"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zsidó hatás a keresztény reform-mozgalmakra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zsidó hatás a keresztény reform-mozgalmakra. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 24., péntek

A forradalmárzsidó és hatása a világtörténelemre (E. Michael Jones)


"... a forradalom kezdettől fogva egy protestáns-zsidó szövetség volt."


E. Michael Jones alábbi cikke a szerző összefoglalója saját, "The Jewish Revolutionary Spirit and Its Impact on World History", azaz "A zsidó forradalmi szellem és annak hatása a világtörténelemre" c. könyve egyik fő mondanivalójáról.

A cikk és bizonyára a könyv is rendkívül hasznos a világtörténelem forradalmi vonulatán belül egy sor hazai jelenség megvilágítására. Kiemelten a török és nyugati protestáns zsoldban állandóan Habsburg-ellenes forradalmakat, saját hazájuk elleni támadásokat szervező protestáns kurucaink tevékenysége mögött álló gnosztikus-misztikus világnézeti hátteret, a hazai ál-"szabadságharcok" és például a luriai kabbala összefüggéseit. A lengyel árendarendszer és az ország megszűnése közötti összefüggés megismerése nagyban segít megérteni a "reformkorban" kezdődő nagy galíciai eredetű zsidó bevándorlást, azt, hogy a magyar nemesi birtokos réteg és pénzszivattyú szerepét játszó házizsidói között ugyanolyan gazdasági szimbiózis jött létre, mint Lengyelországban és hogy az áttelepülők az általuk "lelakott", megszűnéséhez hozzásegített országból jöttek át egy számukra "szűzföldre", ahol ugyanazt a bomlási folyamatot gyorsították fel, mint korábban Spanyol-, majd Lengyelországban...

2014. június 3., kedd

Ki a zsidókat szereti, rossz eretnek nem lehet


A bejegyzés előző része: A katárizmus és a kabbala, az okszitániai ikrek


Érdemes alaposabban megismerkedni az előző részben már említett Louis Israel Newman rabbi és történész 1925-ös "Zsidó befolyás a keresztény reform-mozgalmakra" című könyvével, melyben a zsidók által keltett felforgató keresztényellenes mozgalmak nagy tárgyi ismerete egyfajta naív őszinteséggel párosul, mivel a derék szerzőben fel sem merült, hogy e sok zsidó kereszténységrombolást szégyellni kellene. Hálásak lehetünk e naív önérzetnek, mert ha a rabbi felfogta volna, hogy itt leleplezi a zsidó felforgatást, bizonyára héberül írja meg a könyvét belső használatra...

A könyv egyéb részei is nagyon hasznosak, kiemelten a huszitákra és elsősorban a katár-kori Magyarország (már akkor a Kárpát-medence Judeája!) viszonyaira vonatkozó fejezetek, ezekre még visszatérünk. A 12-13. század eretnekmozgalmaival foglalkozó rész elején felosztja a kor főbb mozgalmait, a neomanicheus-ariánus katárokra, a Bibliára (vagyis kiemelten az Ószövetségre) nagy súlyt helyező waldensekre és a nyíltan judaizáló passzagius-szombatosokra, illetve az utóbbiakhoz hasonló más judaizálókra. Az "Összeesküvés az Egyház ellen" c. könyv megismerése után már nem lep meg minket e sokféle mozgalom Newman szerinti közös platformja:
E csoportok sok esetben átfedésben vannak, általában azonban határozottan elkülönülnek egymástól; egy szembetűnő kérdésben egységesek: engesztelhetetlen ellenfelei az akkor főhatalmi pozíciójú Római Katolikus Egyháznak. (132.old.) 

A Vatikánban már elérték a céljukat