"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sabbatáj Cví. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sabbatáj Cví. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 24., péntek

A forradalmárzsidó és hatása a világtörténelemre (E. Michael Jones)


"... a forradalom kezdettől fogva egy protestáns-zsidó szövetség volt."


E. Michael Jones alábbi cikke a szerző összefoglalója saját, "The Jewish Revolutionary Spirit and Its Impact on World History", azaz "A zsidó forradalmi szellem és annak hatása a világtörténelemre" c. könyve egyik fő mondanivalójáról.

A cikk és bizonyára a könyv is rendkívül hasznos a világtörténelem forradalmi vonulatán belül egy sor hazai jelenség megvilágítására. Kiemelten a török és nyugati protestáns zsoldban állandóan Habsburg-ellenes forradalmakat, saját hazájuk elleni támadásokat szervező protestáns kurucaink tevékenysége mögött álló gnosztikus-misztikus világnézeti hátteret, a hazai ál-"szabadságharcok" és például a luriai kabbala összefüggéseit. A lengyel árendarendszer és az ország megszűnése közötti összefüggés megismerése nagyban segít megérteni a "reformkorban" kezdődő nagy galíciai eredetű zsidó bevándorlást, azt, hogy a magyar nemesi birtokos réteg és pénzszivattyú szerepét játszó házizsidói között ugyanolyan gazdasági szimbiózis jött létre, mint Lengyelországban és hogy az áttelepülők az általuk "lelakott", megszűnéséhez hozzásegített országból jöttek át egy számukra "szűzföldre", ahol ugyanazt a bomlási folyamatot gyorsították fel, mint korábban Spanyol-, majd Lengyelországban...

2013. május 22., szerda

Marranó kukacok a Vatikán Almájában - Zsidó születésű papok a II Vatikáni Zsinat filoszemita reformjai mögött


"autentikus"...
Meghalt Vermes Géza, a kumráni tekercsek és Jézus történelmi alakjának világhírű
kutatója. Izraeli(ta) olvasóim egy része talán kegyeletsértőnek is találhatja, hogy ennek kapcsán hova fogok kilyukadni a bejegyzésben, de azt gondolom, hogy egy 89 éves ember halála nem tragédia, szép kort élt meg, még ha a végére sok szenvedéssel járó hosszú betegség is jutott, amiért együttérzünk vele (illetve emlékét megőrizzük - én itt a magam módján...). Hazánk szakmai körökben világhírűvé vált szülötte életműve alapján egyértelműen a szerencse fia volt, többszörösen megadatott neki, hogy kivételezett lehessen:

- zsidó létére katolikus pap lett
- katolikus pap létére többször nősült
- makói születésű létére nagyon közel állt Jeruzsálemhez! :-)

A bejegyzés végére látni fogjuk, hogy az elméleti munka mellett még milyen Nagy Küldetésben is megadatott a részvétel lehetősége e neves kutatónak.

Igazából a jelen bejegyzésre, ami részben felfrissíti korábbi bejegyzések információit is, már korábban viszketett a billentyűzetem.

alázatos szolgája...
Egyrészt, mert a sok szempontból látványosan formabontó Ferenc pápa látványosan nem formabontó módon halad tovább a II Vatikáni Zsinat utáni elődjei útján, az Egyházat  és tanítását "Idősebb Fivéreink" elvárásaihoz igazító úton, másrészt, mert egyre gyakrabban botlok a "grassroots" szinten ennek egy feltűnő, bizarr jelébe.

Az utóbbi időben többször hallottam a helyi katolikus templomban, illetve az egyházmegyei katolikus rádióban (ami egy egész jó kis rádió, nem a maffiózó Rydzyk agymosó szektás Mária Rádiójának stílusában) a zsidók legfőbb imáját, a minden reggel és este elmondandó Smá Jiszráelt énekelni.

A Smá Jiszráél az izraeli államiság szimbóluma is - kezdőszavai a Knesszet Menóráján (napkorong és Ouroboros társaságában...)
Az új pápa is elsők között találkozott rabbikkal és vezető izraeli politikussal (a világfelvásárlásügyi felelőssel), ami már egy idő óta az új állami és egyházi vezetők szinte rituális beiktatási ceremóniája. A katolikus szószékekről és vatikáni sajtókonferenciákról dől az Izraelbarát és zsidóbarát propaganda, a II Vatikáni Zsinat óta, melyen a teológiából és liturgiából radikálisan kigyomlálták a Választott Nép érzékenységét netalán sérteni képes elemeket, a hivatalos egyház nyíltan filoszemita és elítéli a zsidó vallással szemben kritikus ordas eszméket, illetve azok képviselőit.

Korábbi, Santo Subito (A zsidó pápa) c. bejegyzésemben már idéztem, hogy a Vatikán e nyílt filoszemita irányvonala, illetve annak látványos külsőségekkel való rendszeres kinyilvánítása a származásilag is Izrael felé elkötelezett II. János Pál pápasága idején alakult ki, ő volt az első pápa, aki egy zsinagógába látogatott és az első, aki imádkozott a jeruzsálemi Siratófalnál és zsidó szokás szerint imája szövegével cédulát dugott a fal résébe.

(A fentebbi képen a zsinagóga előtt barátját és rokonát üdvözlő Elio Toaff akkori római főrabbi tényleg érdemdús ember, ugyanis ő nemzette Ariel Toaff történészprofesszort, mellesleg szintén rabbit, a Vérhúsvétok című, a zsidó rituális gyilkosságokról írt, őszinteségével botrányt kiváltó könyv derék szerzőjét.)

E jelenség kapcsán egyből felmerül a kevésbé konformista megfigyelőben a kérdés, hogy vajon a korábbi "viszályban levő felek" békülése keretében megköveteltek-e a katolikus egyház vezetői bármilyen viszonossági lépést a zsidó vallás képviselőitől, akikkel az utóbbi időben szertartásos rendszerességgel mutatkoznak együtt, hogy vajon a zsidóknak is hozzá kellett-e igazítaniuk teológiájukat és liturgiájukat a keresztények érzékenységéhez, nekik is ki kellett-e gyomlálniuk ezekből a "goj"-ellenes elemeket és hogy milyen gyakran imádkozzák a zsinagógákban a Miatyánkot? Vagy ez az egész "békülés" egy egyoldalú fegyverletétel a katolikus egyház vezetése részéről egy továbbra is elszánt ellenség előtt?

A bejegyzés folytatása.

2013. április 3., szerda

"...és egyetlen nagy ember-nyáj lesz, mind egyformán nyírva és egyformán bégetve" - Heine, Petőfi példaképe


A sorozat korábbi részei:

 

"Heinét zsidó faji adottságai különösen alkalmassá tették a nagy kőtábla-rombolásra" (Szerb Antal)

Az irodalomtörténetben közhelynek számít, hogy Petőfi egyik kedvenc költője és példaképe Heine volt. Azonban ez az ismeret tulajdonképpeni közhelyessége ellenére sem terjed ki a lényegre, arra, hogy egyrészt milyen mélységig terjedt Heine mintaadó és közvetítő hatása Petőfi életművére, másrészt, hogy ez a forrás és minta tulajdonképpen mit is képviselt, különösen politikai-ideológiai vonatkozásban, a politika alatt gyakorlati-szervezeti kapcsolatokat is értve. Hogy kik, milyen jellegű politikai közegek felé jelentette Heine az egyik fontos összekötő kapcsot Petőfi számára.

A sorozat előző részeiben már láttuk, hogy az 1848-as Népek Tavasza egy (egyelőre nagyrészt az európai kontinensre korlátozódó) Világforradalom volt, melynek jeladói, irányítói nem utolsó sorban Marx és Engels voltak,  a Kommunisták Szövetsége ideológiusai és szervezői. Láttuk, hogy a szereposztás már a start pillanatában, a világforradalmi jeladás funkcióját betöltő Kommunista Kiáltványban készen állt,  egyik oldalon a Szent Szövetség, a "Reakció", a másikon a "Haladás" erői, a kommunisták és mindenféle "felszabadító" mozgalom álcáját magukra öltő illuminátus felforgatók. Reménytelen erőlködés tehát (bár sajnos egyelőre a többségnél sikeres) bármilyen jogos indoklást keresni az események folyamatában ahhoz az állításhoz, hogy a magyar nemzet "jogosan nyúlt az önvédelem fegyveréhez". 

A fegyver a magyarok többsége kezében a nemzeti önsorsrontás fegyvere volt és hogy így legyen, azt az illuminátusok által dominált magyar szellemi élet a Reformkor évtizedein át, sőt a Martinovics-féle összeesküvés óta szakadatlanul készítette elő:
"De az mindenesetre az Athenaeum érdeme, hogy szórványos és többnyire ingerült híradások után elsőként fordult komoly érdeklődéssel a szocialista elméletek felé."
"...a folyóirat páratlan eredményt mutathat fel: a szabadelvűséget olyannyira általánossá tette a közvéleményben, hogy ellenzéki lap létére szinte hivatalos tekintéllyel bírt, mely ellen csak egy törpe minoritás ágaskodott, és rövid idő alatt a nemzetnek olyan szellemi vezérkarát alakította ki, mely bízvást vállalhatott nagyobb és – noha ekkor még senki sem gondolt rá – majdan forradalmi feladatot is."
A jelek szerint VALAKIK nagyon is gondoltak e majdani forradalmi feladatra!

Láttuk, hogy Petőfi épp ennek az öngyilkos, magyarellenes, idegen felforgatóközpontokból kezdeményezett országháborító harcnak volt az elsőszámú propagandistája, ennyiből teljesen indokolt is, hogy a köztudatban Kossuth mellett éppen ő a forradalom elsőszámú jelképe, sőt, sok vonatkozásban még Kossuthot is megelőzi, mint a forradalom "ikonja". Az ikon szó használata azonban itt szentségtörő, mert szentkép helyett itt igazából "démonképet" kellene mondanunk, ha létezne ilyen kifejezés. Hazafias közönségünk meghatározó többsége világnézeti ellenfele a kommunizmus embergyilkos, embergyűlölő, sátáni ideológiájának és politikai gyakorlatának, ugyanakkor egy sokévszázados kollektív (világméretű) agymosás következtében nem képes felismerni az általa szentként tisztelt ál-"szabadsághősök", köztük Petőfi Sándor eszmei-gyakorlati kapcsolatát, azonosulását a kommunista táborral, amely tábor az ő korában természetesen már létezett és amely táborban a 20. században kiteljesedő gulág-falanszter gyakorlatához ekkor, a 19. század derekán már javában formálódott a pokoli program. 

E sátáni irányzat  a napjainkra elvileg túlhaladott, megbukott kommunista politikai formáción túlmutatóan tovább rombolja az emberi civilizációt, erkölcsi-együttélési örökséget, évezredek humánus vívmányait egy emberellenes globalizáció, uzsoracivilizáció formájában, melyhez a kommunista berendezkedés szovjet formája is csak egy átmeneti hordozó volt, elhasználódása után "van másik". Ennek a sátáni gyökerű, a Teremtés Művével ellenséges romboló irányzatnak a szellemi hátterét képviselte az a felforgató közeg, amely eszméinek Magyarországon Petőfi volt a leghatásosabb szócsöve.

Mindenképpen szükséges lesz e felforgató eszmék hazánk felé közvetítése  szervezeti-titkostársasági  kapcsolatait kutatni, bár a dolog lényegénél fogva e körök igyekeztek teljesen eltüntetni illegális tevékenységük nyomait. Addig is nézzük meg alaposabban, hogy minimum az eszmei szinten, illetve konkrét szövegek hatása, utánzása révén ki volt az egyik fő összekötő kapocs Petőfi és például az ifjú Marx az előző részben látott "sátáni versei" között! Ugyanis nemigen találunk utalást arra, hogy Petőfi és Marx, vagy például Sade márki művei között bármilyen közvetlen kapcsolat lett volna. (Bár műveik hasonlósága nagyon is utal ilyen kapcsolatra, gyanús, hogy itt is az eltüntetett nyomokkal van dolgunk, vagy ha szerencsénk lesz, talán idővel még elő is kerülnek ilyen nyomok.)

A jelenleg rendelkezésünkre álló (úgy értem, még egy amatőr internet-kalóz rendelkezésére is álló...) források alapján Heine az egyik fő összekötő kapocs, akinek személye és művei máris konkretizálják az összefüggést a Petőfi-művek és a misztikus nihilista világpusztítás ideológiai forrásai között.

A bejegyzés folytatása


2013. január 22., kedd

Molnár Ferenc: Lilio(m)t - a Bűn Általi Üdvözülés

Az előző részben ( A zsidó misztika álruhája: a Modern Kultúra ) láttuk, hogy lényegében a Modern Kultúra = (burkolt) Zsidó Misztikus Kultúra.

Most folytassuk a hazai irodalommal!

A világhírű magyar író és a zsidó misztikus nihilizmus

Az egyetlen világhírt elért magyar színpadi szerző, Molnár Ferenc leghíresebb darabja egy jellemző példáját mutatja a zsidó misztika európai-keresztény kultúrába történt álcázott behatolásának:


A sztori lényege, hogy egy, élettársát terhesen is megütő züllött városligeti hintáslegény egy sikertelen rablási kísérlet  nyomán öngyilkosként a tisztítótűzbe kerül, ahonnan a kiszabott idő letelte után egy napra visszajöhet a földre, hogy családjával jót tehessen. Ennek sikerétől függ, hogy végül a mennyországba kerül, vagy a pokolba.

2013. január 21., hétfő

A zsidó misztika álruhája: a Modern Kultúra

Napjainkra egyre szélesebb körben ismert és elfogadott az a felfogás, mely szerint a modern kor az európai (eredetű) kultúra, az egykori keresztény  civilizáció szekularizált változatának egyfajta "elzsidósodását" hozta magával, amely folyamat a 20. századra már jól láthatóan kiteljesedett és jelenleg is zajlik, erősödik tovább.
Ezt a nézetet számos zsidó és nemzsidó szerző képviseli, az egyes tudományos- és művészeti szakterületeken, egyes alkotók életművében, vagy átfogóan, civilizációs szinten feltárva e folyamat nyomait, bizonyítékait. Elég érthető okból inkább az előbbiek körében jellemző, hogy a folyamattal büszkélkednek és az utóbbiak körében tipikusabb, hogy azt veszélyesnek mutatják be és tevékenységük önvédelmi indíttatású, ellenállásra igyekszik mozgósítani. (Ez alól azonban mindkét irányba vannak fontos kivételek.) A világot meghódító judaista kulturális hatások közül kiemelt jelentősége van a gnosztikus zsidó misztikus hagyománynak, a kabbalának és nem utolsó sorban a zsidó misztika Sabbatáj Cví, Jacob Frank és a haszidizmus által fémjelzett, nyíltan, vagy rejtetten nihilista, antinomiánus irányzatának, melynek célja minden törvény lerombolása, elvetése egy perverz filozófia és teológia alapján.

Tanulj tinó, zsidó lesz belőled!


Az európai ("keresztény", "fehér" EREDETŰ) civilizáció elzsidósodására büszke zsidó szerzők egyik legtipikusabbja Jurij Szlezkin (Yuri Slezkine), akinek A zsidó évszázad című provokatív könyve nagy port vert fel. Részlet a könyv hivatalos ajánlásából:
Az értelmező történelemírás e remekműve egy merész kinyilatkoztatással kezdődik: A Modern Kor = A Zsidó Kor - és mi ilyen, vagy olyan mértékben mind zsidók vagyunk.
A bejegyzés folytatása

2012. február 12., vasárnap

Az uzsora egy Szerződés a Sátánnal

Ízelítő David Bakan: "Sigmund Freud és a zsidó misztikus hagyomány" c. könyvéből.

A könyv egy minden szempontból izgalmas és feltétlenül olvasásra ajánlott mű, főleg azoknak, akik meg szeretnék érteni "modern" korunk pusztulási folyamatát és újkori történelmünk folyamatos hamisítását.

A zsidó származású, Freudot zseniként tisztelő, hangsúlyozottan nem antiszemita szerző szerint a pszichoanalízis a zsidó miszticizmus, kiemelten a kabbalai hagyománynak a sabbateánus-frankista nihilista irányzatban megnyilvánuló formája eredménye, keletkezése elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy Freud e kulturális közegből származik.
Mielőtt az egész művet ismertetném, kedvcsinálónak itt egy fejezet belőle. Bizonyos vonatkozásainak helyes értelmezéséhez szükséges lehet az egész könyv elolvasása, amit amúgy is rendkívül hasznosnak tartok!
Megjegyzéseim zárójelben dőlt betűvel. Az eredeti hivatkozásokat elhagytam, kövér betűs kiemelések tőlem.

Figyelem: a fejezet kiragadott, nem a könyv fő mondanivalóját tükrözi!


25. fejezet: A hipnózis és kokain epizódok

(előzmény: az átmenet Freud munkássága során a modern tudományosságból, mely akkor mit sem tud a psziché irracionális jelenségeiről, a pszichoanalízis módszerének megalkotása felé, a zsidó misztikával foglalkozáshoz megkövetelt érett kor elérése után. BCS)

    Úgy tűnik, ezen átmeneti szakasz során Freud orvosi praxisában nagyon gyorsan mozdult el az orvos szerepéből a tradícionális "gyógyító sámánéba".
Gyorsan elhagyta a modern orvos megszokott módszereit és a gyógyító sámán ősrégi eszközei: a sugallat és hipnózis felé fordult. Jonesnél olvassuk, hogy az 1887 decemberét követő tizennyolc hónapban Freud kiterjedten alkalmazta a hipnotikus sugalmazást és "ez gyakran hozott sikerélményt, és a tehetetlenség érzését felváltotta annak elégedettségével, hogy mágusként tisztelték."

    1892-ben az általunk korábban "lappangásinak" nevezett időszak végén Freud publikált egy tanulmányt "Egy hipnózis általi sikeres kezelési eset" címmel, amely néhány érdekes bizonyítékot nyújt arra, amit a mágus-javasember motívumnak nevezhetünk Freud gondolkodásában. Freud beszámol egy asszonyról, aki képtelen volt csecsemőit gondozni és akinek nehézséget okozott a saját táplálkozása is. Freud hipnózist és közvetlen sugalmazást használt, amikor az asszony második és harmadik gyermeke született. A tanulmányból lényegében teljesen hiányzik az a mély pszichológiai elemzés, amely Freud sikeres munkáit jellemzi. "Ellentétes eszméket" és "ellenakaratot" emleget, amely az akarat akadályozására szolgál a személyben. Az asszony általa történt első sikeres kezelésének esete után azt mondja: "bosszantó, hogy soha nem történt említés az én figyelemreméltó eredményemről". Azon túl, hogy önmagát "figyelemreméltó" dolgokat tenni képesnek látja, a tanulmány azt is jelzi, hogy olyan témák foglalkoztatták, mint a gonosz szellemek kiűzése. Az ilyen problémákat jellemezve, amilyet épp meggyógyított, ezt írja: "Az ellenakarat ezen kialakulása a fő oka annak a jellegnek, amely a hisztériának majdnem olyan megjelenést kölcsönöz, mint a gonosz szellem általi megszállottság..."

   További bizonyíték található e mágus-javasember motívum létezésére abban, amit Jones "A kokain epizód"-nak nevez. Freud rendelt egy bizonyos mennyiségű kokaint és maga is fogyasztott belőle. Lenyűgözőnek találta a hatást, amit a kedélyére gyakorolt. Gyorsan adott belőle barátjának, Fleischlnek, aki addigra már morfiumfüggő volt, mellesleg ez a tette gyorsította barátja halálát. A kokain egy "mágikus drog" volt számára. Egy levélben, melyben említi, hogy egy esszét ír róla, ezt mondja:

Rendszeresen fogyasztok belőle nagyon kis adagokat emésztési zavarok ellen, a legbrilliánsabb sikerrel.

Jones írja:

Küldött belőle Marthának (feleségének, BCS) "hogy megerősödjön és az arca kipiruljon", propagálta barátainak és kollégáinak, saját maguk és pácienseik részére, adott belőle nővéreinek. Röviden szólva, mai tudásunk birtokában nézve a dolgot, (Freud) rohamosan közveszélyessé vált.

A kokainról írt esszéjében beszámolt a dél-amerikai indiánok körében vele kapcsolatos vallási gyakorlatról:

Még a használatával kapcsolatos vallási szertartásokról is beszámolt és megemlítette a mitikus mondát, hogyan küldte azt Manco Capac, a Napisten Királyi Fia, mint "az istenek ajándékát, hogy megsegítse az éhezőket, megerősítse a gyengéket és elfeledtesse a szerencsétlenekkel bajaikat." Freud ... leírta saját megfigyeléseit, melyekben tanulmányozta hatását az éhségre, álmosságra, kimerültségre. Írásában szerepel az " izgatottság és tartós eufória, amely semmiben nem különbözik az egészséges személy normális eufóriájától. ... Az önkontroll fokozódását észleljük magunkon, vitalitásunk és munkaképességünk megnő. ... Más szavakkal, egyszerűen normálisak vagyunk, és nemsokára nehéz elhinni, hogy bármilyen drog hatása alatt állunk. ... Hosszú, intenzív mentális, vagy pszichés munka végezhető bármilyen kimerültség nélkül. ... Ez az eredmény élvezhető az alkoholfogyasztással járó kellemetlen utóhatások bármelyike nélkül. ... Egyáltalán nem lép fel a szer utáni sóvárgás a kokain első, vagy akár ismételt fogyasztása után, inkább egy bizonyos furcsa irtózást érzünk tőle."

Ezek a hangulatbefolyásoló "mágikus drog" keresése során elkövetett meglehetősen felelőtlen cselekedetek emlékeztetnek a mágia egész történetére. Amint látni fogjuk, amikor tárgyaljuk a démoni megszállottságra vonatkozó esszéjét, Freud abban hivatkozik munkaképessége korlátaira, mint döntő motivációra, amiért szerződést kötött az Ördöggel. Tehát nyilvánvaló problémája, hogy kereste az eszközt "vitalitása és munka-kapacitása" fokozásához, jelzésnek tekinthető egy hajlamra arra, amit egy ilyen szerződés pszichológiailag jelenthet. Szintén érdekes, hogy hitt abban, hogy zsidósága egy energiaforrás számára. Valóban, a "mágikus drogoktól" való irtózás egyik fontos oka az, hogy emlékeztetnek a fekete mágiára. A fekete mágia egy fő pszichológiai jellegzetessége, hogy az azonnali nyereséget nyújt azonnali törlesztés nélkül. A törlesztésben az a félelmetes, hogy az "a valóságban" egyidejűleg halasztott és mértéktelenül eltúlzott. Tehát a halasztott és mértéktelenül eltúlzott törlesztés az azonnali nyereségért cserébe jellegzetesen az Ördöggel kötött szerződéssel áll kapcsolatban. Az uzsorától való viszolygás jelen korunkban és a kereszténység egész története során nem teljesen független ettől.

Ugyanis az uzsora egy az egyben egy társadalmi megnyilvánulási formája az Ördöggel Kötött Szerződés döntő vonásainak, az azonnali nyereségeknek és a mértéktelenül eltúlzott halasztott törlesztésnek.

2012. január 16., hétfő

Az Út Edomba - az illuminátus nihilizmus frankista gyökerei, avagy a hamis zsidóasszimiláció

Egy hazafias fórumon folyt a múltban némi vita köztünk arról, hogy vajon felelőtlenség-e (egyik barátunk álláspontja szerint) sokat lovagolni azon, hogy Trianon előtt a bomlasztó vakoló és forradalom-előkészítő mozgalmakban milyen túlreprezentált volt a hazai zsidóság. Mivel barátunk szerint zsidóságunk zöme a Kiegyezéstől Trianonig alapvetően konstruktív szerepet játszott hazánk FEJLŐDÉSÉBEN és kiemelten hasznos volt őszinte asszimilációjuk, mellyel a nemzetiségi statisztikát a magyar többség oldalára billentették. A nyers elmélet szerint aztán e derék többségű zsidóság javát a magyar politika vadította hazánk ellen túlzó antiszemitizmussal. Tehát ezért indokolt ma is inkább elharapni a nyelvünket, mint az ingadozó zsidókat durva antiszemitizmussal végleg az ellenség táborába zavarni. (kicsit  sarkítom barátunk álláspontját)

A másik álláspontot, miszerint az asszimiláció a zsidók meghatározó többségénél hamis volt, többen képviseltük, de most hoznék valami bizonyíték-félét, hogy a nem őszinte asszimiláció mögött régi, konkrét program is állt.

Itt, a  Kitalált Újkor blogon folytatott múltfeltárásom célja nem öncélú deheroizálás, hanem a magyar és általános emberi sorscsapások racionális magyarázatának keresése az olyan semmirekellő mesés mitológiai elemek, mint pl. "turáni átok" emlegetése helyett. Ennek keretében a modern kor romboló, kiemelten forradalmi mozgalmainak gyökereként már sikerült feltárni a sátánizmust, vagy más szóval nihilizmust, a tudatos, szándékos rombolási, pusztítási programot. Az külön elszomorító, hogy történelmünk és irodalmunk 18-19. és 20. századi nagyjai jókora részét a tények alapján besorolhatjuk a szándékos rombolás tudatos, vagy megtévesztett ügynökei közé, de most nem ez a témám.

Hanem, hogy konkrétan honnan ered a modern forradalmi mozgalmak mögött álló illuminátusság romboló ideológiája és gyakorlati programja.
Mindig beleakadtam itt és ott, hogy ennek egyik fontos gyökere a kabbalista zsidó miszticizmus sabbateánus-frankista irányzata, de nem igazán láttam a pontos kapcsolatot.
Azt hiszem, most már feldereng az is, amin érdemes tovább indulni, de addig is azonnal megvilágítja a tettetett (nemzeti és vallásfelekezeti) asszimiláció vádjának megalapozottságát:

A zsidó miszticizmus talán legnevesebb kutatója Gershom Scholem volt. Ez a kiragadott részlet nem eredeti művéből való, hanem egy ismertetésből, akit érdekel, járjon utána az eredetiknek, biztosítok mindenkit, hogy ez nem torzítás.

"Sabbataj Cví & Jacob Frank és a Frankisták
"

részlet:
"Frank fő újításának három pontja:

(1) Lehagyta a Sabbateánizmusból annak kabbalista teológiáját és a homályos metafizikai spekulációkat, melyekbe öltöztetve volt, helyettesítve egy populárisabb és szinesebb változattal, mitológiai képekben megfogalmazva. Az ismeretlen és egyelőre elérhetetlen "Jóisten", a "Nagy Testvér" (más néven "Ő, aki Isten színe előtt áll") és az anya, vagy szűz, vagy egyszerűen Ő - nőnemben, a Sekinah és Szűzmária hibridje alkotja a frankista Szentháromságot. Frank Sabbatáj Cvíben, Baruchiásban és saját magában a "Nagy Testvér" küldötteit és valahol reinkarnációit látta, akik küldetése a szentháromság női elemének megjelenésével, vagy egy inkarnációjával teljesedne be. Frank tanítása a "régi könyvek" kidobásáról éles ellentétben állt híveinek hajlamával arra, hogy továbbra is tanulmányozzák ezeket, főleg, akik zsidók maradtak.

(2) A sabbateanizmus az ő változatában egy gátlástalanul nihilista jelleget öltött. Az igaz hívő, akinek titkos szívében Isten van, a "hallgatás terhe" alatt köteles keresztülmenni az összes valláson, rítuson és fennálló renden anélkül, hogy bármelyiket elfogadná, sőt, mindet belülről megsemmisíti, ezáltal igazi szabadságot hoz létre. A szervezett vallás csak egy álcaruha, amit fel kell venni, majd el kell vetni a "szent tudás", a a hely gnózisa felé, ahol az összes hagyományos értéket megsemmisítik az "élet" áramlatában.

(3) Ezt a nihilista vallást úgy propagálta, mint az "Ézsauhoz", vagy "Edomhoz vezető utat", olyan asszimilációra biztatva, melyben valójában nem hisznek, egy messianisztikus és nihilista judaizmus csodálatos újjászületését remélve egy univerzális felfordulás szülési fájdalmai közepette. Ez a koncepció megnyitotta az utat az előtt, hogy egyesítse a sabbateánus messianizmus és miszticizmus általa képviselt utolsó fázisát a korabeli felvilágosodással és antiklerikális tendenciákkal. A szabadkőművesség, liberalizmus, sőt a jakobinizmus egyaránt értékes eszköznek tűnhettek ilyen végcélok eléréséhez. Nem csoda, hogy bárhol, ahol ilyen frankista csoportok léteztek, a zsidó közösségek hevesen harcoltak ellenük, még ha csak felszines hírek is jutottak el hozzájuk Frank titkos tanításairól."
Sajnos az utolsó mondatot nem vehetjük komolyan, más szerzők szerint a térségünk-beli, kiemelten a galíciai zsidóság nagy tömegeinek hozzáállását alapvetően határozta meg a frankizmus. Tehát a frankista szekta felfogása beszivárgott a zsidó fősodor felfogásába, sok szempontból átitatva azt, pl. a haszidizmus formájában.
Ez a mondat: "egy messianisztikus és nihilista judaizmus csodálatos újjászületését remélve egy univerzális felfordulás szülési fájdalmai közepette. " azonnal felidézi bennünk az erre rímelő Marx-féle kijelentést a vérben és mocsokban születő kommunizmus szülési fájdalmairól.Megtaláltuk a pontos magyarázatot arra, amit Wurmbrand helyesen sejtett meg Marx-könyvében: hogy Marx csak hazudta ideológiájáról, hogy materialista alapokon áll, valójában vallásos hit vezérelte, csak éppen sátánista hit, a rombolás céljával. Ennek gyökere a sabbateánus-frankista teológia, mely a fennállló világ és minden rend, kormányzat, vallás elpusztítása közepette igérte elérni a messiás eljövetelét. Tehát a marxizmus is frankista alapokon áll, aminek politikai formáját az illuminátus rend adta meg. Ezért nem jelentéktelen életrajzi adat, hogy Weishaupt és Marx a felforgatások, forradalmak legtöbb vezetőjéhez hasonlóan zsidó származásúak voltak, méghozzá nyilvánvalóan frankista befolyásoltságú zsidó közegből.
Talán az se véletlen, hogy a hívő keresztény Wurmbrand is zsidónak született, talán ezért tudta jól felismerni Marx igazi motivációját, csak ő, ellentétben a többi említett zsidó származású személlyel nem volt híve a nihilista messianizmusnak. De ismeretei azért lehettek róla....

Nagyon érdekes itt látnunk Nagy Testvér alakjának forrását is!

Az Edomhoz, vagy Ézsauhoz vezető út még megér egy kis kifejtést itteni témánk szempontjából, hogy őszinte volt-e a Kiegyezés utáni (valójában már a Reformkor óta zajló) hazai zsidóasszimiláció, hogy "konstruktív" volt-e a (külsőleg) megmagyarosodott zsidóság zöme. Más forrásokból is tudjuk, hogy az ókori zsidóság számára az utálatos pogányok országát, ellenséget  jelentő "Edom" később, az újkori Európában a keresztény világot, a gojok társadalmát jelentette a kabbalista, zóhári zsidó kódolt beszédben.

Egy további részlet a Scholem-ismertetésből:
"Hogy Isten és a Szűz megjelenjen, egy teljesen új útra kell lépni, mely egyelőre járatlan Izrael népe számára: ezt az utat Frank úgy nevezte, hogy "az út Ézsauhoz". Ebben az összefüggésben Ézsau, vagy Edom jelképezi  az élet féktelen áramlását, mely felszabadítja az embert, mivel ereje és hatalma nem áll semmilyen törvény hatálya alatt.    Jákob pátriárka ígérte (Gen. 33:14), hogy meglátogatja fivérét, Ézsaut Seirben, de a Szentírás nem említi, hogy teljesítette volna ígéretét, mert az út túl nehéz volt neki. Most jött el az ideje, hogy erre az útra lépjenek, amely az "igaz élethez" vezet, ami egy központi eszme, mely Frank rendszerében a szabadság és féktelenség (vagy kicsapongás) jelentését hordozza magában. Ez az út a tudatos vallási anarchiához vezetett: "A hely, ahová megyünk nem áll semmilyen törvény uralma alatt, mert azok mind a halál oldalán állnak, de mi az élet felé megyünk." E cél eléréséhez szükséges volt a törvények, tanítások és szokások megszüntetése, megsemmisítése, melyek korlátozzák az élet energiáját, de ezt titokban kell tenni;  ennek érdekében fontos volt külsőleg magukra ölteni a fizikai Edom, azaz a Kereszténység ruháját.  A "hívők", vagy legalább élcsapatuk máris keresztülmentek a judaizmuson és iszlámon, most pedig be kellett teljesíteniük utazásukat a keresztény hit magukra öltésével, annak és eszméinek felhasználásával, hogy elrejtsék valódi hitüket Frankban, az igaz Messiásban és élő Istenben, akinek imádatára keresztény hitvallásaikat valójában szánták.
Frank mottója itt a massa dumah volt, (Iza. 21:11-ból), a "hallgatás terhe" jelentésében; ez azt jelenti, hogy elkerülhetetlenül hordozni kellett annak nehéz terhét, hogy a minden törvény megszüntetésében való rejtett hitet teljesen titkolni kellett és tilos volt bármit tudomására hozni a nyájon kívülieknek. A Názáreti Jézus nem volt több, mint a burok, mely megelőzte és magában rejtette a gyümölcsöt, aki maga Frank volt. Miközben szükséges volt kifelé demonstrálni a keresztény hithez való hűséget, tilos volt társaságukba keveredni, vagy vegyes házasságra lépni velük, mivel Frank végső víziója egy zsidó jövő volt, bár egy lázadó és forradalmi formában, amit most egy messianisztikus álom formában mutat be.

A Frank által alkalmazott koncepciók populárisak és folklór-szerűek voltak, és a hagyományos kabbalai szimbolikus terminológia elhagyása, emely az egyszerű emberek számára felfoghatatlan volt, teret adott a képzelőtehetségnek. Így hát Frank Iwaniében felkészítette híveit a keresztség felvételére, mint a végső lépésre, mely megnyitja előttük egy reális fizikai értelemben az utat Ézsauhoz, a gojok világába."
Ennyi most elég is az iszlámba és a kereszténységbe híveit látszatra betérítő, a fennálló világ rendjét teljesen szétverni szándékozó zsidó misztikus szekta hittételeinek tudományos alaposságú ismertetéséből a téma legnevesebb kutatójától. Az alapító Sabbatáj Cví követőitől származik a törökországi Dönme, mely létrehozta az Ifjútörök forradalmat és szétverte a birodalmat, megrendezte az örmény népirtást és megnyitotta Palesztinát Izrael megalapítása számára. Utódja, Frank követői ezrével kereszténnyé lettek és tömegesen elfoglalták a lengyel nemesség pozícióit, utódaik irányították az összes öngyilkos felkelést és forradalmat Lengyelországban és ők kormányozták az országot a két világháború között.
Frank szektája sok követővel rendelkezett a kor Magyarországában és Frankot leányával együtt fejedelemnek kijáró pompával fogadta Mária Terézia és fia, a későbbi II. József, aki a leány, Ewa Frank szeretője is volt.

Az utolsó idézett mondat önmagában is cáfolja a hamis történelem zsidók által hangoztatott egyik alaptételét, hogy Európában a forradalmak és "Haladás", Felvilágosodás" emancipációja előtt a zsidók jogfosztottak lettek volna. A gettókapuk belülről voltak zárva és pontosan addig, amíg a zsidóság szellemi-vallási vezetői úgy látták jónak, hogy zárva legyenek, amikor belülről kinyitották, hogy kilépjenek a "gojok" világába, azzal a céllal tették, hogy lerombolják azt a világot minden törvényével és intézményével együtt.
A sabbateánus-frankista zsidó szekta és hatására a tágabb zsidó fősodor romboló célú beáramlása  "Ézsau, Edom" birodalmába, a "gojok" világába a látszólagos asszimiláció útján nemcsak a kereszténységet, annak különféle felekezeteit érintette, hanem a nemzeti közösségeket és bármilyen nemzsidó intézményt, struktúrát is.

Tehát itt elérkeztünk a kiindulóponthoz, hogy vajon előítéletes rosszindulat-e kétségbe vonni a Trianon előtti magyar zsidóasszimiláció őszinte jellegét. Azt hiszem, szemelvényeink bizonyítják, hogy ezt a feltételezést, hogy lehetett a dolog tettetett, már nem lehet legyintéssel elintézni. És itt nagyon visszafogottan fogalmaztam...

A Sabbatáj Cví és Frank által kiadott irányjelzés nyomán megindul a Haskala, a Zsidó Felvilágosodás, melynek keretében a zsidó fiatalság szakít a régi tilalommal és néhány generáció alatt elárasztja a "gojok" világi iskoláit, kiemelt figyelmet szentelve a természettudományoknak, melyek kétszáz éven belül kezükbe adják a nihilista, romboló, sátánista teológia abszolút végrehajtó eszközét, az ATOMBOMBÁT. Ezért a zsidók páratlan és látszólag megmagyarázhatatlan túlreprezentáltsága az atomkutatás "nagyjai" között. Nem a zsidók átlagon felüli tehetsége, kiválasztott génjei a magyarázat, hanem az, hogy ők kulturális-vallási hátterük miatt olyat kerestek a tudományban, amit a nem nihilista-sátánista hátterű tudósok nemigen, az emberi világ elpusztításának eszközét...

Az intézmények, vallások, kormányzatok (akkor királyságok) és erkölcsök, tehát MINDEN TÖRVÉNY lerombolásának nem ilyen fizikai, hanem előbb szervezeti ideológiai lerombolása eszközeként a frankisták létrehozzák az Illuminátus Rendet és társmozgalmait, szervezeteit, melyek modern korunk összes felforgatásának keltői, Magyarországon is. A Kitalált Újkor blogon egy sorozatban próbálom feltárni, hogy az illuminátus módszertan világméretű eszközét, a tudatipart, az irodalmi életet, a sajtót, színházat, tudományos társaságokat hogyan állították hazánkban is a világszétverés szolgálatába.

Akik pedig e területeken nem voltak hajlandók a szétverőket szolgálni, azokra illuminátus szabályként újrafogalmazva alkalmazták az ősi zsidó formulát: „yimmach shemo vezikhro” - Neve Örökre Kitöröltessék! Ezért demagóg, vagy értetlen dolog kissé nekemszegezni a kérdést, hogy "ha minden neves politikai vezetőről és íróról, költőről kimutatod, hogy az Ellenség Ügynöke volt, ki marad nekünk hősnek? Épp erről van szó, hogy a tudatipart ellenőrzők mindig kiretusálták a múlt képeiről azokat, akik ilyen hősök lehettek volna...

Zárásul még megerősíteném a fentieket a sabbateánus szekta egy mai, a titkolózást furcsamód elvető utódszervezete vezetőjének szavaival, amit annak kapcsán idéztem fel a blogon, hogy vajon méltatlan alantasság-e felemlegetni a néhai lengyel pápa zsidó származását:


részlet:
Mááriv: Mi a helyzet az Ön vallási áttéréseivel? Hogyan változott a vallási élménye, miközben felvette a kereszténységet, az iszlámot és a buddhizmust?

REB YAKOV LEIB HAKOHAIN: Először is, vallási áttéréseim célja, akárcsak elődeim, Sabbatáj Cví és Jacob Frank esetén, nem az volt, hogy megjavítsam önmagam, hanem, hogy megjavítsam Istent. A Neo-sabbateánus Kabbalában az egész hangsúly nem önmagamon van, nem az én üdvözülésemen, vagy átalakulásomon, hanem Isten üdvözülésén és átalakulásán. (...) Tehát Sabbatáj Cví, Jacob Frank és jómagam Szent Aposztázisai nem "a test" áttérései voltak, hanem "a szívé". Az összes vallásba való betérés célja a bennük rabul ejtett Szent Szikrák kiszabadítása volt, nem pedig az, hogy vallási közösségeik gyakorló tagjaivá váljunk.
Az ilyen neo-sabbateánus VALLÁSI ÁTTÉRÉSEK CÉLJA tulajdonképpen ANNAK A VALLÁSNAK A SZÉTROMBOLÁSA, AMELYBE BELÉPÜNK, NAGYRÉSZT ÚGY, AHOGY A FÉREG SZÉTRÁGJA AZ ALMÁT, NEM PEDIG RÉSZÉVÉ VÁLIK.
 A büszke "vallási vezető" nem tér ki rá, de a franki program értelmében az "Edomba" vezető úton már célbaért, tehát a gojok világában elvegyült frankista zsidók  ugyanezzel a céllal, az almát szétrágó kukac céljával "asszimilálódtak" látszatra a vallásiakon kívül a nemzeti és bármilyen egyéb közösségekbe is.

Természetesen, akinek nem inge, ne vegye magára. Nem kétlem, hogy jónéhány éplelkű, tisztességes ember akadt a zsidóság körében aki őszintén vált más vallási, vagy nemzeti közösségek részévé, vagy akár a judaizmusnál megmaradva vetette el a sabbateánus-frankista sátánizmust. A blogon közölt ismereteim nagyobbik részére nem tehettem volna szert a zsidó gyökerű sátánizmus őszinte, tisztességes zsidó származású kritikusainak, leleplezőinek művei nélkül.

2011. május 27., péntek

Santo Subito - a galíciai pápa

II. János Pál minapi boldoggá avatása előtt mindent elleptek a néhai pápával kapcsolatos kegytárgyak. Egy vaskos gyertyán figyeltem fel egy régi családi fotóra, ami felelevenített bennem néhány, korábban az interneten olvasott pletykát.  A fényképet sikerült a neten is megtalálni:

Oldalfelirat: "B. Henner Csász. és kir. udvari fényképész, Krakkó, Szewska u.27."

A kép 1908-ban készült és a Wojtyła házaspárt ábrázolja elsőszülött fiukkal, Edmunddal.


A fiatalasszony jellegzetes arcvonásai alapján tovább keresgéltem és meglett a szülők esküvői fényképe is:

A képeken látható Emilia Wojtyła, leánykori nevén Kaczorowska, a leendő II. János Pál pápa édesanyja tipikus szemita arcvonásai azokat a korábban olvasott, de részemről nem túl komolyan vett pletykákat erősíteték meg, melyek szerint a lengyel pápa zsidó származású volt.

Előrebocsátom, hogy természetesen semmi rosszat nem áll szándékomban mondani sem Emilia Kaczorowskára, sem fiára, sem családja bármely tagjára amiatt, hogy Kaczorowska zsidó származású. Semmilyen származás, rasszhoz tartozás, vagy bármilyen közegbe születés nem bűn, a képek alapján és (egyébként szűkszavú) életrajzok alapján nincs okom mást feltételezni, hogy az ifjabbik Karol Wojtyła édesanyja egy szerető feleség és anya volt. Arcvonásai a félreismerhetetlen, ép ésszel és lélekkel önmagában se bűnnek, se erénynek nem minősíthető rasszjegyeken túl szelíd, boldog békeidőkbeli családanyához méltó szépséget és jóságot sugároznak.

A probléma és bejegyzésem tárgya nem ez, hanem az, hogy Valakiknek, azoknak, akik fontos vezető személyek, többek között a pápák kiválasztásáról döntenek, a Királycsinálóknak nagyon is fontos szempont, hogy a jelölt milyen származású!!!

Az interneten sokfelé (pl. itt) olvasható egy Angliában élő zsidó történész jellegzetes dicsekvése (amit azonban jó történészhez méltó racionális érveléssel támaszt alá):

Egy történész szerint zsidó volt a pápa!

Egy manchesteri történész azt állítja, hogy II. János Pál pápa zsidó volt.

Yaakov Wise szerint kutatása Karol Józef Wojtyła (II. János Pál valódi neve) anyai ősei témájában ijesztő következtetésekre vezettek.

Wise, az ortodox zsidó történelem és filozófia kutatója kijelentette, hogy a néhai pápa anyja, nagyanyja és dédnagyanyja valószínűleg mind zsidók voltak és egy Krakkó közeli kisvárosból származtak.

A pápa pap és bíboros-érsek volt Krakkóban pápává választása előtt.

Wise: "Az ortodox judaizmus szerint egy ember zsidó identitása az anyai ágon adódik tovább. Láttam egy fényképet a pápa anyjáról, amit megmutattam másoknak, akik nem tudták, kit ábrázol a kép"

"Mind azt mondták, hogy a nő zsidónak látszik. Ezért további nyomozásba kezdtem a származásáról."

Bár úgy gondolja, hogy a pápa apja lengyel etnikumú volt, úgy véli, hogy János Pál anyja, Emilia Kaczorowska (angolul Emily Katz) zsidó volt és Feliks Kaczorowski, egy bielsko-białai vállalkozó lánya volt.  A Katz egy gyakori családi név a kelet-európai zsidó családok között.

Emilia anyja, a pápa nagyanyja Maria Anna Scholz volt. Scholz, vagy Schulze szintén egy tömeges név a zsidók között, éppúgy, mint a Rybicka, vagy Ryback (Halász), ami a pápa dédnagyanyja, Zuzanna családi neve.

Mindezek a nevek, vagy változataik előfordulnak a régi bialai zsidótemetőben, éppúgy, mint Feliks anyja, Urszula Malinowska családi neve. Wise: "A pápa származását kutatta egy amerikai történész.

"De senki nem nyomozta a családi nevet a zsidó közösségben és én, mint zsidó történész hozzáférek olyan információkhoz, amiknek egy nemzsidó történész még a létezéséről sem tud."
"Nem állítok semmit határozottan, de azt kijelentem, hogy sok közvetett bizonyíték létezik, melyek arra mutatnak, hogy zsidó volt."

"A pápa anyja a zsidó közösségből került ki és egy katolikushoz ment férjhez. Gyermekei katolikusnak születtek és annak voltak nevelve, a pápát megkeresztelték. Ez megvilágítja, miért kellett a pápának bújkálnia a nácik elől 1940 novemberétől."

"Ha tisztán lengyel etnikumú lett volna, ez nem lett volna elkerülhetetlen"

"Ez azt is megmagyarázná, miért konkrétan ez a pápa érzett erős vágyat a Római Egyház és a zsidóság közötti viszony javítására."
A szövegből kiderül, hogy zsidók (közte történészek) is alkalmazzák a módszeremet, hogy fényképről valakit zsidónak vélnek, ezt (és az élőben felismerést) emlegetik - ők maguk - a híres "zs-radar"-ként.
Az adat, hogy Kaczorowska apja "businessman" lett volna Biała Krakowskában, nem igazán pontos, helyesebben egy 13 gyermekes kárpitosmester volt, nem valószínű, hogy jómódban. Tudjuk, hogy a zsidók valóban fanatikusan számontartják mindegyikük leszármazását, ezért is röhejesek a holómítoszok számháborúi. És szeretnek dicsekedni is , ha bármilyen híres, vagy hírhedt egyén zsidó származású, mint például nemrég Kadhafival is eldicsekedtek, vagy Ahmadinedzsáddal, meg Musztafa Kemállal (Atatürk), sőt Hitlerrel és más főnácikkal.

Yaakov Wise saját blogján (Jewish history and society) igyekezett pontosítani a sajtóban megjelent híreket, bár ebben az esetben túlzott szenzációhajhászó feltupírozásra nem is került sor az ő álláspontjához képest:

2005. november 30.

Zsidó volt-e a néhai pápa? 

Egy manchesteri történész azt állítja, hogy létezik ‘figyelmet érdemlő közvetett bizonyíték’, hogy a néhai pápa lehetett zsidó.

A média tévesen idézett engem, amikor tavaly nyáron arról adott hírt, hogy én azt állítottam, a néhai II. János Pál pápa 'zsidó volt'. Valójában Yaakov Wise azt állította, hogy létezik ‘figyelmet érdemlő közvetett bizonyíték’, hogy a néhai II. János Pál pápa lehetett anyai ágon etnikailag zsidó. Kutattam Karol Józef Wojtyła anyai leszármazását és azt találtam, hogy az anyja, anyjának anyja és annak anyja valószínűleg mind zsidó nők voltak a galíciai kisvárosból, Bielsko-Białából, amely nem eseik messze Krakkótól, ahol a pápa pap és bíboros-érsek volt pápává választása előtt. Az ortodox judaizmus szerint egy ember zsidó identitása az anyai ágon öröklődik.

Úgy vélem, a pápa apja etnikailag lengyel volt és most úgy vélem, hogy az anyja, Emilia Kaczorowska (vagyangulul Emily Katz, született Krakkóban 1884-ben) valószínűleg katolikussá áttért zsidó volt, egy bielsko-białai vállalkozó, Feliks Kaczorowski lánya. (a város nem tévesztendő össze a Lublin közeli Biała Podlaskával) A Katz egy gyakori családi név a kelet-európai zsidó családok között. Jó közelítéssel a Kohein Zedek, a héber 'szent pap" kifejezés mozaikszava. Emilia anyja Maria Anna (Mirjam Hanna?) Scholz volt, született Bielso-Białában 1853-ban. A Scholz (vagy Schulze) szintén egy gyakori családi név az askenázi zsidók között, akárcsak a Rybicka (Ryback), Zuzanna (a héber Shoshannából) Rybicka, a pápa anyai dédnagyanyja családi neve. A  Katz, Scholz és Ryback nevek, vagy változataik mind előfordulnak a régi białai zsidótemető sírkövein, éppúgy, mint Feliks anyja, Urszula Malinowska családi neve.

Bár az ilyen bizonyíték önmagában nem perdöntő, felveti a kérdést, hogy a néhai pápa zsidó volt-e az etnicitásra vonatkozó hagyományos zsidó felfogás szerint.  Ez megmagyarázná azt is, miért kellett a pápának elrejtőznie a nácik elől 1940 novemberében. Ha egy etnikailag tiszta lengyel lett volna, ez nem lett volna szükségszerű. Bár titokban pappá képzésen vett részt, ez önmagában kevés volt ahhoz, hogy magára vonja az SS figyelmét. Ha azonban az anyja etnikailag zsidó volt... Ez szintén messzemenően megmagyarázná, miért éppen ez a pápa érzett erős vágyat a Római Egyház és a zsidó nép viszonyának javítására. Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy a pápa maga mennyit tudott saját származásáról.

A néhai pápa, II. János Pál anyai leszármazása

(fontosabb nevek kövér betűvel) © Z Yaakov Wise, publikációkban kötelező feltüntetni

Első nemzedék: Karol Józef (Lolek) WOJTYŁA, született 1920. május 18-án Wadowicében, Lengyelországban.

Második nemzedék (szülők): id. Karol WOJTYŁA, a hadsereg főhadnagya, született 1879. július 18-án Lipnikben, Bilesko mellett, Lengyelországban, és 1941. február 18-án Krakkóban, Lengyelországban halt meg.
Emilia KACZOROWSKA született 1884. március 26-án Krakkóban, Lengyelországban. 1929. április 13-án halt meg gyermekszülés közben.

Harmadik nemzedék (anyai nagyszülők):
Feliks KACZOROWSKI született 1849. június 26-án Białában (ma Bielso-Biała), Lengyelországban és 1908-ban halt meg. Nyeregkészítő és kocsijavító volt.
Maria Anna SCHOLZ született 1853-ban, meghalt 1897-ben.
Feliks KACZOROWSKI feleségül vette Maria Anna SCHOLZ-t 1875-ben Białában, Lengyelországban. Gyermekeik:
Emilia KACZOROWSKA

Negyedik nemzedék (Anyai dédszülők):
Mikolaj KACZOROWSKI született: Biala, Lengyelország.
Urszula MALINOWSKA
Mikolaj KACZOROWSKI és Urszula MALINOWSKA összeházasodtak, gyermekeik:
Feliks KACZOROWSKI

Jan SCHOLZ született: Biała, Lengyelország.
Zuzanna RYBICKA születési dátuuma ismeretlen.
Jan SCHOLZ és Zuzanna RYBICKA összeházasodtak, gyermekeik:
Maria Anna SCHOLZ

bejegyezte Yaakov Wise 
(Wise legtöbbször anakronisztikusan használja a "Lengyelország" országmegnevezést, hiszen a szóbanforgó terület akkor a Habsburg Birodalom Galícia tartományának része volt. A későbbi pápa már az újjáalakult Lengyelországban született. Apróság, hogy az akkor önálló Biała városa még Galícia tartomány határvárosa volt, míg az 1950-ben vele összevont Bielsko Habsburg-Szilézia, vagy Cieszyni Szilézia határvárosa. Feliks Kaczorowski foglalkozásául a mai lengyel források általában a kárpitost adják meg.)

A Zsidófigyelő (Jew Watch) két cikkben is foglalkozik  II. János Pállal:

Zsidó volt-e II. János Pál pápa?
"A pápa családi barátai nagyrészt zsidók voltak. 
Jerzy Kluger, egy zsidó fiú élete végéig barátja.
(CNN) -- Wojtyłáék nem osztották sok lengyel antiszemita nézeteit. Lolek egyik játszótársa Jerzy Kluger volt, egy zsidó, aki sok évvel később küldöncként kulcsszerepet játszott II. János Pál és az izraeli vezetők között hosszú idő után diplomáciailag elismerte Izraelt."

"(CNN) -- Csakugyan, Wojtyła lett az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát és elsőként látogatta meg az auschwitzi Holokauszt-áldozatok emlékművét.  A katolikus-zsidó ellenségeskedést befejezve a zsidókat "idősebb fivéreinknek" nevezte.

 Sajnos a hivatkozott CNN-cikk már nem érhető el.

A Zsidófigyelő leleplezi II. János Pál pápát - valószínűleg zsidó származású
" A pápa apja, id. Karol Wojtyła egy nyugalmazott katonatiszt és szabó volt Wadowicében, egy Krakkótól 35 mérföldre délnyugatra található városban, melynek 8000 katolikus és 2000 zsidó lakója volt. Amikor id. Karol Wojtyła feleségül vette Emilia Kaczorowskát, családja azonnal kiközösítette. Karol és Emilia egy zsidó háziúrtól bérelt bérlakásban élt. Egy CNN sztori szerint Wojtyłáéknak a wadowicei zsidó közösségben kellett családi barátokat találnia. Fiuk, szintén Karol Wojtyła zsidókkal járt egy iskolába, ami a legtöbb lengyel városban szokatlan volt."

"Frank Weltner, a Zsidófigyelő tudományos weboldal igazgatója és könyvtárosa: "Ismerői szerint II. János Pál pápa ifjúkorában nagy színész és költő volt. A szinház-üzlet Lengyelországban, Európa nagy részén és az USÁ-ban hagyományosan zsidó tulajdonban és ellenőrzés alatt állt, tehát egy zsidó szülő és sok zsidó barát hasznos lehetett, ha valaki színészi karrierbe akart kezdeni."


A Wikipédia angol nyelvű cikkéből, "II. János Pál pápa ifjúkora":

"Karol gyermekkorára befolyással volt  az élénk és prosperáló wadowicei zsidó közösséggel való számos érintkezése.  Gyakran focizott, mint kapus és a Cracovia lengyel csapatnak szurkolt.[3][4] Gyakran került sor iskolai focimeccsekre zsidó és katolikus csapatok között és a korra jellemző antiszemita légkör miatt előfordulhatott, hogy a dolognak csúnya vége lesz. Karol viszont örömmel ajánlkozott kapusnak a zsidó csapatnál, ha annak nem volt elég játékosa.[5]

Ekkoriban volt az ifjú Karol első komolyabb viszonya egy lánnyal. Közel került egy lányhoz, akit Ginka Beernek hívtak, ‘egy zsidó szépség gyönyörű szemekkel és fekete hajzuhataggal, remek színészi tehetség‘.[6]"

"A B'nai B'rith és más illetékesek igazolták, hogy zsidóknak segített menedéket lelni a nácik elől."

Emilia Kaczorowskáról érdekesen, kurtán-furcsán írja a lengyel wikipédia cikke, hogy 8 osztályos iskolát végzett az irgalmas nővéreknél Krakkóban, és "gyakorló katolikus volt". Ezt helyből feltételeznénk alapesetben azon a vidéken, hacsak nem a zsidó származás látszatát akarná a forrás e félmondattal takargatni...
Egyébként talán ugyanezért tulajdonképpen meglepő, hogy egy ennyire nagy kultuszú "nemzeti hős"  édesanyjáról ilyen rövid, pármondatos cikk van a wikin és hogy a családról leginkább hallgatnak. Ha nem tekintenék a dolgot takargatni valónak, biztos sokkal több adat lenne. Feltéterlezem, hogy Wadowicében amúgy mindenki képben van, de a városka nem kis részben a zarándokturizmusból, a nagy szülött kultuszából él, tehát nagydobra pont ők nemigen fogják verni e származási kérdést.
Egyébként téves az a magyar forrásokban gyakran szereplő adat, hogy a pápa édesanyja tanítónő lett volna, a lengyel életrajzok szerint 8 osztályt végzett és háztartásbeliként időnként varrással egészítette ki jövedelmüket.

Henryk Pająk: Lengyel remények sírásói c. könyvéből:
"Elemzésünket a vértelen peresztrojka "csodájáról" II. János Pál a Szovjetláger felszámolásának nemzetközi műveletében betöltött szerepével fejezzük be. "A Vatikán rákos daganatai" c. könyvben bemutattuk, hogy pápai jelölésének előmozdítója a világzsidóság volt az említett szabadkőműves diszkatériákkal, Zbigniew Brzezińskivel, H. Kissingerrel, D. Rockefellerrel az élen, néhány zsidó származású vatikáni bíboros részvételével.
Karol Wojtyła bíboros promóciós célú, nemhivatalos utazásokon vett részt az USÁ-ban és Kanadában, fogadta például a szabadkőműves Trudeau. Ekkor Trudeau kormányában a multikulturális ügyek minisztere a lengyel anyanyelvű "jeruzsálemi lovag", Stanley Haidasz szenátor volt. Többször alálkozott Karol Wojtyłával kanadai zsidók magántársaságában is.
Egy ilyen találkozót dokumentálunk egy eddig sehol nem publikált fényképpel.


(felirat: Balról: Rudolf Kogler, K. Wojtyła bíboros, s. Haidasz szenátor - a Máltai Ispotályos Lovagrend lengyel anyanyelvű nagymestere - áll: N.N., Irene Unger. Torontó, 1976. Egész otthonosan... S.Haidasz magángyűjteményéből)

K. Wojtyła bíboros megválasztása után Haidasz szenátor és Zbigniew Brzeziński voltak az új pápa, II. János Pál első vendégei. Haidasz szenátor a Máltai Ispotályos Lovagrend nagymestere, amely egy kivételesen befolyásos szabadkőműves páholy a katolikus egyházban, nemes humanitárius és karitatív célokat tettetve, mint végső soron minden szabadkőműves páholy."
Hogy mire volt ez jó, arra csak egy kiragadott példa, a Haaretz 2004.17.09-i híradása alapján:

Shlomo Shamir: A Katolikus Egyház azonosnak tekinti az anticionizmust az antiszemitizmussal

A Katolikus Egyház az anticionizmust burkolt antiszemitizmusként  ítélte el egy katolikus és zsidó értelmiségiek fóruma által kiadott közös nyilatkozatban. A nyilatkozat Buenos Airesben került kibocsátásra vallási, egyetemi és más vezető zsidó és katolikus személyiségek találkozóján.
"Minden módon és formájában ellenezzük az  antiszemitizmust, beleértve az anticionizmust, ami az utóbbi időben az antiszemitizmus megjelenési formájává vált" áll a nyilatkozatban.
Ez az első alkalom, hogy a Katolikus Egyház egyenlőségjelet tesz az anticionizmus és az antiszemitizmus közé. A nyilatkozat szintén elítéli a terrorizmust, kiemelten a hit nevében elkövetett terrort. "A terror bűn az ember és az Isten ellen."  Az Isten nevében elkövetett fundamentalista terrorizmus nem igazságos és nem igazolható."
Ilan Steinberg, a Zsidó Világkongresszus igazgatója, a fórum egyik szervezője a közös nyilatkozatot "egy történelmi pillanatnak" nevezte.
"A Katolikus Egyház először ismeri el az anticionizmust nemcsak zsidók elleni, hanem az egész zsidó nép elleni támadásként."
Vezető zsidó személyiségek a nyilatkozatot a Katolikus Egyház meghatározó jelentőségű nyilvános támogatásának nevezték az anticionizmussal szemben. "A múltban a cionizmust azonosították a rasszizmussal, ez a nyilatkozat az anticionista kijelentéseket minősíti a rasszizmus egy formájának" jelentette ki egy zsidó vezető New Yorkban.
Nem is volt mindenki hálátlan:

HVG, 2005.április3.: Izrael: "a zsidók pápájaként" gyászolják a szentatyát

Izraelben is részvétet és megdöbbenést váltott ki II. János Pál halála.
Jeruzsálem utcán sok ember siratta az elhunytat. Az olasz RAI televízió tudósításában megszólaltatott izraeliek egy része odáig ment, hogy "a zsidók pápájának" nevezte a katolikus egyházfőt, ami 20 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna.

II. János Pál volt az első római pápa, aki látogatást tett egy zsidó imaházban: 1986. április 13-án fölkereste a római zsinagógát. Eme egyháztörténeti szempontból egyedülálló esemény kapcsán az egyházfő első ízben kért bocsánatot azért a felelősségért, amely a zsidók ellen elkövetett bűnök  miatt a katolikus egyházat terheli. Történelminek minősült II. János Pál 2000-ben tett látogatása Izraelben is, amikor a jeruzsálemi siratófalnál állva szintén megbocsátást kért a zsidóüldözésekért.
(MTI)
 ------------------------------------------------------------------------------------

Frissítés, 2011.december 29: 

FÉREG AZ ALMÁBAN

A bejegyzés fogadtatásának tapasztalatai, közte az alább olvasható második hozzászólás is jelzik, hogy érdemes a pápa származására vonatkozó információt kiegészíteni, illetve meg kell magyaráznom, miért tartottam fontosnak e tényeket közzétenni.
Nyilvánvaló, hogy sokak jóindulatú, naív reakciójával önmagában annyiban egyetértek, hogy természetesen semmiféle bűnt nem jelent, ha valaki zsidó szülők, vagy szülő gyermekeként jön a világra, és a bejegyzésnek semmiképpen nem célja a néhai II. János Pál pápa édesanyját bírálni, erre semmilyen okot nem látok.
Önmagában egy mai pápa zsidó származása elvileg lehetNE egy gyakorlati jelentőséggel nem bíró banális tény. Azonban ha ezt az önmagában nem sokat jelentő tényt öszefüggéseibe helyezzük, konkrétan például Karol Wojtyła kiválasztási mechanizmusával, és az alábbi idézettel vetjük egybe, akkor kiderül, hogy Valakik számára miért volt fontos, hogy egy zsidó kohanita származású főpap legyen a pápa. (ahogy már előtte is, utána nem tudom biztosan)

Talán sokat megvilágít az ún. Neo-sabbateánus szekta szellemi vezetőjével a Mááriv c. izraeli lapban megjelent interjú egy konkrét kérdése és válasza:


részlet:

Mááriv: Mi a helyzet az Ön vallási áttéréseivel? Hogyan változott a vallási élménye, miközben felvette a kereszténységet, az iszlámot és a buddhizmust?

REB YAKOV LEIB HAKOHAIN: Először is, vallási áttéréseim célja, akárcsak elődeim, Sabbatáj Cví és Jacob Frank esetén, nem az volt, hogy megjavítsam önmagam, hanem, hogy megjavítsam Istent. A Neo-sabbateánus Kabbalában az egész hangsúly nem önmagamon van, nem az én üdvözülésemen, vagy átalakulásomon, hanem Isten üdvözülésén és átalakulásán. (...) Tehát Sabbatáj Cví, Jacob Frank és jómagam Szent Aposztázisai nem "a test" áttérései voltak, hanem "a szívé". Az összes vallásba való betérés célja a bennük rabul ejtett Szent Szikrák kiszabadítása volt, nem pedig az, hogy vallási közösségeik gyakorló tagjaivá váljunk.

Az ilyen neo-sabbateánus VALLÁSI ÁTTÉRÉSEK CÉLJA tulajdonképpen ANNAK A VALLÁSNAK A SZÉTROMBOLÁSA, AMELYBE BELÉPÜNK, NAGYRÉSZT ÚGY, AHOGY A FÉREG SZÉTRÁGJA AZ ALMÁT, NEM PEDIG RÉSZÉVÉ VÁLIK.

------------------------------------

Sabbatáj Cví és Jacob Frank a modern illuminátus-mozgalom elődei...


Frissítés, 2012.január 19.: 

Az alábbi egy szaktudományos elemzés a frankista szekta vezetői által a magyarországi frankistákhoz 1800 körül írt, zóhári nyelvezetű héber nyelvű levélről.

www.donmeh-west.com/frankintro.shtml

A szerző: Ben Zion Wacholder, Ph.D
Hebrew Union College - Jewish Institute of Religion, Cincinnati

"E publikáció közli és értelmezi a héber-zóhári levelet, melyet Jacob Frank három tanítványa írt 1800 körül a magyarországi zsidókhoz. (...) Dokumentumunk szerint Frank megjósolta az európai zsidóság pusztulását, hacsak a zsidók nem veszik fel "Edom szent vallását", vagyis a kereszténységet. A kereszténységre áttérésnek azonban eszközként kellett szolgálnia, mely a kereszténység végső legyőzéséhez vezet. A Frank személyében reinkarnálódott Jákob pátriárka küldetése volt, hogy Izrael élére álljon annak Edom elleni háborújában. "

"...a levél általános üzenete így összegezhető:
- Frank megjósolja a zsidók eljövendő mészárlását Európa minden nagyobb és kisebb országában az apokalipszis részeként. (Holokauszt! Mi van, ha ez nem "jóslat" volt, hanem FORGATÓKÖNYV???!!!B.Cs.)
- A zsidók megváltásának alapja, hogy elfogadják Edom, vagyis Róma hitét.
- Jacob Frank Jákob pátriárka reinkarnációja.
- Jacob Frank fogja vezetni Izrael megváltását a világ, azon belül a Katolikus Egyház meghódítása által."

A szakemberek által vizsgált dokumentum az úgynevezett "Vörös Levél", ugyanis vörös tintával írták sok példányban. Ez szimbolizálja a héber Adom-vörös és Edom-azaz a gojok birodalma szavak hasonlóságát.

Tehát a frankisták által irányított világforradalmi mozgalom vörös zászlaja azt jelképezte, hogy az alatt a zsidók épp meghódítják a gojok birodalmát???

És akkor a fentieket a kat. egyh. meghódításáról vessük össze egész Santo Subito c. bejegyzésemmel... Vajon egy következmények nélküli banális életrajzi apróság, ha kohanita zsidó származású ember a római pápa???

Frissítés, 2013. január 24:

Érdemes még idézni egy másik bejegyzésből Gershom Scholem művéből a z "Edom" azaz a kereszténység, a római egyház elfoglalásának programjáról és céljáról:

"A sabbateanizmus Jacob Frank változatában egy gátlástalanul nihilista jelleget öltött. Az igaz hívő, akinek titkos szívében Isten van, a "hallgatás terhe" alatt köteles keresztülmenni az összes valláson, rítuson és fennálló renden anélkül, hogy bármelyiket elfogadná, sőt, mindet belülről megsemmisíti, ezáltal igazi szabadságot hoz létre. A szervezett vallás csak egy álcaruha, amit fel kell venni, majd el kell vetni a "szent tudás", a a hely gnózisa felé, ahol az összes hagyományos értéket megsemmisítik az "élet" áramlatában."

"Ez az út a tudatos vallási anarchiához vezetett: "A hely, ahová megyünk nem áll semmilyen törvény uralma alatt, mert azok mind a halál oldalán állnak, de mi az élet felé megyünk." E cél eléréséhez szükséges volt a törvények, tanítások és szokások megszüntetése, megsemmisítése, melyek korlátozzák az élet energiáját, de ezt titokban kell tenni;  ennek érdekében fontos volt külsőleg magukra ölteni a fizikai Edom, azaz a Kereszténység ruháját.  A "hívők", vagy legalább élcsapatuk máris keresztülmentek a judaizmuson és iszlámon, most pedig be kellett teljesíteniük utazásukat a keresztény hit magukra öltésével, annak és eszméinek felhasználásával, hogy elrejtsék valódi hitüket Frankban, az igaz Messiásban és élő Istenben, akinek imádatára keresztény hitvallásaikat valójában szánták. "
II. János Pál volt az első pápa, aki zsinagógába látogatott. Elio Toaff római főrabbi fogadja a kollégát:

Végre nem kell titkolnunk, a jövő héten meg te misézel nálam...


A Siratófalhoz minden zsidónak el kell zarándokolnia...
A Zarándok a zsidó szokásnak megfelelően a következő feliratú cédulát dugta a résbe:
Atyáink Istene,
Te választottad Ábrahámot és utódait
hogy hozzák el a Nevedet a Nemzetekhez*:
mélységesen szomorúak vagyunk
azok viselkedése miatt
akik a történelem során
e gyermekeidnek szenvedést okoztak,
és bocsánatodat kérve
el kívánjuk kötelezni magunkat
az igaz testvériség mellett
a Szövetség népével.
Jeruzsálem, 2000. március 26.
aláírás: II. János Pál
*így szokás illedelmesen fordítani, de a szó helyesen GOJOKHOZ! Az ennek megfelelő érzelmi töltéssel.

"A főpap védelmének biztosítására Izrael az "Öreg Barát"/"Régi Barát" műveletet ("Operation Old Friend") szervezte meg, a legszigorúbb biztonsági intézkedést, amit valaha is Izraelbe látogató személlyel kapcsolatban alkalmaztak."

A Frank-féle "hallgatás terhe" szabály óriási erővel nehezedhetett az izraeli hivatalosságokra, hogy vissza tudják tartani a külvilág előtt kirobbanni akaró büszkeségüket, diadalérzésüket, és a páratlan biztonsági akciót ne "Our Man in the Vatican" néven nevezzék el...


Kapcsolódó bejegyzések: