"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Antant. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Antant. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. szeptember 7., vasárnap

Lengyel, román két jóbarát, együtt harcol, s...


Előzmény: Horthy már 1920-ban jókora keleti területeket csatolt vissza - Lengyelországhoz...



"A geopolitikát erős kényszerek alakítják, nem politikai szólamok és ideológiák. Az legfeljebb a csomagolástechnikához kell."  (Hegedűs Tamás, a "Geopolitika - Eurázsia"  blog szerzője)


A fenti megállapítás egyrészt igaz a geopolitikai adottságokra és potenciális lehetőségekre, de (sajnos) nyilvánvalóan nem érvényes automatikusan minden állam tényleges külpolitikájára, konkrétan például a magyar államéra. Ez egy kívánatos norma, valóban, a felkészült állami eliteknek ezen elv alapján kell(ene) a rájuk bízott államszervezet, ország külpolitikáját, geopolitikáját irányítania, de a magyar elit fősodra ezt az elvet nagyjából a Reformkor óta képtelen alkalmazni. (Kivéve talán a Tiszák politikáját, de ott is óriási hiányosságokkal, féloldalasan.) Ezzel szemben az elv alkalmazásának mestere térségünkben a román államirányító elit, nem véletlen, hogy a Reformkortól napjainkig tartó korszak e legfőbb geopolitikai riválisunk fölénk kerekedésének története.

1919. A román csapatok Ferdinánd király és Mária királyné jelenlétében  átkelnek a Tiszán

Nézzük, hogyan mulasztotta el e szabály alkalmazását az ideológiáktól, ellenszenvektől elvakított Horthy-vezetés a trianoni "béke"szerződés aláírása körüli drámai időszakban, és hogy ésszerű volt-e magyar katonai támogatást felajánlani Románia legnagyobb térségbeli szövetségese, Lengyelország számára Románia legnagyobb ellensége, Szovjet-Oroszország ellen!


2014. szeptember 1., hétfő

Horthy már 1920-ban jókora keleti területeket csatolt vissza - Lengyelországhoz...


Legalábbis a lengyel köztudatba mostanában egyre inkább bekerülő (belevitt) narratíva szerint - ha nem legenda, illetve ügyes országimázs az egész...

Ma már a II. Világháború kirobbanásának van az évfordulója, de érdemes foglalkozni az eggyel korábbi lengyel évforduló egy magyar vonatkozásával. A minap, aug. 15-én volt az egykori Visztulai Csodát, a bolsevik hadsereg 1920-ban Varsó előtt történt legyőzését megörökítő ünnep, mely a hadsereg napja is egyúttal. Az ünnep kapcsán több helyen megemlékeztek a győzelemhez nyújtott nélkülözhetetlen magyar hadianyagszállításokról is.

Megy a gőzös, megy a gőzös Skierniewicébe 1920. augusztusában. Viszi a teljes magyar lőszerkészletet. Kár, hogy a Szentkoronát lefújta a szél! (kép forrása)

Alekszej Fenyenkó, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, vezető biztonságpolitikai kutató friss geopolitikai elemzése pedig egyike azon szirénhangoknak, melyek Magyarországnak az oroszbarát politikáért cserébe területrevízió, "Új Bécsi Döntések" lehetőségét lengetik meg.

Mi kapcsolja össze ezt a két ügyet? A Romániához fűződő geopolitikai viszonyunk.
A lengyel PR-piacon izmosodó legenda alaposabb körüljárása pedig a Trianon-revízió máig is ható kérdése fényében újra felveti Horthy szerepének kritikus vizsgálatát.