Katárok kora - eutanázia, genderideológia, abortusz Pap Gábor "érdek nélküli szeretetvallásában"

A manicheus eredetű katárok kedvenc pentagramja dél-franciaországi mennyezetkazettán

Pentagram a kokárda alatt - Kik támadják a labanc Vonát és körét

A Kitalált Újkor nem aktuálpolitikai blog, azonban a jelen politikai eseményei gyakran összefüggenek a blog témájával, az újkori (és korábbi időszakokra is vonatkozó) történelemhamisítással, álhősgyártással és valódi hősök démonizálásával, melynek célja a tömegek manipulálása a mai  események során. Érdemes megismételni a fejlécben is látható, a blog keletkezését is alapvetően inspiráló idézetet Czike Lászlótól, aki ezt épp a legutóbbi időszak legdrámaibb hatású magyarországi szemfényvesztő áltörténelemgyártási akciójáról és annak megszervezőiről írta, a "Rendszerváltó Szabadkőművesekről":

"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz."

A hamis történelmi eszményekkel, hősképekkel és álszabadságharcos viselkedési mintákkal vesztükbe vezetett tömegekre szemléletes példákat nyújt az utóbbi évek "arab tavasza", illetve a jelenleg szomszédságunkban zajló ukrajnai destabilizálás, a Majdan pokoli színjátéka, de természetesen erre adott példát az 1848-as "Népek Tavasza" is és korábban önsorsrontó, magyarirtó kuruc polgárháborúink is. (Ahogy a "Nagy" Francia Forradalom, vagy a bolsevik forradalom is, stb. stb.)

Csakhogy a "szabadságharcok" kultusza, a kuruc/1848-as üdvtörténet a tömegeket félrevezető fiktív történelem kreálása keretében nem más, mint modern magyar fősodor nemzettudatunk alapja! Épp ennek a fősodorrá tett, de jellegét tekintve szektás kuruc hagyománynak a nevében támadják a legutóbbi időszakban egyre élesebben a Jobbik vezetőjét, Vona Gábort, akinek "labanc" tanácsadói vannak és labanc szellemiségű akadémián képeztet ki fiatal kádereket. A támadás fő szócsöve a Jobbikból a valóban visszataszító Szegedi-ügy nyomán kizárt szakadárok Magyar Hajnal-mozgalma, azonban a támadó kritikát megfogalmazó személyiségek nem tartoznak szorosan ehhez a mozgalomhoz:

A Magyar Hajnal honlapja:
"Kubínyi: Vona magyargyűlölő provokátort fizet"
"Pap Gábor: Haynau-imádó Vona a legsötétebb ideológia képviselője"

Mindkét szerző, illetve előadó a magyar hazafias (vagy esetükben inkább "hazafias") tábor kiterjedt gnosztikus-manicheus szubkultúrájához tartozik, Pap Gábor gyakorlatilag e szellemi kábítószerterjesztő közeg "pápája". Helyesebben talán egyfajta önjelölt, de sikeres "Magyar Mani" ő, akinek formálisan ugyan nincs szervezeti hatalma a követői felett, azonban egy abszolút szellemi tekintély, egy Guru ebben a szektaközegben és feltételezem, hogy informálisan lehet befolyása személyek, pénzek feletti döntésekben is. Kubínyi Tamás, az Álmos Király Akadémia alapítója is ezt az irányzatot képviseli, pl. "Gnosztikus Magyarország" című előadása szerint "A jézusi magyar őskereszténység számos módon kötődik a manicheizmushoz, erről szól az előadás."

A "manicheus magyar" szekta agymosó propagandája a régi prot-kur propaganda folytatásaként nemzeti hősként, Szentként dicsőíti a kuruc-"szabadságharcos" történelmi szereplőket és mitikus világképe gonosz ördögeiként démonizálja a "labancokat", a királypárti, rendpárti magyar történelmi alakokat. Főördögük természetesen a Habsburg-ház, de Haynau is egy nagyerejű, szimbolikus démoni figura, a Gonosz megbélyegzésére alkalmas céltábla; akinek a manicheusok a hátára tűzik, homlokára ragasztják, mint valami leprajelet, az Ellenségként van azonosítva a szekta hívei számára, akit gyűlölni kell. E hisztérikus agymosó, érzelemmanipuláló szektapropagandában természetesen semmilyen teret nem hagynak  a történettudomány szabályai szerinti racionális vitának, az érvelést gondosan kerülik, mert Pap Gábor és értelmesebb társai jól tudják, hogy ez számukra veszélyes terep lenne.

A történelem racionális elemzése, a hőskultuszok tényekkel egybevetése során ugyanis az derül ki, hogy a hazafias közönség túlnyomó része által joggal elítélt modern kori romboló folyamatok, züllesztések mögött nem a Pap Gáborék és külföldi kollégáik által démonizált Habsburgok, a (történelmi, egykori) katolikus egyház, a hagyományos Trón és Oltár állnak, hanem épp ellenkezőleg, ellenfeleik, az e körben dicsőített gnosztikus-manicheus-kabbalista irányzat nihilista eretnekmozgalmai, szektái, akik körében történelmileg a mi kurucmozgalmaink előfutáraiként is nagyon fontos szerepet töltenek be a katárok.

A katárok teológiáját, társadalmi tanítását és gyakorlati tetteit megvizsgálva a felforgató közegben és a mai tömegkultúrában (filmekben) róluk terjesztett rózsaszín képhez képest meglepő módon olyan modern jelenségek gyökereit találjuk, mint a szexuális forradalom, abortusz, családellenesség, homoszexualitás propagálása, feminizmus, genderideológia, eutanázia!

Modern, gonosz erők által tudatosan züllesztett korunk sok szempontból a

Katárok Kora.

(A bejegyzésnek nem célja a pártpolitikai állásfoglalás a Jobbik mellett, vagy a Jobbik vezetése és annak tanácsadói körében jelenlevő minden ideológiai elem igazolása. Például az e körben erős képviselettel rendelkező pánturanizmust károsnak tartom, illetve korábban tárgyaltam, hogy  Morvai Krisztina Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke közvetlen környezetéből kikerülve lett a Jobbikot az európai és a magyar parlamentbe juttató húzónév.)

A manicheusok a modern tudatipar celebjei

A világszerte, évszázadok óta hivatásszerűen felkelések, forradalmak szervezésével foglalkozó felforgató tábor áltörténelmének kiemelten kedvenc hősei a katárok. A katárokat büszkén elődeiknek tartják a szabadkőművesek, a "felvilágosodás", a "haladás" hívei és a "középkori sötétség, feudális elnyomás" és persze "az Egyház terrorja" ellen fellépő szabadsághősökként reklámozza őket a modern tudatipar,  például olyan filmekben, mint "A katedrális" (Ken Follett: A Föld oszlopai c. regényéből), vagy Ridley Scott és Russell Crowe "Robin Hood"-ja, és természetesen a "Da Vinci Kód". Korunk globális tudatipara a gnosztikus katárok mellett filmekben reklámozza például az eutanáziát is ("Positive protrayals of euthanasia in cinema have a long history"), és a tudatipar mögött álló gnosztikus eszmeiségű háttér- és előtér-hatalom nihilista, életellenes törekvéseinek egyik legmarkánsabb jele a gyermekeutanázia minapi belgiumi bevezetése. Hogy ez is autentikus manicheus-katár örökség, arra mindjárt visszatérünk...

Mese a Magyar Manicheizmusról

Pap Gábor igehirdetésein egy olyan mitikus magyar, illetve univerzális (ál)történelemképet vetít követői elé, melyben egyrészt A Magyar a Választott Nép (vagyis a zsidókat csak konkurenciaként szidja), másrészt a Szent Szittya Magyar Választott Nép ősi, természetes és egyedül üdvözítő vallása a manicheizmus. A történelemben azok a jók, akik manicheusok és azok a rosszak, akik nem, illetve főleg azok a leggonoszabbak, akik a manicheus irányzat képviselőinek ellenfelei voltak. A Főördög a Habsburg-ház, ez annyiban logikus is, hogy Európában a gnosztikus-manicheus hátterű felforgatómozgalmak számára valóban a főellenség volt, ez természetesen nem volt magyar gyökerű jelenség. A pápa és egyháza a (német)-római császárral együtt  a gnosztikus-millenarista eretnekmozgalmak, illetve a velük kölcsönhatásban álló kabbbalisták számára az isteni szikrák anyagi burkát, "börtönét" jelentő világi Rend lebontásának egyik fő akadályát képezték bukásukig. (A pápaság még létezik, de az is megbukott, hisz a felforgatók elfoglalták.)

Pap Gábor interpretációjában a manicheusok vallása egy "érdek nélküli szeretetvallás", és tehetséges szektamágusként nyugodtan ajánlhatja közönségének olvasásra a manicheus forrásokat publikáló könyveket, hisz egyrészt tudhatja, hogy kevesen fogják közülük ezeket elolvasni, másrészt, akik megteszik, a szemükre rakott hályognak köszönhetően nem fogják fel, hogy mit is olvasnak. Hogy a tények megcáfolják a dicsőítő propagandát, hogy ez a vallás, illetve világnézet a felforgatás, a romboló erőszak, az embergyűlölet, a természet, a Teremtés Műve gyűlöletének és elpusztításuk vágyának hordozója. Pap Gábor is "későmanicheus" irányzatként emlegeti a balkáni bogumilokat, a szakirodalom zöme pedig bizonyítottnak tartja a bogumilok legfontosabb közvetítői szerepét az itáliai, dél-franciaországi, rajna-vidéki, stb. katárok gnosztikus-dualista vallása kialakulásában. Sokatmondó, hogy a katárok történetének egy klasszikus, de szinte napjainkig újra kiadott feldolgozója,  Steven Runciman "A középkori manicheusok. A keresztény dualista eretnekség" c. könyvének már a címében is egyértelműen a manicheusokhoz sorolja a bogumilokat és a katárokat.

Manicheus fénykerék, Csengersima

Pap Gábor előadásában teljesen korrektül állítja, hogy a 18. századi magyar református templomi kazettás mennyezetek díszítőelemei, például a fénykerekek semmilyen összefüggésben nincsenek a hivatalos református teológiával és liturgiával, jelenlétük kizárólag a manicheus vallásból magyarázható meg. Részletesen nem e bejegyzés tárgya, hanem talán egy későbbié, hogy egyrészt a protestáns egyházak tipikusan "kétfenekűek" voltak, ahol a hivatalos keresztyén felszín alatt rózsakeresztes-szabadkőműves, alkímista, manicheus, újpogány, kabbalista, stb. ezotérikus tanok tenyésztek. Ezeket a nyugaton tanuló lelkészek, teológusok, tanítók, protestáns értelmiségiek hordták haza és ők alkották a rendszeresen ismétlődő, nyugati vakolóközpontokból szervezett Habsburg- és katolikusellenes felkelések vezetői káderállományát, hírszerzését, kommunikációs- és propagandainfrastruktúráját, stb.

Másrészt Pap Gábor és kollégái állításával ellentétben az újkori magyarországi manicheus kazettás mennyezeteknek semmiféle hazai folyamatossága nem mutatható ki az ősi szittya hagyománnyal, (ezért lényegtelen is, hogy az tényleg olyan manicheus volt-e és konkrétan hol, mikor), ellenben az újkor hajnalán a többek között manicheus eredetű ezotérikus nézetek virágzottak Észak-Itáliában, Franciaországban, Németországban, a Németalföldön és Angliában. Vagyis épp ott, ahol ekkoriban kialakult a kazettás mennyezet divatja és ahová tanulni (és rózsakeresztes, majd szabadkőműves páholyokba belépni) jártak ekkoriban a magyar protestáns peregrinusok, meg a kazettafestő mesterek. A Pap Gáborék által ajnározott templomi kazettás mennyezetek közül a legismertebbet, a csengersimait 1761-ben készítik el, alig 15 évvel azelőtt, hogy Adam Weishaupt megalakítja a nem kis mértékben épp a manicheus tanokon is alapuló szervezetét...

Az illuminátusok is büszkén vallották őket elődeiknek

Weishaupt is manicheus volt

A katárok az eredeti manicheusokhoz hasonlóan a szekta tagságát felosztották a különleges tudás, gnózis birtokában levő Tökéletesekre (Perfecti), és az ebbe még, illetve többnyire soha nem beavatott Hívők (Credentes) tömegére. (Ugyanez Mani szektájában Választottak és Hallgatók.) Ráismerhetünk ebben Orwell 1984-e Belső Pártjára és Külső Pártjára is, de még fontosabb összefüggés, hogy a szabadkőműves páholyokat infrastruktúrájaként felhasználó Weishaupt világfelforgató illuminátus rendjét először Perfectibilisek Szövetsége néven alakította meg, amivel egyértelműen kifejezte, hogy szellemi elődeinek tartja a katárokat.

Agresszív szeretetvallás

Akcióban Mani szeretetvallása - Castelnaui Péter halála

A gnosztikus manicheizmus állítólagos "érdek nélküli szeretetvallás" jellegét alapvetően cáfolja, hogy  a csendes leszállóágban levő itáliai katárok 1225-ben katolikus templomokat égettek fel Bresciában és 1235-ben meggyilkolták Mantova katolikus püspökét. E provokációk kivételével az itáliai katárokat alapvetően nem üldözték. (Steven Runciman: A középkori manicheusok, 129. old.) Még korábbi és még fontosabb példa a "szeretetvallás" mesebeli propagandájának cáfolatára, hogy a katárok idealizálói által (némileg joggal) állandóan szörnyűségesnek emlegetett languedoci katárirtó keresztesháború közvetlen kiprovokálói maguk a katárok voltak azzal, hogy 1208-ban meggyilkolták a katárok keresztény hitre (prédikáció, tárgyalások útján) történő visszatérítésén fáradozó pápai küldöttet, Peter de Castelnau-t. Hasonlóan gyilkolták meg 1252-ben Lombardia inkvizítorát, Veronai Szent Pétert, aki a katárok iránti kíméletre és keresztényi szeretetre intette papjait.


Veronai Szent Pétert megölik a katárok



 Vesszen az emberiség!

"Az atomrakéta, a gnosztikus világpusztítás tudatosan kifejlesztett eszköze" című bejegyzésemben részletesen idéztem a gnosztikus irányzatokra általánosan jellemző világpusztítási vágyat, mely a mai gnosztikus háttérhatalom számára az emberiséget eltörölni képes atomháború programját eredményezte. A gnosztikus gondolkodásmód e törvényszerű következménye nem hiányzott a katároknál sem, az anyagi világ, az emberi test gonosz általi teremtettségének, fénybörtön jellegének tana náluk sem vezethetett más végkövetkeztetéshez, illetve szektabeli kollektív vágyhoz:

Raoul Vaneigem: "A kereszténységgel szembeni ellenállás. Az eretnekségek, mint a 18. század forrása":

A markionizmus hatására a katárizmus a természet abszolút elutasítását vallotta, mert azt a gonosszal, perverzióval és halállal azonosították. Az élet tiszteletének egy látszólagos felszíne alatt - amely megtiltotta számukra más emberek, vagy állatok megölését, a lopást, az erőszakot, és arra tanította őket, hogy legyenek alapvetően jó emberek - a katárok megvetették a létezés örömeit. 

Robert S. Kinsman: A Reneszánsz sötétebb víziója: Az értelem felségterületén túl  60. old.:

Az általuk jelentett veszély nem aszkézisükben rejlett, hanem az anyag iránti gyűlöletükben. Számukra az anyag eredendően gonosz volt, amit az ördög teremtett, az ördögöt pedig a katárok egy része egyenesen az istennel szemben álló egyetemes erőnek tekintette. E hitük alapján a világot és a testet egy szentségtelen börtönnek tekintették, mely magába zárta a tiszta lelket. Ezért a lélek egyetlen céljának annak kell lennie, hogy szökjön ki minden anyagi csapdából és szabadítsa ki magát a testből. Számukra a legnagyobb bűn az utódnemzés volt, mert az egy újabb jó lelket börtönzött be egy újabb gonosz testbe, tehát hitük szerint fajunkat hagyni kell kihalni.

A gnosztikusok / manicheusok alig várják...

Steven Runciman "A középkori manicheusok. A keresztény dualista eretnekség" 158. old:

Ha lehetséges lett volna, a katárok fajunk öngyilkosságára vágytak volna, akár az azonnalira, akár az utódnemzés beszüntetése általira. Az ideális hívőnek egy tökéletesen tiszta életet kellene élnie, csak a minimális mennyiségben táplálkozva és megtagadva magától minden fizikai örömöt, vagy kényelmet. Mindez a léleknek a testből való kiszabadítására irányult.

Ez is témát adott a gnosztikus filmiparnak, "Az emberek gyermekei" c. film sztorija szerint 2027-re teljesülhet Mani és követői álma (a viszonylagosan "Happy End" csak porhintés benne a filmipar gnosztikus Gazdáitól):

A gyermekszületés nélküli világ víziója egy régi manicheus-katár vágykép

Nem nevezik magukat gnosztikusnak, manicheusnak, vagy katárnak, de félreérthetetlenül ilyen gyökerű a korunk globális balos-"alternatív" ("LMP-s") közegében elég ismert és sok szimpatizánssal, illetve követővel rendelkező "Az Emberiség Önkéntes Kihalásának Mozgalma" (Voluntary Human Extinction Movement).

Köszönjük, hogy nem szaporodsz!

(Rutinos Ördögűzők egyből felismerik a logóban a szárnyas napkorongot és a csúcsára állított piramist...) A  szervezet honlapja és facebook-oldala tele van emberiséggyűlölő propagandaanyagokkal,

Make love, not babies !

amikben egy az egyben visszaköszönnek a régi katár, gnosztikus-manicheus szektaideológia elemei:

Perverziók, homoszex : JÓ -- házasság, gyermeknemzés : ROSSZ!

Carol Lansing: Hatalom és tisztaság - Katár eretnekség a középkori Itáliában:

Lényegében minden katár szöveg közös tanítása a házasság és a gyermeknemzés elítélése. (107. old) 

Katárok és katár hiedelmek Languedocban 

"Az alapvető katár tanok néhány meglepő logikus következményhez vezettek. Például nagyrészt egyenlőnek tekintették a férfiakat és nőket, és nem volt vallási alapú kifogásuk a fogamzásgátlás, eutanázia, vagy öngyilkosság ellen. Bizonyos vonatkozásokban a katár és a katolikus egyház egymás ellentétei voltak. Például a Katár Egyház azt tanította, hogy mindenféle nem utódnemzési célú szex jobb, mint az, amelyik utódnemzéshez vezet. A Katolikus Egyház ennek épp az ellenkezőjét tanította és tanítja máig. Mindkét álláspont érdekes eredményekre vezetett. Saját tanuk alapján a katolikusok arra jutottak, hogy a maszturbáció sokkal nagyobb bűn, mint a nemi erőszak, amit bizonyítanak a középkori bűnbánati könyvek. A katárok saját elveik nyomán azt következtették ki, hogy a férj és feleség közötti nemi aktus nagyobb bűn, mint a homoszexuális érintkezés"

A természet és az élet megvetéséhez a cölibátus és a perverz kicsapongások kettőssége társult:

Raoul Vaneigem: "A kereszténységgel szembeni ellenállás. Az eretnekségek, mint a 18. század forrása"

Egy olyan civilizáció kellős közepén, melyben a szerelem és a nők jogaival csak visszafogottan éltek, a katárok minden szerelmi viszonyt halálos bűnként ítéltek el. Még a házasság is “jurata fornicatio” (paráznaság bűne) volt. A nőket félve kellett kerülni. Egyes hithű katárok úgy vélték, hogy a terhes nők testében a sátán lakozott.[353] Ilyen szélsőséges szigor nem létezett a másik véglet, vagy kicsapongások nélkül.  Úgy tűnik, hogy Philippe katár püspök eszméje volt (amit átvettek a Szabad Szellem Beghardjai), hogy “nem létezik bűn az öv alatt”.

Most nem Petőfi a témánk, rá majd visszatérünk ez ügyben, de több gnosztikus verse közül a legfőbben, valóságos "gnosztikus hitvallásában", Az őrült-ben a tipikus világpusztítási vágy és az ember pokoli eredete mellett megfogalmazza a nők kerülésének és a szaporodás tilalmának gnosztikus-manicheus-katár parancsolatát is:

S tudjátok-e mit tesz az emberi nyelven,
Midőn a fűrj azt mondja: pitypalatty?
Az azt teszi, hogy kerüld az asszonyt!
Az asszony vonzza magához a férfiakat,
Mint a folyókat a tenger;
Miért? hogy elnyelhesse.
Szép állat az asszonyi állat,
Szép és veszedelmes;
Arany pohárban méregital.
Én ittalak, oh szerelem!
Egy harmatcseppnyi belőled édesebb,
Mint egy mézzé vált tenger;
De egy harmatcseppnyi belőled gyilkosabb,
Mint egy méreggé vált tenger.

Ha megalakul a VHEMT magyar csoportja, joggal választhatják Petőfit névadójuknak!

Ezek a tanok északabbra is általános jellemzői voltak a kései manicheusoknak, Steven Runciman "A középkori manicheusok. A keresztény dualista eretnekség":

"1157-ben Sámson, Reims püspöke panaszodott, hogy egyházmegyéjében vándortakácsok terjesztik a manicheizmust, akik elítélik a házasságot és hirdetik a szexuális szabadosságot." (121. old.)

Bulgár-Bugger-Bugris-Buzi

A katárok tárgyalása során mindig felmerül, hogy a kortársak számára annyira nyilvánvaló volt a nyugat-európai dualista eretnekek nézeteinek a balkáni ("bulgár") manicheus bogumiloktól való eredete, illetve a nyugati manicheusok és balkáni hittársaik szoros kapcsolata, hogy a nyugati nyelvekben kialakult és máig él a balkáni népnévből a "bougre" (francia), "bugger" (angol) szó. A szó (nagy eséllyel a katárok hozzánk közelebbi fészkéből, Észak-Itáliából) a magyar nyelvbe is bekerült, két változatban is, ami megfelel a szó egy-egy nyugati jelentésének: "bugris" és "buzi". Ugyanis a "bugger" jelentett egyrészt eretneket, kimondottan katárt, máig jelent bunkót (bugrist) és első helyen jelentett-jelent szodómitát, vagyis leginkább "buzit", illetve heteroszexuális anális szexet űzőt. Nagyon érdekes és fontos, hogy korábban jelentett uzsorást is, ennek okával a következő részben szándékozok foglalkozni. (Az uzsorások a katárizmus legfőbb támogatói közé tartoztak!)

A szó kettős jelentését (dualista eretnek - szodómita) nem kell hosszan indokolni, hisz fentebb már láttuk, hogy a katároknál a fénytermészetű lélek gonosz anyagi börtönbe zárásának hite miatti a nemzés a legnagyobb mértékben kerülendő volt, és az elkerülés egyik lehetősége a "Hívőknél", akik a kisszámú Tökéletesekkel ellentétben nem voltak képesek lemondani a szexről, a homoszexualitás, illetve a "nem fősodor" (anális, orális, stb.) heteroszexuális aktus volt. Nyilvánvalóan innen ered a "franciázás" elnevezés is, amelynek névadó gyakorlata eredetileg nyilván nem átlagfrancia  gyakorlat volt (és talán később sem), hanem a (mai értelemben vett) Franciaország különböző területein (Északon is) elterjedt eretnekmozgalmak szubkultúrájának vallási okú gyakorlata.

Abortusz

A nemzés, egy újabb isteni eredetű lélek gonosz testbörtönbe zárása elkerülésének egy másik módja volt az abortusz, amit a kereszténység elvileg szigorúan tiltott (bár némi szégyenletes egyházjogászkodás alapján azért a kor pápái is találtak rá kiskapukat...), a katárok viszont minden korlátozás nélkül bátorították és gyakorolták. Korunk harcias abortuszpárti feminista mozgalmai gyakran kimondottan hivatkoznak az "egyházi elnyomás" ellen "szabadságharcot" folytató katár elődeikre.

Rituális eutanázia

Robert S. Kinsman: A Reneszánsz sötétebb víziója: Az értelem felségterületén túl  60. old.:

"... az anyagi világtól való elidegenedettségük szélsősége volt az alkalmanként gyakorolt éhhalál általi rituális öngyilkosságuk, az endura."

(Lásd a mai fényevők szektáit és halálraéheztetett gyermekeit!)

Runciman megemlíti, hogy a gonosz anyagi testből való kiszabadulást célzó, vallási szertartás rangú öngyilkosságnak aktívabb formáit is alkalmazták a katárok, akiket e rítusuk alapján túlzás nélkül nevezhetünk akár öngyilkos szektának is. Sőt, az "aktív eutanázia" példái alapján akár gyilkosnak is... És ez megdönti a gyilkolás elutasításáról hangoztatott elveik hitelességét, éppúgy, ahogy a következő részben látni fogjuk a katolikus klérus gazdagságára irányuló kritikájuk demagóg voltát. (Az első képmutatás analógiájaként beugrik a szintén vegetáriánus Hitler...)

"A középkori manicheusok. A keresztény dualista eretnekség" 158. old:

Volt még egy szertartás, vagy inkább gyakorlat, melyet a Tökéletesek űztek, bár ennek fontosságát és gyakoriságát valószínűleg eltúlozták a szörnyülködő ortodox írók. Ez az Endura volt. A Tökéletesek némelyike eljutott hittételeik logikus végpontjáig és tudatos öngyilkosságot elkövetve halálra éheztette magát. Az egész eljárás egy szertartás keretében zajlott, és a halálos ágy a szektatagok örvendezésének színhelye volt, a haldokló férfit, vagy nőt tiszteletteljes csodálattal övezték. Bizonyítottan voltak példák az Endurára, bár talán a Katár Egyház nem helyeselte az ilyen túlzott lelkesedést. Más részről viszont az eretnekek minden ölésellenességük ellenére sem haboztak passzív eszközökkel elvenni az életet; a Tökéletesekről pedig sejtették, hogy siettették olyan súlyos betegek halálát, akik részesültek a Consolamentum szentségében, de aztán állapotuk javulni kezdett. Annak kockázatát, hogy újra bűnt követhetnek el, ezáltal érvénytelenné teszik a szertartást, bármi áron el kellett kerülni. 1 Időnként az öngyilkosságot gyorsabb módon vitték végbe, méreggel, vagy az erek felnyitásával. 2

Hogy Runciman túlzott jóindulattal becsüli alá a szörnyű rítus tipikusságát és feltételezi, hogy gyakoriságát eltúlozták az ortodox keresztény írók, és hogy talán a katár egyház ezt nem erőltette, azt jól alátámasztja egy, a föld alá szorult legkéseibb katárok gyakorlatáról szóló beszámoló, melyből kiderül, hogy a rituális "halálba segítés" olyan központi eleme volt a vallásuknak, hogy utolsó maradékaik is ragaszkodtak hozzá és persze "öngyilkossságról" itt sem beszélhetünk.

Sean Martin: "A katárok - a középkor legsikeresebb eretnekei"  147. old:

Egy másik tanító, Martin de Presbitero Antoniót gyóntatónak nevezte ki és nyilvánvalóan jelen volt két elfajzott consolamentumon, melyen a szentségben részesülőt az endurának alávetés helyett párnákkal fojtották meg.

Jegyezzük meg: a katár gyakorlat nem abban az esetben alkalmazta az "aktív eutanáziát", amikor egy haldokló menthetetlennek tűnt, nem szenvedéseit akarták ezúton lerövidíteni, hanem épp ellenkezőleg, akkor, amikor a consolamentumon átesett beteg ÁLLAPOTA JAVULNI KEZDETT, vagyis az egyébként mindenképpen elítélendő gyakorlat célja nem a szenvedőkön való segítés volt, hanem perverz vallási felfogás alapján gyilkoltak meg embereket, időnként nyilvánvalóan azok akarata ellenére! Vannak rá adatok, hogy az Endurának nem alávetett, nem megölt betegek némelyike felépülése után nem volt hajlandó a "Tökéletesek" életét élni, és eleve öntudatlan állapotban részesítették a consolamentumban, amit ő nem kért, ezért visszatért normális civil életéhez. A "szeretetvallás" a betegek láb alóli eltételével az ilyen "lélekmentési kudarcokat" igyekezett elkerülni.

Sean Martin könyvéből kiderül az utolsó (1300-as évek eleji) katárokról  írottakból, hogy a minap bevezetett belga GYERMEKEUTANÁZIÁNAK  is konkrét előfutárai. Az egyik utolsó "Tökéletes", Prades Tavernier a konszolamentumban részesített egy halálán levőnek vélt leánycsecsemőt, Jacqueline-t, akinek a katár vallás értelmében ezután már az endura keretében semmilyen táplálékot nem lett volna szabad kapnia. Anyja azonban a "Tökéletes" távozása után azonnal megszoptatta, ezzel érvénytelenítve a konszolamentumot. A kislány még egy évig élt.  (131-132.old.) Világosan kiderül ebből és a könyvben előzőként bemutatott esetből, ahol azért, hogy a rejtekhelyen várakozó "Tökéletes" feladhassa a konszolamentumot a haldoklónak, egy csellel ki kellett csalni a szobából a családtagok nem katár zömét, akik nem utolsó sorban épp a katárok machinációjának megakadályozása végett is tartózkodtak ott. Vagyis a katárok öngyilkos-gyilkos szektája az esztelen és embergyűlölő eutanázia-kultuszával nem is annyira az "elnyomó egyházzal" állt szemben, hanem a társadalom, az emberek épeszű és éplelkű többségével, akikre iggyekeztek rákényszeríteni perverz rítusaikat és eszméiket.

Az emberi holttest - romló hús, kiállítási tárgy, vagy a lélekkel együtt hozzánk tartozó, feltámadásra váró részünk?

Carol Lansing: Hatalom és tisztaság - Katár eretnekség a középkori Itáliában: 

A katár dualisták különféle módokon azonosították a gonosszal  az anyagi testet, úgy értelmezve azt, mint a fájdalom és szenvedés forrását és mint a tiszta lélek jellegű valódi emberi természetre ellenségesen ráerőszakolt dolgot. Ezzel tagadták a tizenkettedik század végi, tizenharmadik századi katolikus felfogást, mely hangsúlyozta a testek képességét a szentségre és azt, hogy a test elválaszthatatlan a lélektől és integráns része az ember identitásának. (106. old.) 

E katolikus felfogás kézzelfogható bizonyítékai voltak például egyes halott szentek testével kapcsolatos csodák, vagy Szent Ferenc stigmái. Ha a test lehetett a Krisztussal való azonosulás jeleinek kifejezője, azt nem tekinthették az embertől idegennek, a gonosz teremtményének.

A katárok számára a holttest romló, bűzlő hús volt, melynek nincs kapcsolata a lélekkel, ami a halál után vagy egy másik testbe költözött, vagy az anyagból  kiszabadulva  visszatért a mennyországba. A katolikusok számára, akik hittek a test feltámadásában, a holttest továbbra is elválaszthatatlan volt a halott ember identitásától és megtartotta azonosságát vele. ( 107. old.) 

Hogy korunk e téren is Katárok Kora és a mai fősodor tömeg"kultúra" (helyesen:  tudatipari antikultúra) számos trendje a manicheus katárok és más gnosztikus dualisták tanait képviseli, arra látványos példa a hírhedt  "Bodies"-kiállítás. A kiállítás üzenete, hogy az emberi holttest csak romló, de ha kell, tartósítható hús és ilyen módon szórakoztatóipari tárgyként közszemlére tehető, egykori "lakója" már távozott belőle, nem igényel nagyobb tiszteletet, mint bármilyen egyéb hulladék:

168 óra Online: "jó lenne, ha mindenki, aki emberi testben él és mozog elmenne és megnézné"

Feminizmus

A mai feministák büszkén tartják előfutáraiknak a katár nőket: 


Wikipédia: A nők szerepe a katárizmusban

"A katár mozgalom protofeminista tanai miatt és a nők katolikus egyházból való kirekesztettsége általános érzése miatt  kiemelkedően sikeres volt a női hívek megnyerésében.  A katárizmus nagyszámú nőt vonzott a papi szerep igéretével, amit a Katolikus Egyház nem engedett meg. [6] A katárizmus lehetővé tette, hogy nők a hit Tökéleteseivé váljanak, e pozíciónak messze nagyobb tekintélye volt, mint bárminek, amit az Egyház kínált.[45]"

A rengeteg helyen megtalálható demagóg propaganda a katolikus egyház nőelnyomó és a katárok nőfelszabadító jellegéről minimális tényismeret alapján megcáfolható. Egyrészt és első helyen a gnosztikus-manicheus mozgalmak az anyaság szerepének megvonásával, a gyermekszülés bűnnek minősítésével nem felszabadították a nőket, hanem elvették tőlük annak a megbecsülését, ami a nők számára normális társadalomban az egyik legfontosabb. (Persze a férfiak számára is.) A katárok hirdették, hogy a terhes nő testében a sátán lakozik és hogy a gyermekszülés közben meghaló nő elkárhozik! Másrészt a sokat emlegetett szembeállítás is hamis, miszerint a hímsoviniszta katolikus egyházban a nők nem lehettek papok, a katároknál bezzeg lehettek Tökéletesek. A tényeket elkenő katárdicsőítő propagandával szemben valójában a "Tökéletesek" státuszának a katolikus papságéval való párhuzamba állítása indokolatlan.

Ugyanis lényegében a katároknak is megvolt a saját klérusa, például voltak püspökeik és voltak ún. diakónusaik, akik funkciója egyrészt a keresztény plébánosokénak felelt meg, másrészt talán valamilyen fokban rokoníthatjuk a rabbinikus judaizmus rabbijainak szerepével, akik nem papok, de a gyülekezet szellemi-vallási-adminisztratív vezetői. (Most nem a tanítás átfedéseire gondolok a rabbikéval, arra visszatérünk a következő részben.) Ha pedig almát almával, körtét körtével hasonlítunk össze, azt találjuk, hogy nincs semmi nyoma, hogy a katároknál valaha egyetlen nő diakónus, vagy püspök lett volna, és a legritkább esetben fordult elő, hogy a férfi Tökéletesekhez hasonlóan a női Tökéletesek vándorprédikátorként működtek. (Ami a kor országútjainak közbiztonságát tekintve érthető is.)

A női Tökéletesek zöme speciális közösségi házakban élt és fizikai munkával, illetve spirituális meditatív tevékenységgel foglalkozott, a legszigorúbb cölibátusban: éppúgy, mint a korszak keresztény apácái! Hol itt a drámai különbség, a felszabadítás??? A "klérus" a keresztényeknél és a dualista manicheusoknál egyaránt férfiakból állt, a férfiak és nők számára adott volt a "szerzetesség" lehetősége mindkét vallásban, a fő kulturális értékrendbeli különbség a laikus férfiak és nők családi életében mutatkozott, a keresztény modell a családi életet propagálta laikusai számára, a katár meg a cölibátust, vagy helyette az utódnemzéssel nem járó perverz szexuális forradalmat... Az összehasonlítás és a nők eltérő szabadságfokának, megbecsülésének kérdésében fontos még, hogy a katárok "Tökéletesei" nem mind láttak el "papi" funkciókat, többségük nem volt diakónus, vagy püspök, státuszuk párhuzama a keresztény egyházban tehát nem a papság, hanem a szentek! A katárok valamiféle "élő szentnek" tekintették "Tökéleteseiket", akik elvileg már teljesen bűntelenek voltak.

Hogy ez milyen életidegen, képmutató, hazug doktrína volt a kereszténység sokkal földközelibb és emberibb felfogásánál, ahol az eredendő bűn tana miatt definíció szerint a hívőktől, közte a papoktól és pápáktól sem vártak el bűntelenséget, amíg éltek, azt jól mutatja, hogy a halálig tartó bűntelenséget a katárok a consolamentumon átesett átlaghívő esetén gyakran csak azonnali rituális megölésével látták biztosíthatónak. Viszont, ha a katár "Tökéletesek" lényegében a keresztény szentek megfelelői, akkor a sokat emlegetett adatot, hogy a katároknál nők is lehettek "Tökéletesek", azzal kell egybevetni, hogy a keresztény szentek között is voltak nők! Ráadásul a legkiemelkedőbbjüket, Máriát épp anyaságáért tisztelték, emiatt is lett ő az anyaságot kárhozathozó bűnnek tartó katár mitológiában egy marginális szereplő. Nem igaz, hogy a keresztény egyház semmi hasonló megbecsüléssel járó pozíciót nem kínált a nőknek, mint a katárok, a "katár feminista" propaganda hazugsága és emberellenessége könnyen leleplezhető.

Genderideológia

A családellenes, illetve az emberi faj kipusztítására irányuló gnosztikus-manicheus program egyik legvisszataszítóbb és legveszélyesebb ideológiai és gyakorlati fegyvere a genderideológia, amely egyrészt azt hangoztatja, hogy az emberek nemi különbözősége, férfi-nő volta nem természettől adott dolog, amihez ragaszkodni kellene, nem érték,  másrészt kimondottan erőlteti kampányaival a nemváltoztatás igényét,  "Normálisnak" beállítva a másik nem szerepeinek látványos átvételét, a másik nem utánzását öltözködésben, kinézetben és abszolút végletként a bizarr "nemváltoztató" átoperálásokat. A hagyományos (nálunk keresztény) értékrend szerinti "normálisok" többsége el sem tudja képzelni, hogy honnan ered ez az esztelen irányzat, melyet a legnagyobb hatalmú erők támogatnak világszerte, például vidéki lengyel óvodákban EU-pénzekből folytatva olyan oktatási programokat, melyek keretében a kisfiúkat szoknyaviselésre és babázásra biztatják, stb. (És a tiltakozó szülők gyerekeit azonnal kirakják az önkormányzati óvodából, egy látszatra nagyon katolikus országban!) A jelenség vallási gyökerét - hol máshol? - szintén a gnosztikus-manicheus hagyományban, például a katárok vallási tanaiban találjuk:

Carol Lansing: Hatalom és tisztaság - Katár eretnekség a középkori Itáliában: 

"A dualizmus megnyitotta a nem (gender) és a bűn korabeli értelmezése radikális kritikájának lehetőségét.  A katárok hittek benne, hogy a test egy kegyetlen börtön és az anyagi élet minden formájában, különösen a házasság és a gyermekek nemzése által egy ördögi összeesküvés a lélek beszennyezésére és csapdába ejtésére. Ha a házasság és a nemzés megvetendő, mi magának a nemi különbségnek a státusza? Egy bogumil értekezés, mely közkézen forgott Nyugat-Európában, a nemi különbséget egy ellenséges rákényszerített dolognak tekintette, nem az önazonosság integráns részének.  (...) ... voltak katár nők, különösen Firenzében, akik gyakorlata megsértette a korabeli nemi normákat"  (12.old.)

"A katolikus hitvitázók foglalkoztak a nem kérdésével, a katár gyakorlatot természetellenesnek minősítve.  A férfi és női természet definíciója a gyermekek nemzésére szolgáló házasság katolikus felfogásán alapult. A katárok, érveltek a kritikusaik, megsértik a természetet: a gyermekszülést elítélve a vérfertőzést és a szodómiát preferálják, ami a természet ellen vétkező szexet jelent, mert elsődleges célja nem a gyermeknemzés. Az eretnekség ezen összefüggésbe hozása a természetellenesnek tekintett szexuális gyakorlattal hozzájárult a nemi szerepek definíciójának nagyobb normarendszeréhez." ( 14.old.)

A katár hiedelmek támadást jelentettek a kialakult nemi szerepek ellen: lényegében minden katár szövegben előforduló tan a házasság és a gyermeknemzés elítélése. Egy nő feleség- és anyaszerepe semmit nem ér, mivel a szülés és gyermeknevelés csak fenntartja a testben való létezés pokoliságát. (108.old.)

Wikipédia: A nők szerepe a katárizmusban

"A katárok hittek benne, hogy mindenkinek mindaddig kell ismétlődően reinkarnálódnia, amíg meg nem tudja tagadni az anyagi világot, ami azt jelentette, hogy egy férfi újjászülethet nőként és viszont, ezáltal a nemeket teljesen lényegtelennek tekintve.[41] A katárok számára a lélek volt a legnagyobb fontosságú, amit anyagtalannak és nemnélkülinek tartottak.[41] E hitük miatt a katárok a nőket egyenlően képesnek tekintették rá, hogy spirituális vezetők legyenek, ami aláásta a katolikus egyház nem-koncepcióját, és feltűnést keltett.[42]"

Feminista szemmel azonban néhol egy kis zavar van az erőben, amikor a katárokat kell dicső elődként felmutatni:

"Annak ellenére, hogy a nőknek fontos segítő szerepe volt a hit terjedésében, a katár mozgalom nem volt teljesen mentes a nőgyűlölettől. A néhány nőgyűlölőnek tűnő katár hiedelem közé tartozik, hogy egy embernek utolsó újjászületését férfiként kell megélnie, hogy kiszabadulhasson a reinkarnációk körforgásából. [19] Ezt a hitet a kései katárok inspirálták, akik azt tanították, hogy a nőknek férfiakként kell újjászületnie, hogy üdvözülhessenek.[6] Egy másik ilyen nőgyűlölő hiedelem, hogy a nők szexuális vonzereje akadályozza a férfiak képességét arra, hogy megtagadják maguktól az anyagi világot.[19]

Előttünk áll a nemváltás programjának katár gyökere, de a fenti haladár-feminista-genderideológiai propagandaszöveg elkeni a lényeget, hogy a bizarr nézetek a (perverz) manicheus hittételek következményei voltak, ezt a szaktörténész világítja meg, még ha értékeléseiben maga is haladár:

Carol Lansing: Hatalom és tisztaság - Katár eretnekség a középkori Itáliában:

A mese említ egy Tökéletest is Franciaországból, aki szerint az angyalok szexuális, sőt kicsapongó lények, de mind férfiak.  A Jean Maury előtt előadott és a Fournier-jegyzékben fennmaradt kozmológiai mesében az ördög először az angyalokat kísértette meg a Paradicsomban azáltal, hogy szép nőket mutatott és hasonló feleségeket igért nekik. Kérdezői nyomására Maury elismerte, hogy az eset következményeként a Jóisten elrendelte, hogy egyetlen nő sem lépthet a Paradicsomba anélkül, hogy előtte férfivá alakult volna. 26 (114. old.)

26. jegyzet: (...) Az eszme, hogy egy nő spirituális fejlődése megköveteli, hogy férfivá váljon, előfordul a gnosztikus tanokban; lásd Elliott, Spiritual Marriage, 25—27 old.;

Megint idekívánkozik a "gnosztikus, manicheus magyar" szekta propagandistáinak hőse, Petőfi, aki gnosztikus versei ismeretében nem meglepő módon tapsikolt hozzá, hogy neje, Szendrei Júlia kora nyugat-európai genderideológiai divatját majmolva férfiruhában járt és szivarozott! (Hogy ez Szendrei Júliánál csak divatmajmolás volt, azt bizonyítja naplójában fennmaradt viszolygása második férje pornográf képgyűjteményétől és perverz kéjencségétől.) Petőfiék 1848-49-es szimbolikus (a prot-kur propaganda és Pap Gáborék által is gonosznak beállított) ellenfele, Ferenc József a végsőkig akadályozta a polgári házasság bevezetését, talán ösztönösen érezve, hogy az csak egy taktikai lépés a régi gnosztikus-manicheus tan, a házasság, a család és az emberi fajfenntartás tilalma programkénti megvalósítása útján. Tudjuk, hogy magánéletében ő sem volt az erény mintaképe, de elveiben és uralkodói politikájában a Rend támasza volt. (Későbbi bejegyzésben fogjuk látni, hogy a polgári házasságért folyó harc propagandájának szolgálatában Mikszáth a manicheus teremtés-gyűlölet, természetgyűlölet programjának azt a felforgató szellemi közegben legnevesebb propagandistáját plagizálta, aki e téren Petőfinek is nagy példaképe volt, a végsőkig elfajzott Sade márkit.)

Pentagram a kokárda alatt, avagy kiket dicsőítenek és kiket démonizálnak a mai "magyar manicheusok"

Megismerve főbb tanaikat, nyilvánvalóvá vált előttünk, hogy ki és mi ellen is lázadtak valójában a középkori manicheusok, a bogumilok és a katárok. Máig aktív propagandájukkal ellentétben NEM a katolikus egyház és a világi feudális hatalom "elnyomása" ellen, hisz fő ideológiai-gyakorlati ellenfelük a házasság és a család intézménye, illetve az emberi élet továbbadása volt, ezek pedig nem a katolikus egyház és a feudális világi hatalom találmányai! A igaz, hogy az eretnekek perverz, emberiség- és társadalomellenes ideológiájával szemben mindkét hatalom fegyverrel (mármint ki-ki a saját fegyverével, az egyház az inkvizíció megalapításával) kelt az emberi együttélés alapjait jelentő, az ortodox ideológia szerint Isteni Törvényt képviselő intézmények védelmére, de ezért a tények ismeretében hála és emlékmű jár nekik a normális utókor részéről, ha már a normalitás ellen lázadók felállították saját Nagy Elődeik emlékműveit!

A keresztes hadjárat és a "kegyetlen inkvizíció" által kiirtott languedoci katároknak utolsó szervezett fegyveres ellenállásuk helyén, Montségur hegyi váránál az 1960-as években hozzájuk illő emléket állítottak a manicheus elődeikre büszke és tanaikban járatos vakoló utódok. Az emlékműre felkerült a katárok jelképei között kiemelt helyet elfoglaló pentagram is:

A pentagram megjelenik Luther ötszirmú rózsájában, vagyis a manicheus örökséget is továbbvivő és a modern szabadkőművesség közvetlen előzményét jelentő rózsakeresztesek fő jelvényében, akiknek az evangélikus egyház egy fedőszerve volt:

(A téma kutatói kimutatták a folyamatos összefüggést a katárok-Wycliffe, lollardok-husziták-Luther vonalon, erre talán még visszatérünk.) E rózsakeresztesség, a katolikus egyház és akkoriban legfőbb világi hatalmi támasza, a Habsburg-ház ellen a civil áldozatok számával nem törődő öldöklő összeurópai háborút folytató okkult háttérhatalom állt a mi kurucmozgalmaink mögött is. A kurucoknak még a névadója is a "rosie crucis", a rózsakereszt, felkeléseik fő ideológusi, szervezői, hírszerzői káderanyagát pedig azok a protestáns lelkészek, diákok adták, akik nyugati tanulmányaikat a nem kis részben manicheus eredetű tanokat képviselő, ezért örök felkeléseket szervező rózsakeresztesség fellegváraiban, a protestáns egyetemeken végezték és ott lettek e felforgató tanok beavatottjai. Hazatérve a manicheus-korai vakoló felforgató alvilág okkult, alkimista jelképeit templomaik kazettás mennyezetein helyezik el.

A pentagram a világfelforgató mozgalmak körében újra előkerül a francia forradalom előtti években induló kommunista mozgalomban, a felkelők fontos jelképévé válik már az 1830-as forradalmi hullámban, melynek magyar támogatói, lelkes propagandistái közé tartoznak a 48-as forradalmi hullámban való magyar részvétel olyan vezetői, mint Kossuth és Petőfi. Az 1848-as "Népek Tavasza" világforradalmi hulláma Marx és Engels Kommunista Kiáltványának megjelenésével indul az év elején. Osztrolenka véres ötágú csillaga, a Bemet ismertté tevő 1830-31-es (a párizsi Grand Orient által irányított) lengyel felkelés kedvenc jelképe, a pentagram a lengyel és litván címerrel a közepén:

Osztrolenka véres ötágú csillaga

A Bemet (és Lucifert) "csillagként" dicsőítő Petőfi, akinek verseiben láthattuk a manicheus-katár eszmék  (köztük az emberiség kipusztítása!)  ismeretét és lelkes propagálását, avatott kutatója szerint a János Vitéz sztorijában Kukorica Jancsi világjárása állomásaiban egy pentagramot rejtett el, ami egyszerre lehet utalás manicheus-gnosztikus eszméire és a 48-as forradalmi hullámot előkészítő kommunistákra:

Nem mellesleg Lucifer pozitív szereplő különféle gnosztikus mítoszokban, így katár sztorikban is...

Pap Gábor és "magyar manicheus" szektájának más képviselői teljesen következetesen állnak ki a manicheizmus, és szellemileg vele rokon más gnosztikus irányzatok (luriai kabbala), okkult felforgatómozgalmak kuruc és 48-as képviselői mellett, és saját pártállásukat tekintve logikusan kiabálnak kígyót-békát az Isteni Rend, a Természet Rendje, illetve az emberi együttélés évezredek alatt kicsiszolódott közösségi intézményei, az emberiség életösztönének képviselői ellen. A megtévesztett követőknek, illetve a hazug hagyomány alapján március 15-én kokárdát viselő jószándékú magyaroknak azonban érdemes alaposan megismerkednie a tényekkel, hogy mit is képviseltek a kuruc-48-as felkelők szellemi előfutárai, a manicheusok és mit a követőik által démonizált Trón és Oltár.


Folytatás: Katár - kamat - kapitalizmus