 |
"Föl magasztaltatott az akasztófára, Hogy a jó levegőt többé ne ronthassa" |
Az 1848-49-es európai forradalmi hullám hazai folyamatát és a forradalmat önmagától nem igénylő társadalom tömegeit a forradalmárok által megszervezett provokációk, mesterséges válsághelyzetek fordulópontjai sodorták egyre radikálisabb fokozatokba. Az egyik ilyen drámai radikalizálási fordulópont 1848 őszére, szeptember végére esett. Az udvarral való fegyveres összeütközést és a magyar, Kossuthékban bízó társadalom számára a visszaút lehetőségének elvágását kiprovokálni hivatott fordulat fő eleme a Lamberg ellen a fővárosban bércsőcselék bevetésével szervezett merénylet volt. A szeptember 28-i, "spontán népítéletnek" színlelt merényletet 2 nap múlva, szeptember 30-án terven felül követte gróf Zichy Ödön konzervatív politikus Görgei hadbírósága általi kivégeztetése a csepel-szigeti Lórévnél, ami az előző merénylethez hasonlóan szintén nagyban hozzájárult a forradalom iránt közömbös, vagy attól irtózó közvélemény megfélemlítéséhez, a terror eszközét bevető forradalmi kormányzat iránti engedelmességre kényszerítéséhez, mint azt láthattuk Szemere Kossuthhoz intézett 1849. január 19-i levelében.
