"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabadkőművesség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabadkőművesség. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. március 21., szerda

Lenin-fiúk tollal és fegyverrel - Móra Ferenc Testvér Lucifer piros zászlaját lengeti és nem siratja Trianont

"A diadalmas proletariátus nemcsak fenyeget, hanem igér is, irgalmatlan halált annak, aki moccani mer az új világrend ellen"

A "Magyar" Tanácsköztársaság nem kerülhetett volna hatalomra az elit, benne az értelmiség árulása nélkül. A Világforradalmat előkészítő, üdvözlő értelmiségi körökbe a zsidó értelmiség zömének nem túl meglepő jelenlétén túl nem egy olyan "goj" író tartozik, akit  "jobboldali", hazafias körökben sokan máig a sajátjuknak tekintenek. Ady, vagy Szabó Dezső mellett ilyen volt a máig  kötelező olvasmányként kultivált Móra Ferenc Testvér, a radikális Szeged páholy helyettes főmestere is.


2015. május 25., hétfő

Mikszáth, az ideológiai embercsempész - Irodalmi bevándorlók a Sáros Magyar Ugaron

...korát meghazudtolva csépelte
Mucsa feudális élősködőit...
Napjaink aktuális politikai témája a nemkívánt bevándorlás és az ellene az Unió, illetve főleg a magyar állam hatáskörében tehető védintézkedések. A balliberális sajtó teljes joggal veti Orbán Viktor szemére, hogy sántít az érvelése, miszerint mi sose voltunk multikulti-ország. Bizony voltunk, hazánkban voltak olyan időszakok, amikor liberális kormányzatunk és értelmiségünk tétlenül tűrte, sőt, főleg az utóbbi lelkesen üdvözölte, elősegítette a gazdasági-politikai-ideológiai emigránsok beáramlását. Többek között az olyan Galíciával határos vármegyékbe is, amilyen Sáros. A jövevényeknek a haladár írástudók, például Mikszáth Kálmán általi irodalmi felléptetése nagyban hozzájárult az országot működtető elit és középosztály demoralizálásához, tekintélyvesztéséhez és ezáltal a  történelmi magyar állam nemsokára bekövetkező bukásához. Aki ezek után azt hiszi, hogy már megint a zsidókról lesz szó, az most részben rosszul tippelt... Lehet, hogy a testi valójukban bevándorlók egy részének bomlasztó hatásától nagyobb kárt okoztak az olyan virtuális bevándorlók, akik csak a valóságábrázolásnak álcázott irodalmi fikció keretében "léptek" hazánk földjére!

2011. július 19., kedd

Kazinczy Tudta-Merte-Tette!

Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta
VÁCZY JÁNOS
Franklin Társulat, 1903

Váczy János előszavából:

«A természet imádást érdemlő keze mindég épít, és hogy építhessen, mindég ront» — írja.”

Ő is gúnynyal fordúl azok ellen, a kiket a társadalmi pangás okainak tart, a kik az egy
helyben maradás, az ósdi conservatismus hívei. Mert a ki — úgy mond — valaminek helyes volta felől meg van győződve, annak nem szabad sem a közönség kaczagásával, sem a jó barátok tanácsaival gondolnia, csak azzal, a mit a «haza és nyelv java» kiván. Szörnyű dolognak véli, mily kevesen veszik észre a ránk zúduló veszedelmet, s mily kevesen értik az ő magasabb szempontjait.”
(13-14. old.)

Nem az volt a kérdés, hogy nyelvünk továbbra is régi állapotában maradjon-e, hanem hogy van-e még a nemzetnek annyi életereje, hogy a nyugati népek művelődésének ösvényére léphessen s képes-e a haladás terén boldogulni. A jövő biztosítása vagy a gyáva lemondás kérdése volt az, a melyre Kazinczy a nyelvújítással s izgató tevékenységével felelni szándékozott.”

Ezért harczolt a szokás ellen a nyelvben, mert ha itt sikerül megtörnie az ósdi csökönyösségét, erőszakos újításaival kiemeli az egész nemzetet a maradiságból, fogékonyságot önt belé, s ha téved is a nyelv grammatikai tekintetében : az elidézett mozgalom végre is kiveti magából a salakot, s megtisztulva lép elő a mi a legfontosabb, a reformok iránti vágy.”
(14. old.)

Az újítás kedvetlenségét a következőkép mondja ellensúlyozhatónak : az olvasóval éreztetni kell, hogy arra csakugyan szükség volt, s a szónak szép hangzásúnak kell lennie. Azt hiszi, minél jobban ismeri valaki a nyugati nyelveket : annál inkább törekszik a magyart is azok mintájára kiképezni ; mert valódi szégyen, hogy még olyan fogalomra sincs szavunk, mint pl. a virtus (erény). Ha a szükséges új eszmékre, új fogalmakra sem a régi nyelvben, sem a népnyelvben nem talál kellő kifejezést, maga alkot egészen új szót, ha nincs is gyökere a nyelvben.”

Hogy az író föltétlen ura legyen a nyelvnek s ne engedje magát a szokástól korlátoztatni: e téves meggyőződés nagyrészt a Wieland tanítása után ersödik meg benne s a római és német írók példájával törekszik támogatni. Amazok közül kivált a Horatius példája lebeg előtte, emezek közül a Lessing, Klopstock, Wieland, Schiller és Goethe példája ; sőt Voss graecismusait is gyakran magasztalja, noha ezek valóságos kaczagást idéztek elő a németeknél.
Azonban Kazinczy nem riad vissza az erőszaktól sem, a grammatikai törvényeket az aesthetikai szép nevében lábbal tiporja. Az írónak — szerinte — nem azt kell kérdeni:
szólanak-e így és szólott-e már így más ? hanem ezt : lehet-e nekem így szólani, hogy szólásom elegáns, energicus, új zengés legyen.”
(15. old.)

Kazinczynak nem annyira új szavait, mint inkább idegenszerű szó- és mondatfűzéseit, latinismusait és germanismusait támadták legtöbb joggal, mert a művészi szép nevében átültetett idegen szólamok idézték elő a legerőszakosabb forradalmat.”
(17.old.)

„Epistolái érlelték a mozgalmat s gazdag eszméikkel tisztázták a haladás napirenden levő kérdéseit. Majdnem valamennyiben az izgató úttörő, a türelmetlen erélyű reformátor haladásért hevülő eszméit igyekszik úgy szólva reánk beszélni s törekvéseit igazolni.”
(20.old.)

Jaj, csak nehogy magyarnak nézzenek!

2011. május 27., péntek

Santo Subito - a galíciai pápa

II. János Pál minapi boldoggá avatása előtt mindent elleptek a néhai pápával kapcsolatos kegytárgyak. Egy vaskos gyertyán figyeltem fel egy régi családi fotóra, ami felelevenített bennem néhány, korábban az interneten olvasott pletykát.  A fényképet sikerült a neten is megtalálni:

Oldalfelirat: "B. Henner Csász. és kir. udvari fényképész, Krakkó, Szewska u.27."

A kép 1908-ban készült és a Wojtyła házaspárt ábrázolja elsőszülött fiukkal, Edmunddal.


A fiatalasszony jellegzetes arcvonásai alapján tovább keresgéltem és meglett a szülők esküvői fényképe is:

A képeken látható Emilia Wojtyła, leánykori nevén Kaczorowska, a leendő II. János Pál pápa édesanyja tipikus szemita arcvonásai azokat a korábban olvasott, de részemről nem túl komolyan vett pletykákat erősíteték meg, melyek szerint a lengyel pápa zsidó származású volt.

Előrebocsátom, hogy természetesen semmi rosszat nem áll szándékomban mondani sem Emilia Kaczorowskára, sem fiára, sem családja bármely tagjára amiatt, hogy Kaczorowska zsidó származású. Semmilyen származás, rasszhoz tartozás, vagy bármilyen közegbe születés nem bűn, a képek alapján és (egyébként szűkszavú) életrajzok alapján nincs okom mást feltételezni, hogy az ifjabbik Karol Wojtyła édesanyja egy szerető feleség és anya volt. Arcvonásai a félreismerhetetlen, ép ésszel és lélekkel önmagában se bűnnek, se erénynek nem minősíthető rasszjegyeken túl szelíd, boldog békeidőkbeli családanyához méltó szépséget és jóságot sugároznak.

A probléma és bejegyzésem tárgya nem ez, hanem az, hogy Valakiknek, azoknak, akik fontos vezető személyek, többek között a pápák kiválasztásáról döntenek, a Királycsinálóknak nagyon is fontos szempont, hogy a jelölt milyen származású!!!

Az interneten sokfelé (pl. itt) olvasható egy Angliában élő zsidó történész jellegzetes dicsekvése (amit azonban jó történészhez méltó racionális érveléssel támaszt alá):

Egy történész szerint zsidó volt a pápa!

Egy manchesteri történész azt állítja, hogy II. János Pál pápa zsidó volt.

Yaakov Wise szerint kutatása Karol Józef Wojtyła (II. János Pál valódi neve) anyai ősei témájában ijesztő következtetésekre vezettek.

Wise, az ortodox zsidó történelem és filozófia kutatója kijelentette, hogy a néhai pápa anyja, nagyanyja és dédnagyanyja valószínűleg mind zsidók voltak és egy Krakkó közeli kisvárosból származtak.

A pápa pap és bíboros-érsek volt Krakkóban pápává választása előtt.

Wise: "Az ortodox judaizmus szerint egy ember zsidó identitása az anyai ágon adódik tovább. Láttam egy fényképet a pápa anyjáról, amit megmutattam másoknak, akik nem tudták, kit ábrázol a kép"

"Mind azt mondták, hogy a nő zsidónak látszik. Ezért további nyomozásba kezdtem a származásáról."

Bár úgy gondolja, hogy a pápa apja lengyel etnikumú volt, úgy véli, hogy János Pál anyja, Emilia Kaczorowska (angolul Emily Katz) zsidó volt és Feliks Kaczorowski, egy bielsko-białai vállalkozó lánya volt.  A Katz egy gyakori családi név a kelet-európai zsidó családok között.

Emilia anyja, a pápa nagyanyja Maria Anna Scholz volt. Scholz, vagy Schulze szintén egy tömeges név a zsidók között, éppúgy, mint a Rybicka, vagy Ryback (Halász), ami a pápa dédnagyanyja, Zuzanna családi neve.

Mindezek a nevek, vagy változataik előfordulnak a régi bialai zsidótemetőben, éppúgy, mint Feliks anyja, Urszula Malinowska családi neve. Wise: "A pápa származását kutatta egy amerikai történész.

"De senki nem nyomozta a családi nevet a zsidó közösségben és én, mint zsidó történész hozzáférek olyan információkhoz, amiknek egy nemzsidó történész még a létezéséről sem tud."
"Nem állítok semmit határozottan, de azt kijelentem, hogy sok közvetett bizonyíték létezik, melyek arra mutatnak, hogy zsidó volt."

"A pápa anyja a zsidó közösségből került ki és egy katolikushoz ment férjhez. Gyermekei katolikusnak születtek és annak voltak nevelve, a pápát megkeresztelték. Ez megvilágítja, miért kellett a pápának bújkálnia a nácik elől 1940 novemberétől."

"Ha tisztán lengyel etnikumú lett volna, ez nem lett volna elkerülhetetlen"

"Ez azt is megmagyarázná, miért konkrétan ez a pápa érzett erős vágyat a Római Egyház és a zsidóság közötti viszony javítására."
A szövegből kiderül, hogy zsidók (közte történészek) is alkalmazzák a módszeremet, hogy fényképről valakit zsidónak vélnek, ezt (és az élőben felismerést) emlegetik - ők maguk - a híres "zs-radar"-ként.
Az adat, hogy Kaczorowska apja "businessman" lett volna Biała Krakowskában, nem igazán pontos, helyesebben egy 13 gyermekes kárpitosmester volt, nem valószínű, hogy jómódban. Tudjuk, hogy a zsidók valóban fanatikusan számontartják mindegyikük leszármazását, ezért is röhejesek a holómítoszok számháborúi. És szeretnek dicsekedni is , ha bármilyen híres, vagy hírhedt egyén zsidó származású, mint például nemrég Kadhafival is eldicsekedtek, vagy Ahmadinedzsáddal, meg Musztafa Kemállal (Atatürk), sőt Hitlerrel és más főnácikkal.

Yaakov Wise saját blogján (Jewish history and society) igyekezett pontosítani a sajtóban megjelent híreket, bár ebben az esetben túlzott szenzációhajhászó feltupírozásra nem is került sor az ő álláspontjához képest:

2005. november 30.

Zsidó volt-e a néhai pápa? 

Egy manchesteri történész azt állítja, hogy létezik ‘figyelmet érdemlő közvetett bizonyíték’, hogy a néhai pápa lehetett zsidó.

A média tévesen idézett engem, amikor tavaly nyáron arról adott hírt, hogy én azt állítottam, a néhai II. János Pál pápa 'zsidó volt'. Valójában Yaakov Wise azt állította, hogy létezik ‘figyelmet érdemlő közvetett bizonyíték’, hogy a néhai II. János Pál pápa lehetett anyai ágon etnikailag zsidó. Kutattam Karol Józef Wojtyła anyai leszármazását és azt találtam, hogy az anyja, anyjának anyja és annak anyja valószínűleg mind zsidó nők voltak a galíciai kisvárosból, Bielsko-Białából, amely nem eseik messze Krakkótól, ahol a pápa pap és bíboros-érsek volt pápává választása előtt. Az ortodox judaizmus szerint egy ember zsidó identitása az anyai ágon öröklődik.

Úgy vélem, a pápa apja etnikailag lengyel volt és most úgy vélem, hogy az anyja, Emilia Kaczorowska (vagyangulul Emily Katz, született Krakkóban 1884-ben) valószínűleg katolikussá áttért zsidó volt, egy bielsko-białai vállalkozó, Feliks Kaczorowski lánya. (a város nem tévesztendő össze a Lublin közeli Biała Podlaskával) A Katz egy gyakori családi név a kelet-európai zsidó családok között. Jó közelítéssel a Kohein Zedek, a héber 'szent pap" kifejezés mozaikszava. Emilia anyja Maria Anna (Mirjam Hanna?) Scholz volt, született Bielso-Białában 1853-ban. A Scholz (vagy Schulze) szintén egy gyakori családi név az askenázi zsidók között, akárcsak a Rybicka (Ryback), Zuzanna (a héber Shoshannából) Rybicka, a pápa anyai dédnagyanyja családi neve. A  Katz, Scholz és Ryback nevek, vagy változataik mind előfordulnak a régi białai zsidótemető sírkövein, éppúgy, mint Feliks anyja, Urszula Malinowska családi neve.

Bár az ilyen bizonyíték önmagában nem perdöntő, felveti a kérdést, hogy a néhai pápa zsidó volt-e az etnicitásra vonatkozó hagyományos zsidó felfogás szerint.  Ez megmagyarázná azt is, miért kellett a pápának elrejtőznie a nácik elől 1940 novemberében. Ha egy etnikailag tiszta lengyel lett volna, ez nem lett volna szükségszerű. Bár titokban pappá képzésen vett részt, ez önmagában kevés volt ahhoz, hogy magára vonja az SS figyelmét. Ha azonban az anyja etnikailag zsidó volt... Ez szintén messzemenően megmagyarázná, miért éppen ez a pápa érzett erős vágyat a Római Egyház és a zsidó nép viszonyának javítására. Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy a pápa maga mennyit tudott saját származásáról.

A néhai pápa, II. János Pál anyai leszármazása

(fontosabb nevek kövér betűvel) © Z Yaakov Wise, publikációkban kötelező feltüntetni

Első nemzedék: Karol Józef (Lolek) WOJTYŁA, született 1920. május 18-án Wadowicében, Lengyelországban.

Második nemzedék (szülők): id. Karol WOJTYŁA, a hadsereg főhadnagya, született 1879. július 18-án Lipnikben, Bilesko mellett, Lengyelországban, és 1941. február 18-án Krakkóban, Lengyelországban halt meg.
Emilia KACZOROWSKA született 1884. március 26-án Krakkóban, Lengyelországban. 1929. április 13-án halt meg gyermekszülés közben.

Harmadik nemzedék (anyai nagyszülők):
Feliks KACZOROWSKI született 1849. június 26-án Białában (ma Bielso-Biała), Lengyelországban és 1908-ban halt meg. Nyeregkészítő és kocsijavító volt.
Maria Anna SCHOLZ született 1853-ban, meghalt 1897-ben.
Feliks KACZOROWSKI feleségül vette Maria Anna SCHOLZ-t 1875-ben Białában, Lengyelországban. Gyermekeik:
Emilia KACZOROWSKA

Negyedik nemzedék (Anyai dédszülők):
Mikolaj KACZOROWSKI született: Biala, Lengyelország.
Urszula MALINOWSKA
Mikolaj KACZOROWSKI és Urszula MALINOWSKA összeházasodtak, gyermekeik:
Feliks KACZOROWSKI

Jan SCHOLZ született: Biała, Lengyelország.
Zuzanna RYBICKA születési dátuuma ismeretlen.
Jan SCHOLZ és Zuzanna RYBICKA összeházasodtak, gyermekeik:
Maria Anna SCHOLZ

bejegyezte Yaakov Wise 
(Wise legtöbbször anakronisztikusan használja a "Lengyelország" országmegnevezést, hiszen a szóbanforgó terület akkor a Habsburg Birodalom Galícia tartományának része volt. A későbbi pápa már az újjáalakult Lengyelországban született. Apróság, hogy az akkor önálló Biała városa még Galícia tartomány határvárosa volt, míg az 1950-ben vele összevont Bielsko Habsburg-Szilézia, vagy Cieszyni Szilézia határvárosa. Feliks Kaczorowski foglalkozásául a mai lengyel források általában a kárpitost adják meg.)

A Zsidófigyelő (Jew Watch) két cikkben is foglalkozik  II. János Pállal:

Zsidó volt-e II. János Pál pápa?
"A pápa családi barátai nagyrészt zsidók voltak. 
Jerzy Kluger, egy zsidó fiú élete végéig barátja.
(CNN) -- Wojtyłáék nem osztották sok lengyel antiszemita nézeteit. Lolek egyik játszótársa Jerzy Kluger volt, egy zsidó, aki sok évvel később küldöncként kulcsszerepet játszott II. János Pál és az izraeli vezetők között hosszú idő után diplomáciailag elismerte Izraelt."

"(CNN) -- Csakugyan, Wojtyła lett az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát és elsőként látogatta meg az auschwitzi Holokauszt-áldozatok emlékművét.  A katolikus-zsidó ellenségeskedést befejezve a zsidókat "idősebb fivéreinknek" nevezte.

 Sajnos a hivatkozott CNN-cikk már nem érhető el.

A Zsidófigyelő leleplezi II. János Pál pápát - valószínűleg zsidó származású
" A pápa apja, id. Karol Wojtyła egy nyugalmazott katonatiszt és szabó volt Wadowicében, egy Krakkótól 35 mérföldre délnyugatra található városban, melynek 8000 katolikus és 2000 zsidó lakója volt. Amikor id. Karol Wojtyła feleségül vette Emilia Kaczorowskát, családja azonnal kiközösítette. Karol és Emilia egy zsidó háziúrtól bérelt bérlakásban élt. Egy CNN sztori szerint Wojtyłáéknak a wadowicei zsidó közösségben kellett családi barátokat találnia. Fiuk, szintén Karol Wojtyła zsidókkal járt egy iskolába, ami a legtöbb lengyel városban szokatlan volt."

"Frank Weltner, a Zsidófigyelő tudományos weboldal igazgatója és könyvtárosa: "Ismerői szerint II. János Pál pápa ifjúkorában nagy színész és költő volt. A szinház-üzlet Lengyelországban, Európa nagy részén és az USÁ-ban hagyományosan zsidó tulajdonban és ellenőrzés alatt állt, tehát egy zsidó szülő és sok zsidó barát hasznos lehetett, ha valaki színészi karrierbe akart kezdeni."


A Wikipédia angol nyelvű cikkéből, "II. János Pál pápa ifjúkora":

"Karol gyermekkorára befolyással volt  az élénk és prosperáló wadowicei zsidó közösséggel való számos érintkezése.  Gyakran focizott, mint kapus és a Cracovia lengyel csapatnak szurkolt.[3][4] Gyakran került sor iskolai focimeccsekre zsidó és katolikus csapatok között és a korra jellemző antiszemita légkör miatt előfordulhatott, hogy a dolognak csúnya vége lesz. Karol viszont örömmel ajánlkozott kapusnak a zsidó csapatnál, ha annak nem volt elég játékosa.[5]

Ekkoriban volt az ifjú Karol első komolyabb viszonya egy lánnyal. Közel került egy lányhoz, akit Ginka Beernek hívtak, ‘egy zsidó szépség gyönyörű szemekkel és fekete hajzuhataggal, remek színészi tehetség‘.[6]"

"A B'nai B'rith és más illetékesek igazolták, hogy zsidóknak segített menedéket lelni a nácik elől."

Emilia Kaczorowskáról érdekesen, kurtán-furcsán írja a lengyel wikipédia cikke, hogy 8 osztályos iskolát végzett az irgalmas nővéreknél Krakkóban, és "gyakorló katolikus volt". Ezt helyből feltételeznénk alapesetben azon a vidéken, hacsak nem a zsidó származás látszatát akarná a forrás e félmondattal takargatni...
Egyébként talán ugyanezért tulajdonképpen meglepő, hogy egy ennyire nagy kultuszú "nemzeti hős"  édesanyjáról ilyen rövid, pármondatos cikk van a wikin és hogy a családról leginkább hallgatnak. Ha nem tekintenék a dolgot takargatni valónak, biztos sokkal több adat lenne. Feltéterlezem, hogy Wadowicében amúgy mindenki képben van, de a városka nem kis részben a zarándokturizmusból, a nagy szülött kultuszából él, tehát nagydobra pont ők nemigen fogják verni e származási kérdést.
Egyébként téves az a magyar forrásokban gyakran szereplő adat, hogy a pápa édesanyja tanítónő lett volna, a lengyel életrajzok szerint 8 osztályt végzett és háztartásbeliként időnként varrással egészítette ki jövedelmüket.

Henryk Pająk: Lengyel remények sírásói c. könyvéből:
"Elemzésünket a vértelen peresztrojka "csodájáról" II. János Pál a Szovjetláger felszámolásának nemzetközi műveletében betöltött szerepével fejezzük be. "A Vatikán rákos daganatai" c. könyvben bemutattuk, hogy pápai jelölésének előmozdítója a világzsidóság volt az említett szabadkőműves diszkatériákkal, Zbigniew Brzezińskivel, H. Kissingerrel, D. Rockefellerrel az élen, néhány zsidó származású vatikáni bíboros részvételével.
Karol Wojtyła bíboros promóciós célú, nemhivatalos utazásokon vett részt az USÁ-ban és Kanadában, fogadta például a szabadkőműves Trudeau. Ekkor Trudeau kormányában a multikulturális ügyek minisztere a lengyel anyanyelvű "jeruzsálemi lovag", Stanley Haidasz szenátor volt. Többször alálkozott Karol Wojtyłával kanadai zsidók magántársaságában is.
Egy ilyen találkozót dokumentálunk egy eddig sehol nem publikált fényképpel.


(felirat: Balról: Rudolf Kogler, K. Wojtyła bíboros, s. Haidasz szenátor - a Máltai Ispotályos Lovagrend lengyel anyanyelvű nagymestere - áll: N.N., Irene Unger. Torontó, 1976. Egész otthonosan... S.Haidasz magángyűjteményéből)

K. Wojtyła bíboros megválasztása után Haidasz szenátor és Zbigniew Brzeziński voltak az új pápa, II. János Pál első vendégei. Haidasz szenátor a Máltai Ispotályos Lovagrend nagymestere, amely egy kivételesen befolyásos szabadkőműves páholy a katolikus egyházban, nemes humanitárius és karitatív célokat tettetve, mint végső soron minden szabadkőműves páholy."
Hogy mire volt ez jó, arra csak egy kiragadott példa, a Haaretz 2004.17.09-i híradása alapján:

Shlomo Shamir: A Katolikus Egyház azonosnak tekinti az anticionizmust az antiszemitizmussal

A Katolikus Egyház az anticionizmust burkolt antiszemitizmusként  ítélte el egy katolikus és zsidó értelmiségiek fóruma által kiadott közös nyilatkozatban. A nyilatkozat Buenos Airesben került kibocsátásra vallási, egyetemi és más vezető zsidó és katolikus személyiségek találkozóján.
"Minden módon és formájában ellenezzük az  antiszemitizmust, beleértve az anticionizmust, ami az utóbbi időben az antiszemitizmus megjelenési formájává vált" áll a nyilatkozatban.
Ez az első alkalom, hogy a Katolikus Egyház egyenlőségjelet tesz az anticionizmus és az antiszemitizmus közé. A nyilatkozat szintén elítéli a terrorizmust, kiemelten a hit nevében elkövetett terrort. "A terror bűn az ember és az Isten ellen."  Az Isten nevében elkövetett fundamentalista terrorizmus nem igazságos és nem igazolható."
Ilan Steinberg, a Zsidó Világkongresszus igazgatója, a fórum egyik szervezője a közös nyilatkozatot "egy történelmi pillanatnak" nevezte.
"A Katolikus Egyház először ismeri el az anticionizmust nemcsak zsidók elleni, hanem az egész zsidó nép elleni támadásként."
Vezető zsidó személyiségek a nyilatkozatot a Katolikus Egyház meghatározó jelentőségű nyilvános támogatásának nevezték az anticionizmussal szemben. "A múltban a cionizmust azonosították a rasszizmussal, ez a nyilatkozat az anticionista kijelentéseket minősíti a rasszizmus egy formájának" jelentette ki egy zsidó vezető New Yorkban.
Nem is volt mindenki hálátlan:

HVG, 2005.április3.: Izrael: "a zsidók pápájaként" gyászolják a szentatyát

Izraelben is részvétet és megdöbbenést váltott ki II. János Pál halála.
Jeruzsálem utcán sok ember siratta az elhunytat. Az olasz RAI televízió tudósításában megszólaltatott izraeliek egy része odáig ment, hogy "a zsidók pápájának" nevezte a katolikus egyházfőt, ami 20 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna.

II. János Pál volt az első római pápa, aki látogatást tett egy zsidó imaházban: 1986. április 13-án fölkereste a római zsinagógát. Eme egyháztörténeti szempontból egyedülálló esemény kapcsán az egyházfő első ízben kért bocsánatot azért a felelősségért, amely a zsidók ellen elkövetett bűnök  miatt a katolikus egyházat terheli. Történelminek minősült II. János Pál 2000-ben tett látogatása Izraelben is, amikor a jeruzsálemi siratófalnál állva szintén megbocsátást kért a zsidóüldözésekért.
(MTI)
 ------------------------------------------------------------------------------------

Frissítés, 2011.december 29: 

FÉREG AZ ALMÁBAN

A bejegyzés fogadtatásának tapasztalatai, közte az alább olvasható második hozzászólás is jelzik, hogy érdemes a pápa származására vonatkozó információt kiegészíteni, illetve meg kell magyaráznom, miért tartottam fontosnak e tényeket közzétenni.
Nyilvánvaló, hogy sokak jóindulatú, naív reakciójával önmagában annyiban egyetértek, hogy természetesen semmiféle bűnt nem jelent, ha valaki zsidó szülők, vagy szülő gyermekeként jön a világra, és a bejegyzésnek semmiképpen nem célja a néhai II. János Pál pápa édesanyját bírálni, erre semmilyen okot nem látok.
Önmagában egy mai pápa zsidó származása elvileg lehetNE egy gyakorlati jelentőséggel nem bíró banális tény. Azonban ha ezt az önmagában nem sokat jelentő tényt öszefüggéseibe helyezzük, konkrétan például Karol Wojtyła kiválasztási mechanizmusával, és az alábbi idézettel vetjük egybe, akkor kiderül, hogy Valakik számára miért volt fontos, hogy egy zsidó kohanita származású főpap legyen a pápa. (ahogy már előtte is, utána nem tudom biztosan)

Talán sokat megvilágít az ún. Neo-sabbateánus szekta szellemi vezetőjével a Mááriv c. izraeli lapban megjelent interjú egy konkrét kérdése és válasza:


részlet:

Mááriv: Mi a helyzet az Ön vallási áttéréseivel? Hogyan változott a vallási élménye, miközben felvette a kereszténységet, az iszlámot és a buddhizmust?

REB YAKOV LEIB HAKOHAIN: Először is, vallási áttéréseim célja, akárcsak elődeim, Sabbatáj Cví és Jacob Frank esetén, nem az volt, hogy megjavítsam önmagam, hanem, hogy megjavítsam Istent. A Neo-sabbateánus Kabbalában az egész hangsúly nem önmagamon van, nem az én üdvözülésemen, vagy átalakulásomon, hanem Isten üdvözülésén és átalakulásán. (...) Tehát Sabbatáj Cví, Jacob Frank és jómagam Szent Aposztázisai nem "a test" áttérései voltak, hanem "a szívé". Az összes vallásba való betérés célja a bennük rabul ejtett Szent Szikrák kiszabadítása volt, nem pedig az, hogy vallási közösségeik gyakorló tagjaivá váljunk.

Az ilyen neo-sabbateánus VALLÁSI ÁTTÉRÉSEK CÉLJA tulajdonképpen ANNAK A VALLÁSNAK A SZÉTROMBOLÁSA, AMELYBE BELÉPÜNK, NAGYRÉSZT ÚGY, AHOGY A FÉREG SZÉTRÁGJA AZ ALMÁT, NEM PEDIG RÉSZÉVÉ VÁLIK.

------------------------------------

Sabbatáj Cví és Jacob Frank a modern illuminátus-mozgalom elődei...


Frissítés, 2012.január 19.: 

Az alábbi egy szaktudományos elemzés a frankista szekta vezetői által a magyarországi frankistákhoz 1800 körül írt, zóhári nyelvezetű héber nyelvű levélről.

www.donmeh-west.com/frankintro.shtml

A szerző: Ben Zion Wacholder, Ph.D
Hebrew Union College - Jewish Institute of Religion, Cincinnati

"E publikáció közli és értelmezi a héber-zóhári levelet, melyet Jacob Frank három tanítványa írt 1800 körül a magyarországi zsidókhoz. (...) Dokumentumunk szerint Frank megjósolta az európai zsidóság pusztulását, hacsak a zsidók nem veszik fel "Edom szent vallását", vagyis a kereszténységet. A kereszténységre áttérésnek azonban eszközként kellett szolgálnia, mely a kereszténység végső legyőzéséhez vezet. A Frank személyében reinkarnálódott Jákob pátriárka küldetése volt, hogy Izrael élére álljon annak Edom elleni háborújában. "

"...a levél általános üzenete így összegezhető:
- Frank megjósolja a zsidók eljövendő mészárlását Európa minden nagyobb és kisebb országában az apokalipszis részeként. (Holokauszt! Mi van, ha ez nem "jóslat" volt, hanem FORGATÓKÖNYV???!!!B.Cs.)
- A zsidók megváltásának alapja, hogy elfogadják Edom, vagyis Róma hitét.
- Jacob Frank Jákob pátriárka reinkarnációja.
- Jacob Frank fogja vezetni Izrael megváltását a világ, azon belül a Katolikus Egyház meghódítása által."

A szakemberek által vizsgált dokumentum az úgynevezett "Vörös Levél", ugyanis vörös tintával írták sok példányban. Ez szimbolizálja a héber Adom-vörös és Edom-azaz a gojok birodalma szavak hasonlóságát.

Tehát a frankisták által irányított világforradalmi mozgalom vörös zászlaja azt jelképezte, hogy az alatt a zsidók épp meghódítják a gojok birodalmát???

És akkor a fentieket a kat. egyh. meghódításáról vessük össze egész Santo Subito c. bejegyzésemmel... Vajon egy következmények nélküli banális életrajzi apróság, ha kohanita zsidó származású ember a római pápa???

Frissítés, 2013. január 24:

Érdemes még idézni egy másik bejegyzésből Gershom Scholem művéből a z "Edom" azaz a kereszténység, a római egyház elfoglalásának programjáról és céljáról:

"A sabbateanizmus Jacob Frank változatában egy gátlástalanul nihilista jelleget öltött. Az igaz hívő, akinek titkos szívében Isten van, a "hallgatás terhe" alatt köteles keresztülmenni az összes valláson, rítuson és fennálló renden anélkül, hogy bármelyiket elfogadná, sőt, mindet belülről megsemmisíti, ezáltal igazi szabadságot hoz létre. A szervezett vallás csak egy álcaruha, amit fel kell venni, majd el kell vetni a "szent tudás", a a hely gnózisa felé, ahol az összes hagyományos értéket megsemmisítik az "élet" áramlatában."

"Ez az út a tudatos vallási anarchiához vezetett: "A hely, ahová megyünk nem áll semmilyen törvény uralma alatt, mert azok mind a halál oldalán állnak, de mi az élet felé megyünk." E cél eléréséhez szükséges volt a törvények, tanítások és szokások megszüntetése, megsemmisítése, melyek korlátozzák az élet energiáját, de ezt titokban kell tenni;  ennek érdekében fontos volt külsőleg magukra ölteni a fizikai Edom, azaz a Kereszténység ruháját.  A "hívők", vagy legalább élcsapatuk máris keresztülmentek a judaizmuson és iszlámon, most pedig be kellett teljesíteniük utazásukat a keresztény hit magukra öltésével, annak és eszméinek felhasználásával, hogy elrejtsék valódi hitüket Frankban, az igaz Messiásban és élő Istenben, akinek imádatára keresztény hitvallásaikat valójában szánták. "
II. János Pál volt az első pápa, aki zsinagógába látogatott. Elio Toaff római főrabbi fogadja a kollégát:

Végre nem kell titkolnunk, a jövő héten meg te misézel nálam...


A Siratófalhoz minden zsidónak el kell zarándokolnia...
A Zarándok a zsidó szokásnak megfelelően a következő feliratú cédulát dugta a résbe:
Atyáink Istene,
Te választottad Ábrahámot és utódait
hogy hozzák el a Nevedet a Nemzetekhez*:
mélységesen szomorúak vagyunk
azok viselkedése miatt
akik a történelem során
e gyermekeidnek szenvedést okoztak,
és bocsánatodat kérve
el kívánjuk kötelezni magunkat
az igaz testvériség mellett
a Szövetség népével.
Jeruzsálem, 2000. március 26.
aláírás: II. János Pál
*így szokás illedelmesen fordítani, de a szó helyesen GOJOKHOZ! Az ennek megfelelő érzelmi töltéssel.

"A főpap védelmének biztosítására Izrael az "Öreg Barát"/"Régi Barát" műveletet ("Operation Old Friend") szervezte meg, a legszigorúbb biztonsági intézkedést, amit valaha is Izraelbe látogató személlyel kapcsolatban alkalmaztak."

A Frank-féle "hallgatás terhe" szabály óriási erővel nehezedhetett az izraeli hivatalosságokra, hogy vissza tudják tartani a külvilág előtt kirobbanni akaró büszkeségüket, diadalérzésüket, és a páratlan biztonsági akciót ne "Our Man in the Vatican" néven nevezzék el...


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. április 25., hétfő

SZEGről-végről magyar volt az EU egyik vakoló szentje


Megdobban a magyar szív...
Hír Sárospatak Város hivatalos honlapjáról:

Emléktáblát avatott Sárospatakon Patrubány Miklós

2011. április 17-én Comenius emléktáblát avattak Sárospatakon, az éppen 480. tanévében járó Református Kollégium udvarán. Sárospatakon eddig is volt Comenius emléktábla, dombormű és szobor is, ez mégis nagy jelentőségű, mert azon a helyen látható, ahol a nagy pedagógus 4 évig tevékenykedett, de főként azért, mert ez az első, amely egyértelműen utal a mester magyar származására, születési neve – Szeges János – feltüntetésével. Az emléktáblát Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke és Bálint Béla iskolaigazgató leplezték le…
Végh Balázs közigazgató köszöntő szavaiból kiderült, hogy a befogadó intézmény büszkén vállalja a Comenius magyarságát hirdető emléktáblát, amit a Magyarok Világszövetsége ifj. Mladonyiczky Béla szobrászművésszel készíttetett…

Öröm és megtiszteltetés, hogy ez a tábla a Református Kollégium falán kerül elhelyezésre, mert Comenius ide, erre a földre jött, ezek között a falak között élt és dolgozott, így bátran mondhatjuk, hogy a tábla a legjobb helyre került. Sárospatakon utca van elnevezve Comeniusról, viseli nevét intézmény, szervezet, alapítvány, s ezen túl ez a tábla is. Álljon itt emlékül Comeniusnak – Szeges Jánosnak – a nagy pedagógusnak!

Hálás köszönetet mondok Sárospatak Városának és a Sárospataki Református Kollégium vezetőinek, hogy befogadták ezt az emléktáblát – mondta Patrubány Miklós a tábla leleplezését követően…
Lehet, hogy az Úr akarata teljesült ezzel, hogy a tábla oda került - és vele Comenius Ámos János, született Szeges János lelke - ahol leginkább otthon van, Magyarországon és Sárospatakon, a Református Kollégium udvarán, ahol élete egyik gyönyörű szakaszát töltötte és a legjelentősebb műveit megírta.
Szeretném leszögezni, hogy mi nem kívánjuk valamilyen nemzeti túlbuzgásból kisajátítani Comeniust, hiszen ő árva gyermekként a cseh-morva testvériség közösségében nőtt, gyarapodott, annak lett a püspöke, őt méltán tekinti Morvaország nagy morvának, és ezt mi nem akarjuk elvitatni. De méltatlan lenne Comeniushoz és az igazsághoz, ha mi magyarokként továbbra is kitagadnánk őt.
Az az ember, aki a keresztségben a Szeges János nevet viseli, és aki az 1968-ban megtalált, saját kézzel írott végrendelete tanulsága szerint halála előtt szintén, arról talán az utókor is megemlékezhet Szeges Jánosként. Hiszen az elmúlás pillanatára gondolva saját kezűleg áthúzta a Comenius nevet az aláírásban - még kis se írta, csak az első két betűjét, majd keresztülhúzta - és aláírta a Szeges nevet. Tehát, aki születésében Szeges János és holtában is Szeges János, arról talán az utókor is megemlékezhet Szeges Jánosként.

Különleges magyar tragédiának tartjuk, hogy annak ellenére, hogy immár több mint négy évtizede ez a tény közismertté vált a tudományos körökben - hiszen egy Norvégiába szakadt cseh kutató, M. Blekästad megtalálta a saját kézzel írott végrendeletet - nem tudatosult a magyar közéletben, nem része a magyar kulturális örökségnek…

Mától kezdve ne történjen Comenius nevének említése a magyar nyilvánosságban anélkül, hogy oda nem tennénk, „született: Szeges”! Azt hiszem, ezzel nem igazságtalanságot, nem magunk felé hajlást, hanem méltányosságot gyakorolunk Isten és ember színe előtt és Johannes Amos Comenius, született Szeges János emlékezete előtt. Köszönjük Önöknek, hogy visszafogadták Comeniust, született Szeges Jánost!


Aros János polgármester dr.Komáromi Éva jegyzővel elsőként helyezte el a tábla előtt az Önkormányzat koszorúját, amiről az avatóünnepség utáni sajtótájékoztatón kihangsúlyozta, hogy Sárospatak valamennyi lakója nevében tett…

Sárospatak, már a bizonyító erejű, saját kézzel írott végrendelet megtalálása előtt, eddig is tudta ezt, és ma is büszke Comenius magyar származására. Sárospatak valamennyi lakója nevében köszönöm a Magyarok Világszövetségének, hogy az emléktáblát elkészítették és itt helyezték el. Ne szégyelljük, hogy Comenius magyar származású volt, sőt, legyünk rá büszkék – más település is ezt tenné Európa-szerte.
Köszönet ezért Patrubány elnök úrnak és Bálint Béla igazgató úrnak, köszönet a Református Kollégium valamennyi vezetőjének.

A táblát a történelmi egyházak részéről id.Virágh Sándor református lelkész és Telenkó Miklós görög katolikus parókus szentelték meg, a világhírű tanító és író méltatása mellett.
A jelenlévők a sajtótájékoztatón sok érdekes és fontos információt kaphattak Comeniusról és a Comenius-kutatásról Dr.Földi Ferenctől, a Magyar Comenius Társaság elnökétől, Dr. Dienes Dénes gyűjteményi igazgatótól és Dobay Béla ny. középiskolai tanártól, aki saját kutatásairól számolt be.

Az ünnepi alkalmat a 8KOR Színház szavalatai és éneke tette még magasztosabbá.

Nem tudhatom, hogy az életmű tudós kutatói a tájékoztatón miről számoltak be konkrétan, de gyanús, hogy Comenius-Szeges működésének egy elég fontos vonatkozásáról nemigen eshetett szó, mert az nem jelenik meg e hírben sem. Ez kicsit sem meglepő, hiszen teljes összhangban van a magyar származású Nagy Ember életrajzainak, méltatásainak szokott "szemérmességével". Furcsa is lenne a nagy magasztalásban, mert az ilyesmit nem szokás nagydobra verni, meg mindjárt meg is csappanna a jólnevelten ünneplők tábora, még tán a Magyarok Világszövetsége elnökének is magyarázkodnia kellene saját hátországában...

De az internet korában mégse olyan nehéz ráakadni a "Szentek Élete" illedelmes stílusában hangzó ünnepi beszédeket megzavarni képes tényekre:

Wikipédia: Rózsakeresztesek

"A rózsakeresztes testvériség alapítója az 15. század első éveiben a hagyományok szerint Christian Rosenkreutz volt.
E rózsakeresztes testvériség tanításai sokat merítettek a manicheus és a gnosztikus filozófiából, ami részben még a templomosoknál is fellelhető volt. Ez az áramlat a 17. századtól némileg összeolvadt a korai szabadkőművességgel (a 19. századig), amelynek eredeti tanításai jobbára változatlanok maradtak."

"Személyek:
Rózsakeresztesek:
(...)
Comenius"

 Rózsakeresztesek és más titkos társaságok
"A rózsakereszteseknek nyolc fokozatuk volt. A négy alsóbb fokozatot követte a tulajdonképpeni felavatás, amikor a jelöltet hatásos szertartásokon, erdő mélyén vagy csak a hold által megvilágított sötét teremben, mellének szegezett kardok között felvették az adeptusok közé. A négy adeptusi fokozatot követte a magister, majd a mágus fokozata. Hogy a mágust micsoda titokba avatták be, nem tudjuk.
A rózsakeresztesek szervezete erősebb volt, mint az összes többi titkos társaságé. Legfontosabbnak a titoktartást tekintették. A rózsakeresztes nem ismerte társait, sokszor még főnökét sem. Ezzel szemben mindent be kellett jelentenie feljebbvalóinak, különösen tudományos eredményeit. Titoktartásuk ereje olyan nagy volt, hogy még a kiugrók sem árulták el őket. Így meglehetősen keveset tudunk a rózsakeresztesek működéséről."
"Ismert rózsakeresztesek: Paracelsus, Nostradamus, Francis Bacon, Comenius
Vekerdi László: A titkos társaságok és kapcsolataik a magyar kultúrával a XVIII. században
"XVII s a XVIII század tudós társaságait vizsgálva, lépten-nyomon valódi, vagy kitalált titkos egyesülések nyomára bukkan a történetírás. A Royal Society egyik elődjeként emlegetett "invisible college", a németországi "rózsakeresztesek különféle válfajai, Sociniánus és más nonkonformista protestáns szekták, Comenius társasága, rövid életű alkimista szövetségek, szabadkőműves és illuminátus páholyok egyesítették Európa-szerte a létező, vagy leendő tudós társaságok sok tagját, illetve jelöltjét hosszabb rövidebb időre."

 Fekete Ignácz: A szabadkőművesség rövid története
A MAI SZABADKŐMŰVESSÉG
"I. Nagybritánnia.
Már 1663-ban kezdték A n g l i á b a n a páholyokat újjáalakítani. Európa akkor forrongásban volt. A vallási kérdések, a philosophia fellendülése felizgatták a kedélyeket. Mindenki kereste az igazság útját.
Különféle vallásos egyesületek, secták, felekezetek alakultak. E vallásos egyesületek egységesítésére törekedett Andreae német apát, a ki egy munkát bocsátott közre, melyben kifejezi azt a kívánságát, hogy az
összes rendekből titkos társaság alakuljon a humanizmus, hazaszeretet és vallásos érzület ápolására. E műve nagy hatást tett egész Európában. Annak alapján alakultak a rózsakeresztes rendek. Ezek a társaságok
azonban elfajultak. Aranycsinálás, a bölcsek kövének keresése, életbalzsam főzése lett a czéljuk és a hívőket igyekeztek kiaknázni a vezetést kezükbe ragadó szélhámosok.
— 18 —
Andreae nem bírta kivenni ezek kezéből a társaságok vezetését és megérte eszméinek elfajulását.
Comenius Amos a nagy paedagog szövetkezett vele. «Pansophia» és «Pangersia» czímű műveiben rakta le az eszméket, melyek a szabadkőművesség vezérelveivé válnak."
De nemcsak a szabadkőművességen belül tudnak arról, hogy Comenius-Szeges az ő Nagy Elődjük:

Christopher McIntosh: The Rosicrucians: the history, mythology, and rituals of an esoteric order
(A Rózsakeresztesek: egy ezoterikus rend  története, mitológiája és rituáléja)

43. old.:
"Egy másik lehetséges kapcsolatot jelent a rózsakeresztesség és a szabadkőművesség között  Andreae tanítványa, a cseh menekült Comenius, aki egy felvilágosult Utópiáról álmodott, Andreae Christianopolisához hasonlóról, melyben virágozna a tudomány és a vallás, ahol minden felekezet és nemzet be lenne fogadva. (legalábbis ez volt a propagandaduma! BCS) Comenius 1641 után egy ideig Angliában tartózkodott. (Rajzottak a felforgatók a Forradalom helyszínére, mint a legyek az ürülékre... BCS)
Hans Schick írja Comeniusról: "Személyében nemcsak a közvetítővel van dolgunk a rózsakeresztes gondolat atyja, J.V. Andreae és az angol szabadkőművesség keresztszülői, úgymint Hartlib, Dury és mások között, hanem egyúttal általánosan is ő a híd a rózsakeresztes ideológia és a szervezett szabadkőművesség között. Átvette a fáklyát Andreaetól és elvitte a Brit Szigetekre." ( Hans Schick: Das ältere Rosenkreuzertum, Berlin 1942, 154-156 old.)
Ne feledjük, hogy Schick, aki Heinrich Himmler megbízásából írta ezt, szabadkőműves-ellenes álláspontból írt. Ettől függetlenül könyve egy magasan tudományos mű és lehet valami a meglátásában."

A Wikipédia angol nyelvű Comenius-cikke nem hallgatja el a "nagy pedagógus" kevésbé pacifista, pártos álláspontját és propagandistatevékenységét a protestáns-katolikus háborúban:

"Teológia
Teológusként Comenius misztikus volt, hitt próféciákban, álmokban és jelenésekben. Nagy hatással volt rá Böhme. Synopsis physicae ad lumen divinum reformatae c. művében saját fizikaelméletet nyújt, amit álljtása szerint  a Teremtés Könyvéből vett. Híres volt próféciáiról és a látnokoknak nyújtott támogatásáról. Lux in tenebris c. művében publikálta Christopher Kotterus, Dabricius és Christina Poniatovia látomásait. A Jelnések Könyvét magyarázva 1672-re ígérte a Millenniumot és csodás segítséget garantált azoknak, akik vállalják a pápa és az Ausztriai Ház elpusztítását, még azt is megjósolta, hogy a feladatot Oliver Cromwell, Gusztáv Adolf és I Rákóczi György erdélyi fejedelem fogják végrehajtani. Írt XIV Lajos francia királynak is, tudomására hozva, hogy a világbirodalom az ő jutalma lesz, ha megbuktatja Isten ellenségeit."
 A magyar wikipédia Comenius cikkének szerkesztője feltűnően kerülte a hősünk keresztényi hitére vonatkozó, nagyon kenetes részben ("Keresztény életfelfogása") ennek megemlítését, feltűnően takargatni akarta ezt...




Kiegészítés:

A bejegyzés korábbi, fentebbi felvetésére:
"Nem tudhatom, hogy az életmű tudós kutatói a tájékoztatón miről számoltak be konkrétan, de gyanús, hogy Comenius-Szeges működésének egy elég fontos vonatkozásáról nemigen eshetett szó, mert az nem jelenik meg e hírben sem."
azóta kaptam egyfajta választ, ami tulajdonképpen kellemes meglepetés és egyúttal bizonyíték az emléktáblaállítók és a magyarországi Comenius-kultusz ápolóinak hasznos idiótaságára, naívságára, vakságára, vagy tudatos károkozására. (látni fogjuk majd, hogy egyeseknél csakis az utóbbiról lehet szó, bár mentségek akadhatnak)

Sárospatak város honlapjáról:
"A kiállítás megnyitó beszédét Dr. R.Várkonyi Ágnes akadémikus, a Comenius Társaság díszelnöke tartotta meg, kiemelve, hogy Comenius egy széleskörű információs hálózatot épített ki egész Európában, Franciaországon és Svájcon át egész Edélyig, és nagyon jól ismerte Magyarország és Erdély gondjait és problémáit."

Komikus, de persze jó hír is, hogy nem más, mint maga a Comenius Társaság díszelnöke, a neves történész lopja be alig burkoltan a kenetes Comenius-kultusz egyik eseményének megnyitójába a tényt, ami nem kicsit lehetne disszonáns, ha a beavatatlanok felfognák, hogy miről van szó és nem bóbiskolnának az előadás közben: hogy a Nagy Ember, sőt (szegről-végről) Nagy Magyar Származású Tudós, a Nemzetek Tanítója, a Teológus etc. etc. azért elsősorban egy nemzetközi kém- és ügynökhálózat fenntartója és főnöke volt, melynek révén ávtizedekig forradalmakat, felkeléseket, hadjáratokat szervezett elvtársaival együtt... 

Természetesen R. Várkonyi Ágnestől ez nem olyan meglepő, hiszen egyik vezéregyénisége annak a hazai történészi-kutatói körnek, amely óvatosan, hol a sorok között, hogy nyíltabban, de főleg csak sejtetve, egy szűkeb szakmai közegben igyekszik feltárni a Nagy Felforgató, az utópikus Kommunizmus előfutára igazi tevékenységét. A Comenius Társaság több elnökségi tagja ezzel természetesen maximálisan tisztában van, hisz maguk is kutatók. 
De erről később érdemes lesz többet írni. 

Folyt.köv.

2011. február 16., szerda

Ostrołęka véres (ötágú) csillaga

Józef Bem ("Bem Apó")  hazai életrajzai nagyon szépítőek, de lengyelül még a Wikipédia is tudja róla, hogy 1822-ben azért zárják ki a lengyel királyi hadseregből, (ekkor a cár a "lengyel király"), azért fokozzák le, csukják le (rövid időre), mert kiderül, hogy tagja az ekkor a tisztikarban leleplezett ún. "Nemzeti Szabadkőműves" szervezetnek, ami egy illuminátus fedőszervezet volt.
Az illegális szervezet tevékenysége nemsokkal később más néven (Nemzeti Hazafias Társaság) folytatódik  és szoros kapcsolatban áll az orosz (illuminátus) dekabristákkal.

Bár Bem fiatalon részt vett a napóleoni háborúkban, katonai hírnevét igazából az 1830-31-es lengyel nemzeti felkelésben szerzi, ekkor lesz "Ostrołęka véres csillaga". 

Mi ne gyõznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszuálló fénnyel jár elõttünk
Osztrolenka véres csillaga!
(Petőfi Sándor, Az erdélyi hadsereg, Bánfihunyad, 1849. március 26–27.)
Máshol inkább úgy fogalmaznak, hogy Bem heves ágyúzása lehetővé tette a lengyel seregnek a "rendezett visszavonulást", nélküle a veszteségek jóval nagyobbak lettek volna...

Petőfi-bejegyzésemben már idéztem, hogy a Mazzini-féle illuminátus/terrorista/forradalomexportőr Ifjú Európa lengyel tagszervezete, az Ifjú Lengyelország egyik vezetője Joachim Lelewel, az 1830-31-es felkelő kormány minisztere. A felkelés legvége felé az ő javaslatára és az ő formai projektjét jóváhagyva szavazza meg a Szejm egy érdemrend alapítását a leghősiesebb, a reménytelen helyzetben végsőkig kitartó felkelők számára a "Kitartás Csillaga" néven. A kitüntetést a bukás miatt már nem adományozzák senkinek, először a felkelés 50-edik évfordulóján kapja meg az emigrációban öt, még életben levő agg veterán, de nem az eredeti projekt szerinti formában.

A rendjelet 1981-ben újították fel és kezdték újra adományozni, nagyrészt posztumusz és főleg oroszellenes nemzeti hősök számára. Ha jól értelmezem a szórványos internetes forrásokat, az adományozó ekkor, kb. egy hónapal a katonai hatalomátvétel előtt egy, a katolikus egyházhoz kötődő ellenzéki szervezet, nem  a Jaruzelski-féle hatalom, bár a fityegőn található jelkép alapján a felkelők szellemi és politikai örökösei ők is...


Azóta adományozták pl. a második világháborús Honi Hadsereg hőseinek is, de kapott egyet Piłsudski is (illik hozzá, erről talán később írok...).
A 80-as évekbeli felújításkor nyilván a nemzeti hős Nagy Elődök hagyományai tiszteletének jegyében visszatértek a kitüntetés eredeti projektjéhez: 


Az érdemrend formáját megjelenítő fenti csillag a lengyel és litván címerrel a közepén az 1830-31 és felkelő kormány belügy- és pénzügyminiszterének párizsi sírján található (baloldalt elöl):


A felújított érdemrend:




















Az előlap felirata: USQUE POLONIA LITVANIA AD FINEM, 29 NOVEMBUS, a lengyel és litván címerrel.
A hátlapé: 1831, A nemzeti felkelésben kitartásért, Zakroczymi Szejm (a felkelő szejm utoljára a Varsó közeli Zakroczymban ülésezett)

Például a néhai Witold Pilecki, a Honi hadsereg mártírja 1986-ban kapta meg a kitüntetést (személyével kapcsolatban nem akarok semmi rosszat sugallni, csak az övét lehet az interneten megtalálni):



Különösen groteszk a kabbalisztikus-illuminátus-kommunista pentagram a lengyel címer sasának koronájával együtt, amit a kor (1986) hivatalos (kommunista) koronátlan állami címerétől megkülönböztetésül a hazafias adományozók visszahelyeztek...
(a módszerváltás óta újra része a korona a hivatalos címernek)
Az ötágú csillaggal büszkélkedő, Párizsból irányított forradalmárok a koronák megveszekedett ellenfelei voltak, hiszen a Bemet (hadtörténészek szakmai álláspontjával nem éppen egyezően) zseniális hadvezérként istenítő Petőfi is ezt írja "Osztrolenka véres csillagát" dicsőítő versében:
Küldd elénk, te koronás haramja,
Légiónként bérszolgáidat,
Hogy számodra innen a pokolba
Holttestökbül épitsünk hidat.
Jellegzetes, hogy az összeesküvő tisztek által felelőtlenül, a győzelem legkisebb esélye nélkül kirobbantott felkelés szejmje működését a cár trónfosztásával kezdte. Miközben a lengyelek tömegeit csakis azért küldték vágóhídra a konspiráció nyugati irányítói és lengyel kiszolgálóik, hogy lekössék a cár seregét és tervével ellentétben ne avatkozhasson be a párizsi és belgiumi forradalmakba, ne verhesse le azokat!
Az ország óriási árat fizetett ezért a mulatságért, addig a birodalmon belül fennállt számottevő szabadságát, autnómiáját veszítette el a nagy semmiért, a nyugati világrombolókért, miközben az öngyilkos akcióba beugrasztó forradalmárok a borítékolható bukás bekövetkezte után leléptek nyugati emigrációba, hogy máshol folytassák hivatásos felforgatói karrierjüket, nem utolsósorban Magyraországon is. (ez a trónfosztósdi is ismerős motívum, ahogy Lamberg csőcselék általi legyilkolásának is megvan az 1830-as varsói előképe, ilyen a profi forradalomexport)

Feltűnő, hogy a Kitartás Csillagát bemutató lengyel wikipédia szócikkben elég egyedülálló módon nem szerepel az érdemrend képe! Viszont a cikkből megtudhatjuk, hogy eddig a legérdemdúsabb lengyel nemzeti hősök közül épp 33-an kapták meg... (célzás a szabadkőművesség 33 fokozatára?) A szórványos lengyel forrásokban, ahol szóbakerül a nemegy országban tiltott önkényuralmi jelképnek számító forma, szemérmesen "az USA-beli seriffek jelvényére emlékeztető"-nek szokták emlegetni. Eltekintve attól, hogy vannak kézenfekvőbb közeli hasonló alkalmazások is, ez sem meglepő, tudva, hogy az Egyesült Államok Alapító Atyái, az Amerikai Forradalom vezérei szinte kivétel nélkül szabadkőművesek voltak, Jeffersont kimondottan illuminátusnak szokás tartani. Itt egy fontos kapcsot jelent ezen Amerikai (Szabadkőműves) Forradalom hőse, egyúttal az első lengyel felkelés vezetője, Tadeusz Kościuszko, aki "Hirám Szentélyét" (!!!) ábrázoló fővezéri nagypecsétjét csak vezértársai követelésére cserélte le a lengyel fehér sast és a litván "Pogoń"-t ábrázolóra...
 Az összes lengyel hazafias nemzeti felkelés minden hősének életrajzában megtalálhatjuk az eufémikus kifejezést, hogy az általuk alapított konspiratív szabadságharcos szervezetek "szabadkőműves mintára" szerveződtek. Ez egy monotonul ismétlődő elem a tapintatosan öncenzúrázott forrásokban.

A külföldi Lengyel Légiók, közte Bem szereplései és "eredeti" elképzelései egy további téma, ahol még a cenzúrázott üdvtörténetek tényei is magukért beszélnek, erről talán később...

2011. január 26., szerda

Hamis történelem, hamis nemzeti hősök - Petőfi

A sorozat korábbi bejegyzéseiben már jeleztem, hogy szerintem a mai magyar "hazafias" közönség zömének agyába egy olyan hamis történelemkép és nemzettudat van belemosva, indoktrinálva, amelynek hamis eszményei és hamis hősei valójában a hazánk és a világ szétveréséért ügyködő erőket szolgálták.
Nemzetünk hóhérait imádjuk...

Zichy Mihály: Petőfi megdicsőülése

Én nem imádom őket, de sajnos "mi" többnyire igen. Ritka a tisztánlátás és az ilyennel rendelkező keveseknek nem ajánlatos nézeteiket bárhol hangoztatni. 
Petőfi forradalmi verseinek tulajdonképpen folyamatosan él egyfajta kritikája, de szerintem túlzó megbocsátással. Számomra az már nem kérdéses, hogy - legtöbb kanonizált újkori történelmi "hősünkhöz" és írónkhoz hasonlóan! - Petőfi irodalmi és politikai tevékenységével azokat a világszétverő erőket szolgálta, melynek eszközei a "haladó", "felvilágosult" eszmék és szervezetileg többek között a szabadkőművesség.

Számomra már csak az kérdéses, hogy például Petőfi csak a forradalmi, jakobinus, vagy netán az 1848-as Kommunista Kiáltványhoz is kötődő eszmék lelkes híve volt, ami nem kis karrier- és becsvággyal párosult nála, vagy pedig egy az egyben volt szervezeti kapcsolata is a világszétverő mozgalmakkal, konkrétan a szabadkőművességgel.

Most jelent meg a neten egy figyelemreméltó mű Fekete Sándortól, egy saját kifejezésével hajdani sztálinista szerzőtől "Petőfi forradalma" címmel. (Nyomtatásban már korábban)
A szerző ugyan elvileg és gyakorlatilag Petőfi híve, sőt rajongója, műve mégis hosszan tartalmaz olyan részeket, amikkel akaratlanul (?) szinte túllicitál néhol Pezenhoffer Antal felkavaró művének ("A magyar nemzet történelme - A katolikus Egyház és a Habsburg-ház történelmi szerepe") Petőfire vonatkozó szigorú (de igazságos) bírálatán.
(a XI.kötetben: 
Petőfi Sándor (1823-1849)
Származása, nagysága, lelki betegsége
A gőgös Petőfi nagy jellembeli szégyenvallása
Petőfi és a pénz
Gonoszlelkűség
Bátor volt-e Petőfi?
Hősi halált halt-e Petőfi?)

Fekete a formális mentegetés ellenére minimum kiegészíti Pezenhoffert, de józanul néhol nem is mentegeti hősét.

Ebben akadtam egy izgalmas versrészletre, ami szinte kérdésemre (hogy lehetett-e, volt-e Petőfi szabadkőműves, vagy más titkos felforgató társaság tagja) adott önvallomásnak tűnik:
"Ki vagyok én? nem mondom meg;
Ha megmondom: rám ismernek.
Pedig ha rám ismernének,
Legalább is felkötnének."
Maga Fekete Sándor is így kommentálja, talán mindenki értse, ahogy akarja alapon, nekem egész művéből érződik valami kétértelműség, "én közreadom, aztán olvassatok a sorok közt, ha van hozzá szemetek":

"elkezdtem olvasgatni a jórészt kívülről tudott verseket. Mindjárt az első oldalak átlapozgatása után szíven ütött egy régóta ismert, de most szinte megrendítően ható strófa, mely elindította Petőfi-képem változását"

Nehéz is elhinni, hogy egy saját korábbi forradalmiságával leszámoló író kritikátlan lehetne a forradalmiságából kigyógyulás esélyét meg nem kapó, fiatalon meghalt Petőfi vad felforgató dolgaival szemben.

A fenti verset komolyan senki nem tekintheti szó szerint egy betyár dalának, ez bizony maga Petőfi...

Alaposabb történelmi és irodalmi műveltség híján csak e Fekete-műben bukkantam  egy manapság igazán nem agyonhangoztatott tényre, hogy a közismerten "márciusi ifjak" néven szereplő, leginkább Petőfi körül csoportosuló társaság "Fiatal Magyarország" néven is ismert volt, amiről azért az irodalomtörténet tud.

"A Fiatal Magyarország csoport tagjai kezdetben két külön szervezetet alkottak: a Petőfi Sándor körül csoportosuló fiatal írók körét – Jókai Mór, Vajda János, Arany János, Tompa Mihály és mások tartoztak közéjük –, és a Vasvári Pál által vezetett, fiatal jogászokból, egyetemistákból álló kört. E két csoport 1847-ben egyesült, s ettől kezdve jelentős politikai erőt képviseltek. A fiatalok a haladó politikusokat segítették, bátrabb fellépésre ösztönözték. Találkozóhelyük a Pilvax kávéház „klubbá” vált."
De volt szűken mérve egy írógenerációval, kb. 10 évvel korábbi elődszervezeti kezdeményezés is, hasonlóan haladár, felforgató célokkal, eszményekkel:

T. Erdélyi Ilona: A két királyné - Erdélyi János első színdarabja
"A közélet harcai mellett az irodalomban is új szelek fújtak. 1837-ben, A két királyné írásával azonos időben szerveződött ötvenöt fiatal író részvételével az Ifjú Magyarország, amelynek élén Kazinczy Gábor és Erdélyi János állt. A Pozsonyt megjárt Kazinczy Gábor megismerkedett a radikális polgári eszmékkel, köztük az Ifjú Németország gondolataival, és társaival együtt élénk részt kértek a forradalmi ellenzék, mint a rendőri besúgók nevezték őket, kulisszák mögötti harcaiból. Erdélyi 1837 októberében így fogalmazta meg elképzeléseit Kazinczyhoz írott levelében: „Tudod, mi egyszerű elemeire szeretnők venni a világot, hogy ujat alkossunk abból, mint férczszabó ócska dolmányból uj mellényt.” Figyelemreméltó, hogymennyire hasonlóan fogalmazott Petőfi Sándor tíz évvel később, 1847. augusztus 17-én Szatmárból Arany Jánosnak küldött levelében, amikor a „Fiatal Magyarország” célkitűzéseiről szólt."

Konkrétan így:

Petőfi most már az Életképek körül igyekszik csoportosítani a "fiatal Magyarország" íróit, "azon fiatal Magyarországét, amely nem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni".
A korábbi kezdeményezés "barátságos" közegből merítette még esztétikai hasonlatait is, ha netán nem fognánk fel amúgy is, miben  utaztak, ez útbaigazít:

Az Ifjú Magyarország lapkiadási kísérletei
"Nyaktiló legyen a lap, mi alatt a silányság vérig kínoztassék, habár a revolutiók néhai vadságával is."
Voltak, akik észnél voltak akkor is:
„Végre megszületett a Jeune Hongrie orgánuma!!! A Jeune Hongrie-é, amely eddig csak elkülönözött journal cikkelyekben adá létének jeleit, komolyan kezd mozogni … Oh, hiszen az nagy szégyen és szerencsétlenség is lett volna korunkra nézve, ha miután egy Jeune France és Jeune Allemagne létez, vagyis inkább létezett, nekünk magyarokul ne lett volna egy Jeune Hongrie-nk! És vajon eltalálnák-e a szellemek, s e század mozgalmai kiismerésében jártasabb olvasóink a folyóirat címét? Hogyan ne? Hiszen az alig lehet egyéb, mint ami valósággal: L’ami du peuple! A Népbarát! Igen, tehát itt nyomtatva olvassuk: Kassán sajtó alá menend: Népbarát, táborozások a népérdekek és a mozgalomliteratúra érdekeiben. (Mozgalomliteratúra! táborozások! népérdekek érdekeiben!) Ötvenöt társ egyesületében kiadja Kazinczy Gábor! Bezzeg itt lesz ám, ami lesz! a lesz még a hadd el hadd! Jaj, nektek, korosabbaknak, kik a classicitás becsét ismeritek, nehézségeit csudáljátok, s mindent, ami romanticum nem imádtok. Jaj nektek, kik az íróban fiatalságon és úgynevezett genialitáson kívül még alapos studiumot és alapos tudományt is kívántok! S háromszor és négyszer jaj nektek, kik a literatúra s politicai reformokban lépést akartok haladni, nem sebes vágtatva! Az idő kereke eltiprand benneteket s romjaitokon tartandja diadalmenetét Pantheonába a fiatal literatúra, vezére és hőse, Kazinczy Gábor! et nous verronça.!”– fejezi be cikkét Csató Pál.

A Tizek Társasága, amelyet 1846 márciusában szervez meg Petőfi, több mint demokrata asztaltársaság. Nem ez az első kísérlet a "fiatal Magyarország" megszervezésére. Az első Lovassy László és a pozsonyi országgyűlési fiatalok hősies kezdeményezése volt. Velük kapcsolatban írta Metternich 1837. január 7-én kelt levelében, hogy amint van egy ifjú Olasz-, egy ifjú Francia- és egy ifjú Helvét ország (s tegyük hozzá: Junges Deutschland) van ifjú Magyarország is. Az első kísérletet elfojtotta az önkény. Később Kazinczy Gábor próbálkozását is elgáncsolta a hatalom. De Petőfiéket már csak akadályozni tudta. Magyar írók szövetkezése volt ez, a főkérdésekben egy nézetet valló fiatal írók csoportja. Petőfi, Tompa, Jókai, Degré Alajos, Obernyik Károly, Pálffy Albert, Bérczy Károly, Pákh Albert, Lisznyai Kálmán, Kerényi Frigyes ... "Valamennyien franciák voltunk! – emlékezik vissza e korra némi túlzással Jókai. – Nem olvastunk mást, mint Lamartine-t, Michelet-t, Louis Blanc-ot, Sue-t, Hugo Victor-t, Béranger-t, s ha egy angol vagy német költő kegyelmet nyert előttünk, úgy az Shelley volt és Heine, magok is nemzeteik kitagadottjai, s csak nyelvökre nézve angol és német, de szellemökben franciák. Petőfinél valódi kultusszá fejlődött ki a francia-imádás. Szobája tele volt aggatva nagybecsű kőmetszvényekkel, miket Párizsból hozatott, s azok a 89-iki forradalom férfiai voltak. Danton, Robespierre, Saint-Just, Marat s egy nő, Madame Roland."
Hogy általában mivel foglalkoztak az ilyen "Ifjú" mozgalmak, azt már tudhatjuk, magyarul Drábik fordításából is:

Drábik János: Hogyan lesznek a tények antiszemiták?

A Grand Orient (Nagy Oriens vagy Nagy Kelet) szabadkőművesség a hatalom átvételére készült Olaszországban is. A forradalmat Giuseppe Mazzini szervezte, akinek a mozgalma célkitűzéseiben és módszereiben az illuminátusok működéséhez hasonlított. A hasonlóság oly nagy volt, hogy több kutató is arra a véleményre jutott, hogy az illuminátusok első vezetője, Adam Weishaupt volt az, aki Mazzinit megbízta az illuminátusok irányításával. A kommunista világmozgalom tényleges megalapítójának tekinthető Weishaupt 1830-ban halt meg, amikor Mazzini még csak három éve volt szabadkőműves, de határozottságával és kemény karakterével már kitüntette magát. A két illuminátus vezető igen közel állt egymáshoz, Weishaupt Lucifer követőjének számított, Mazzini pedig ateista volt.
Giuseppe Mazzini 22 éves korában csatlakozott a szabadkőművességhez, amelyet ekkoriban Carbonarinak nevezetek Olaszországban. A Carbonarik 1818-ban készült titkos dokumentuma szerint a mozgalom végső célja Voltaire és a francia forradalom szellemében a katolicizmus és végső soron a kereszténység megsemmisítése. Mazzini idejében a Grand Orient nemcsak behatolt a Carbonari mozgalomba, de át is vette a szabadkőművesség irányítását, és a Carbonarik lettek az olasz szabadkőművesség vezetői. Mazzini háromévi intenzív forradalmi felkészülés után minél több fiatalt igyekezett beszervezni a nagyszabású forradalom végrehajtására. 1831-ben Franciaországba száműzték Olaszországból. 1832-ben ő alapította meg a Fiatal Forradalmárok szervezeteit, amelyek valójában szabadkőműves csoportok voltak, de azzal a megkülönböztető jeggyel, hogy használták az Ifjú vagy Fiatal elnevezést. 1833-ban, amikor a kormány betiltotta, az Ifjú Olaszország mozgalmat, már 60 ezer tagja volt.
A magasrangú szabadkőműves Henry Palmerston, a későbbi brit miniszterelnök segítségével, Mazzini 1835-ben megalapította az Ifjú Európa szervezetet Svájcban. Mazzini a szervezetei bővítését Weishaupt elképzelései szerint folytatta. Az általa alapított Ifjú Szövetségek, mozgalmak, társaságok még azután is létrejöttek és működtek, amikor Mazzini már nem élt. A tengeren túl a szervezetet úgy hívták, hogy az Ifjú Amerika, Nagy-Britanniában Ifjú Anglia, Olaszországban Ifjú Olaszország, Törökországban Ifjú Törökök. Az európai kontinensen, pedig Ifjú Európa volt a nevük. Ezek az ifjú vagy fiatal jelzőt viselő társaságok és szervezetek azokat a radikális elégedetlen fiatalokat tömörítették, akik később beléptek az országukban működő templáros Grand Orient szabadkőműves páholyokba. A skótrítus kimunkált hierarchiája alkalmas volt energiáik megfelelő levezetésére, és tevékenységük kézbentartására.
Valamennyi ilyen ifjú jelzőt viselő szervezetnek a tagjait Európában és a tengeren túlon a Grand Orient szabadkőművesség alaposan felkészítette a felforgató tevékenység folytatására. Ha jött a hívó szó, készen álltak az agitációra, a tüntetésre, sztrájkok szervezésére, felvonulások tartására, hírszerzésre, kémkedésre, robbanószerkezetek előállítására és bevetésére, és adott esetben politikai merényletek elkövetésére is. E szervezetek tagjai anarchistaként és nihilistaként váltak ismertté. Vakmerően vállalták a legveszélyesebb feladatokat is, és ha kellett, robbanóanyagokkal, tőrrel és revolverrel is felvették a küzdelmet a Grand Orient világjobbító céljai érdekében.
Mazzini idején a látszólag irányítás nélküli anarchista fiatalok valójában már igen jól meg voltak szervezve. Volt köztük sok munkás és diák, de a gazdag családok képviselői sem hiányoztak, ahogyan a megfizetett tüntetők sem. Többségüknek semmilyen állása nem volt, mégis költekező módon élt. E fiatalok sérelmeit és célkitűzéseit a szabadkőműves sajtó természetesen nagy terjedelemben publikálta, és ez elősegítette a Grand Orient szabadkőművesség politikai céljainak az átültetését a gyakorlatba. Az ifjú jelzőt viselő szervezetek tagjai tehát olyan jól képzett vagányok, huligánok, profi rendzavarók voltak, akik a templáros, skótrítusú szabadkőműves vezetők kéréseit habozás nélkül teljesítették.
A kábítószerkereskedelem és a pénzhatalom:
"A "Fiatal Szerbia" elnevezésű szabadkőműves - vagy kvázi szabadkőműves - páholy fontos szerepet játszott a Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös ellen végrehajtott szarajevói merénylet előkészítésében és végrehajtásában."
És ezzel a történelmi Magyar Királyság szétverésében, feldarabolásában, de hiszen épp ezt segítette elő a "Fiatal Magyarország" naív és/vagy lelküket a karrierért, sikerért az ördögnek eladó ifjainak mozgalma is...

Heinrich Ede (Pest, 1819 - Milanó, 1885)
Rabláncaitól szabaduló ifjú Magyarország, 1842

"Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!"
(Pest, 1848. március 13.)


"A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik." 
(Marx Károly és Engels Frigyes: A Kommunista Párt kiáltványa, 1848 február)










Még egyszer:

"Ki vagyok én? nem mondom meg;
Ha megmondom: rám ismernek.
Pedig ha rám ismernének,
Legalább is felkötnének."

Újra meg újra ingerkedik a névhasonlóság a FIATAL Demokraták Szövetségével is...

Ajánlott olvasmány még: Webster Tarpley: The Palmerston Zoo 
Nem minden részletében értek egyet vele, de az nyilvánvaló, hogy az európai forradalmi mozgalmak az egész 19. században, meg már korábban is (angol és francia forradalmak) meg azután is (bolsevikok, ifjútörökök, Kun Bélák stb.), így az 1848-as (átvert) "Népek Tavasza" is a destabilizálásban, felforgatásban, szétverésben érdekelt nemzetközi  háttérhatalom céljait szolgálták. Helyi végrehajtói pedig vagy naív, élettapasztalat nélküli ifjú balekok, vagy gátlástalan gazemberek, ügynökök voltak. (Az ifjúság félrevezethetősége ügyében lásd Orwell Állatfarmjában a születésük után külön felnevelt kiskutyákat, akikből aztán a terrorgépezet, a Párt Ökle lesz.) Az egyes forradalmi mozgalmak vezetői (mint a mi Kossuthunk is) általában "hivatásos forradalmárok", nemzetközi  ügynökök, akiket otthoni bevetésük előtt, után, vagy két ilyen közben a világ bármely pontjára kiküldhettek egy jó kis felforgatásra. Kossuth amerikai útjának például Tarpley itt némileg más harci feladatokat tulajdonít, mint a Drábik fordításában korábbi bejegyzésemben idézett elmélet, de a lényeg, hogy a nemzetközi szabadkőművesség egyik neves kozmopolita ügynöke volt, és küldetései a demagógiájában annyit hangoztatott szabadságeszmével néha még látszatra se voltak összhangban.

"Képzeljük el Mazzinit egy egyetemes emberi állatkert (vagy emberkert, BCS) igazgatójaként. Mazzini emberkertjében minden etnikai csoportnak van egy pavilonja. Egy rendes állatkertben van egy elefántház, egy majomház, egy alligátor-tó, stb. Mazzini emberkertjében van egy olaszház, egy oroszház, egy magyarház, egy lengyelház, egy amerikai-ház, stb. Sétáljunk végig a pavilonok előtt és határozzuk meg az egyes példányokat:

Az Ifjú Itáliát, mint láttuk, 1831-ben alapították és magához vonzotta Giuseppe Garibaldit, a fiatal tengerészt, meg Louis Napoléont. Nemsokkal később következett az Ifjú lengyelország, vezetői között Lelewel és Worcell forradalmárokkal. Aztán jött az Ifjú Németország, Arnold Ruge által fémjelezve, aki publikált ezt-azt egy zavaros német "vörös republikánustól", Karl Marxtól. Erről az Ifjú Németországoról írt szatirát  Heinrich Heine. 1834-ben Mazzini megalapította az Ifjú Európát olasz, svájci, német, és lengyel tagokkal. Az Ifjú Európát a Népek Szent Szövetségeként emlegették, a Metternich-féle despoták  Szent  Szövetsége ellenzékeként. 1835-re volt egy Ifjú Svájc is. Ugyanebben az évben Mazzini útjára indította az Ifjú Franciaországot. Itt az irányadó Ledru-Rollin volt, aki később belügyminiszter lett Lamartine rövidéletű 1848-as francia Második Köztársaságában. Volt egy Ifjú Korzika is, a maffia.

A század végére lesz Ifjú Argentina (Garibaldi által alapítva), Ifjú Bosznia, Ifjú India, Ifjú Oroszország, Ifjú Örményország, Ifjú Egyiptom, Ifjúcsehek, plusz hasonló csoportosulások Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Görögországban. Mazzini kiemelten érdekelt egy Belgrád által dominált délszláv föderációban, e célből van egy szerb szervezete. Ennek várnia kell majd Mazzini tanítványára, Woodrow Wilson elnökre és az 1919-es Versailles-i békekonferenciára. Egyelőre az Egyesült Államokban egy szabadkőműves csoport  támogatást szervez a rabszolgaságpárti bérpolitikus, Franklin Pierce 1852-es elnökségéhez; ők a Demokrata Párt radikális szárnya és Ifjú Amerikának nevezik magukat. Később lesznek Ifjútörökök. És igen, van egy Palmerston-Mazzini csapat zsidóknak is, amit néha Ifjú Izraelnek hívnak, néha B'nai B'rith ( A Szövetség Fiai) a nevük

Mazzini számára a nemzetiség fajt jelent, egy rögzített viselkedésmódot, mint egy kutyafajtánál, vagy állatfajnál. Nem gondolkozik olyan nemzeti közösségben, melyet egy irodalmi nyelv és egy klasszikus kultúra egyesít, melyhez bárki asszimilálódhat politikai döntése alapján. Mazzini számára a faj megváltoztathatatlan, a faj küldetés. Ez vér és föld kérdése. A macskák harcolnak a kutyákkal, a franciák harcolnak a németekkel, a németek a lengyelekkel és így tovább mindörökké. Ezek a gyűlöletek az érzékekkel való tájékozódás irányjelzői.

Mazzini összes szervezete saját etnikai csoportja azonnali felszabadítását követelte az agresszív sovinizmus és terjeszkedési politika alapján. Mazzini csatalova a Harc a Területért. Mindegyik szervezet a határok és területek megszállottja és mind ellenzi és szabotálja a parancsuralmi gazdasági fejlesztést. Mind  igyekszik  más nemzeti szerveződéseket saját misztikus küldetése érdekében megfúrni és elnyomni. Ez Mazzini rasszista evangéliuma az univerzális etnikai tisztogatásról.

Láttuk az olasz ketreceket, a következő a magyar pavilon az emberkertben.  Vezérpéldányunk itt Kossuth Lajos, az 1848-49-es magyar forradalom vezetője.  Kossuth a szabad kereskedelem pártján állt.  Egyenlő státuszt akart a magyaroknak az Osztrák Birodalomban - egyenlőt az osztrákokéval. De a Habsburg Birodalom magyar részében sok más nemzetiség is élt, ruszinok, németek, szerbek, románok, horvátok és mások. Kaphatnának politikai és nyelvi autonómiát? Kossuth válasza  a magyar nyelv kizárólagossága érdekében az összes szláv és román nyelv hivatalos használatának betiltása volt.  Ennélfogva Kossuth a  véres összeütközés útján járt a Nagy Horvátországot jelentő Illír-mozgalommal és a horvát vezető Jellacic haderejével. Konfliktus volt a szerbekkel is. Mazzini ugyanazokat a területeket megígérte Magyarországnak, a horvát illíreknek és a szerb délszláv szövetségnek is. Aztán ott volt Erdély kérdése, melyre a magyarok is igényt tartottak, de egy másik Mazzini-ügynök, Dimitirie Golescu Ifjú Romániája is. Az Ifjú Románia programja a Trajanus római császár hódítása előtti dák királyság helyreállítása volt.  Tehát az Ifjú Magyarország és Ifjú Románia előre be volt programozva az Erdélyért folytatandó élethalálharcra, amire tavaly (1849-ben, BCS) sor is került.  A magyarok és horvátok, magyarok és szerbek, magyarok és románok közötti szüntelen kűzdelem miatt a Habsburgok az orosz hadsereg segítségével képesnek bizonyultak megőrizni rendőrállamukat.

Az emberkert etnikai pavilonjai tehát állandó harcban állnak, nemcsak a Habsburgok és a Romanovok ellen, hanem elsősorban egymás ellen. Ugyanezt fogjuk látni a lengyel és orosz pavilonoknál is."



Folyt. köv.


Addig is az alábbi csatlakozó link, ha jól értem, bejegyzésemre adott szabadkőműves reakció kapcsán ( Petőfi, a tiszteletbeli szabadkőműves), annyit mondhatok, hogy e pillanatban nem áll rendelkezésemre olyan információ, ami alapján Petőfit  bizonyosan szervezetileg is, tehát "kötényes szabadkőművesnek" tarthatnám, de tevékenysége alapján a "kötény nélküli szabadkőműves" kategória mindenképpen ráillik. Azért még lesz pár érdekes dolog, ami a másik lehetőséget is alátámaszthatja. A forradalmár ifjúság "Fiatal" nevű szervezeteit pedig Drábik is helyből "lepáholyozza", szabadkőműves, illetve "kvázi szabadkőműves" páholynak nevezi, melyek tagjai előbb vagy utóbb szervezetileg szabadkőművesek is lettek. Nyilván nem mindegyikük, de a hangadóik nagy eséllyel (ha menet közben nem ábrándultak ki, de ekkor búcsút mondhattak a karriernek).
(Árpádot nem gyanúsítom semmivel, Mátyás királyt történelmünk elég semmirekellő alakjának tartom (egyébként gyanús eredettel és kapcsolatokkal), akiről Kós Károly is azt írja hogy egy villám volt a magyar égbolton, de nem volt magyar jelenség, halála után ott folytatódott a magyar polgárháború és lecsúszás, ahol uralma előtt abbamaradt. Rákóczit emberileg megértem, de harca tragikusan érhetett volna véget, ha nincs szerencsénk az uralkodóval és a labancokkal. Nem vagyok Habsburg-rajongó, de démonizálásuk ellentétes a nemzeti érdekkel, ahogy  az örök lázadó, trónfosztó nemzeti szentek figurájának protestáns, majd zsidó gyökerű kitenyésztése is.
De minden népnek ezt a fajta átverést, hamis nemzettudatot, uszítást szánták a globális rombolóerők, e téren nem vagyunk kivételesek.

A magát interneten szabadkőművesnek hirdető egyébként nyilván a Makovecz-űző blogomon is idézzett jelenség része, hogy a hierarchia alsóbb szintjein levők nincsenek beavatva a csúcson levők sötét titkaiba és komolyan veszik a megtévesztő szép szavakat tevékenységük nemes jellegéről...

Kapcsolódó témájú korábbi bejegyzéseim:

 Mások bejegyzései a témában:
  •  Quis — egy különös térkép  A "János vitéz" egy rejtjelezett szabadkőműves beavatási  allegória lenne???
  • A fűzfapoéta bolsevik forradalma és a nagyszombati remete  - Petőfi borzalmas forradalmi rímfaragmányai, melyeknek nem esztétikai színvonala a legfelháborítóbb...
  • Postácska az úgynevezett "békés Marx"-kép előtt ál(mo)dozókhoz A Kommunista Kiáltványból kiderül, a polgári forradalmak csak a későbbi proletárforradalom, a polgárság kiirtásának előkészítői. "a ... polgári forradalom tehát csak egy proletárforradalom közvetlen előjátéka lehet." "a kommunisták mindenütt támogatnak a fennálló társadalmi és politikai állapotokkal szembeforduló minden forradalmi mozgalmat." "Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. " Akik ezt nem tudva indultak forradalmi harcba 1848-ban, lehettek hasznos idióták, de hogy ma, az események ismeretében "hazafiak" még mindig Petőfiket ünnepelnek??? És vajon Petőfi olyan naív volt-e...


Végül a Taviani fivérek egy szép filmrészlete (Allonsanfan) arról, hogy a nagy emberkert idealista ifjú forradalmárait, hasznos idiótáit és a kalauzukul szolgáló szadista, kalandor csőcselékfigurákat ("Pestis Vanni") mennyire várja a nép, hogy "felszabadítsák" (persze végül a "felszabadításunkra" mindenfelé sor került, ebbe döglünk majd bele):




További bejegyzések 1848 hazug kultuszának témájában: