi minisztert választania...)

A tudatipar régebb óta népszerűsíti a témát saját sztárjai magánéleti botrányaival, bár bizonyára óvatosságból egyelőre csak nem vér szerinti, nevelt gyermekkel, sőt unokával, az elsőre Woody Allen, a másodikra Morgan Freeman a példa.

Korunk perverz,  az agymosó tudatipar által támogatott trendjeinek ideológiái sokszáz, néha többezer éves okkult vallási koncepciókon alapulnak. A mai felforgató mozgalmak témái már mind felbukkantak például a középkori eretnekmozgalmakban is. (lásd pl. Katárok kora - eutanázia, genderideológia, abortusz Pap Gábor "érdek nélküli szeretetvallásában" ) Ez alól a kultikus vérfertőzés sem kivétel.

2013. február 8., péntek

Kiddush Hashem - a Holokuszt zsidó receptje - II.rész - A vallási háttér

A bejegyzés előző része:  Hitler, a cionista báb



A zsidóirtás általánosan használt, sőt megkövetelt neve, a "Holokauszt" görögül teljesen elégő áldozatot jelent, az áldozat szó vallási értelmében, ahogy az ókori kultuszok részeként az oltáron égették el az áldozati állatot, vagy egyes esetekben embert. Akik a zsidó holokauszt-iparosok részéről így nevezték el ezt a tragikus eseményt, illetve folyamatot, azok tehát utaltak a zsidóirtás kultikus, vallási jellegére. Azonban furcsa módon a közvetlenül elkövetőnek, bűnösnek tekintett kivitelezők semmiféle vallási jelleget nem tulajdonítottak a zsidóirtásnak, a sokat emlegetett "Végső Megoldásnak"! Nemcsakhogy nyíltan, de ismereteink szerint még titkos belső körben se adták soha semmi jelét a náci rezsim vezetői, a zsidóirtás irányítói, hogy ez a népirtás valamiféle vallási kultuszcselekmény a részükről. Ez nem is meglepő, mert sem a német népi, vallási hagyományokban (beleértve a német keresztény, vagy akár a korábbi pogány germán hagyományokat), sem pedig a náci rezsimben, kiemelten az SS-ben egy időben jellemző okkult kultuszokban nem fordult elő semmi olyan elem, ami alapja lehetett volna ilyen kultikus népirtásnak, égőáldozatnak.   

Az Isten által parancsolt "Szent Népirtás" hagyománya

Megdöbbentő gondolat, mégis kézenfekvő és magától kínálkozó, hogy viszont mégis találunk a "zsidó" és a "vallási okból elkövetett népirtás", "népirtási kultusz" fogalmak egybevetése során olyan vallást, amelyben van hagyománya, sőt elég nagy jelentősége az "isteni parancsolatra" elkövetett népirtásnak. Természetesen ez a zsidó vallás, a judaizmus. A keresztény Biblia Ószövetségi részével nagyrészt egybeeső Tanakh, azon belül a Tóra tele van olyan ígéretekkel, illetve parancsokkal, melyekkel Jahve, a Féltékeny Isten, a Bosszúálló Isten megígéri, vagy megparancsolja Választott Népének különféle kánaáni népek, "gojok", teljes népirtás keretében történő megsemmisítését, exterminációját.

Csak néhány példa a judaizmusban a népirtásra, mint Istentől származó Szent Kötelességre vonatkozó hagyományra:

A bejegyzés folytatása