A kultúrapusztító "Iszlám Állam" már elérte Magyarországot! - többszáz éve, Reformáció néven...

Az (állítólagos) "Iszlám Állam" terroristái, fanatikusai és a mindenféle hit nélküli, pusztán csak a heccet élvező bércsőcseléke lassan már válogatás nélkül pusztítják el a Közel-Keleten az emberiség kulturális örökségének jókora részét a "bálványimádás" démonizáló vádjával. A fanatizált tudatlanok és kisemberek, illetve a rend megszüntetésének minden alkalmát élvezettel megragadó csőcselék tombolása mögött ideológusok, értelmiségiek, illetve nagyhatalmú (a LEGNAGYOBB HATALMÚ) körök állnak, akik végső mozgatója valóban vallási indíték, bár egy nemigen emlegetett vallásé. (Nem a judaizmusról van szó, az igaziról semmiképpen, mégha önmagában az is egy emberellenes vallás.) A menekültek közé vegyülő terroristák és provokátorok már Európa területén is pusztítják a keresztény kegytárgyakat, azonban ez történelmileg egyáltalán nem újdonság. A "bálványimádás" ürügyével keresztény kegytárgyakat, közte Mária-képeket és szobrokat pusztító nihilista felforgatás többszáz év után tér vissza kontinensünkre, korábbi megjelenése pedig kiemelten sújtotta hazánk akkori magyar társadalmát is. Az ISIS és a 16-17. századi protestáns forradalmárok rohamosztagainak terrorizmusa nemcsak külsőleg analóg jelenség, hanem a felforgatást háttérből mozgatók ideológiai-vallási céljai is meglepően azonosak. Egyik neves hazai propagandistájuk pedig most fog jelképes díszsírhelyet kapni...

"Luther, a zsidó Messiás" - a Reformáció a judaizmus nézőpontjából

A reformáció korábbi bejegyzésekkel megkezdett témakörében érdemes idézni a Zsidó Enciklopédia 2008-as szövegének két idevágó szócikkéből, amik az interneten is hozzáférhetők. Közismertnek tekintem a tényt, hogy Luther élete vége felé nagyon dühös kirohanásokat intézett a zsidók ellen és durva "megoldásokat" javasolt a "zsidókérdésre", ezt a témát a zsidó enciklopédia is tárgyalja, akit érdekel, olvassa el e részeket ott. Én itt gátlástalanul mazsolázok a "Luther Márton" és "Reformáció" szócikkekből és a szerintem izgalmas részeket bátran kiragadom a szövegösszefüggésből. A teljes cikkeket lusta vagyok idefordítani, nekem most az érdekes, hogy miért csillantak fel zsidó szemek a reformáció következtében. Nagyon tanulságos, hogy a lelkesedés odáig fokozódott, hogy több kortárs rabbi titkos zsidónak vélte Luthert és egy komoly kabbalista szaktekintély Lutherben, "a kereszténység lerombolásának megkezdőjében" vélte látni a zsidó Messiást...

Luther Márton, zsidó Messiás???

A Szultán parancsára! - majdnem 500 éves az erőszakos reformáció

Jeles évfordulóra, Ünnepre készül a Nemzet: 2017-ben lesz 500 éves a Reformáció.
Államunk erőskezű vezetője (akit egyesek nem átallanak néha valamiféle uralkodóhoz, netán szultánhoz hasonlítani), útmutatást adott, hogyan kell magyar szemmel értékelnünk a Reformációt:

Orbán Viktor: A reformáció nemzeti kincset adott a magyarságnak

 

"A reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, amely felekezetre való tekintet nélkül mindenkié - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Reformáció Emlékbizottság első ülésén, a Parlamentben.

A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepségeket előkészítő emlékbizottságnak a reformáció értékei közül a nemzetmegtartó szerepre is fel kell hívnia a figyelmet, mert az ország három részre szakadása idején a reformáció nélkül "a nemzeti életben maradás" aligha sikerülhetett volna - hangsúlyozta a kormányfő. 

Fontos mai üzenete van annak is - folytatta -, hogyak,  a magyar reformátorok a legjobb külföldi egyetemeken tanultak, de természetesnek tekintették, hogy utána visszatértek saját hazájukba, és itt szolgáltak. Orbán Viktor szerint 500 évvel ezelőtt a reformáció válasz volt az akkori Európa egyre jobban mélyülő válságára is, a kontinensnek pedig "van mit tanulnia ebből a történetből", mert szellemi megújulás nélkül ma sem keveredhet ki a válságból.
Azt mondta, a méltó megemlékezés az 500. évfordulóról "önmagunk felé támasztott jogos igény", egyúttal helyesnek nevezte, hogy az állam és az egyházak közös testületben szervezik meg az ünnepi rendezvényeket. Indoklásul a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország mindig akkor volt erős, a nemzet is akkor volt egységes és rendelkezett kellő önbecsüléssel, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat, különösképpen a történelmi egyházakat. "Ezt a szövetségesi hagyományt szeretnénk folytatni" - tette hozzá. 

Orbán Viktor fontosnak tartotta emlékeztetni arra is, hogy "nem volt olyan nagyon régen", amikor még elnyomták az egyházakat, üldözték a vallást. Ezzel kapcsolatban idézte azt a "politikai bölcsességet", amely szerint "az egyház olyan üllő, amelyen sok kalapács elkopott már". "Bizony, mind a kalapács elkopott, mind a sarló kicsorbult, ezt jó észben tartanunk az ünnep előestéjén" - mondta a kormányfő. 

Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára miniszteri biztos segíti a Reformáció Emlékbizottság munkáját. Ezzel a feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg - jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. A tárcavezető, akit a kormányfő a testület operatív irányításával bízott meg, elmondta: a plénum munkájában részt vesz a katolikus egyház képviseletében Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Tudományos Akadémia két delegáltat küld a testületbe, valamint a kisebb protestáns felekezetek is képviseltetik magukat. Rajtuk kívül Németország, Hollandia és Svájc nagykövete is megosztja tapasztalatait a magyar testülettel, mivel ez a három ország is jelentős előkészületeket tesz a reformáció 2017-ben tartandó 500 éves évfordulójának megünneplésére - tette hozzá. Balog Zoltán emlékeztetett arra: a történelmi kapcsolatok az elmúlt ezer évben alapvetően meghatározták Magyarország kultúráját, az igaz hit pedig "mindig kultúrát hoz létre". Hangsúlyozta: a felekezeti sokszínűség az ország erőssége kell, hogy legyen.

Egyből szembetűnhet az általam kiemelt részek kapcsán, hogy a kormányfő által említett pozitív értékek elég furcsán keveredtek épp ezen évforduló emlékéhez, ugyanis a közel 500 éve kezdődött tragikus európai polgárháború és annak magyarországi eseményei éppen negatív tanulsággal szolgálnak, a felsorolt értékek hiányának kirívó esetére nyújtanak példát, de előbb nézzük, miért kész a magyar művelt közönség jókora része őszintén, lelkesen ünnepelni e félezer év előtt indult vészkorszak kezdetét.

A bejegyzés folytatása