"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )

2014. október 15., szerda

A Törvényszegés prototípusa: a rituális vérfertőzés


"Hát másért teszem én ezt, mint hogy provokáljam a Teremtőmet?! "

Talán nem keltett nagyobb figyelmet a kurucinfó minapi cikke: "Német szakértők" szerint engedélyezni kellene a testvérek közötti vérfertőzést - MTA-s is támogatja az ötletet.

A vérfertőző német testvérpár. Ősi eretnekség képviselői kampányolnak velük.

A magyar sajtóból nemigen derül ki (a kurucinfó cikkéből sem), de a szokott módon, mint mindig, ha civilizációnk alapértékei, a hagyományos családmodell, az emberi együttélés szabályai elleni ideológiai támadásról van szó - ezúttal is nemzetközi kampányt folytatnak a ballibek. A német kezdeményezést a testvérek közötti vérfertőzés legalizálására facebook-bejegyzésben támogatta egy harcos ateista performanszairól is ismert lengyel ballib professzor is a krakkói Jagelló Egyetemről, Jan Hartman. Kicsit talán előreszaladt, mert az országos felháborodás nyomán kizárta pártja, melynek országgyűlési képviselője is, pedig ez Janusz Palikot balos haladár botránypártja (melynek reklámarca sokáig egy férfiból nővé operált képviselő volt), továbbá az egyetemen is etikai eljárás indult ellene. Még durvább, hogy a lengyel esélyegyenlőségi miniszter asszony, Malgorzata Fuszara egy 2012-es "Nem-normatív családmodellek" című konferencián (A Gender és Queer Doktori Tudományos Kör szervezésében) értelmetlennek nevezte a vérfertőzés büntethetőségének fenntartását, amiért a PiS ellenzéki párt a lemondását követelte. (Jellemző, hogy milyen kulturális közegből illik egy polkorrekt kormánypártnak esélyegyenlőségi minisztert választania...)

A tudatipar régebb óta népszerűsíti a témát saját sztárjai magánéleti botrányaival, bár bizonyára óvatosságból egyelőre csak nem vér szerinti, nevelt gyermekkel, sőt unokával, az elsőre Woody Allen, a másodikra Morgan Freeman a példa.

Korunk perverz,  az agymosó tudatipar által támogatott trendjeinek ideológiái sokszáz, néha többezer éves okkult vallási koncepciókon alapulnak. A mai felforgató mozgalmak témái már mind felbukkantak például a középkori eretnekmozgalmakban is. (lásd pl. Katárok kora - eutanázia, genderideológia, abortusz Pap Gábor "érdek nélküli szeretetvallásában" ) Ez alól a kultikus vérfertőzés sem kivétel.

Woody Allen a (nevelt) lányát vette feleségül

Morgan Freemant az általa nevelt unokájával való viszonnyal gyanúsították meg

A gnosztikus-illuminátus filmek egyik tipikus sztárját, Angelina Jolie-t (lásd Demóna-szerepét) viszont vér szerinti bátyjával fotózhatták több alkalommal is olyan módon csókolózni nyilvános, tehát szándékosan kirakatba szánt (filmszakmai) eseményen, hogy a sajtó és a netes fórumok közönsége hosszan csámcsoghason rajta, vérfertőző volt-e, nyelves volt-e a csók.


Feltűnő, hogy az incesztussal gyanúsított sztárok és párjuk normaszegést sugalló, (Woody Allen esetén több, mint sugalló) látványos közelségét mindig a sztárfotózások hátterének szánt reklámfal előtt kapják le, ami elárulja, hogy ezek szándékosan, iparágilag megtervezett "botrányok", ahol a főszereplő világhírneve a tabutörés legitimálását, a világközvélemény szoktatását  szolgálja.

A mai filmsztárokéhoz hasonló, a pedofília és a kvázi vérfertőzés körébe tartozó eset volt a Reformkorban a "Nemzet Mindeneséé", Fáy Andrásé is, aki "a liberalizmus erkölcsi példatárának" szerzőjeként több 10-12 év körüli kislányt is hazavitt, majd a végül kiválasztottat nappal lányaként nevelte, éjjelente viszont többször is anyává tette, összemosva ezzel az apa, a férj, illetve a szerető társadalmilag rögzült nemi szerepeit. E gyakorlati tapasztalatai birtokában hivatottnak érezte magát, hogy a téma szakírójaként több kötetben értekezzen a nőnevelésről, amit méltatói máig érdemei között sorolnak fel! (A Nemzet Pedofilja pedagógiai szakember és liberális megmondóember volt - már a Reformkorban is...)

E viselkedés egyik ötlet- és mintaadója, ideológusa a kor balliberális irodalmárai, politikusai, mozgalmárai körében titokban kultikusan tisztelt Sade márki volt. (Ballibjeink máig lelkes "szadisták", Sade-isták, ahogy az volt Fáy, Petőfi, Mikszáth és sok társuk is). "A Nemzet Pedofilja..." bejegyzésben felidéztem Sade: "Szodoma százhúsz napja" című undorító művének bevezetőjét a libertinus-liberális eszmék és a pedofília, illetve incesztus nem éppen véletlen viszonyáról, hogy az elképzelt libertinus úri társaság tagjai a vérfertőzést is magában foglaló orgiákon vesznek részt saját leányaikkal is.

Sade azonban e téren nem volt úttörő, az európai keresztény világrend elleni támadásaiban régi fegyvertársai által kitaposott úton haladhatott. Több bejegyzésben boncolgattam már, hogy a legújabb kor tudatipara által népszerűsített perverziók gyökere a középkori és még régebbi eretnek, sátánista  felforgatómozgalmakban rejlik. A vérfertőzés is egy régi kedvenc témája e világszétverő vallási irányzatoknak, melyek az eretnekmozgalmakból egyrészt a szabadkőművességbe mentek át, másrészt az ilyen szalonképtelenebb ügyeiket NÉMILEG elrejtve a Reformációt hozták létre. (És azon kereszetül a kuruckodásokat, forradalmakat Magyarországon és máshol.)

A Szabad Lélek eretnekség misztikus anarchizmusa és a szexuális kicsapongások, mint a megistenültség szimbólumai

Korábbi, "Kiddush Hashem - a Holokuszt zsidó receptje" című bejegyzésemben már idéztem Norman Cohn: "A Millennium-csinálók: Forradalmi millenaristák és misztikus anarchisták a középkorban" című alapművét, melynek nagy feltűnést keltő1957-es első kiadása számunkra még kifejezőbb címet viselt: "Forradalmi messianizmus a középkori és reformáció-kori Európában és összefüggése a modern totalitáriánus mozgalmakkal. A könyv két fejezete ("Egy amorális szupermenekből álló elit I-II") tárgyalja a középkori misztikus anarchizmus, illetve nihilizmus egyik legfigyelemreméltóbb, de a szélesebb történelmi köztudatból mégis szinte teljesen hiányzó képviselőjét, a Szabad Lélek Testvérisége (Brethren of the Free Spirit) eretnekmozgalmat. 

A Szabad Lélek eretnekség nagyjából a katárokéval egy időben lépett fel, perverz teológiája és gyakorlata azzal sok párhuzamot mutat, de sokkal tovább lappangott, legalább Cromwell angol forradalmáig, illetve eszméi felbukkannak még a 19. században is (pl. Petőfi verseiben!) és napjaink tudatiparának egyik fontos inspirálói. A Szabad Lélek hívei által képviselt misztikus anarchizmus, nihilizmus, antinomianizmus a gnosztikus mozgalmak közös jellemzője és a történelem során egyaránt felbukkan a kereszténység, az iszlám és a judaizmus eretnek irányzataiban. A Szabad Lélek szellemisége és abban a szexuális normaszegés rituális felhasználása félreismerhetetlenül előzménye, ill. egyik mintaadója a judaizmus olyan felforgató irányzatainak is, mint a sabbatájizmus, frankizmus, a Dönme-szekta. Tagadhatatlan a hasonlóság a kereszténység eretnekjei körében és a zsidóság körében fellépő álpróféták és álmessiások alakjai és jellegzetes viselkedése, módszerei között. (E körben vannak személyes, származási átfedések is, pl. a keresztény közegben fellépő felforgatás, közte pl. a Dózsa-polgárháború számára központi jelentőségű Fiorei Joachim szerzetes apát létére zsidó származású és a hirhedt kabbalista zsidó álmessiás, Abulafia egyik inspirálója volt.)

A Nyugat-, Dél- és Közép-Európa nagy részén elterjedt és a huszitizmus kialakulásában is döntő jelentőségű Szabad Lélek eretnekség teológiájának neoplatonista forrású központi eleme az adeptusok egyéni gnózison alapuló megvilágosodása, melynek során "felismerik", hogy személyükben azonosak Istennel, vagyis a tudatosodás során életükben Istenné válnak! E perverz tannak a maga módján logikus következménye a szekta tagjainak felfogása, hogy így elevenen "megistenülve" többé már nem követhetnek el bűnt, hogy rájuk már nem érvényes a Bűnbeesés, ők már életükben visszatértek az Éden állapotába. A szekta tagjai gyakran tettek olyan kijelentéseket, hogy "Én vagyok a Krisztus", vagy "Én vagyok a Szentlélek", hiszen a teljes Szentháromsággal is azonosnak tekintették magukat. Sőt, meg is haladták Istent, akire ezek után nem is volt semmi szükségük, mert saját magukat érezték Mindenhatónak!
"Azt mondják - jegyzi meg Strasbourg püspöke- hogy ők teremtettek mindent, hogy ők többet teremtettek, mint Isten." (Cohn, 176.old.)
(Itt csak megemlítem, hogy a Szabad Lélek Testvériség egyik fő jellemzője a veszett pápistaellenesség volt, Róma Egyházának Babilonnal azonosítása és a Föld megtisztításának programja ettől a Szennytől. Ez a későbbi Reformáció egyértelmű öröksége az általuk egyébként felvállalt eretnek elődöktől...)
Cohn kifejti, hogy minden misztikus lelki utazása egy befelé fordulással, a világtól elvonulással indul, azonban e szakasz lezárulása után két út közül választhatnak, nyilván alkatuk és erkölcseik szerint. Az egyik lehetőség, hogy a misztikus a befelé fordulás élményéből teljesebbé vált személyiségként tér vissza, a világ iránti nagyobb együttérzéssel és kevesebb önmagát és embertársait illető illúzióval.
"De az is megtörténhet, hogy a misztikus magába vetíti (introjektálja) a gigantikus szülői képeket a maguk mindenható, legagresszívebb és legönkényesebb vonásaival és egy nihilista megalomániásként tér vissza." (Cohn, 176.old.)
Az ilyenek pedig a misztikus anarchizmus útjára léptek.
"Ami megkülönbözteti a Szabad Lélek adeptusait az összes többi középkori szekta tagjaitól, az a szó szerint totális erkölcsmentességük volt. Számukra a megváltás bizonyítéka az volt, hogy nyomát sem érezték lelkiismeretnek, vagy bűntudatnak." (Cohn, 177.old.)
Ez a misztikus anarchizmus, antinomianizmus, amely logikus következménye a tévhitnek, hogy ők már "üdvözültek", "istennel egyesültek", sőt meghaladták, és ezzel teljesen "szabad emberek" lettek, és ezért rájuk már nem vonatkozik a bűn fogalma, megnyilvánult például a magántulajdon és gyakran a munka elutasításában. Érdekes módon, mivel felfogásukban az ő eleven megváltottságuk a közönséges halandók fölé emelte őket, ami azt jelentette, hogy nekik joguk van minden vágyukat korláttalanul kielégíteni, a magántulajdon elutasítása azt jelentette, hogy ők mindent elvehettek bárkitől, amihez kedvük támadt. Ez az irányzat jelenik majd meg a huszita táboriták kommunisztikus kísérletében és később a kommunista ideológiában, melynek egyik forrása félreismerhetetlenül a Szabad Lélek eretnekmozgalom, beleértve Marx ifjúkori "nihilista megalomániás", Wurmbrand által helyesen sátánistának értékelt verseit is. Aleister Crowley sátánista gnosztikus szektájának egyetlen parancsolata: "Tégy, amit akarsz!" egy az egyben a Szabad Lélek nihilista elvének új kiadása. Egy Erfurt környéki adeptus vallotta az inkvizíciónak a szekta gátlástalan vágykielégítési hitelvét:
'Jobb lenne, - tette hozzá - ha inkább az egész világ pusztulna el, mint hogy egy "szabad ember" megtartóztassa magát egyetlen cselekedettől, melyre a természet indítja.' (Cohn, 178.old.)
Azt, hogy a Törvények rájuk már nem vonatkoznak, leginkább ezek tudatos, látványos megszegésével tudták és szerették demonstrálni:

"...az "Istenné válás" képessége egyértelműen vezetett az összes társadalmi norma elvetéséhez. (...) Amikor egy ember igazán elérte a hatalmas és magas tudást, többé már nem kényszerül betartani semmilyen törvényt, vagy parancsolatot, mert eggyé vált Istennel." (Cohn, 179.old.)
A Törvény-felettiség szimbolikus kifejezésére pedig semmi nem volt alkalmasabb (és népszerűbb...), mint a szexuális normák  látványos megszegése. Az eretnekek elleni ortodox vádak ősi, rutinos eleme a szexuális kicsapongások felemlegetése. Cohn azonban a Szabad Lélek eretnekek saját írásai alapján is úgy véli, hogy ez esetben a vád nem volt alaptalan:
"Egy teljesen meggyőző kép bontakozik ki egy olyan erotikáról, mely egyáltalán nem egy gondatlan érzékiségből fakadt, hanem mindenek felett szimbolikus jelentőséggel bírt, mint a spirituális felszabadulás jele - ami történetesen ugyanaz a jelentőség, mellyel a "szabad szerelem" a mi korunkban gyakran bírt." (Cohn, 151.old.)
Természetesen nem véletlenül, a 20. századi "szexuális forradalom" is előfutárai között tarthatja számon a felforgató eretnekmozgalmakat. A Szabad Lélek eretnekségben feltűnik a későbbi zsidó sabbatájisták "Szent Bűn" fogalmának előzménye is. A gnózison átesett adeptusoknak kötelessége minden teremtett dolgot saját céljukra fel- és elhasználni, hogy ezzel "visszajuttassa azt a Teremtőjével való Egységbe". Ezzel analóg a sabbatájisták, frankisták tana, hogy a bűn elkövetésével kiszabadulhatnak és visszatérhetnek a Teremtőhöz a bűnben is, mint héjban, kelippában benne rejlő Szent Szikrák.
'Katalin Nővér kapja egyből apoteózisa után a tanácsot: (...) "Ha fel akarod használni az összes teremtett lényt, hogy akaratod szerint szolgáljanak téged, jogod van így tenni, mert minden teremtményt, melyet használsz, visszajuttatsz a magasba az Eredetéhez." Akárcsak a mozgalom kezdeti időszakában, e viszonyulás egyik kifejezési formája továbbra is a szabados és misztikus szinezetű szexualitás volt. Az egyik adeptus szerint, ahogy a háziállatok az emberek használatára lettek teremtve, úgy lettek teremtve a nők a Szabad Lélek Testvériség tagjainak használatára.' (Cohn, 179.old.)
E felfogás nem volt egyedi, más források is alátámasztják, hogy a mai apologétáik által a feminizmus előfutáraiként is dicsőített középkori eretnekmozgalmakban egyértelműen jelen volt egyfajta szexista felfogás, ahol a férfi álpróféták és ál-"istennéváltak" a szektába csalogatott nőket szexuális zsákmánynak, közprédának tekintették. (Vagyis valahol a mai hírhedt gólyatáborok szervezői is a Free Spirit eretnekek szellemi utódai...) A megtévesztés eszközeként hangoztatták a behálózott nőknek (gyakran jómódú özvegyeknek), hogy a "megistenültekkel" való szexuális egyesülés egyfajta "szentség", amely nemhogy erkölcstelenné nem tesz, hanem épp ellenkezőleg, mentesít a korábbi erkölcstelenség bűnei alól.
A mozgalom kései képviselői, az angol forradalom Ranter-ei rendszeresen hangoztatták: a szexuális érintkezés a "kifinomult lelkűek" számára semmi körülmények között nem lehet bűnös, sőt, a "kifinomult lélek" egyik legbiztosabb jele épp annak képessége volt, hogy Istentől való félelem, vagy lelkiismeretfurdalás nélkül merülhettek el a szabados szexuális kicsapongásokban.

Cohn a középkori eretnekség tárgyalása során a szimbolikus jelentőségű szexuális normaszegés témában nem tesz említést a bejegyzésünk tárgyát képező vérfertőzésről, kizárólag kései megjelenítőinél, a Ranter-eknél idézi egy ellenük írt propagandaműből. (297.old.) Mások azonban nem mulasztották el a törvényfelettiséget szimbolizáló szexuális perverziók e legdurvább formáját kimutatni a Szabad Lélek eretnekség gyakorlatából. A Not Bored! "szituacionista-inspirációjú újság" A Szabad Lélek Testvérisége (The Brethren of the Free Spirit) című cikkében ráirányítja a figyelmet a középkori eretnekmozgalom és a rituális vérfertőzés kapcsolatára. A cikk nem mellesleg méltatja Greil Marcus Lipstick Traces- A Secret History of the Twentieth Century (Rúzsnyomok - a huszadik század titkos története) c. könyvét, melyben a szerző a Szex Pistols és a punk nihilista üzenetének gyökereit vezeti vissza a Lettrist International és Situationist International elitista művészmozgalmain és a dadaizmuson át egészen a középkori Szabad Lélek eretnekségig. Marcus írja könyvében:

Mivel az Eredendő Bűn a paráznaságból volt levezetve, a Testvéreknek minden formájában hajhásznia kellett a paráznaságot. Lerombolta az Eredendő Bűn hazugságát az, aki tetteivel cáfolta. Robert E. Lerner írja, hogy a németországi Erfurtban 1367-ben a szabadlelkű Johann Hartman mondta vallomásában, hogy "közösülhetett a nővérével, vagy anyjával bárhol, még az oltáron is, és . . . 'természetesebb dolog' nemi életet élnie valakinek a saját nővérével, mint bármilyen más nővel. Egy fiatal lány se vesztené el a szüzességét a közösüléstől, vagy ha már korábban elvették volna tőle, visszanyerné egy szabadlelkűvel való közösüléstől. Még ha a lány egymás után tíz férfival közösülne is, ha az utolsó ezek közül szabadlelkű lenne, visszanyerné a szüzességét."
Nem meglepő, hogy ha a "szabadlelkű" eretnekek felfogása szerint a Törvények az Édenből való kiűzettetés következményei, az pedig az Eredendő Bűné, akkor, mivel személyes "megváltottságukat", az Éden eredeti szabadságába való visszabocsátottságukat, az Eredendő Bűn érvénytelenségét a szexuális tabuk látványos semmibevételével igyekeztek demonstrálni, e demonstráció céljára igénybe vették e tabuk legerősebbjének, a vérfertőzés tilalmának az áthágását is.

A középkori eretnekszektának többek között a modern kori popzenére gyakorolt hatása egy látványos bizonyítéka annak, hogy a modern tudatipar romboló jelenségei, termékei mögött többnyire ősi vallási koncepciók állnak, amin semmit nem változtat az, hogy szándékosan nem használják ezek közvetítésében az eredeti  vallási terminológiát. Vagyis korunk uralkodó ballib "felvilágosodott" elitje és propagandája csak látszatra, mimikriből "szekuláris", a valóságban kőkeményen vallási alapú politikát folytat, csak éppen az általuk támadott és mára lényegében legyőzött keresztény vallással konkurens, ellenséges vallásét.

Pontosan ezt képviselte a 20-21. századi tudatiparra óriási befolyást gyakorló Aleister Crowley gnosztikus ezotériája, melynek rituáléiban a legperverzebb szex-rítusok fontos, sőt központi szerepet játszottak,  köztük a vérfertőzés is.

Aleister Crowley és köre sötét szex-mágiája

Részlet "Az atomrakéta, a gnosztikus világpusztítás tudatosan kifejlesztett eszköze" c. korábbi bejegyzésből:

The Vigilant Citizen: Aleister Crowley: Története, elitkapcsolatai és hagyatéka
Jack Parsons egy amerikai rakétameghajtás-kutató volt a California Institute of Technology kutatóintézetben. Egyike volt a Sugármeghajtási Laboratórium (Jet Propulsion Laboratory) és az Aerojet Corp. fő alapítóinak. Rakétakutatásai a legkorábbiak közé tartoztak az USÁ-ban, úttörő munkája a szilárd hajtóanyag kifejlesztése és a a repülőgépek JATO-egysége terén nagy jelentőségű volt az emberi űrkorszak kezdete számára. A neves mérnök, Theodore von Kármán, Parsons barátja és támogatója kijelentette, hogy Parsons és társai munkája lehetővé tette a belépést az űrutazás korába. Róla nevezték el a Parsons krátert a Hold sötét oldalán.
"Úgy jellemezték őt (Jack Parsonst), mint azt 'az embert, aki egymagában a legtöbbet tette a rakétatudomány terén' és olyan valakit, aki 'az USA Kormánya lepecsételt parancsai védelmében utazott' " (Michael A.Hoffman II, Secret Societies and Psychological Warfare)
Zárt ajtók mögött Parsons mélyen belemerült az okkultizmusba és az O.T.O. egy prominens tagjává vált, aminek keretében meglehetősen szélsőséges szexmágia-rituálékban vett részt:
"Parsons sok szexpartnere között ott volt a saját anyja is (vérfertőző aktusaikat filmre vették). Anya és fia egyaránt szörnyetegek voltak és úgy tűnik, a pszichopaták azon fajtájához tartoztak, akik a nyilvánosság előtt normálisan viselkednek és mások felett hatalomra képesek szert tenni. " (Michael A.Hoffman II, Secret Societies and Psychological Warfare)
1942-ben Aleister Crowley kinevezte Parsonst az O.T.O. Agapé Páholya vezetőjének. Crowleyhoz hasonlóan Parsonsnak is mániája volt egy "mágikus gyermek" létrehozása a Babalonnal, vagy Skarlát Asszonnyal"
Hogy a vérfertőzésnek e körben is vallási koncepciós háttere, rituális jelentősége volt, arra most elég egyetlen mondatot idézni Crowley könyvéből, melyben a kultusz különböző szintű beavatottjai számára kidolgozott perverz rituálékat ismertetei, egyfajta kézikönyvként, használati utasításként:
LIBER V vel REGULI 
Ez a Fenevad Jelének Rituáléja: egy varázsige Hórusz Kora energiáinak megidézésére, bármelyik fokozat Mágusának napi használatára alkalmazva.
"A Set-Isis ikerpár, a szajha és a szörny buzgólkodnak abban a szodómikus és vérfertőző paráznaságban, mely a tradícionális recept félistenek létrehozására, mint Mária és a Galamb, Léda és a Hattyú, stb. esetén." (...)
"Valójában ez a Mágia (Magick) képlete;  valljuk, hogy mindennek egyenlőnek kell lennie; hogy a létezés biztosítja a létezés jogát; hogy ha a gonosz nem csak egy név, mely egyaránt joggal létező erők ellenségességének véletlenszerű viszonyát fejezi ki, akkor a világegyetem értelmetlen és lehetetlen, mint ellentételezetlen hatás; hogy Bacchus és Pán orgiái nem kevésbé szentségek, mint Jézus Miséi; hogy a szifilisz sebhelyei  épp annyira  szentek és dicsők, mint Mária vértanúinak sebei."
A sabbatájista Freud és az incesztus

Az alábbi részlet az "összeesküvéselmélet-szerző" David Livingstone Black Terror White Soldiers (Fekete terror, fehér katonák) c. könyvéből származik és a Frankfurti Iskola képviselői, illetve Freud személyének sabbatájista-frankista származását, tehát eszméiknek a zsidó misztikus nihilizmusból eredését tárgyalja:

Vérfertőzés: A Bűn Szentsége: Freud, a Frankfurti Iskola és a Kabbala
"Freud elméletei kiemelten foglalkoztak a szexszel, sőt a vérfertőzéssel, ami a sabbatájista antinomianizmus tükröződése. Mint Gershom Scholem megjegyezte, a sabbatájistáknak különösen mániája volt a szexuális tilalmak feje tetejére állítása, különösen a vérfertőzés ellenieké, mivel a Tóra harminchat tilalmat sorol fel, melyek megsértéséért " a lélek elpusztítása" a büntetés, ezek fele a vérfertőzés tilalma. Barukiás Russzó (Oszmán Baba), aki 1700 körül a sabbatájisták legradikálisabb irányzatának vezetője volt Szalonikiben és aki közvetlen hatást gyakorolt Jacob Frankra, nem csak deklarálta e tilalmak érvénytelenségét, hanem odáig ment, hogy  e tiltott cselekedeteket az új "Messianisztikus Tóra" parancsolataivá tette. A rituális orgiák sokáig, egészen 1900 körülig fennmaradtak a sabbatájista csoportok és a Dönme körében. A tizenhetedik században egy Purim nevű ünnepet vezettek be, melyet a tavasz elején ültek, mely tetőpontját "a fények kioltásával" érte el, ami egy feleségcserés orgia volt. [15] 
Mint Bakan jelezte, Freud  Mózes és a monoteizmus c. könyvében egyértelművé tette, hogy mint az egyiptomi fáraók esetén, a vérfertőzés isten-szerű státuszt biztosít elkövetőinek. Ugyanezen könyvben Freud azt állította, hogy Mózes az Ekhnaton, a rózsakeresztesek körében tisztelt fáraó által bevezetett  Aton papja volt, aki a fáraó halála után követőivel együtt Egyiptom elhagyására kényszerült. Freud azt is állítja, hogy Mózes egyiptomi volt, amivel az általa adott törvény eredetét akarja lejáratni. E szakaszokat Bakan úgy kommentálja, hogy Freud e Mózes elleni támadásával ugyanúgy meg akarta szüntetni a törvényt, mint Sabbatáj Cví tette.
Tehát Freud egy frankista hitvallást álcázott a pszichológiai zsargonnal, olyan elméletet alkotva, hogy a hagyományos erkölcs a nemi ösztönök természetellenes elnyomása, melyet a gyermekkorban kényszerítenek ránk. Freud azt állította, hogy tudatalatti impulzusok irányítanak minket, elsősorban a nemi ösztön. Az 1913-as, komoly botrányt keltő Totem és Tabuban Freud a vérfertőzésről alkotott elméletet a görög Ödipusz mítosz alapján, melyben a főhős tudtán kívül megöli apját és feleségül veszi anyját,  valamint az ősi Egyiptomban gyakorolt vérfertőző és újjászületési rituálékat tárgyalt. Az Ödipusz-konfliktust használta fel annak bemutatására, mennyire hitt abban, hogy az emberek vágynak a vérfertőzésre és el kell nyomniuk e vágyukat." 
(David Bakan rendkívül fontos könyvéből már idéztem a Freud kabbalai gyökerű misztikus zsidó nihilizmusára, a Törvényt eltörölni akaró tevékenységére vonatkozó részeket a Molnár Ferenc: Lilio(m)t - a Bűn Általi Üdvözülés c. bejegyzésemben.)

Hogy a felforgató keresztény és zsidó eretnekmozgalmak, misztikus nihilisták incesztus iránti mániája jól ismert a mai okkult szubkultúra művészei, csepűrágói, tudatipari szakmunkásai előtt, azt jól jellemzi egy, a "Deviant Art" körébe sorolható pornográf novella, melynek "fikciója" (???) szerint a Szabad Lélek földalatti szektaként máig él és fő jellemzője a vérfertőző szex: Brethren of the Free Spirit - A Szabad Lélek Testvériség (Vigyázat, undorító, egy pornográf szájton!!! Megtekintése a bejegyzés megértéséhez nélkülözhető!) Ez elvileg csak egy perverz pornó-"irodalmi" fantáziálás, azonban az aktuális tudatipari és politikai kampányokat látva biztosra vehetjük, hogy nem kevesen vannak magasabb körökben, akik e téren nem maradnak meg a fantáziánál! Erre csak egyetlen kiragadott példa a Vigilant Citizen oldal egy cikke egy tudatipari tudatmódosított rabszolga "leolvadásáról", melynek alkalmából a szerencsétlen áldozat a Twitteren hozta a világ tudomására, hogy apja vérfertőzően molesztálta, ami az MK-Ultra módszer egyik standard eleme lehet: Amanda Bynes Tweets About Father’s Abuse and Microchip in Her Brain; Now Under Involuntary Psychiatric Hold (Amanda Bynes twittelt apja általi molesztálásáról és az agyában levő mikrocsipről, most pszihiátriai kényszerőrizetben van)


Már a Talmud is tökéletesen megmagyarázta a rituális vérfertőzést

A fentieken túl a középkori gnosztikus nihilista eretnekmozgalmak és mai utódaik körében kultivált vérfertőzés okának egyik leghatásosabb, legtömörebb magyarázatát és a jelenség sokkal régebbi voltának leírását meglepő módon a Talmudban találjuk! Nem gondoltam volna, hogy a Talmudot pozitív összefüggésben fogom idézni, de ez esetben kivételesen találunk benne példát az isteni és emberi Törvény elleni nihilista lázadás elítélésére és természetének pontos megvilágítására is. (Valójában két okból sem olyan meglepő, hogy ilyet találunk a zsidó hagyományban. Egyrészt a judaizmus kettős mércéje miatt a Választott Népen BELÜL érvényes normák a Törvény előírásai, az emberek közötti együttélés szabályai, másrészt a misztikus nihilista zsidó irányzatok első helyen mindig is saját kultúrkörük, szülőjük, a judaizmus törvényeit vetették el, fordították a feje tetejére és ez mindig felháborította a nemnihilista zsidó írástudókat. A "gojok" megvetése és gyűlölete viszont ritkán szokott konfliktust okozni a konzervatív és lázadó zsidó irányzatok között, ez többnyire közös vonásuk.)

David Bakan idézett "Freud és a zsidó misztikus hagyomány" c. könyve 165. oldalán (A zsidók megölték Mózest c. fejezetben) írja:
"Freud az Oidipuszi bűnt nyilvánvalóan minden törvényszegés prototípusának tekinti."
Ehhez írt lábjegyzetében fűzi hozzá:
*Freud koncepciójának van egy érdekes párhuzama a Talmudban. A bálványimádó Amon által elkövetett bűnök tárgyalása során "Rabbi Johanan és Rabbi Eleazor (vitatkoznak): Az egyik állította: Elégette a Tórát, a másik: meggyalázta az anyját. Az anyja felháborodva kérdezte: 'Volt bármi élvezeted abban, amiből származol?' Ő így válaszolt: 'Hát másért teszem én ezt, mint hogy provokáljam a Teremtőmet?!' " A Babiloni Talmud, Sanhedrin II (Seder Nezikin) (Soncino, 1935), 703. old.
A botrány ürügyéül szolgáló, a felforgatást támogató mozgalmak zászlójára tűzött német testvérpárnak talán nem ez volt a motivációja. Azonban a gnosztikus hátterű tudatipar és az általa támogatott nihilista mozgalmak, hatalmi tényezők motivációja a vérfertőzés legalizálásáért folytatott kampányhoz nyilvánvalóan ez: Lázadás az általuk gyűlölt, Demiurgosznak beállított Teremtő és annak Törvényei ellen.

8 megjegyzés:

Aurél írta...

"(E körben vannak személyes, származási átfedések is, pl. a keresztény közegben fellépő felforgatás, közte pl. a Dózsa-polgárháború számára központi jelentőségű Fiorei Joachim szerzetes apát létére zsidó származású és a hirhedt kabbalista zsidó álmessiás, Abulafia tanítványa volt.)" Ezt kifejtenéd? Mármint, hogy a Dózsa-féle felkelésen milyen szerepet játszott Fiorei Joachim.

Bobkó Csaba írta...

Természetesen, de később, egy külön bejegyzésben. :-)
Annyit a Dózsáról szóló történészi munkák is mindig megemlítenek, főleg az utóbbi 40-50 évben születettek, hogy a felkelés ideológusi és szervezői, de gyakran seregvezetői káderanyagát is az obszerváns ferencesek alkották, akik ideológiájára épp Fiorei Joachim volt az egyik legnagyobb hatással. Ez idáig fősodor történészi konszenzus, olyan 40 év óta, ami az ismeretterjesztő szintű cikkekben is megjelenik azóta. Én csak annyit illesztenék hozzá, ami nálunk nem fősodor ismeret, hogy Joachim Abulafia tanítványa és maga is zs származású, de ez is megjelent már könyvben nyugaton, hivatásos történésztől, hiteles kutatás alapján. Abulafia pedig álmessiásként Sabbatáj Cví egyik szerepmodellje, csak ő még nem a szultánt, hanem a pápát igérte meg trónjáról letenni. Írtam, hogy kabbalai intuitív meditációs módszerét pl. a dadaisták is alkalmazták. (Evola is???)

Névtelen írta...

Csaba,
A Dózsa témád egyre jobban izgat. Mikor szándékozol írni róla?

Bár Szántai Lajos nem a kedvenced, mégis had ajánlam a figyelmedbe az egyik előadását, ahol Dózsa mellékszálként "főszereplő" 25 percre.

https://www.youtube.com/watch?v=n2QpOFGrC8Y

36.perctől
Cs

Bobkó Csaba írta...

Nem túl sokára, de előbb van pár előzmény, amik logikailag hasznosak lesznek a dolog elemzéséhez. Például a husziták, akikről már ma is lesz szó.

Aurél írta...

Kedves Csaba! Amennyiben még nem láttad, nézd meg a Predestination - Időhurok című filmet. Nem akarom a történetet elmesélni, "lelőni a poént" (ha van ilyen). Döbbenet! A cikkhez nagyon jól illeszkedik (ill. a tudatipar egyéb vadhajtásához).

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm, utánanézek, még nem láttam.

Bobkó Csaba írta...

Javítottam a cikkben egy felületeségből fakadó durva tévedésemet: Fiorei Joachim természetesen NEM VOLT Abulafia tanítványa, a viszony fordított, Abulafia élt később. De a lényeg nem változik... :-)

Bobkó Csaba írta...

Egy szupermodell két nagyfiával vérfertőzésre több mint célzó felvételeken a beteg divatiparban: http://vigilantcitizen.com/pics-of-the-month/symbolic-pics-of-the-month-1215/