Az Éj Királynője kiszívta a magyar paraszt vérét...

A pokoli Éj Királynője szerepét a bécsi illuminátusoktól
a magyar prot-kur propagandistákig
Mária Terézia királynőnkre szeretik osztani

...legalábbis a Berci Bácsi (ál)Magyar Népmeséi sorozat mesedélutánja szerint. A jobb sorsra érdeme Andrásfalvy Bertalan egy jobb sorsra érdemes témáról, a fenntartható(bb) magyar gazdálkodásról, benne az egykor ártéri gazdálkodásról, ennek történelmi pusztulásáról és a magyar jövő érdekében kívánatos újjászervezésének szükségességéről tartott előadást Szegeden. Ezt önmagában jól is tette volna, hálásak is lehetnénk érte, csakhogy szokása szerint a maga történelmi témákban dilettáns módján jól besózta a témát Habsburgozással. Ezzel az érdemek ellenére is sikerült az előadást labanc ( vagy inkább a tényekre kíváncsi magyar) gyomornak emészthetetlenné tennie, ugyanis a fenntartható(bb) magyar paraszti gazdálkodás szétverését, a közösségi földhasználatok, haszonvételek elrablását, az erdők, árterek stb. törvénytelen nagybirtokhoz csatolását előadásában nem kevesebb, mint 5 helyen tulajdonítja Mária Terézia gonosz törvényeinek. (Legalábbis az összefoglalóban ennyiszer olvasható a szörnyű név...) Andrásfalvynak félig igaza van, ez a magyar történelem és a magyar jövő egyik legfontosabb kérdése, (nemcsak a magyaré), a nagybirtoképítő belső gyarmatosítás valóban gyalázatos és öngyilkos folyamat, főleg, hogy napjainkban is zajlik... Azonban, ha minket a szegény vén (fél)bolonddal és más prot-kur propagandával agymosott papagájokkal ellentétben a tények érdekelnek, akkor ezt a magyar parasztot kirabló eredeti tőkefelhalmozást a magyar történelem hosszú folyamataként láthatjuk (ezt még Andrásfalvy is említi), melynek főbűnösei között a jobbágyok kizsákmányolásának gátat vető nagy királynőnk nem szerepel, annál inkább magyar anyanyelvű, kuruc körökben hősnek tartott hatalmasságok sora, köztük erdélyi fejedelmek és Kossuth...

Kossuth zseniális ötlete: az ELADÓSÍTÁS!

avagy

Mitől szabadították meg a jobbágyot 48-ban és mit szabadítottak rá "felszabadítói"?

A közelgő ünnep apropóján ideje feltennem régi kérdésem, hogy vajon mitől is szabadították meg a jobbágyokat 1848-ban. És hozzátennem, mit szabadítottak rájuk, vagy mit akartak rájukszabadítani sokat ünnepelt "felszabadítóik".

Véletlenül Pesten a minap egy antikvárium előtt az utcára kitéve akadtam a ládában egy könyvre: "Supka Géza: 1848 1849"
A szerző személye ugyan nem túl vonzó, hiszen a 18-as forradalom egyik vezetőjeként Károlyi őt küldte Prágába nagykövetnek (nem tudom, a prágai pályaudvaron ő búcsúztatta-e a Felvidék megszállására induló cseh katonákat), 1945-ben pedig a legalizálást követően ilyen múlttal nem meglepő módon egy időre  szabadkőműves nagymester lett.
Azonban külön hasznos egy ilyen élvonalbeli haladár szemével is látni a 48-49-es sajnálatos eseményeket,  mert ma, a szocialista-kommunista és általános felforgató eszmék hivatalosan nem túl divatosak, ezért szemérmesen megint elhallgatják 48 "hőseinek" ilyen irányú befolyásoltságát és "hőstetteit", a régi hazafias demagógia máza mögé rejtve a forradalmárok valódi romboló jellegét. E szempontból hasznosak a szocializmus kori könyvkiadások, mert akkor a reformkoriak, vagy 48-asok ultrabal kötődéseivel még dicsekedtek. Supka művét a 80-as években csak újra kiadták, tehát ő eredetileg még olyat is beleírt, ami a szocializmus-kori szerzők egyéb okból nem tettek, vagyis duplán érdekes a nézőpont, ha persze nem is azért, mert az én sajátommal egybeesne. Tehát a könyv iránya: mire büszke egy hazaáruló vakoló világszétverő 48-ból, és mit tart "hibának" (nem elég radikálisnak!) benne!

Most kiragadnék egy tanulságos részt, ami régi felfogásomat támasztja alá 48-49 egész jellegéről, ami eléggé ellentétes a köztudatba bevésett propagandaképpel.
Hangsúlyozom, hogy általában a történelem szerintem problémás kérdéseinél nemigen van szükség új, pl. levéltári tényekre, elég felismerni az események előttünk levő, mindenkinek hozzáférhető leírása és az azok politikailag-ideológiailag terhelt szokásos értékelése közti feltűnő logikai ellentétet. Vagy talán nem csak logikai, hanem világnézeti alapú, hogy adott tényekből a logikának ellentmondó következtetést vonnak le. De szerintem ez inkább célzatos propaganda, amit a konformisták gondolkodás nélkül elhisznek és szajkóznak.

Nem igazán Supka mondanivalóját tartom itt érdekesnek, hanem ami nekünk kirajzolódhat a leírásból a szokott,  bejáratott történelmi felfogást kiegészítve a fenntarthatóság, rendszerszemlélet és az erőforráskimerülési válságok, a haladásnak dicsért pusztulás szempontjaival:

34. old:

A francia forradalomnak lassan-lassan Európa kelete felé is terjedő eszméi főként azonban az 1831-i nagy parasztlázadás, mely az ezévi kolerajárvány nyomán ütött ki Magyarországon is, apránként mégiscsak oda érlelték a jobbágyság kérdésében is a helyzetet, hogy a nemesség gondolkodni kezdett azon, hogy legalább a legkirívóbb igazságtalanságokat le kell nyesegetni.E meggondolásaiban - ezt el kell ismernünk - hatalmas ösztöke volt azonban az is, hogy most már maguk a királyi propozíciók is sürgetni kezdték a jobbágykérdés rendezését és félős volt, hogy ha nem maga a nemesség intézkedik hamarosan ebben a dologban, akkor a nép a maga sorsa enyhülését kizárólag az uralkodónak fogja betudni, s akkor egykönnyen létesülhet paktum a korona és a parasztok között -  a nemesség hátrányára.