Az iszlám európai szálláscsinálói a Hősök Terén

 "... lassan lassan az egész Európát magához kapcsolhatná hatalmas császár." 

Sobieski nem engedte Németországba menni a muzulmánokat.
Neki NINCS SZOBRA a Hősök Terén...

Ma, szeptember 12-én van a 332. évfordulója a Bécs melletti csatának, melyben 1683-ban a keresztény koalíció csapatai a lengyel huszárság gyönyörű rohamának köszönhetően megsemmisítették az Európa szive felé előrenyomuló iszlám sereget. A győztes csata nyomán indult meg a történelmi Magyar Királyság újraegyesítése, a másfél évszázadnyi folyamatos kivérzés után hazánk teljes nagyságában történő újjáépítése. Nincs azonban új a nap alatt: a Német Birodalom felé igyekvő muzulmánokat európai, köztük magyar ballibsi politikusok generációi támogatták céljuk elérésében. Thököly Imre a Bécs alatti döntő csatában a török oldalon harcolva akadályozta a magyar újjászületést és igyekezett segíteni Európa iszlám uralom alá kerülését. A pesti Hősök Terén a haza legnagyobb hőseinek szoborcsoportjából 1945 után kipenderítették a történelmi államunkat másodszor is naggyá tevő Habsburgokat, kellett a hely Thökölynek és törökös társainak... Sobieskinek pedig soha nem is volt méltó emlékműve hazánkban. (Az ezt leginkább közelítő is a mai határon túl, Párkányban áll.) Thököly szilárd alapokra építhetett a haza és a keresztény civilizáció elárulásában: hősök terei szobortársa, Bethlen Gábor egész Európa elfoglalására biztatta a szultánt és ajánlkozott, hogy erdélyi magyar protestáns hadaival feléget minden területet, ahol katolikusok élnek. A kor balliberális élcsapatát, mely az iszlám előrenyomulásában a régi Európa ellen bevethető fegyvert látott, a protestáns elit képezte...

Párizsban 8 vallási fanatikus újságírót végeztek ki

...valószínűleg a saját gazdáik utasítására, de most nem ez a fő témánk.

Már magyarul is több helyen olvashattuk, hogy a Charlie Hebdo elődjét eredetileg HARAKIRI néven hozták létre 1960-ban. Az ügy egy ritka erős illusztrációja a Nomen est omen szálligéjének, mit monhatnánk, végül a szerkesztőségnek sikerült elkövetnie a harakirit. Nem meglepő módon a szerkesztők már kezdettől vallásgyalázással foglalkoztak, és 1973 Franciaországában, melynek "köztársasági hagyománya" főleg az antiklerikalizmuson alapul, még nem elsősorban az iszláméval. Egy '73-as címlap, "Krisztus arca" felirattal:

"Krisztus arca"

A merényletre adott reakcióként a "Mi is Charlie-k vagyunk" és a "Mi nem vagyunk Charlie-k" "táborok" tagjai között egyaránt tömeges az iszlámellenes indulat, illetve zászlóbontás. Vannak, akik "Martell Károly vagyok" feliratú zászlók alatt hirdetnek új keresztes hadjáratot, érthetően nem a liberális szörnyülködők közül. Az előző bejegyzésben is utaltam már a merénylet feltűnő hasonlóságára más esetekhez, ami alapján szinte biztosan hamis zászlós provokációnak tekinthetjük, melynek célja épp az ilyen indulatok eszkalálása is lehetett, ez azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy VALLÁSHÁBORÚVAL van dolgunk, sőt. Csak éppen a front egészen máshol húzódik, mint ahová a globális tudatipar hazudja...