A deheroizált Dobó
 |
| A gyarmati uralom nagyhatalmú képviselője volt a magyarság számára |
Ha Varga Csabának igaza volt és a magyar az ősnyelv, akkor a deheroizálás csakis kiherélést jelenthet, nézzük tehát, kik, milyen világnézeti-spirituális-szervezeti háttérrel herélték ki Dobó István Gárdonyi-féle hősi imázsát!
Ezt a blogot gyakran "vádolják" deheroizálással, de ez az alcím "hamis hősök"-je ismeretében kb. annyira felesleges, mint amikor egyes dühös kritikusok a lebolsevikozásom érdekében szlávosítani szokták eleve szláv eredetű családi nevemet...
Csakhogy a blogot bevezető irányadó idézetek között nem véletlenül szerepel László Andrástól (nem jelentve automatikusan az ő teljes életművének helyeslését, sőt ismeretét sem):
"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."Vagyis az én célom László Andráséval megegyezően nem öncélú deheroizálás, hősherélés, hanem a világnézetem, történelemképem értékrendje szerinti "gonosz" figurák szerintem hamis hőskultuszának szembesítése a tényekkel, valamint az ezek hősi imázsát felépítő körök által démonizált, vagy feledésre ítélt (szerintem) valódi hősök hősiességének bemutatása. A látszattal és váddal ellentétben többnyire a most pl. Alföldi Róberttel fémjelzett körök sem "öncélúan" és mindenre kiterjedően hőstelenítenek, hiszen a korábbi nemzedékeik, illetve egyes irányzataik máig a rombolás ügynökeinek hősképét építgették és tartják fenn (Kossuth és hasonlók), illetve az Alföldi féle típusuk képviselői, akik pozitív képet valóban nem szoktak semmiről festeni, nagyon is tudják, hogy mik a tabuk, kiknek, miknek a tekintélyébe tilos belerúgniuk. (Azért akadnak kivételes fenegyerekek, pl. Georg Tabori a Hitlert zsidónak és Herzlt "testvérének" bemutató "Mein Kampf"-darabjával és ha zavar támad az erőben, akkor ezt elő is adják, akár a Nemzetiben...)
A Múlt-Kor történelmi ismeretterjesztő magazin nyári száma többek között az Egri csillagok 1968-as filmváltozatának készítésével foglalkozik, egy külön filmmelléklettel is a ma élő alkotók, egykori statiszták, színészek részvételével. Véletlenül ennek olvasása és megtekintése idején sikerült újra látnom a TV-ben a filmet. A film már gyermekkoromban is elég nagy csalódást okozott, hiszen nyilvánvalóan nem tudta visszaadni a regény nyújtotta élményt, a filmkészítés egyes kulisszatitkait bemutató cikkek és film ismeretében és főleg a gyermekkorom óta a hamis történelemkép kialakításáról összegyűjtött ismereteim fényében a kontraszt már egyenesen felháborító, bár sajnos nem meglepő.
A bejegyzés folytatása.
